Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-07 / 210. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 7. L. Brezsnyev fogadja az ENSZ-főtitkárt Közlemény a keddi moszkvai megbeszélésekről Dr. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára moszkvai tartózko dása során tárgyalt Andrej Gromiko szovjet külügyminisz terrel. (Kelet-Magyarország telefotó) Több évszázadnyi út Kinek a kezén van Jijiga? A nyugati sajtóban ellentmondó értesülések látnak napvilágot arról, kinek a kezén van pillanatnyilag Jijiga városa? A magát Nyugat- szomáliai Felszabadítási Frontnak nevező támadóalakulat katonái valóban kiszorították-e ebből az etióp városból a védősereget, vagy sem. Sajnos, a nemzetközi közvélemény kénytelen új nevekkel megismerkedni, méghozzá a lehető legtragikusabb módon, egy új, veszélyes hadszíntér földrajzi fogalmaiként. A lapok, rádió- és televízió- állomások híradásai, amelyek az indokínai harcok befejezése óta legfeljebb elszigetelt konfliktusokról adtak hírt, most egy kibontakozó háború véres eseményeivel kénytelenek foglalkozni. Ez a most már teljesen vitathatatlan szomorú fejlemény ráadásul olyan kontinens olyan térségében pusztít, ahol enélkül is jórészt tengődés, éhezés, nyomor az élet, ahol minden emberre és minden fillérre az iszonyú örökség felszámolásához lenne szükség. Az etióp császárság megdöntéséhez nem kis mértékben járult hozzá Hailé Szelasszié országosának utolsó hónapjaiban az a hazai és nemzetközi sokk, amelyet az Etiópiában dúló éhínség okozott. Gyermekek és asszonyok haltak meg csak azért, mert képtelenek voltak megszerezni a puszta létük fenntartásához szükséges kalóriamennyiséget is. Szomáliában is nyomasztó társadalmi-gazdasági problémákkal kell megküzdenie annak a vezetésnek, amely a jelek szerint — sajnos — nem tudott, vagy nem akart ellenállni bizonyos külföldi szándékoknak és ezek jegyében újította fel a nagy Szomáliáról szőtt veszélyes álmokat. A Jijiga környékéről érkező hadijelentések tragikumát fokozza, hogy ezeknek a külföldi szándékoknak egy része máris megvalósult: Afrika egyik haladó elveket valló új országával, Etiópiával, jórészt a reakciós arab olajországok anyagi-politikai támogatásával, sikerült szembeállítani közvetlen szomszédját. Akkor, amikor Afrika déli részében a forrpontig hévül az igazi konfliktus, a fajüldözés és a felszabadítás konfliktusa, aligha nehéz kitalálni, milyen indítékokból nyitottak bizonyos körök új frontot a sokat szenvedett fekete kontinens szívében. H. E. Száz éve szileteti E. Dzerzsinszkij Kedden Budapesten, a szovjet kultúrcentrumban ünnepélyesen megnyitották Felix Edmundovics Dzerzsinszkij, a szovjet állam és a kommunista párt kiemelkedő személyisége, a lengyel és az orosz forradalom tevékeny résztvevője életét, munkásságát bemutató fotókiállítást. A forradalmár születésének 100. évfordulója alkalmából a színházteremben ünnepi estet rendeztek, amelyen dr. Győrök Ferenc rendőr ezredes méltatta Dzerzsinszkij életútját, helytállását. A megemlékezést irodalmi műsor követte, majd a vendégek megtekintették a „Július 6-a” című szovjet filmet. Igen hasznosnak és konstruktívnak minősítette Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával folytatott megbeszéléseit. A főtitkár hétfőn és kedden találkozott a külügyminiszterrel Moszkvában, ahol hivatalos látogatáson tartózkodik. Waldheim rövid időre Irkutszkba utazik, majd visszatér Moszkvába és folytatja tárgyalásait. Mint keddi sajtókonferenciáján közölte, fogadja őt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke is. A keddi megbeszélésekről Egyórás négyszemközti megbeszélést folytatott kedden az Elysée-palotában Gis- card d’Estaing francia köz- társasági elnök a hétfőn Párizsba érkezett jordániai uralkodóval, majd a két fél küldöttségei találkoztak. A francia államfő az elnöki palota szóvivője szerint hangsúlyozta, hogy Közel- Kelet tekintetében Francia- ország „a békét választja”, és ezt tartja a térség minden országa számára a legelőnyöTíz személyautó és utasai adtak randevút egymásnak augusztus egyik kora reggelén Nyíregyházán, a Tanács- köztársaság téren. 1500 kilométer megtételére, Törökország legnagyobb városába, Isztambulba indultak. A volánok mellett a kocsikban villanyszerelő, mérnök, vízvezeték-szerelő, orvos, pedagógus, adminisztratív dolgozó, lelkész, nyomdász, no meg az út krónikása valamennyien szabolcsiak, világot látni, népeket megismerni keltek útra a COOPTOU- RIST szervezésében. Jugoszlávia—Nis A röszkei határátkelőt magunk mögött hagyva, a hazaiak által jól ismert Szabadkán és Újvidéken át vezetett útunk az új autópályán Belg- rádig. Kis kitérővel a jugoszláv főváros új részén áthaladva a tizenöt—húsz emeletes háztömbök között, aluljárókon és felüljárókon, a figyelmes utas — még a volán mellől is — megcsodálhatta azt a modern épületet, amelyben jelenleg is nagykövetek tanácskoznak a nemzetközi konferencia előkészítésén. Helsinki szellemében. kiadott rövid hivatalos közlemény szerint Gromiko szov. jet külügyminiszter Wald- heimmel a nemzetközi feszültség enyhítéséről, a fegyverkezési verseny megakadályozásáról, a leszerelésről, a válsághelyzetek felszámolásáról, és egyéb nemzetközi jelentőségű témákról tárgyalt. A tárgyalások során mindketten aláhúzták, hogy az ENSZ fontos szerepet tölthet be a tartós békéért vívott harcban, s vannak lehetőségek a világszervezet hatékonyságának növelésére. Ehhez arra van szükség, hogy valamennyi tagállam kormánya a lehető leghatározottabban tartsa tiszteletben a világszervezet alapokmányát — hangoztatta a közlemény. sebbnek; ez a problémák lényegi megvitatását követeli meg, nem pedig ügyrendi vitát Giscard d’Estaing leszögezte: a béke „logikáját” három elv fejezi ki: az elfoglalt területek kiürítése, a palesztin népnek a saját hazára való joga és kivétel nélkül a térség minden országának joga arra, hogy békében éljen, biztos, elismert és garantált határokon belül. Kocsik ezrei száguldanak Nisbe, a Balkán keleti kapuja felé. A közel 250 kilométeres út alaposan próbára tette a vezetők idegeit, amit még csak fokoztak az út menti tragédiák nyomai. Rendőrautó száguld el a két kocsisor között. Később látjuk, hogy a szembejövő sávban egy fékező autóba rohant egy mikrobusz, ebbe hátulról egy másik kocsi. A rendőröknek gyors intézkedésre volt szükségük, mert rövid idő alatt kilométeres sorokba gyűltek az autók. Szerencsére mi zavartalanul folytathattuk útunkat. Alig ocsúdtunk fel, az idegennek újabb látvány tárult a szeme elé. Kiégett tartálykocsi és egy személykocsi roncsait láthattuk. A szomorú esetet csak tetőzte az az összeroncsolt autó, amely a bal oldali árokparton volt látható, rajta „A” betű (osztrák), utasai négyen lehettek, a kocsi roncsai mellett volt a sírjuk, fényképeikkel, a koszorúkon még alig hervadt el a virág a tűző napsütésben. Nisben más tragédia színhelyére érkeztünk. A Cela Kula koponyatorony ez, a 170 éve történt cegari csatában elesett jugoszláv felke„A Szovjetunió gazdasága nem az egyes köztársaságok és területek gazdaságának összege. Ez már régen egységes gazdasági organizmus, A szovjet gazdaság valamennyi köztársaság, az egész ország érdekében egységes terv alapján fejlődő, sokoldalúan összekapcsolódó nép- gazdasági komplexum. A szovjethatalom évei alatt Szovjetunió Oroszországi SZSZK Ukrán SZSZK Belorusz SZSZK Üzbég SZSZK Kazah SZSZK Grúz SZSZK Azerbajdzsán SZSZK Litván SZSZK Moldván SZSZK Lett SZSZK Kirgiz SZSZK Tadzsik SZSZK örmény SZSZK Türkmén SZSZK Észt SZSZK „A szocializmus az igazi humanizmus társadalma, amelynek legfőbb értéke a dolgozó ember. Mindent az ember javára, az ember nevében. Ez az új, szocialista életmód legmélyebb értelme." (A NOSZF 60. évfordulójáról — az SZKP KB határozata.) A párt legfőbb célja a nép életszínvonalának szakadatlan emelése. Alapként ebben a vonatkozásban az a lenini tétel szolgál, amely szerint a társadalmi termelés a szocializmusban a társadalom valamennyi tagja jólétének teljes biztosítására és mindenoldalú szabad fejlődésére szolgál. A dolgozók jólétének emelésére vonatkozó irányvonalat a párt a kommunista építés minden szakaszán megvalósította. Minden ötéves tervlők koponyáiból építették a törökök. Három méter magasban, tizennégy sorban, összesen 952 áldozat koponyáját falazták a mészkövek közé. Ma már csak félszáz koponya emlékeztet a véramely a nemzetek és nemzetiségek közös gazdasági céljai és érdekei alapján alakult ki.” L. I. Brezsnyev előadása: „A Szovjetunió 50. évfordulójáról." gyökeres változások mentek végbe a termelőerők jellegében, struktúrájában és területi elhelyezkedésében, kiegyenlítődött a köztársaságok gazdasági fejlettségi színvonala. 1940 1976 1977 7,7 137 145 8,7 137 145 7,3 89 94 8,1 177 188 4,7 64 67 7,8 214 226 10,0 124 133 5,9 53 57 2,6 126 133 5,8 236 257 0,9 36 38 9,9 301 317 8,8 125 131 8,7 290 307 6,7 70 72 1,3 53 54 ben sokat tettek az életszínvonal emelése érdekében. A szovjethatalom éveiben e tekintetben hatalmas mennyiségi és minőségi változások mentek végbe. A munkások reáljövedelme tízszeresére, a parasztságé 14-szeresére növekedett 1913-hoz képest. Az elmúlt évben a munkások és alkalmazottak reál- jövedelme (dolgozókra számítva) 3,6-szorosa, a parasztságé hatszorosa volt az 1940. évinek. Egy lakosra számítva a jelzett időszak alatt a növekedés 4,1-szeres. A szocializmus a felszabadított munka társadalma. Szocialista viszonyok között a kizsákmányolás minden formáját megszüntetik. A szocializmus biztosítja a dolgozók munkához való jogát, a lakosság teljes foglalkoztatását. A Szovjetunióban állandóan nő a dolgozók munkabére, szomjas eseményre, a többit elvitték á „műgyűjtők”. Nis Debrecen-nagyságú város, jelentős közúti és vasúti csomópont. Itt halad át a közel-keleti autóút Törökország, illetve Skopjén keresztül Görögország felé. Itt találkozik a Balkán három nagy hegységrendszere is. Ide érkeznek és innen indulnak északról és délkeletről a turisták ezrei. A római idők városában a múlt nyomait már csak a múzeumok anyaa szovjet emberek alapvető jövedelemformája. A IX. ötéves tervben több, mint 75 millió dolgozó bérét emelték. 1975- ben a munkások és alkalmazottak havi átlagbére 146 rubel volt. A X. ötéves terv végére az átlagbér 17 százalékkal, 170 rubelra nő, a parasztság munkabére 116 rubel lesz. 1980-ig a minimális béreket 70 rubelre emelik, a nem termelő ágazatok dolgozóinak (31 millió fő) bérrendezésére évi 7 milliárd rubelt fordítanak. A társadalmi fogyasztási alapok nagy súlya a szocializmus legnagyobb vívmányai közé tartozik. A lakosság ingyenes oktatása, továbbképzése, orvosi ellátása, a nyugdíjak, ösztöndíjak és fizetett szabadság, az ingyenes és kedvezményes üdülés, a gyermekintézmények stb. fenntartása ezekből az alapokból történik. A lakosság fogyasztásban betöltött tekintélyes szerepe jól jellemezhető az 1/3-os részesedéssel. A szovjet állam a tanulókra az általános iskolákban 160 rubelt, a középiskolákban 640 rubelt, a felsőoktatási intézményekben több mint ezer rubelt fordít. A gyermekintézmények fenntartási költségeinek 80 százalékát is állami alapok biztosítják. 1976- ban a munkások és alkalmazottak havi átlagbére 151 rubel volt, ez a társadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetésekkel és juttatásokkal együtt 206 rubelt tesz ki. Lakások, iskolák, kórházak és kulturális intézmények építésére az állam évente annyit fordít, amely egy családra vetítve 290 rubelt jelent. A folyó ötéves tervben a társadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetések és juttatások 30 százalékkal nőnek és 1980-ban elérik a 117 milliárd rubelt. Évről évre nő a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága. 1976- ban 100 családra 469 különböző fajta óra, 81 rádió és lemezjátszós rádió, 76 televíziós vevőkészülék, 67 hűtő- szekrény, mosógép és 62 varrógép jutott. gai, valamint a most feltárásra kerülő régi városrészek őrzik. A balkáni város főterén emelkedik a 14 emeletes Ambassador-szálló, mellette modem, négyszintes áruház. Ez a kép fejlődő déli szomszédaink, Jugoszlávia jelképe is lehet. Kép és szöveg: Elek Emil Következik: Találkozás Törökországgal Térképtanulmányozás közben a szabolcsiak egy csoportja H francia elnök és Husszein megbeszélése a palesztin kérdésről Gyuricsku Kálmán (Folytatjuk) Munkatársaink külföldön Három országon át Isztambulig A SZOVJET NÉPGAZDASÁG BERUHÁZÁSAI (ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁRAKON, MILLIÁRD RUBELBEN) Összesen. 1918—1977 periódusban 1702,4 1918—1928 4,4 I. ötéves terv 8,8 II. ötéves terv 19,7 A III. ötéves terv 3 és fél éve 20,4 1941. július 1—1946. január 1. 20,5 IV. ötéves terv 47,4 V. ötéves terv 89,8 VI. ötéves terv 168,0 VII. ötéves terv 243,5 VIII. ötéves terv 347,9 IX. ötéves terv 493,0 X. ötéves terv (terv szerint) 621,4 AZ IPARI TERMELÉS NÖVEKEDÉSE SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGONKÉNT
