Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-10 / 213. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 10. Széles körű nemzetközi részvétellel Berlinben ülésezik a Béke­világtanács elnöksége Több évszázadnyi út A Szovjetunió és az ENSZ S okan kíváncsiak arra, vajon mit tartalmaz Oleg Trojanovszkij szovjet ENSZ-nagykövet diplomáciai tarsolya? A kérdésre egyszerű a vá­lasz: az egész napirendet. Ugyanerre a következte­tésre jutott egyébként az ENSZ főtitkára is, aki egyik legutóbbi nyilatko­zatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szovjet­uniónak az ENSZ-közgyű- lés 32. ülésszaka napirend­jének csaknem valameny- nyi pontjához köze van. Az a körülmény, hogy a főtitkár az ENSZ-közgyű- lés soron következő ülés­szakának küszöbén hasz­nosnak tartotta, hogy szovjet kormánykörökkel megvitassa az ENSZ tevé­kenységét és megtárgyal­jon számos nemzetközi problémát, már önmagá­ban is sok mindent elárul. A 32. ülésszak elé ter­jesztett javaslatok közül — jelentőségét tekintve — többek között ki kell emelnünk azt a szovjet indítványt, hogy kössenek szerződést az erőszaknak a nemzetközi kapcsola­tokból való kiiktatásáról. Az ENSZ-közgyűlések 32. ülésszakán szokás sze­rint a regionális konfliktu­sok elemzésével is foglal-, koznak majd. A Szovjet­uniónak szándékában áll, hogy az ENSZ-ben is megvédelmezze a közel- keleti rendezés egyetlen igazságos alapelvét, vagy­is azt, hogy nem lehet erőszakkal megszerezni idegen területeket. Azt is el kell érni, hogy az ENSZ rendkívüli le­szerelési ülésszaka a le­szerelési világkonferencia konstruktív bevezetője le­gyen. A harmadik világ csakis az alapvető társa­dalmi és gazdasági átala­kításokkal szabadítható ki a régi gazdasági rend szo­rításából. A szovjet kül­döttség e meggyőződés mellett száll majd síkra azokban a napokban, ami­kor a világszervezetnek otthont adó New York-i felhőkarcolóban 32,-szer szólal meg az emberiség hangja. Berlinben pénteken Romes Chandrának. a Béke-világta- nács elnökének vezetésével megnyílt a BVT elnöksége irodájának négynapos ülése. A tanácskozáson — a napi­renden szereplő kérdések fontosságára való tekintettel — az iroda tagjai mellett részt vesz egy sor nemzeti békemozgalom, számos afri­kai felszabadító szervezet és több nemzetközi szervezet, így az ENSZ képviselője is. A magyar békemozgalmat Szilágyi Béla, és Lőrincze Tamás, az Országos Béketa­nács alelnökei és dr. Laukó Károly, a BVT magyar tit­kára képviseli. Az ülésszak legfontosabb témakörei az afrikai imperia­lista mesterkedések és a föld­rész nemzeti felszabadító mozgalmának helyzete, a neutronbomba elleni világ­méretű kampány további fo­kozása, a tömegpusztító fegyverek betiltásáért vívott nemzetközi küzdelem felada­tai, a nemzetközi közvéle­mény hozzájárulása az októ­berben kezdődő belgrádi ta­lálkozó sikeréhez, a közel- keleti politikai helyzet és az ebből adódó teendők, vala­mint a chilei hazafias erők iránti szolidaritás további erősítése. Az ülésszak kezdetén Ro­mes Chandra hangsúlyozta: á BVT elnöksége irodájának mostani kibővített ülésére olyan időpontban kerül sor, amikor „szükségszerűvé vált a világméretű akciók meg­erősítése az imperializmus és a reakció összeesküvésével szemben, amely az enyhülés és Helsinki szelleme ellen irányul”. o A második ötéves terv tel­jesítése eredményeként létre­jött a szocializmus anyagi­műszaki bázisa, a termelés szocialista rendszere osztat­lanul uralkodóvá vált az egész népgazdaságban. A szo­cializmus győzelmét a Szov­jetunió új alkotmánya jogilag is megerősítette. A termelő­erők területi elhelyezkedésé­ben minőségi változások kö­vetkeztek be. 4500 új ipari vállalat lépett működésbe. Az ipari termelés 2,2 szeresére nőtt. 1937-ben a teljes ipari termelés 80 százalékát az új, vagy teljes rekonstrukciónak alávetett vállalatok adták. Az iparban széles körű mozgalom bontakozott ki a technika megújításáért, az el­avult munkanormák felváltá­sáért. A termelékenység emelése érdekében ekkor bontakozott ki az Alekszej Sztahanovról elnevezett szta­hanovista mozgalom. Sztaha- nov egyetlen műszakban 102 tonna szenet termelt ki, 14- szeresen túlteljesítve az érvé­nyes normát. A kolhozok és szovhozok megerősödése révén túltelje­sítették a mezőgazdaság ter­melési tervét. A mezőgazda­ság szocialista üzemében 1937-ben már 456 ezer trak­tor és 129 ezer kombájn dol­gozott. A közszükségleti cik­kek termelése kétszeresére, a kifizetett bértömeg 2 és fél­szeresére nőtt. A szovjet népgazdaság fej­lesztésének III. ötéves tervét az SZKP XVIII. kongresszu­sa (1939. március) fogadta el, végrehajtását a fasiszta Né­metországnak a Szovjetunió­ra való hitszegő támadása megszakította. A háború kezdetéig 3 ezer vállalatot hoztak létre. A tervidőszak első 3 évében az ipari terme­Vtll. energia md. kWó Acél mill, tonna Kőolaj mill, tonna Szén mill, tonna Cement mill, tonna Gabona mill, tonna Gyapot mill, tonna A háború pusztításai ha­talmas károkat okoztak. Csaknem téljesen megsemmi­sült 70 ezer falu és város, 32 ezer üzem, szétdúltak több mint 100 ezer kolhozt és szov- hozt. A háború anyagi vesz­teségei 2659 milliárd rubelre tehetők. 1946 márciusában fogadta el a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa az újjáépítés felada­lés 46 százalékkal növekedett. Alapvető figyelmet fordítot­tak a vegyipar és a speciális 'fémek gyártásának kiemelt fejlesztésére, az ország védel­mét biztosító ipari háttér, a Volga és Urál közötti terüle­ten egy kőolajkitermelő bá­zis létréhozására. Rendkívüli súllyal esett latba a tartalé­kok képzése, gyors ütemben fejlesztették a keleti terüle­tek gazdaságát. Az ipari termelés teljes vo­lumenét tekintve a háború kezdetére a Szovjetunió első helyre került Európában és másodikra a világon. A 3. öt­éves tervben létrehozott gaz­dasági potenciál a Nagy Honvédő Háborúban a győze­lem anyagi alapját biztosítot­ta. A termelés a „Mindent a frontnak, mindent a győze­lemért” jelszó jegyében folyt. A fontosabb termékek ter­melése. 1913-ban és 1940-ben 2,0 48,6 4,3 18,2 10,3 31,1 29,2 166,0 1,8 5,8 86,0 95,6 0,74 2,24 végére a háború előtti terme­lési színvonal elérését a me­zőgazdaságban is sikerült biztosítani. A társadalmi össztermék 1950-ben már 60 százalékkal, a népgazdaság állóalapjainak értéke 20 szá­zalékkal haladta meg az 1940. évit. A terv időszakában 6200 ipari vállalatot létesítettek, vagy újítottak fel, majdnem annyit, mint az első két öt­éves tervben együttvéve. A szétrombolt területek helyre- állításának feladatát össze­kapcsolták a termelőerők jobb területi elhelyezésével, így pl. Ukrajnában új csa­págyüzemeket, autógyárakat, építőanyagipari üzemeket hoztak létre, új bányákat nyitottak. Belorussziában új­ra felépítették a traktor- és autógyárakat, sok új nagy- vállalatot létesítettek. A ko­hászat új központjait hozták létre Közép-Ázsiában és a Kaukázuson túl, elkezdődött az észak-európai rész kohá­szati bázisának a megterem­tése. Felépült és működésbe lépett a Szaratov—Moszkva— Dosava—Kijev és a Kohtba— Jorve—Leningrád gázvezeték. Hatalmas erőfeszítések történtek az életszínvonal emelésére. 1947 végén sike­rült megszüntetni a jegy­rendszert, az ötéves terv éveiben 200 millió négyzet- méter lakást építettek. Gyuricsku Kálmán (folytatjuk) Hz ENSZ főtitkára Mongóliában A Mongol Népköztársaság Waldheim az Egyesült Nem. “** szervezne- ,6,itta- ra Ulánbátorba érkezett Kurt ra. Békepipa amerikai módra neutrontöltettel (A pozsonyi Rohác karikatúrája — KS) ATMíRLtttl TObyftSZTftSl RLQP0KROL CSZKÓZQLT RÁFIZETÉSEK ÉS JUTTBTftSOR /tmuinrti» kuiELien/ BALKÁNI KÖRÚTON (1.) Szabolcsi tsz-tagok az Akropolisnál A ugusztus közepén egy autóbuszra való — közel 40 tsz-tag és né­hány más foglalkozású — szabolcsi lakos, összesen 42- en indultunk a Balkánnal való ismerkedésre. Jugo­szláviai tranzit után az egyik cél az ókor demokrá­ciájának hazája, Görögor­szág volt. Augusztus 16-án 41 fokos melegben indul­tunk Thessalonikiből Athén­ba. Az 520 kilométeres úton többek között olyan híres­ségeket láttunk, fényképez­tünk, mint az Olympos he­gye, a thermohpülei-szoros, vagy Miltiadés szobra. Egy üdítő fürdés az Égei-tenger- ben, majd a kora délutáni órákban elértük a várva várt Athént. Sokan mondták már nyír­egyháziak, hogy városunk­nak nincs megfelelő kapuja: bármelyik irányból jövünk, földszintes házak fogadják az érkezőt. Nem akarom megyénk székhelyét a több évezredes márványból épült Athénnal egy klasszisba so­rolni, de leírom: nincs mit szégyellenünk. Ott sem min­den márvány és bizony a demokrácia őshazájában is vannak bádogházak, fabó­dék, külvárosi nyomorta­nyák. Már útközben megtudtuk az idegenvezetőnktől, hogy Görögország nehézipara a kereskedelem és az idegen- forgalom. A világ minden tengerén ott vannak,a gö­rög hajósok, a harmadik legnagyobb kereskedelmi flottát mondhatják maguké­nak. A belvárosban szálloda szállodát ér. A turizmust szolgálja a legnépesebb iparág, az autószerelés és -javítás. Szinte nincs utca, ahol valamilyen márkájú autószerviz ne lenne. Az amerikai és japán cégek mellett sűrűn sorakoznak az olasz, NSZK, angol és francia márkák cégtáblái is. Azt nem mondom, hogy so­rakoznak, de láttunk Moszk­vics-, Skoda- és Wartburg- szalont is. Thessalonikiből érkeztünk, ahol Bizánc hosszabb ural­ma nyomán a templomok dominálnak, Athénban a stadionok, szabadtéri szín­házak és a csodálatos ókori szobrok a múlt jellemzői. Szaloniki pezsgő gazdagsá­ga, Athén műkincsei mint­ha Milánót és Rómát tük­rözné. Athén építészetének történetében még a laiku­sok számára is jól megkü­lönböztethető a három nagy klasszikus kor. Az ókori gö­rög fénykort a tiszta már­vány jelzi, majd a rómaia­kat az utánozhatatlan kö­tőanyaggal készült kőépüle­tek, az ozmán hatást pedig a téglaépítmények külön­böztetik meg egymástól. A mai athéni építkezést a márványnak a vasbetonnal és üveggel való ötvözete je­lenti. Athéni tartózkodásunk fénypontja az Akropolissal való találkozásunk volt. Az ötvendrachmás belépő elle­nére is tízezrek keresik fel naponta. Amíg az autóbu­szunktól a néhány száz mé­teren felkapaszkodtunk és a szűk jegyellenőrző kapun bejutottunk, jó félóra telt el. Itt éreztük igazán, mit jelent az emberiség kultú­rájának egyik bölcsőjével találkozni, évezredek törté­nelmét márványba faragva látni. Sajnos a kufárok és a telhetetlen, barbár turisták jóvoltából az emberi alkotás e tündöklő műve igen sokat csorbult az utóbbi évtize­dekben, amíg a görög ható­ságok meg nem szervezték az őrzését. Egy-egy gazdag amerikai turista akár 500 dollárt is adott egy dió­nagyságú márványért, amit szeme láttára az Akropolis- oszlopból pattintottak ki. Ezért ma már az oszlopsort övező lépcsőre sem szabad ülni. Az Akropolisról, a görög nép történelmével és az ókor művészetével való ta­lálkozáson túl, szép időben felejthetetlen panoráma nyí­lik egész Athénra. A szép idő pedig errefelé szinte örök. Ottjártunkkor napo­kig tenyérnyi felhőt nem láttunk. Csikós Balázs Athén koronája, az Akropolis tait tartalmazó negyedik öt­éves tervet. Hatalmas össze­fogással kezdődött meg a há­ború által összerombolt or­szágrész helyreállítása. A tervszerű szocialista gazda­ság fölényét tükrözi a gigan­tikus feladat megoldásának a rövidsége. Az ipari termelés már 1948- ban meghaladta a háború előtti szintet. Az ötéves terv

Next

/
Oldalképek
Tartalom