Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-10 / 213. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 10. Széles körű nemzetközi részvétellel Berlinben ülésezik a Békevilágtanács elnöksége Több évszázadnyi út A Szovjetunió és az ENSZ S okan kíváncsiak arra, vajon mit tartalmaz Oleg Trojanovszkij szovjet ENSZ-nagykövet diplomáciai tarsolya? A kérdésre egyszerű a válasz: az egész napirendet. Ugyanerre a következtetésre jutott egyébként az ENSZ főtitkára is, aki egyik legutóbbi nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szovjetuniónak az ENSZ-közgyű- lés 32. ülésszaka napirendjének csaknem valameny- nyi pontjához köze van. Az a körülmény, hogy a főtitkár az ENSZ-közgyű- lés soron következő ülésszakának küszöbén hasznosnak tartotta, hogy szovjet kormánykörökkel megvitassa az ENSZ tevékenységét és megtárgyaljon számos nemzetközi problémát, már önmagában is sok mindent elárul. A 32. ülésszak elé terjesztett javaslatok közül — jelentőségét tekintve — többek között ki kell emelnünk azt a szovjet indítványt, hogy kössenek szerződést az erőszaknak a nemzetközi kapcsolatokból való kiiktatásáról. Az ENSZ-közgyűlések 32. ülésszakán szokás szerint a regionális konfliktusok elemzésével is foglal-, koznak majd. A Szovjetuniónak szándékában áll, hogy az ENSZ-ben is megvédelmezze a közel- keleti rendezés egyetlen igazságos alapelvét, vagyis azt, hogy nem lehet erőszakkal megszerezni idegen területeket. Azt is el kell érni, hogy az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszaka a leszerelési világkonferencia konstruktív bevezetője legyen. A harmadik világ csakis az alapvető társadalmi és gazdasági átalakításokkal szabadítható ki a régi gazdasági rend szorításából. A szovjet küldöttség e meggyőződés mellett száll majd síkra azokban a napokban, amikor a világszervezetnek otthont adó New York-i felhőkarcolóban 32,-szer szólal meg az emberiség hangja. Berlinben pénteken Romes Chandrának. a Béke-világta- nács elnökének vezetésével megnyílt a BVT elnöksége irodájának négynapos ülése. A tanácskozáson — a napirenden szereplő kérdések fontosságára való tekintettel — az iroda tagjai mellett részt vesz egy sor nemzeti békemozgalom, számos afrikai felszabadító szervezet és több nemzetközi szervezet, így az ENSZ képviselője is. A magyar békemozgalmat Szilágyi Béla, és Lőrincze Tamás, az Országos Béketanács alelnökei és dr. Laukó Károly, a BVT magyar titkára képviseli. Az ülésszak legfontosabb témakörei az afrikai imperialista mesterkedések és a földrész nemzeti felszabadító mozgalmának helyzete, a neutronbomba elleni világméretű kampány további fokozása, a tömegpusztító fegyverek betiltásáért vívott nemzetközi küzdelem feladatai, a nemzetközi közvélemény hozzájárulása az októberben kezdődő belgrádi találkozó sikeréhez, a közel- keleti politikai helyzet és az ebből adódó teendők, valamint a chilei hazafias erők iránti szolidaritás további erősítése. Az ülésszak kezdetén Romes Chandra hangsúlyozta: á BVT elnöksége irodájának mostani kibővített ülésére olyan időpontban kerül sor, amikor „szükségszerűvé vált a világméretű akciók megerősítése az imperializmus és a reakció összeesküvésével szemben, amely az enyhülés és Helsinki szelleme ellen irányul”. o A második ötéves terv teljesítése eredményeként létrejött a szocializmus anyagiműszaki bázisa, a termelés szocialista rendszere osztatlanul uralkodóvá vált az egész népgazdaságban. A szocializmus győzelmét a Szovjetunió új alkotmánya jogilag is megerősítette. A termelőerők területi elhelyezkedésében minőségi változások következtek be. 4500 új ipari vállalat lépett működésbe. Az ipari termelés 2,2 szeresére nőtt. 1937-ben a teljes ipari termelés 80 százalékát az új, vagy teljes rekonstrukciónak alávetett vállalatok adták. Az iparban széles körű mozgalom bontakozott ki a technika megújításáért, az elavult munkanormák felváltásáért. A termelékenység emelése érdekében ekkor bontakozott ki az Alekszej Sztahanovról elnevezett sztahanovista mozgalom. Sztaha- nov egyetlen műszakban 102 tonna szenet termelt ki, 14- szeresen túlteljesítve az érvényes normát. A kolhozok és szovhozok megerősödése révén túlteljesítették a mezőgazdaság termelési tervét. A mezőgazdaság szocialista üzemében 1937-ben már 456 ezer traktor és 129 ezer kombájn dolgozott. A közszükségleti cikkek termelése kétszeresére, a kifizetett bértömeg 2 és félszeresére nőtt. A szovjet népgazdaság fejlesztésének III. ötéves tervét az SZKP XVIII. kongresszusa (1939. március) fogadta el, végrehajtását a fasiszta Németországnak a Szovjetunióra való hitszegő támadása megszakította. A háború kezdetéig 3 ezer vállalatot hoztak létre. A tervidőszak első 3 évében az ipari termeVtll. energia md. kWó Acél mill, tonna Kőolaj mill, tonna Szén mill, tonna Cement mill, tonna Gabona mill, tonna Gyapot mill, tonna A háború pusztításai hatalmas károkat okoztak. Csaknem téljesen megsemmisült 70 ezer falu és város, 32 ezer üzem, szétdúltak több mint 100 ezer kolhozt és szov- hozt. A háború anyagi veszteségei 2659 milliárd rubelre tehetők. 1946 márciusában fogadta el a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa az újjáépítés feladalés 46 százalékkal növekedett. Alapvető figyelmet fordítottak a vegyipar és a speciális 'fémek gyártásának kiemelt fejlesztésére, az ország védelmét biztosító ipari háttér, a Volga és Urál közötti területen egy kőolajkitermelő bázis létréhozására. Rendkívüli súllyal esett latba a tartalékok képzése, gyors ütemben fejlesztették a keleti területek gazdaságát. Az ipari termelés teljes volumenét tekintve a háború kezdetére a Szovjetunió első helyre került Európában és másodikra a világon. A 3. ötéves tervben létrehozott gazdasági potenciál a Nagy Honvédő Háborúban a győzelem anyagi alapját biztosította. A termelés a „Mindent a frontnak, mindent a győzelemért” jelszó jegyében folyt. A fontosabb termékek termelése. 1913-ban és 1940-ben 2,0 48,6 4,3 18,2 10,3 31,1 29,2 166,0 1,8 5,8 86,0 95,6 0,74 2,24 végére a háború előtti termelési színvonal elérését a mezőgazdaságban is sikerült biztosítani. A társadalmi össztermék 1950-ben már 60 százalékkal, a népgazdaság állóalapjainak értéke 20 százalékkal haladta meg az 1940. évit. A terv időszakában 6200 ipari vállalatot létesítettek, vagy újítottak fel, majdnem annyit, mint az első két ötéves tervben együttvéve. A szétrombolt területek helyre- állításának feladatát összekapcsolták a termelőerők jobb területi elhelyezésével, így pl. Ukrajnában új csapágyüzemeket, autógyárakat, építőanyagipari üzemeket hoztak létre, új bányákat nyitottak. Belorussziában újra felépítették a traktor- és autógyárakat, sok új nagy- vállalatot létesítettek. A kohászat új központjait hozták létre Közép-Ázsiában és a Kaukázuson túl, elkezdődött az észak-európai rész kohászati bázisának a megteremtése. Felépült és működésbe lépett a Szaratov—Moszkva— Dosava—Kijev és a Kohtba— Jorve—Leningrád gázvezeték. Hatalmas erőfeszítések történtek az életszínvonal emelésére. 1947 végén sikerült megszüntetni a jegyrendszert, az ötéves terv éveiben 200 millió négyzet- méter lakást építettek. Gyuricsku Kálmán (folytatjuk) Hz ENSZ főtitkára Mongóliában A Mongol Népköztársaság Waldheim az Egyesült Nem. “** szervezne- ,6,itta- ra Ulánbátorba érkezett Kurt ra. Békepipa amerikai módra neutrontöltettel (A pozsonyi Rohác karikatúrája — KS) ATMíRLtttl TObyftSZTftSl RLQP0KROL CSZKÓZQLT RÁFIZETÉSEK ÉS JUTTBTftSOR /tmuinrti» kuiELien/ BALKÁNI KÖRÚTON (1.) Szabolcsi tsz-tagok az Akropolisnál A ugusztus közepén egy autóbuszra való — közel 40 tsz-tag és néhány más foglalkozású — szabolcsi lakos, összesen 42- en indultunk a Balkánnal való ismerkedésre. Jugoszláviai tranzit után az egyik cél az ókor demokráciájának hazája, Görögország volt. Augusztus 16-án 41 fokos melegben indultunk Thessalonikiből Athénba. Az 520 kilométeres úton többek között olyan hírességeket láttunk, fényképeztünk, mint az Olympos hegye, a thermohpülei-szoros, vagy Miltiadés szobra. Egy üdítő fürdés az Égei-tenger- ben, majd a kora délutáni órákban elértük a várva várt Athént. Sokan mondták már nyíregyháziak, hogy városunknak nincs megfelelő kapuja: bármelyik irányból jövünk, földszintes házak fogadják az érkezőt. Nem akarom megyénk székhelyét a több évezredes márványból épült Athénnal egy klasszisba sorolni, de leírom: nincs mit szégyellenünk. Ott sem minden márvány és bizony a demokrácia őshazájában is vannak bádogházak, fabódék, külvárosi nyomortanyák. Már útközben megtudtuk az idegenvezetőnktől, hogy Görögország nehézipara a kereskedelem és az idegen- forgalom. A világ minden tengerén ott vannak,a görög hajósok, a harmadik legnagyobb kereskedelmi flottát mondhatják magukénak. A belvárosban szálloda szállodát ér. A turizmust szolgálja a legnépesebb iparág, az autószerelés és -javítás. Szinte nincs utca, ahol valamilyen márkájú autószerviz ne lenne. Az amerikai és japán cégek mellett sűrűn sorakoznak az olasz, NSZK, angol és francia márkák cégtáblái is. Azt nem mondom, hogy sorakoznak, de láttunk Moszkvics-, Skoda- és Wartburg- szalont is. Thessalonikiből érkeztünk, ahol Bizánc hosszabb uralma nyomán a templomok dominálnak, Athénban a stadionok, szabadtéri színházak és a csodálatos ókori szobrok a múlt jellemzői. Szaloniki pezsgő gazdagsága, Athén műkincsei mintha Milánót és Rómát tükrözné. Athén építészetének történetében még a laikusok számára is jól megkülönböztethető a három nagy klasszikus kor. Az ókori görög fénykort a tiszta márvány jelzi, majd a rómaiakat az utánozhatatlan kötőanyaggal készült kőépületek, az ozmán hatást pedig a téglaépítmények különböztetik meg egymástól. A mai athéni építkezést a márványnak a vasbetonnal és üveggel való ötvözete jelenti. Athéni tartózkodásunk fénypontja az Akropolissal való találkozásunk volt. Az ötvendrachmás belépő ellenére is tízezrek keresik fel naponta. Amíg az autóbuszunktól a néhány száz méteren felkapaszkodtunk és a szűk jegyellenőrző kapun bejutottunk, jó félóra telt el. Itt éreztük igazán, mit jelent az emberiség kultúrájának egyik bölcsőjével találkozni, évezredek történelmét márványba faragva látni. Sajnos a kufárok és a telhetetlen, barbár turisták jóvoltából az emberi alkotás e tündöklő műve igen sokat csorbult az utóbbi évtizedekben, amíg a görög hatóságok meg nem szervezték az őrzését. Egy-egy gazdag amerikai turista akár 500 dollárt is adott egy diónagyságú márványért, amit szeme láttára az Akropolis- oszlopból pattintottak ki. Ezért ma már az oszlopsort övező lépcsőre sem szabad ülni. Az Akropolisról, a görög nép történelmével és az ókor művészetével való találkozáson túl, szép időben felejthetetlen panoráma nyílik egész Athénra. A szép idő pedig errefelé szinte örök. Ottjártunkkor napokig tenyérnyi felhőt nem láttunk. Csikós Balázs Athén koronája, az Akropolis tait tartalmazó negyedik ötéves tervet. Hatalmas összefogással kezdődött meg a háború által összerombolt országrész helyreállítása. A tervszerű szocialista gazdaság fölényét tükrözi a gigantikus feladat megoldásának a rövidsége. Az ipari termelés már 1948- ban meghaladta a háború előtti szintet. Az ötéves terv