Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-02 / 232. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. október 2. HÉTFŐ: Megkezdődött az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakának általános vitája — Dél-Libanonban életbe lép a tűzszünet KEDD: Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter beszél az ENSZ-közgyűlésen — A Szovjetunió és az USA küldöttsége felújítja a tömegpusztító fegyverek új fajtáinak betiltásáról szóló tárgyalásait Genfben — Késő este sor kerül Gromiko és Carter elnök második tárgyalására SZERDA: A Szovjetunió határozattervezetet nyújt be az ENSZ-be a nukleáris háborús veszély elhárítására CSÜTÖRTÖK: Befejeződik Neto elnök moszkvai látogatása. Ueonyid Brezsnyev is fogadta az Angolai Népi Köztársaság elnökét — Leonyid Brezsnyev fogadja Raymond Barre francia miniszterelnököt — Spanyolországban helyreállítják a katalán autonom kormány működését PÉNTEK: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy dönt: ENSZ-meg- bízottat neveznek ki a rhodesiai helyzet rendezésében való részvételre — Üjabb Szomáliái támadás indul Oga- den tartományban az etióp kormánycsapatok ellen SZOMBAT: Gromiko-nyilatkozat: közelebb került a szovjet és az amerikai álláspont a SALT-megállapodás ügyében — Befejeződik az Interparlamentális Unió konferenciája Szófiában. A HÉT 3 KÉRDÉSE Az őszi hetek a tárgyalásokról szóló hírek egész sorát hozták. Az ENSZ közgyűlése mellett másodszor is találkozott Carter elnökkel Gromiko külügyminiszter s folytatódtak a szovjet diplomácia vezetőjének tárgyalásai amerikai kollégájával is. Nagy figyelmet keltettek Barre francia kormányfő moszkvai tárgyalásai. O Mi volt a témája a szovjet—francia tárgyalásoknak? Raymond Barre francia kormányfő az úgynevezett nagybizottság, a két ország együttműködésének kérdéseivel foglalkozó magas szintű vegyes bizottság ülésére utazott a szovjet fővárosba. Tárgyalt szovjet kollégájával, Alekszej Kosziginnel és fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke is. A francia kormányfő, aki egyúttal gazdasági és pénzügy- miniszter is, elsősorban gazdasági kérdésekről tárgyalt Moszkvában. A Szovjetunió és Franciaország között a jelenlegi ötéves tervben jelentősen növekedett a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés; a növekedés, az előző ötéves időszakhoz képest 300 százalék. A kereskedelem, amely francia oldalon 200 millió dollárnyi aktivum- mal zárult, tavaly elérte a 2,3 milliárd dollár forgalmat. A tárgyalásokon Barre miniszterelnök közölte: Párizs uránt és földgázt szeretne vásárolni a Szovjetuniótól. Szó volt egy félmilliárd dolláros francia szállításról is: francia cégek gépeket és berendezéseket adnának el a tyűmen i olajmezők feltárásához. Döntés még nincs. A francia cégek mellett nyugatnémet és japán vállalatok is részt vesznek a versenytárgyalásokon. A szovjet álláspont szerint egyszerre kell fejleszteni a kölcsönös kereskedelem mindkét oldalát, a fejlődésnek kiegyensúlyozottnak kell lennie. Természetesen jóné- hány nemzetközi kérdés is szóba került; mindenekelőtt azon a beszélgetésen, amelyet Leonyid Brezsnyevvel folytatott a francia kormányelnök. A párizsi Le Monde a moszkvai útról szóló kommentárjában leszögezte: a Szovjetunióban pozitívan fogadták a francia külpolitika egyes megnyilvánulásait, az enyhülés kérdésében tett állásfoglalásait. A lap utalt arra is, hogy a kilátásba helyezett francia leszerelési kezdeményezések — amelyekről a kormányfő nyilván részletesebben is beszélt a Kremlben — szintén jó fogadtatásban részesültek. © Van-c új esemény a nyugatnémet gyáripa- ro-szövetség elnökének elrablása dolgában? A Schleyer elrablása óta kialakult hangulat hatására az NSZK parlamentje törvényt fogadott el, amely „veszélyesnek minősített időszakban” megszigorítja a terrorista cselekményekért elítéltek börtönbeli őrizetét és a rabokat elszigeteli a külvilágtól. Fontos és figyelemre méltó nyilatkozatot tett a Schleyer-ügy kapcsán Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke, aki újra leszögezte: Schleyer elrablása kalandorok műve volt. A terrorizmusnak semmi Jrö- ze sincs a kommunista és munkásmozgalom harcához. Herbert Mies beszélt az antidemokratikus hisztériáról is, amelyet a jobboldal szít. „A polgárháború kísérte- tét idézik fel, de a baloldal elleni keresztes hadjáratra gondolnak. Ezért követelik az alkotmány megvédését, de éppen az alkotmánynak a rendkívüli és kivételes törvények útján történő hatálytalanítására gondolnak” — mondta az NKP elnöke. Az elrablóit Schleyerről egyébként új fényképet küldtek fogvatartói, ezúttal egy párizsi újság szerkesztőségébe . Egyre határozottabb a gyanú, hogy Schleyert valahol Hollandiában, egy hajón tartják fogva. A kölni emberrablás mellett egy japán repülőgép eltérítése az újabb bizonyíték, hogy a terroristák céljai között harmadvagy negyedrangúak a politikaiak. A japán repülőgéprablók fő követelése 6 millió dollár volt; néhány japán börtönben őrzött terrorcselekményekért elítélt személy kiadását a világsajtó „mellékes követelésnek” tekintette. A terror, „az erőszak ideeoló- giája” olasz hívei, a különböző szélsőbaloldali csoportok is éppen most, a Schleyer-ügy idején kísérelték meg Bolognában az ultracsoportok egyesítését. Sikertelenül — de a bolognai találkozó mégis fontos tanulsággal szolgált. Kiderült, hogy az ultrabal mozgalmak két dologban, a terrorista módszerekben és a vad kommunistael- lenességben mindig találkoznak. © Mit jelent a nyugatnémet jobboldal képviselőinek pekingi látogatása? A bonni kereszténydemokraták katonai szakértője, Manfred Wörner nem egyedül jelent meg Teng Hsziao- ping miniszterelnök-helyettes és vezérkari főnök szobájában. Két nyugalmazott bonni tábornok kísérte, meg egy volt NSZK-admirális. Ez a legújabb Bonn—Peking baráti tárgyalás a folytatása annak a világszerte feltűnést keltett kínai külügyminiszterhelyettesi nyilatkozatnak, amely a tavasszal a Sprin- ger-konszern leghangosabban enyhülésellenes lapjában, a Die Weltben jelent meg. Ebben a szovjet békepolitikát rágalmazó írásban fejtették ki először Pekingben az NSZK-jobboldal használatára azt az „elméletet”, hogy a NATO és Peking „jól megértheti egymást, hiszen egyazon támadó ellen kell készenlétben lenniük”. Ugyanilyen nyíltan szovjetellenes szöveg hangzott fel most is a legmagasabb rangú kínai személyiségek egyikének szájából. Teng Hsziao-ping ezúttal már Nyugat-Európa, Japán és Egyesült Államok „közös sta- tégiai érdekeiről, a Szovjetunió megfékezésének közös érdekéről” beszélt. A kínai vezetés szovjetellenes vonala tehát, a múltheti botrányos események után, amikor Li Hszien-nien miniszterelnökhelyettes egymásután két afrikai vendég tiszteletére rendezett vacsorán mondott a szocialista közösséget, a Szovjetuniót rágalmazó kirohanásokkal teli beszédet, új elemmel bővült. Gárdos Miklós KAPPLERREL A HÁTTÉRBEN. Kissé hibás a „német kép”. (A Die Zeit karikatúrája — KS) Az Antillák fakó gyöngyszeme Haiti köztársasága — Hispaniola szigetén Tanácskozik az ENSZ-közgyűlés „Haiti, az Antillák gyöngyszeme” — ezt hirdetik büszkén a fővárosban robogó gépkocsik ragaszai, mégis az egykori francia gyarmatbirodalom kincsesbányáját manapság inkább a „Karib-tenger szegényházaként” emlegetik. A több mint ötmillió lakosú szigetországban az egy főre jutó nemzeti jövedelem a legalacsonyabbak közé tartozik a világon. A lakosság mintegy kilencven százaléka írástudatlan, a gyermekhalandóság itt a legmagasabb Latin-Amerikában. Másfél évszázaddal ezelőtt még virágoztak az ültetvények, ma mintegy 300 ezer embert élelmeznek nemzetközi segély- szervezetek. Az 1975-ben hatalomra jutott Duvalier-dinasztia alapítója Francois Duvalier, „Papa Doc” volt, aki tizennégy éven át kíméletlen terrorral irtott minden ellenzéki mozgalmat. Az általa létrehozott speciális titkosrendőrség, a sötétszemüveges „tonton ma- coute-ok” rettegésben tartották a szigetországot. 1971-ben a papa halála után fia Jean-Claude, „Baby Doc” került a hatalomra és nekilátott a „liberalizálásnak”. A szomszédos „szabad világ” közvéleményének és lelkiismeretének megnyugtatásán kívül Haitinek van egy ennél fontosabb szerepe. Hispaniola szigete, amelyet 1492-ben Kolombusz fedezett fel, két órányi repülőútra van Floridától. (A sziget második köztársasága Dominika, ahol 1965-ben döntötték meg a haladó kormányt a partra szálló amerikai tengerész- gyalogosok.) És a Haitihez tartozó amerikai bérlemény Tortue szigetecske csupán 60 mérföldre van Kubától. A Nagy-Antillák másik országába a baloldali irányba „Papa Doc” trónörököse még a nyilvánosság előtt sem válik meg kedvenc revolverétől. tolódott Jamaika. Nincs messze Panama, és az egyre forrongóbb Puerto Rico. így aztán egyes amerikai stratégák már a „vörös Karib-tenger” réméről beszélnek. A Duvalier család uralmának huszadik évfordulójára most 104 politikai foglyot bocsátottak szabadon. De meddig? Az elmúlt húsz év alatt 47 ezer politikai gyilkosság történt az országban. Több mint 16 ezer személyt ítéltek életfogytiglani börtönre és több százezerre tehető a külföldön élő politikai menekültek száma. így ez a száz valahány ember még szemfény_ vesztésnek is kevés. Ahhoz azonban bőven elég, hogy továbbra is Haiti maradjon Közép-Amerikában „a kommunizmus elleni harc bástyája”. Liszkay László Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakának általános vitájában felszólalt Petr Mlade- nov bolgár külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb feladata kétségkívül az enyhülés visszafordíthatatlanná tétele és nukleáris konfliktus elhárítása. Bulgária éppen ezért üdvözli a Szovjetuniónak azt a kezdeményezését, hogy a 32. ülésszak napirendjére rendkívüli sürgősséggel és fontossággal vegyék fel a nemzetközi enyhülés elmélyítésének és erősítésének, valamint az atomháború veszélye elhárításának kérdését. Milos Minies jugoszláv külügyminiszter kifejtette: a Biztonsági Tanácsnak új határozatban kell rögzítenie a pa- lesztinaiak jogait,' beleértve az önálló államalapítás jogát. A jugoszláv külügyminiszter bírálta Izrael egyre agresszívebb politikáját, különös tekintettel az új települések létesítésére a megszállt területeken. Követelte a PFSZ egyenrangú részvételét a genfi értekezleten. Dimitri Biciosz görög külügyminiszter a ciprusi kérdés gyors rendezését sürgette. Imelda Marcos, a Fülöp-szL geteki Köztársaság elnökének felesége a pénteki ülésen mondott beszédében meghívta a közgyűlést, hogy a 33. ülésszakot Manilában tartsák. Mint mondotta, a testület jobban érzékelhetné a harmadik világ problémáit a helyszínen. Nyolcvannégy el nem kötelezett ország képviselői zárt ajtók mögött megtartott tanácskozáson foglalkoztak az afrikai és a közel-keleti helyzettel. Az ülésen, amelyen 45 országot külügyminisztere, a többieket pedig ENSZ-delegá- tus képviselte, két nyilatkozatot fogadtak el. Az el nem kötelezett országok felszólítják az ENSZ valamennyi tagállamát, hogy akadályozzák meg állampolgáraik kivándorlását Izraelbe, mert e kivándorPuja Frigyes külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője pénteken Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kárrai találkozott és megbeszélést folytattak az ülésszak napirendjén szereplő fontosabb kérdésekről. lás a megszállt arab területek bekebelezését segíti elő. A másik nyilatkozatban az el nem kötelezett országok képviselői aggodalmukat fejezik ki a dél-afrikai helyzet, a Zimbabwe, Namibia és Dél- Afrika lakossága elleni brutális elnyomás miatt. Pénteken sajtóértekezletet tartott Henri Simonét, a belga külügyminiszter, a Közös Piac soros elnöke. A kilencek nevében kijelentette: erősen kétli, vajon az úgynevezett észak—dél gazdasági tárgyalások folytatásához az ENSZ lenne-e a megfelelő fórum. A magyar külügyminiszter hazánk és Görögország kétoldalú kapcsolatairól tanácskozott Dimitri Biciosz görög külügyminiszterrel. Púja Frigyest New Yorkban fogadta Szalem Ali Ru- bia, a demokratikus Jemen államfője. Találkozójukon az országaink közötti kapcsolatok témájáról volt szó. New York: Púja Frigyes tárgyalásai
