Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-10 / 213. szám

2 KELET-M AGYARORSZÁG 1977. szeptember 10. 500 milliA a szövetkezeti kereskedelem fejlesztésére Új éttermek, áraházak a falvakban FILMJEGYZET Fedőneve: LUKÁCS Szabolcs-Szatmár megye ál­talános fogyasztási és értéke­sítési szövetkezetei ebben az ötéves tervben különböző for­rásokból összesen 500 millió forintot költenek a kereske- . clelmi és vendéglátó hálózat bővítésére. A figyelemre méltó összegből jelentősen ja­vítják a lakosság alapellátá­sát, különös gondot fordíta­nak az ellátatlan területekre. Egy pályázat alapján a közel­múltban 15 millió forint fel- használásáról döntöttek. A kedvező változásokról Nagy Béla, a MÉSZÖV elnökhe­lyettese adott tájékoztatót. Az említett félmilliárdos beruházással 37 ezer 500 négyzetméterrel növekszik a szövetkezetek kereskedelmi hálózatának alapterülete. A statisztikához tartozik, hogy ebben az ötéves tervben a megye kereskedelmi hálóza­tának fejlesztését mintegy 80—35 százalékban az ÁFÉSZ-ek valósítják meg. Korszerű éttermek, nagy alapterületű ABC-áruházak épülnek a megye különböző településein. Étterem épül egyebek között Nagyecseden, Demecserben, Kisvárdán, Jánkmajtison, Gávavencsel- lőn. Az előző ötéves tervről áthúzódó beruházásokkal együtt 1980-ig 38 nagy alapte­rületű ABC-áruházat építe­nek megyénkben. Ezenkívül számos kis településen új élelmiszerboltok létesítésére is sor kerül. A szövetkezetek egyik cél­ja: minél több kis kapacitá­sú, „szatócsjellegű” bolt kor­szerűsítése. A fejlesztésekkel növelik az említett boltok alapterületét, korszerűsítik a kiszolgálás formáját. A cél érdekében a MÉSZÖV elnök­A summásdaloktól Bartókig Csengersimai siker Cseh- sxlovákiában A levélbarátság már több éve tart a csehszlovák Mar- celháza amatőr művészeti együttese és a csengersimai pávakör tagjai között. Sze­mélyesen azonban csak ezen a nyáron találkoztak először, amikor a pávakör teljesítette a vendégszereplésre szóló meghívást. Az egyhetes turné során Marcelován, Kolozsnémán és Bucson több ezer néző volt kíváncsi a műsorokra, volt olyan nap is, amikor kétszer léptek színpadra egymás után. Az együttes emlékköny­vébe írt elismerő, lelkes be­jegyzések arról tanúskodnak, hogy sikerrel teljesítették megbízatásukat; szűkebb ha­zánk népdalkincsének tolmá­csolásával maradandó él­ményt nyújtottak. Tizenkét éve alakult meg először a csengersimaiak népdalköre Hajnal Árpád ve­zetésével. Legnagyobb sikerüknek azt tartják, hogy az éppen hét éve — 1970. szeptember köze­pén — újjászervezett együt­tes igazi közösséggé alakult, forrott. Több alkalommal szerepeltek a Vasas Központi Művészegyüttes énekkarával közös műsorban, barátságuk évek óta tart. Részt vettek több folklór fesztiválon, mű­sorukból már a rádió és tele­vízió is közvetített részlete­ket. Jelenleg újabb közös fellé­pésre készülnek a Vasas énekkarával, ezenkívül gya­korolnak az országos minősí­tésre. Csehszlovákiai turné­juk viszonzásaként a jövő nyárra várják vendégszerep­lésre a marcelovai együttest. Szövetkezeti vegyesboltot nyitottak a közelmúltban Nyírturán. sége ez év tavaszán pályáza­tot hirdetett. A szövetkeze­tek főleg a kisebb települé­sek és a külterületek üzlet- hálózatának fejlesztésére, korszerűsítésére kaphattak támogatást a pályázat alap­ján. A MÉSZÖV a közös fej­lesztési alapból 15 millió fo­rintot irányzott elő a pályá­zatra. A szövetkezetek a sa­ját fejlesztési alapjukból ezt az összeget 35 millió forint­tal toldották meg, így 50 millió forintért korszerűsöd­het a kisebb települések üz­lethálózata és vendéglátó há­lózata. Ezért a pénzért 89 egység „kicserélésére” nyílik lehetőség. Több településen a régi szokásoknak megfelelően egy fedél alá épült a bolt és a kocsma. Ezeken a helye­Ahogy közeledik a nagy or­vosprofesszor, Korányi Fri­gyes születésének másfél év­százados jubileuma, úgy vá­lik érezhetővé az évfordulóra való készülődés szerte a me­ggyében. Már megszokhattuk: a TIT és a megye egészségügyi in­tézményeiben dolgozó orvos- történészettel foglalkozó szakemberei évről évre méltó módon készítik elő a megye nagyjaira való megemlékezé­seket. így volt ez annak ide­jén Jósa András életművével, az idén pedig a Ka'bay-évfor- dulóval is. Most a vidék egy­kori kórházalapító főorvosá­nak születése alkalmából több programot is szervez­nek. A Korányi-jubileumra új­jászületik a munkásságát őr­ző nagykállói emlékház is. A megyei múzeumok igazgató­sága amellett, hogy kívülről is helyrehozatja az épületet, az orvos Dél-Amerikában élő unokájának jóvoltából újabb érdekes adalékokkal egészít­heti ki az emlékház tudomá­nyos gyűjteményét. Családi levelek, okiratok, fényképek és személyes tárgyak kerül­nek a kiállítás tárlóiba. A felfrissített tárlatot szeptem­ber 16-tól tekinthetik meg az érdeklődők. E napon kerül sor ugyanis az országos rendezvénysoro­zat nyitóeseményére Nagy- kállóban. A Magyar Orvos- történeti Társaság és a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága, a TIT valamint az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizott­sága itt rendez tudományos ken fokozatosan lebontják a közfalat és a kocsma alapte­rületével bővül a bolt. A megszűnt kocsma helyett — ott, ahol szükség van rá — a település egy másik helyén korszerű bisztrót létesítenek. A pályázat segítségével ed­dig ABC-áruházat kapott Ge- lénes, Botpalád, Nagykálló és Érpatak. Botpaládon bisztró is épült, ugyancsak bisztrót létesítettek Nyírkárászon. Kótajban és Tiszabecsen fo­lyamatban van az ABC-áru- ház kialakítása, Sonkádon és Tiborszálláson élelmiszerbol­tot építenek, szintén élelmi­szerboltot kap a Nyírtelekhez tartozó Halmosbokor, a nyír­egyházi Káliói úton egy biszt­ró kialakítása van folyamat­ban. (n. I.) emlékülést, amelyen orvosok, történészek emlékeznek Ko­rányi Frigyesre. Az emlékülés vendégei ezt követően megkoszorúzzák a Korányi-emlékház falában elhelyezett márványtáblát. Az ünnepség mellett a TIT előadói több településen tar­tanak előadásokat ismertetve, bemutatva a nagy orvospro­fesszor korabeli s máig is ható munkásságát. (kz) A titulus, meglehet nem nyeri el Pazár János tetszését. Mert nem hordár ő a szó igazi, és régi értelmében. A szolgálat, amit maga vállalt és lát el, már harminc éve — mégis a hor­dáréhoz hasonlít. Külsőrd is őrzi a csomaghordók, bevá- sárlókosárt cipelők tisztes egyenruháját. Igaz, ebből csak a sapka maradt, a többit el­mosta az idő. Megteszi a vi­seltes, zsírral szegélyezett öl­töny, de van otthon rendes, ünneplője is a Keskeny köz­ben, ahol a 66 éves ember lakik. — Nagygazdáknál voltam én szolga. Mindig. Legtovább a Zöldbokorban. Aztán meg lovakat hajtottam egy mészá­rosnál a Mező utcán. Har­minc éve, hogy ezt csinálom. Van ez a kézikocsi — és a Jó néhány példát szolgál­tat a történelem arra. hogy a kortársi megítélés mennyire bizonytalan: néha jelenték­telen személyiségek élvezték a tömegek megbecsülését. De a történelmi távlat egyértel­művé teszi, ki mennyire szolgált rá a nép bizalmára. Akit valóban hazája ügye, az emberiség egyetemes céljai­nak megvalósítása vezérelt cselekedeteiben, azt megőr­zik a történelemkönyvek, de a nép emlékezete is. így él ma közöttünk a tör­ténelem kiemelkedő alakja­ként. de legendákkal körül- fonton Zalka Máté, vagy ahogy a világ más pontjain jobban ismerik: Lukács tá­bornok képe. Példáját idézi, tisztelegve mutatja be embe­ri nagyságát a magyar- szovjet koprodukcióban ké­szült film, a Fedőneve: Lu­kács. A film eszmeiségét a leg­pontosabban .egy magától Zalkától vett idézettel lehet megközelíteni: „Internacio­nalisták vagyunk, de a szü­lőföld mindig úgy él szí­vünkben, mint az első szere­lem. Ha nem szereted ha­zádat. ahol születtél és fel­nőttél, azt a földet, amely táplált, az egét. a falvait, ak­kor nem érted az internacio­nalizmus lényegét, más né­pekkel való kapcsolatod ér­telmét, amely saját hazád szeretetének érzéséből fakad.” Iskola — A közel ezer általános is­kolás korú fehérgyarmati fi­atal tanulhat az 1-es és 2-es számú iskolákban. Azonban az árvizi események utáni új iskola is kinőtte lehetőségeit és az eltelt évek alatt nagy gonddal küzdött. Éppen ezért a Hazafias Népfront-bizott­ság a társadalmi munkaak­ciók tervezésénél — eleget té­ve a lakosság kérésének — 4 tantermes iskola építését kez­deményezte. A nagyközségi tanács közel másfél millióval támogatta a munkát, de emél- lé legalább még ennyi kellett. Kezdődött az SZMK segít­ségével. Sipos Sándor okle­veles tervező a tízezer forin­tos tervezési díjról lemondva határidő előtt szolgáltatta a tervet. A téglagyár dolgozói bontott téglával, a vízgazdál­kodási társulat, a METRI- POND, gabonaforgalmi vál­lalat, termelőszövetkezet gépi erővel segített. Az ipari szö­vetkezetek, intézményi dol­gozók társadalmi munkával járultak hozzá az építéshez. magam embere vagyok, nem parancsol senki... Már-már dicsekvéssel mond­ja a pirospozsgás arcú em­ber, mint aki a legnagyobb pályát futotta be. „A maga embere lett.” Akkor kél, fek­szik, amikor akar. Meg ahogy a megélhetés diktálja. De ezt már nem ő mondja, ha­nem a szemlélődő, aki arra gondol, a három évtized alatt esőben, sárban itt várja a sze­rencséjét csomagokra, megbí­zásra várva... — Mindig akad olyan, amit tehertaxival, lovas kocsival nemigen lehet elvinni — folytatja a kézikocsival hor- dárkodó Pazár János. Sokfé­le vasárut viszek, amit itt vesznek a piac mellett a vas­boltban. Meg hordót, apró bútort, kályhát... Estére már alig bírom a karom. A film elkészülésének kö­rülményeiben is mintha csak az előbbi gondolat igazolód­na: Zalka internacionalizmu. sával pontosan összecseng az a nemzetközi együttmunkál- kodás. amelynek nyomán megszületett az alkotás. Szovjet filmművészek kez­deményezték a munkát, s döntő részt vállaltak a kivite­lezésben. Azerbajdzsán volta helyszín, ahol az egykori spanyolországihoz hasonló tá­jakat találtak, ahol megele­venedhettek 1936—37 esemé­nyei. de forgattak itthon és Bulgáriában egyaránt. A rendező Manosz Zaha- riasz görög születésű, Párizs­ban tanult, de a Szovjetunió­ban bontakozott ki művészi pályája. A szereplőgárdában ott találjuk magyar színé­szeket is, élükön a táborno­kot alakító Kozák András­sal. A nemzetközi összefogás nem pusztán történelmi fil­met eredményezett, nem csak az eseményeket igyekezett a valóságnak megfelelően fel­tárni, nem csak egy történel­mi személyiségnek állított emléket; többet vállaltak al­kotóik magukra. Politikai fil­met készítettek! Példának ál­lították elénk az „ezernyelvű, egyszívű brigád” tagjait. Felvonul előttünk a filmben a spanyol köztársaságiakat támogató nemzetközi brigá­dok nem egy jelentős, a ké­Nagyon értékes volt a tégla­gyár KISZ-es szocialista bri­gádjának villanyszerelési, a SZAVICSAV fiataljainak víz­vezeték-szerelési munkája. A nőbizottság az otthonossá té­Mert tartani kell a rudat, kormányozni, sok az autó. De hát vigyázzanak ők... — kor­holja csöndesen a négykerekű vetélytársak gazdáit. Szél, hideg elől behúzódik a dufart alá, vagy a Kelet Áruház előterébe. Messzire nem megy, hogy szem előtt legyen. Az igazi törzshelye 1947 óta a Rákóczi és a Hol­ló utca sarka. Ott „parkíro- zik” a vasráffal megvasalt ké­zikocsi, félre húzódva per­sze, hogy ne foglalja a gép­kocsik helyét... — Ki kell alkudni előre a vitelt. Az nem lehet, hogy utána vitatkozzon az ember. Addig egy lépést se, nem le­het. Hogy mégis előadódik, hogy kevesebbet akarnak ad­ni? Igaz. De sokan megkínál­nak borral, pálinkával is. Egyedül él, azt mondja, ha­vonta összejön az 1200—1400 forint. Ehhez a kézikocsis hordárkodáshoz nem kell iparengedély, csak bírni kell karral, lábbal. És várakozás­sal. Reggel nem érdemes ko­rán ideállni, fél 8-kor jön el hazulról, mintha csak hiva­sőbbiek során fontos poszto­kat betöltő alakja: így pél­dául Luigi Longo vagy Mün- nich Ferenc. „Egyetlen vi­gasztalásom a hű barátok és harcunk magas erkölcsi szín­vonala... — írja ef»yik levelé­ben Zalka. — Itt sok igazi ba. rátom van. akik nélkül lehe­tetlen volna a munka és el­viselhetetlen a sok nehéz­ség. Mindenben számíthatok rájuk. Ezt már számtalanszor bebizonyították. De hát én sem adtam okot arra, hogy bizalmatlanok vagy kétkedők lehetnének velem szemben.” A film bővelkedik hatásos jelenetekben, s a legnagyobb tisztelet hangján illik szólni a vállalkozásról. Mégsem me­hetünk el szó nélkül néhány megoldatlanság mellett. Van­nak cselekményszálak, ame­lyek motiválatlanok marad­tak. továbbvitelüket nem a film belső logikája, hanem pusztán a történelmi tény­szerűség igazolja. Zalka jel­lemvonásainak megmutatása helyenként túl direktre sike­rült. bár emlékezetesen szép a szőlőpéldázatot, tartalmazó képsor. A nem filmszerű ele­mek — a narratív szöveg, a kimerevítések, az inzert — nem tudtak simulékonyan il­leszkedni a film egészébe, né­ha széttördelték a folyama­tosságot, bár dokumentatív vagy ismeretterjesztő szere­pük kétségbevonhatatlan. Hamar Péter telben segített. A közös össze­fogás tette lehetővé, hogy a 4 tantermes, nevelői szobával ellátott, mosdófülkés iskolá­ban szeptember 6-án meg­kezdődhetett a tanítás. talba menne. Csütörtökön kora délután, amikor néhány szót váltottunk, már indult haza. Felmérte a helyzetet: nem érdemes tdfcább várni, úgy sem jön senki... — Van nekem egy fiam — gondolkodik el. Aztán nem folytatja, ránk bízza, találjuk ki, magányos-e vagy sem. Munkahelye az utca, barátai — az utca emberei. Egyben ők a kenyéradó gazdái is ... De mi lesz később, ha nem bírja tartani a rudat? Nyug­díj nélkül.. -. — Nem mondom, hogy nem gondolok én arra. Hat­vanhat évesen kell is. Még van annyi erőm, amennyi kell. Meg azt mondják, a város is adna egy kis segélyt. Még eddig nem kértem. Ta­lán, most már kellene ... ^Vapkájához emeli a ke- zét, tiszteleg illendően. S indul. A kézikocsi­val, csendesen poroszkálva — mint egy régi színpad, régi szereplője — távozik a szín­ről ... Páll Géza Újabb dokumentumok a tudósról — Új köntösben a kallói emlékház Készülődés a Korányi-jubileumra A hordár feleannyi beruházással A képen az új, négy tantermes iskolaépület. %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom