Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-08 / 211. szám

1977. szeptember 8. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Számjegyek‘— folyadékkristályból A ma embere leginkább az úgynevezett analóg típusú műszerek leolvasásához szo­kott hozzá: egy mozgó mu­tató által folyamatosan látja a mérési eredményt. Ilyen a gépkocsi sebességmérője, a gyorsmérleg mutatója, a hő­mérő higanyszála, vagy az óra mutatója is. A másik leggyakoribb ki­fejezésmód a digitális: a mű­szer a mérési eredményt sza­kaszosan, számjegyekkel jele­níti meg. Ilyen típusú kifeje­zésre a folyadékkristály hal­Ahogy nő a forgalomba ke­rülő gépkocsik száma, egyre gyakrabban látunk állatot szállító autótulajdonosokat is. A kalickába zárt madarak­kal, a ketrecben meghúzódó kis állatokkal, az összegöm­bölyödve békésen pihenő macskákkal jóformán sem­mi gond sincs. Annál több a kutyákkal, különösen akkor, ha rosszul nevelt, elkényezte- tétt vagy nyugtalan természe­tű, agresszív állatról van szó. A kutyát mindig a hátsó ülésen, de lehetőleg ne a ve­zető mögötti részen helyez­zük el a kocsiban. Az ülésre műanyag lepedőt vagy pok­rócot terítsünk, amit az uta­zás befejeztével rázzunk ki és hajtogassunk össze. Ha szükséges, nyakörvénél, pórá­zánál fogva rögzítsük annyi­ra az állatot, hogy mozogni tudjon, de ne ugrálhasson, a vezetőt ne zavarhassa. Ké­szíthetünk — megfelelő szíj­ból, hevederből — biztonsá­gi övét a kutyának is, ami karambol esetén őt épp úgy megvédi, mint az embert. A kutyát fokozatosan szók tassuk hozzá az autóban való utazáshoz. Kezdetben kisebb tempóban vezessünk és óva­tosan vegyük a kanyarokat, hogy ne ijedjen meg az állat. Nagyobb út előtt 10—12 óráig ne adjunk enni a kutyának, mert különösen a nagyobb testű fajták, az emberhez ha­sonlóan, rosszullétre, hányás­ra hajlamosak. Indulás előtt ne itassuk meg az állatot. Nyári melegben és általá­ban parkolásnál a két szem­ben lévő ablakot kissé húz­zuk le, hogy a kutya kellő mennyiségű friss levegőt Újdonságok a tv-készülékekben A zavartalan televíziózá­sért a legtöbb készüléket el­látják automatikus áramkö­rökkel, amelyek a külső és belső zavarokból adódó hibá­kat a néző tudta és beavat­kozása nélkül megszüntetik. Az adóállomás a képnek és a hangnak megfelelő elektro­mágneses hullámokon kívül a vevőkészülékek teljes mű­ködéséhez szükséges vezérlő­jeleket is kisugároz. A tv képcsövében az elektronsu­gárnak pontosan azt az utat kell leírnia, mint a stúdió­ban lévő képfelbontó beren­dezés elektronsugarának. Az elektronsugár a képfelbontó berendezésben és a vevőké­szülékben is egyenletesen mozogva halad balról jobb­ra. Amikor a képfelbontó be­rendezés elektronsugara egy sor végéhez ér, az adó elekt­romos jelet sugároz ki — ez az úgynevezett sorszinkron- jel — ezzel jelzi a készülék elektronsugarának a sor vé­gét. Ahhoz, hogy a képernyőn mozgóképet láthassunk, az adónak 25 képet kell egy má­sodperc alatt közvetítenie. Ha ehhez hozzávesszük, hogy egyetlen kép 625 sorból te­vődik össze, könnyen kiszá­Képünkön: kipróbálják új képcsövet. mítható, hogy az elektronsu­gárnak egy másodperc alatt 15 625-ször kell végigfutnia a képernyőn. A régebbi készülékekben az adó sugározta szinkronjelek vezérelték a képcső elektron­sugarát, ez azonban sokszor bosszúságot okozott: „szét­tört” a kép. Az újabb készü­lékekben az adó továbbra is sugározza a sorszinkronjele- ket, ezek azonban most a folyamatos ellenőrzéshez szükségesek: egy érzékelő és összehasonlító áramkör ál­landóan figyeli a beérkező és helyileg létrehozott szinkron­jeleket. Ha ezek pontosan egy időben érkeznek az összeha­sonlító áramkörre, a kép jó. Ha eltérés van, egy automa­tizmus megszünteti a hibát, anélkül, hogy a néző érzékel­né. A világhírű csehszlovák TESLA gyár gyártmányfej­lesztői — NDK-szakemberek- kel közösen — új típusú kép­csövet fejlesztettek ki, ame­lyen a gyorsan melegedő ka- tód segítségével öt másodperc alatt megjelenik a kép, tehát gyakorlatilag a készülék be­kapcsolásának a pillanatában. mazállapotú anyagok a leg­alkalmasabbak. Ennek a cseppfolyós és a szilárd kö­zötti . átmeneti halmazálla­potnak a természetével a leg­utóbbi időben sokat foglal­koznak a kutatók. Az óragyártásban forradal­mat hozott az elektronika. A régi mechanikus órák szerke­zetét felváltotta az energiát szolgáltató gombelem. Az acélrugó 36 óráig működtet­te az órát, a gombelem egy évig. A fogaskerekek helyét el­foglalták a tranzisztorok, a körbeforgó mutatókat pedig a közvetlen számkijelzés. Ezeknek egyetlen mozgó al­katrészük sincs. Az első, teljesen elektroni­kus karórákban a számok megjelenítését az úgynevezett világító diódákkal oldották meg. Ezek apró, átlátszó tok­ba foglalt gallium-arzeno- foszfildből készülnek és mint­egy 3 voltos feszültség hatá­sára vörös fénnyel világíta­nak. Élettartamuk gyakorlati­lag korlátlan. Hátrányuk, hogy viszonylag sok áramot fogyasztanak. A világító dió­dákat váltották fel, s valószí­nűleg teljesen ki is fogják szorítani őket a folyadékkris­tályos kijelzők. Az ilyen át­meneti halmazállapotban lévő anyagok átlátszatlanok, elemi részeik (atomjaik, ion­jaik, molekuláik) rendezetle­nek, ám elektromos erőtér hatására kristályosán rende­zetté és átlátszóvá válnak. Ilyen anyagot helyeznek el két hermetikusan lezárt üveglap közé, amelyek közül az alsó fényvisszaverő réteg­gel, a felső pedig polarizációs szűrőréteggel van bevonva. Az ilyen kijelzők előnye, hogy kevesebb áramot fo­gyasztanak, mint a világító diódák. Folyamatosan üze­meltethetők, élettartamuk 5— 7 év. Folyadékkristályos kijelzésű kar­óra, mini számológéppel kombi­nálva. r1 / r'h l v. '.V177 iK lRIBh RATufn^Hiví 77 1 Növény­védelem a zöldséges- kertben Hég vethetünk sóskát! Még vethetünk sóskát gondo­san előkészített ágyásokba. A sóska erőteljes fejlődését 4—6 kg/m2 érett szerves trágya ki­szórásával alapozhatjuk meg. Kiegészítő trágyázásként péti­sóból 2,8 dkg, szuperfoszfátból 3 dkg és kálisóból 2,5 dkg szük­séges négyzetméterenként. A ta­laj felszínére kijuttatott trá­gyákat 20—25 cm-re kell bedol­goznunk. A kertszerűen elmunkált ágyásokba 25 cm sortávolságra. 2—3 cm mélyre vethetjük a magvakat. Négyzetméterenként 2 gramm a magigény. (A sóska magját vontatott kelése miatt célszerű gyorsan kelő saláta­magvakkal összekeverni, így jelentősen megkönnyíthetjük a kelő növénykék ápolását.) Házikertjeink kedvelt fajtája a Pallagi nagylevelű, igen t)p- ven terem. Nagy, felálló leveleit hűtőipari feldolgozásra és piaci értékesítésre egyaránt használ­hatjuk. A sóska vízigényes növény, szereti, ha a talajban és a leve­gőben elegendő nedvesség van. Táplálkozási értékét elsősor­ban gazdag vitamintartalma ad­ja. Különösen sok benne a C- vitamin. Egyes ásványi sókból is többet tartalmaz mint a többi zöldségféle, mész-, fosz­for- és vassók egyaránt jelentős mennyiségben találhatók benne. Ha ágyásaink talaját gondosan porhanyítjuk, szükség szerint 5—10 mm vízzel öntözzük, úgy a sóska növekedése, fejlődése szinte zavartalan. A liszthar­maton kívül jelentős károsítója nincs. A kórokozó fellépése ese. tén kénhatású készítményekkel védekezhetünk ellene. Széles Csaba, mg. főiskola Nyíregyháza A szilva aszalása A régi gyakorlat szerint a szil­vát zsinegre fűzzük fel. Ezeket a füzéreket a tűzhely fölött feszítjük ki megfelelő rácsszer­kezeten, amely házilag elkészít­hető. Gáztűzhely esetében egy fémlemezt kell helyeznünk a tűzhelyre, majd e fölött feszít­jük ki a zsineget, amelyre a szilva fel lett fűzve. A másik módszer, hogy a kenyérsütő ke­mencét használjuk e célra. A gyümölcsöt tepsibe rakjuk és az előre felfűtött kemencébe rak­juk. A tepsibe előzőleg fából ké­szült, vékony farácsot helyez­zünk, hogy ne közvetlen a le­mezzel érintkezzen a szilva. Az aszalásra legalkalmasabb szilvafajta a besztercei, beszter­cei muskotály, ageni. A durán­ci. nem magvaváló szilvafajták nem alkalmasak aszalásra. Ar­ra kell törekednünk, hogy mi­nél nagyobb szilvát aszaljunk, amelyre jellemző, hogy kilo­grammonként 50—55 szemet tar­talmaz. Aszalás előtt a szilvát a szennyeződéstől meg kell tisztítani. Az asztalt szilvát hű­vös, szellős helyen pl. a pad. láson. papírra, vagy deszkára vékonyan kiterítjük. Néhány­szor átválogatjuk, és a puha szemeket kiszedjük. A tapasz­talat az, hogy egy mázsa szil­vából 30—35 kg aszalványt ka­punk. Különleges szilvaaszalvány, amikor a félig megaszalt szil­va magját kivesszük és helyet­te dióbelet teszünk a szilvába, majd tovább folytatjuk az asza­lást a kívánt mértékig. Kiváló minőségű aszalvány készíthető a hámozott szilvából, amely cél­ra a világos színű szilvafajták alkalmasak. A szilva hámozása gyors, ennek módja, hogy szi­tába rakjuk és meleg vízzel át­itatjuk, majd közbe-közbe hi­deg vízbe. Amikor a héja repe­dezni kezd, a héj elválik a hús­tól és könnyen lehúzható. A szilvából a magot aszalás köz­ben kivesszük. Karádi István A borgazdasági kombinát terveiből Együttműködés a termelő gazdaságokkal kapjon, mert a nagy meleg­ben hőgutát kaphat. Ne en­gedjük, hogy az állat a fejét útközben a nyitott ablakon kidugja, mert ez kötőhártya­gyulladáshoz vezethet és uga­tásával zavarhatja a vezetőt, illetve a más kocsikban ülő­ket. Fontos szabály, hogy indu­láskor, a beszállásnál a veze­tő üljön be előbb, megállás­kor pedig ugyancsak ő száll­jon ki elsőnek, s csak azután a kutya, amelynek pórázát fogva megakadályozhatjuk a kocsiból való kiugrását, el­futását és azt is, hogy egy arra haladó gépkocsi alá ke­rülhessen. Talán nem mindenki tudja, hogy külföldre is nyugodtan magával viheti kedvenc álla­tát. Ennek az a feltétele, hogy meg legyen a — három napnál nem régebbi — állat­egészségügyi bizonyítvány, amelyet a határállomásokon fel kell mutatni. B. I. Az Eger—Mátra-vidéki Bor- gazdasági Kombinát évek óta szélesíti, tartalmában tovább gazdagítja a szőlőtermelő gaz­daságokkal kialakított kap­csolatait. Kölcsönösen kedvező együttműködések hatására; nőtt a felvásárlás hatékony­sága, dinamikusan emelke­dett a szőlőfeldolgozás meny- nyisége, megszilárdult a hosszú távú szerződéses kap­csolat. Ezentúl új, az érdek- azonosság alapgondolatát megvalósító kooperációk jöt­tek létre. A borgazdasági kombinát nyírségi üzeme 1976 évben 39 termelő gazdaságtól mint­egy 40 000 mázsa szőlőt vá­sárolt fel hosszú távú szerző­dés alapján. A sóstóhegyi üzemben nagy teljesítményű automata gép­sor végzi a szőlő feldolgozá­sát folyamatos technológiá­val. A napi feldolgozó kapa­citás 1500 mázsa szőlő. A borkészlet tárolása, kezelése korszerű 500 és 1000 hektoli­teres műanyag tartályokban történik. SZAKTANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁS bővítése A partnergazdaságok szak­emberei megelégedéssel fo­gadták a szaktanácsadási szolgáltatás bővítését, széles körű, komplex alapokra he­lyezését. A borgazdasági kombinát a szaktanácsadási szolgálta­tást a kertészeti egyetem szőlőtermesztési tanszéké­nek, a szőlészeti és borászati kutatóintézet szakemberei­nek közreműködésével bizto­sítja. A szaktanácsadási szolgál­tatás kiterjed a módszeres talajvizsgálatokra, a táp­anyagellátás kérdéseire, le­vélanalízisre, kondicióvizs- gálatokra, a szőlőtalajok jel­lemzésére. Tudományos segítséget nyújtanak a termeléshez a különféle szakmai bemuta­tók, a rendelkezésre bocsá­tott korszerű termesztés­technológiák. Mindezek a ho­zamnövekedést, a termésát­lagok emelkedését, végső so­ron a szőlőtermesztés jöve­delmezőségét célozzák. A bor- gazdasági kombinát 1976. év­ben Szabolcs megyében 1600 hektár szőlőterületre adott komplex szaktanácsadási szolgáltatást, melyet 1977. évben 2000 hektárra biztosí­tunk. SZŐLŐTELEPÍTÉSEK Az Eger—Mátra-vidéki Bor- gazdasági Kombinát az ille­tékes megyei szervekkel, va­lamint a termelő gazdasá­gokkal egyeztetve szőlőtele­pítési programot dolgozott ki az ötödik és a hatodik öt-, éves tervidőszakra. Ennek keretében az elkövetkezendő években Szabolcs megyében 300 hektár borszőlőt telepí­tünk kooperációban a terme­lő gazdaságokkal. A közös program első lép- csőjeként a barabási Lenin Termelőszövetkezettel tele­pítünk 50 hektár szőlőt, a ki­váló minőségű bort adó ki­rályleányka fajtából. A borgazdasági kombinát háromoldalú megállapodást kötött a szőlészeti és borá­szati kutatóintézettel és az Ültetvénytervező Vállalattal. A megállapodás értelmében az új intézeti fajták és a ha­gyományos fajták kiónjai, il­letve szelektált típusai kerül­nek elszaporításra majd tele­pítésre. Együttesen készítik a telepítési terveket, amely biztosítja a szükséges fajta­arányok kialakítását, megha­tározzák a korszerű művelési módot, a teljes gépesítés le­hetőségét, különös tekintet­tel a gépi szüretre. MEGGYTELEPlTÉS KOOPERÁCIÓBAN A Borgazdasági Tröszt és ezen belül kombinátunk csak néhány éve indította útjára a Márka szénsavas üdítő ita­lokat, máris nagy sikert arat­tak a fogyasztók körében. A Márka szénsavas üdí­tőital-család termékei a jó minőség és a széles ízválasz­téknak köszönhetően keresett cikké váltak. Különösen a Márka meggy aratott nagy sikert a fogyasztók körében. Sajnos alapanyaghiány miatt ebből az ízből az igényeket megközelítően sem tudtuk ki­elégíteni. Távlatokban a hazai alap­anyagokból készült szőlő, málna és meggy üdítő italok gyártását, forgalmazását kí­vánjuk fejleszteni. Ezt a kon­cepciót váltja valóra a bor- gazdasági kombinát és a NYIRKERT 400 hektáros tár­sulásos meggy telepítése, amit az ötödik ötéves tervben meg fogunk valósítani. Szinyei Bertalan, borgazdasági üzemvezető ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Az év folyamán rendszeresen végzett kémiai növényvédelmi munkálatok az őszi betakarítás kezdetével jelentősen csökken­nek, illetve fokozatosan» meg­szűnnek. A változékony •időjá­rás következtében a hónap kö­zepéig még lehet számítani a káposztaféléken a bagolylepkék és a káposztalepke hernyóinak károsítására. Amennyiben szük­séges a védekezés, s a 14 na­pos élelmezés-egészségügyi vá­rakozási időt be lehet tartani a szedésig, akkor a Ditrifon 50 WP (0,2%), Unitron 40 EC (0,2%). Ditrifon 5 porozó (20—26 dkg/100 m2) készítmények valamelyi­két, ha a betakarítás közel esik. akkor az Unifosz 50 EC-t (0,1%) használhatjuk sikerrel. A zöld­ségfélékben végzett növényvé­delmi munkák részének, illetve fontos kiegészítőjének tartjuk ha a betakarítást száraz időben végezzük, s csak az egészséges, sérülésmentes káposztafejeket, gumókat, gyökérzöldségeket raktározzuk el. A betakarítás során bizonyá­ra sok házikert-tulajdonos ta­pasztalja, hogy a burgonyán, gyökérzöldségeken különböző nagyságú és alakú berágások vannak, melynek következtében kevesebb a termés, romlik az eltarthatóság is. A kártételt okozó drótférgek és pajorok el­len talajfertőtlenítő szerrel. (Ba- sudin 5 G 1,5—2 gr/fm) lehet hatásosan védekezni. A készít­ményt ősszel addig lehet kijut­tatni, amíg a kártevők a felső talajrétegben tartózkodnak, ta­vaszi kijuttatás esetén csak a tartós felmelegedés után végez­zük el ezt a műveletet. A szert lehetőség szerint a kártevők tar­tózkodási mélységéig kell bedől, gozni a talajba. A talajfertőtlenítő szer kiszó­rásakor a csomagolóburkolaton előírt védeszközöket használni kell, s be kell tartani az egész­ségvédelmi óvó rendszabályokat is. Budai Csaba, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom