Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-11 / 214. szám

XXXIV. évfolyam, 214. szám ÁRA: 1 FORINT 1977. szeptember 11., vasárnap Nyírségi Ősz T erméssé érett a ta­vasz és a nyár nagy munkája, szép hoza­mot adott a szabolcsi bú­za. Szerencsére az aggódó korai jóslatokra is rácá­folt a gondos törődés. Be­érett a zamatos alma. A mező munkásai elégedett arccal szemlélik a hara­goszöld kukoricatáblát, gazdag termés ígérkezik a hagyományos megyei fő termékekből, a dohányból és a burgonyából is. Nem kiabáljuk el előre, mert sok minden zavar­hatja még a betakarítást, lehet kellemetlen, a me­zőgazdasági munkára ked­vezőtlen az időjárás. Azt azonban már nyugodtan kijelenthetjük, hogy a sza­bolcsi falvak szorgos népe azonos munkával nagyobb terméshez, több jövede­lemhez jut, mint az el­múlt évben. Kezdődik a Nyírségi Ősz. Iparunk ugyan tető alatt dolgozik, munkáját nem zavarják a természeti vi­szonyok, az ősz azonban itt is valamiféle számve­tésre ösztönöz. Az eddig készített elemzések jó mérlegre utalnak. A ter­mékeket tartó serpenyőben ott van a szabolcsi mun­kás szorgalma és mind magasabb szakértelme is. Ezt pedig a jövő héten kezdődő Budapesti Nem­zetközi Vásár példázza majd, ahol a látogatók szeme előtt vonulnak fel a Nyírségből kiállított ter­mékek. Lám, a ma megnyíló és immár hagyományos Nyír­ségi ősz karneváli hangu­lata sem feledteti, hogy a látványosan felvonuló gyü­mölcskompozíciók nem a puszta gyönyörűségért vannak, hanem a megye, az ország ellátását szolgá­ló tetteket jelképezik, amelyek mögött sok-sok áldozat, kemény munka és milliárdos anyagi befek­tetés van. A Nyírségi Ősz mai, stadionbeli meg­nyitója elsősorban ezekről tanúskodik. S mint ahogy az almából készült képek gyümölcsei válogatottan szépek, sze­met gyönyörködtetőek, úgy a most szüretelt ötvenezer vagonnyi téli alma is mind jobb minőségű, mind könnyebb elhelyezni a ha­zai és a külföldi piaco­kon. A minőség jegyében indul a Nyírségi Ősz má­sik nagy — ipari fogan- tatású — rendezvénysoro­zata, a szintén hagyomá­nyos műszaki hónap is. Mintegy bizonyságul an­nak, hogy a Nagy Októ­ber jubileumi, 60. évfor­dulóján erőfeszítéseink a jobb, a tökéletesebb mun­kára irányulnak. Ez a legméltóbb ünne­pünkhöz és fejlődő önma­gunkhoz. K. J. II községek ellátásáról tárgyalt Mátészalkán a megyei képviselőcsoport A Szabolcs-Szatmár megyei képviselőcsoport — Hosszú László elnökletével — szom­baton Mátészalkán ülést tar­tott. A képviselőcsoport ülé­sén részt vett é6 felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az ~ ülésen elsőként Kállai Sándor, a MÉSZÖV elnöke adott tájékoztatást a képvise­lőknek a községek áruellátá­sáról és a háztáji gazdaságok termékeinek felvásárlásáról. A megye kiskereskedelmi forgalmának 61,4 százalékát a szövetkezeti kereskedelem bonyolítja le, ezért a szövet­kezetek ellátási feladatainak jó vagy rossz végrehajtása meghatározó tényező a me­gye lakosságának áruellátá­sában. A szövetkezetek — mint azt a MÉSZÖV elnöke elmondta —, az év élsö nyolc hónapjában négymilliárdot meghaladó forgalmat bonyo­lítottak le, 12 százalékkal többet, mint egy évvel ko­rábban. Ehhez az árualapok növelésére, az üzlethálózat területének bővítésére, a technikai ellátottság, vala­mint a személyi feltételek ja­vítására egyaránt szükség volt. A szövetkezetek 60 millió forinttal növelték árukészle­teiket, a választék bővítése érdekében növelték a me­gyén kívüli és a közvetlen ipari beszerzéseket. Legfon­tosabb feladat a lakosság alapellátása színvonalának emelése volt, amelyhez az áruházi lánc kiépítésével je­lentős mértékben járultak hozzá a szövetkezetek. A ter­vek szerint 1981-ig 37 új ABC-áruház, 35 élelmiszer­szakbolt, 23 étterem-vendéglő, 16 presszó-cukrászda épül a megyében. Az idei 110 milliós beruházásból 6000 négyzet- méterrel nő a kiskereskedel­mi, s több mint 3000 négyzet- méterrel a vendéglátóhelyek alapterülete. Nagy gondot fordítanak a szövetkezetek az elavult üz­lethálózat rekonstrukciójára: ebben az évben 31 kiskeres­kedelmi egység felújítása fe­jeződik be. Csak ebben a for­mában a tervidőszak végéig több mint 150 hagyományos bolt, italbolt korszerűsítését végzik el a szövetkezetek. Megyénk mezőgazdasági jellege miatt az átlagostól nagyobb feladatot jelent a szövetkezeteknek a felvásár­lótevékenység megfelelő szín­vonalú ellátása — mondta a MÉSZÖV elnöke. A több mint 130 ezer háztáji állítja elő a mezőgazdaság bruttó terme­lésének mintegy 40 százalé­kát, a gyümölcsterületnek 23 százaléka van a kisgazdasá­gok kezelésében. Tavaly kö­zel 12 500 vagon terméket vá­sároltak fel, ez az országos fogyasztási szövetkezeti fel­vásárlás egyharmadának fe­lel meg. Az idén eddig 880 vagon burgonyát és zöldséget vásároltak fel a szövetkeze­tek, kiemelkedő mennyiséget fejes káposztából, paradi­csomból, zöldpaprikából, zöld­borsóból és uborkából. Az in­tézkedések hatására a koráb­biaktól színvonalasabb volt a lakosság ellátása, s a felvásá­rolt zöldség-gyümölcsfélék először elégítették ki csaknem a teljes primőrszükségletet. Kis tételekben a megye 370 boltja vásárolta fel a felaján­lott árut. Összességében úgy ítélhető meg, hogy a szövet­kezetek minden felkínált árut átvettek. Voltak panaszok, minőségi reklamációk, hiszen a termelők drágábban szeret­nék értékesíteni termékeiket. Közel 11 ezer vagon téli al­ma felvásárlására kötöttek szerződést az idén a szövet­kezetek, ám a becslések sze­rint mintegy 16 ezer vagon termés várható a háztájiban. Ennek a mennyiségnek a fel­vásárlásához a szövetkezetek a ZÖLDÉRT-től és a kon­zervgyáraktól kémek segítsé­get. A tájékoztatót követően dr. Mázsári István, a megyei bíróság elnöke adott tájékoz­tatást a polgári törvény­könyv módosításával kapcso­latban elhangzott javaslatok­ról, majd az országgyűlés oszd ülésszakának előkészületei­ről tárgyaltak a képviselők. Megtartották a Vöröskereszt megyei küldöttértekezletét Dr. Márton Mihály megnyi­tója után ifjú vöröskereszte­sek — ezúttal a Mátészalkai Zalka Máté Állami Általános Iskola tanulói — ünnepi mű­sorral köszöntötték a küldöt­teket, majd Pámer József, a Vöröskereszt megyei titkára fűzött szóbeli kiegészítést a négy év munkáját summázó írásos beszámolóhoz. A Vöröskeresztnek Sza- r bolcs-Szatmárban csaknem 42 ezer tagja van. A tagság fő feladatának tekinti az egész­séges életmódra, a harmoni­kus családi életre való neve­lést. Agitálnak az egészséges, kultúrált környezet kialakí­tásáért, az egészséges és biz­tonságos munkakörülménye­kért, a népesedéspolitika megvalósulásáért, szót emel­nek a háborúmentes világért. Az alkoholizmus elleni küz­delemben a négy év alatt tartottak 1700 előadást, amelyen mintegy 60 ezren je­lentek meg. Igen jelentős a megyében a vöröskeresztesek környezetvédelmi tevékeny­sége. A „Tiszta udvar, rendes ház” akcióban a tanácsi és társadalmi szervekkel közö­sen 165 ezer lakást, iskolát, ipari és mezőgazdasági mun­kahelyet értékeltek. Elhang­zott: 1976-ban csaknem 22 ezren adtak vért. Az V. kongresszusra készülve szombaton tartották meg Nyíregyházán a Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár me­gyei Szervezetének küldöttértekezletét. A tanácskozást dr, Márton Mihály, a KÖJÁLL igazgató főorvosa, a Vöröskereszt megyei vezetőségének elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a meg­jelenteket, közöttük dr. Csendes Lajost, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettesét, Ekler Györgyöt, a me­gyei pártbizottság titkárát, dr. Vidosfalvy Magdát, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettesét és Gyúró Imrét, a megyei ta­nács elnökhelyettesét. A szóbeli kiegészítőt vita követte. Ennek során szólalt fel dr. Csendes Lajos. Hang­súlyozta: az V. kongresszu­sára készülő Magyar Vörös- kereszt e hetekben zajló me­gyei közgyűlései új lendüle­tet adnak a mozgalomnak. A vöröskeresztesek mozgalma alakítja a szocialista tudatot, ezzel együtt a szocialista tí­pusú embert. Bizonyítja, hogy cselekedetei, miként társadalmunk, mélyen em­berközpontú, s a szocialista humanizmus jegyeit hordozza magában. A Vöröskereszt itt Szabolcs-Szatmárban is olyan önálló politikai tömeg­szervezet, amely humanista jellege mellett közművelődé­si feladatokat is betölt. Fon­tos szerepe van az egészséges életmódra való nevelésben, a környezetvédelemben, a vér­adásban és még számos más területen. De azt is el kell mondani a Vöröskeresztről, hogy szorgalmas szervezet. Átfogja életünk szinte min­Kielégítik a gazdaságok vetömagigényét Az őszi kalászosok felújítá­si, szaporítási feladatai, az új fajták értékelése, a vető­magellátás helyzete szerepelt azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat nyír­ségi területi központjának székházában tartották. Kiss László, a nyírségi te­rületi központ igazgatója el­mondta; legfontosabb felada­toknak tartják, hogy olyan vetőmagkészletet biztosítson a vállalat, amely a termelők minden irányú igényét kielé­gíti. Az elmúlt évi tapasztalatok azt mutatják, hogy megyénk­ben felül kell vizsgálni a kü­Őszi csúcs a vasúton Hét végi fuvarozási verseny Rövid négy hónapon belül több, mint egymillió tonna mezőgazdasági áru elszállítá­sa vár a vasútra Szabolcs- Szatmár megyében. Mellette a napi fuvarfeladatok mint­egy 7,5 millió tonna áru szál­lítását kívánják meg a deb­receni vasútigazgatóság te­rületén. A MÁV ezt a rend­kívüli feladatot csak a fuva­roztatókkal kialakított együtt­működés révén tudja megva­lósítani. A fuvarozás szervezésében jobban igénybe veszik kisebb távolságok esetén a közúti szállításokat, egyes igényeket — mint az építőipari szállí­tások — hátrább sorolnak. A megyéből összesen 200 ezer tonna cukorrépa, 450 ezer tonna alma, 190 ezer tonna kukorica, 120 ezer tonna bur­gonya és 170 ezer tonna ga­bona elszállítását kell meg­oldani. Kiemelkedő az alma­szállítás, a HUNGAROFRUCT mintegy 262 ezer tonna alma szállítására kötött szerződést szovjet és szocialista export­ra, amelynek berakása a ko­rábbi évekhez hasonlóan Tu- zséron, Komorón és Mándo- kon történik. Gyakorlat, hogy a hét vé­gi be- és kirakások vontatot­tan haladnak. Ezért vasárna­pi rakodási versenyt hirdet­tek, amelyet két részletben október 15-ig és december 1- ig értékelnek. Azok a fuva­roztatók, akik a hét végi be- és kirakások szervezésében kiemelkedő eredményeket ér­nek el, jutalomban részesül­nek. A MÁV a megyében 49 vállalattal kötött megállapo­dást, hogy az érkezett kocsi­kat határidőre kirakják. En­nek fejében a következő év első negyedében a szokásos­nál hosszabb, 12 órás alap­rakodási időt biztosítanak a vállalatoknak. A megyében havi átlagban 54 ezer vasúti kocsit raknak meg és 17 ezer kocsit raknak ki. Az őszi csúcs idején ez a mennyiség jelentősen nő, de függvénye annak is, hogy az ütemes be- és kirakásokkal mennyire tudják a kocsifor­dulókat meggyorsítani. Ter­vezik irányvonatok indítását is — különösen a cukorgyári szállításnál —, hogy minél zökkenőmentesebben bonyo­lítsák le a vasúti szállításo­kat. Ehhez kapcsolódik a Volán vállalatok munkája, amelyek egyrészt igyekeznek tehermentesíteni a vasútat a kisebb távolságok esetén, másrészt a nagyobb állomá­sokon létrehozott komplex­brigádok munkájával gyor­sítják a szállítást. L. B. lönféle búzafajfák arányait, s újabb típusokat kell bevonni a termesztésbe. Ebben az év­iben a megye vetésre váró búzatábláin 39,2 százalékot a korai, 56,3 százalékot a kö­zép, s 4,5 százalékot a késői érésű búzafajták foglalják el. Ez az arány azonban még nem megfelelő, s erőtelje­sebb ütemben kell közeledni az országos átlagokhoz, nö­velni kelf a korai, s csökken­teni a középérésű fajták ve­tésterületét. Megyénk kötöttebb talaján, főként a beregi és a szatmári részen gazdálkodó gazdasá­gokban továbbra is a be- zosztája 1-est érdemes ter­meszteni, de más vidéken nö­velni kell a martonvásári 4-es és a GK—2-es búzafajták ve­tésterületét. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ezek megbízhatóbbak, ter­mésátlagaik magasabbak, mint néhány megszokott, nagy hagyománnyal rendel­kező búzafajtának. A vetőmagtermeltető válla­lat eddig 382 vagon búza ve­tőmagot értékesített, ez a kért mennyiségnek a fele. Rozs­ból az idén eredetileg 160 va­gonnal igényeltek a megye gazdaságai, ez a szám azon­ban időközben 175 vagonra emelkedett. A vállalat napok óta gyorsított ütemben végzi a magvak tisztítását, hogy az igényelt mennyiséget időben szállítani tudja. Őszi árpából 39,5 vagon­nal, burgonyából — a Solá- num és a KITE gazdaságain — kívül — 603 vagonnal biz­tosít a vállalat ebben az év­ben. A tájékoztató során el­hangzott még, hogy a válla­lat a gazdaságok vetőmag­igényét teljes mértékben ki tudja elégíteni. den tevékenységét. Igaz, mun­kájuk nem mindig látványos, de mindig hasznos. A megyei pártbizottsággal különösen örülünk annak, hogy a szer­vezeti életben bekövetkezett pozitív változásokat a moz­galmi munka tartalmában is előnyös változások követték. A vöröskeresztes szervezetek jól igazodnak a megye poli­tikai és gazdasági fejlődésé­hez. A jövő feladata: ugyan­ilyen aktivitással megvalósí­tani az országos és megyei fejlődés diktálta tennivaló­kat. Dr. Vidosfalvy Magda a megyei vöröskeresztes mun­kát jellemezve elmondta: az utóbbi évek lendületes fejlő­dését a kongresszusi készülő­dés tovább fokozta. Ez nem­csak a szervezettségben ho­zott változásokat, hanem a nevelésben is, különösen az egészségnevelésben. A holnap jó munkájához kérte a me­gye párt-, állami és tömeg­szervezeteinek további támo­gatását. A hozzászólások után a vi­tát Pámer József foglalta össze, majd a küldöttgyűlés elfogadta a beszámolót és a határozati javaslatot. A Vö­röskereszt főtitkárhelyettese az eredményesen dolgozó ta­goknak és aktivistáknak ki­tüntetéseket adott át. Vörös­keresztes munkáért kitüntetés arany fokozatát adományoz­ták Danes Józsefnek, az MSZMP mátészalkai járási bizottsága első titkárának, dr. Márton Mihálynak, a KÖ­JÁLL igazgató főorvosának, a Vöröskereszt megyei elnö­kének, Széles Zoltán fehér- gyarmati vezetőségi tagnak, dr. Szendrei Istvánnak, a tejipari vállalat igazgatójá­nak, Utasi Bélánénak, a ti- szaeszlári helyi szervezet tit­kárának és Valent Sándorné megyei vezetőségi tagnak. Vöröskeresztes munkáért ezüst fokozat kitüntetést ket­ten kaptak, bronz fokozat ki­tüntetésben szintén két tagot részesítettek. Véradásért em­lékplakettet Szabó Ferenc kisvárdai vezetőségi tag ka­pott. Kiváló véradószervező kitüntetéssel hat vöröskeresz­tes aktivistát jutalmaztak. A Kiváló véradó kitüntetés arany fokozatát tízen kapták meg, többen pedig tárgyjuta­lomban részesültek. A kitüntetések átadása után a küldöttgyűlés megvá­lasztotta a 23 tagú megyei ve­zetőséget. Titkár Pámer Jó­zsef lett; elnök dr. Márton Mihály, alelnök Berek Lajos alezredes, a megyei polgári védelmi törzsparancsok. Vé­gül a tanácskozás résztvevői megválasztották a 25 küldöt­tet, akik képviselik a megyét az október 29-én és 30-án összeülő V. kongresszuson.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom