Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-27 / 227. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 27. HIM-támadás a Tisza ellen Kincsünk: a víz- r A megye szennyvizének fele az Érpatakban A tiszta víz környezetünket gazdagító nagy kincsünk.' A szennyezett viszont nemcsak ivóvízgondokat okozhat, ha­nem tönkreteheti a vizek élő­világát, öntözhetetlenné a föl­deket. Ipari üzemeink víz- használatát gátolhatja, für­désre alkalmatlanná teheti folyóinkat, tavainkat. Ezért vizeink védelme az utóbbi években egyre nagyobb szere­pet kapott. A folyóink tiszta­ságán őrködő vízminőségvizs­gáló laboratóriumok munká­ja jelentősen megnőtt, amit nemcsak a környezetvédelmi törvény szorgalmaz, hanem az a szomorú tény is, hogy a szennyvízmennyiség évente növekszik. mMr m n • Vizmmoseg­védelem Az országot behálózó víz­minőségvédelmi laboratóriu­mok közül a nyíregyházi is már csak a tényeket tudja megállapítani, de ugyanek­kor céljuk a szennyezettség ütemének lassítása. Vízmin­tákat a megye folyóiból, csa­tornáiból', tározóiból rendsze­resen vesznek, s ezeket fizi­kai, kémiai, biológiai módsze­rekkel vizsgálják. A kapott eredmények elárulják Sza- bolcs-Szatmár vizeinek tiszta­ságát, például azt, hogy a Ti­sza vízminősége évek óta nem változik, de azt is, hogy a Lónyai-csatoma mentén va­lamennyi vízminőségi kate­gória megtalálható, a tisztától a nagyon szennyezettig. A nagyfokú szennyezettség azt jelenti, hogy a víz felhaszná­lásra alkalmatlan. A Kraszna hazánk területére szennyezet­ten érkezik, olyan mértékben, hogy azt a folyó öntisztító te­vékenysége nem tudja ellen­súlyozni. A nyári kis vízho­zam idején a szennyeződések elégtelen hígulása miatt a fo­lyó vízében az oxigénkoncent­ráció kritikusan csökkenhet, ami egyes esetekben halpipá- lást okozhat. Az utóbbi évek­ben a szomszédos Romániá­val elkezdett közös szakértői együttműködés eredménye­képpen a Kraszna minősége várhatóan javulni fog. Tisztító - berendezések A szovjet vízügyi szakem­berekkel szoros kapcsolatban állnak a szabolcsiak. Negyed­évente közös vízvizsgálatot tartanak a Tisza határszelvé­nyeiben, s az eredményeket és a tennivalókat utána kö­zösen beszélik meg. A vízügyi laboratóriumban ezenkívül vizsgálják az öntö­zővizek minőségét, a víztáro­zók állapotát, a szennyvíz- tisztító berendezések próba­üzemét és további munkáját. Az idén 70—80 berendezést vizsgálnak meg, köztük a nyíregyházi városi szennyvíz- tisztítót, a demecseri kemé­nyítőgyár berendezését. A je­lentős mennyiségű tisztítatlan szennyvizet kibocsátó vállala­tokat bírságolják. Különösen sok gondot okoz a Hajdúsági Iparművek, amely évek óta mérgezi az Érpatakot, a Ló- nyai-csatornát és veszélyezte­ti a Tisza élővilágát. Tény vi­szont, hogy egyre több üzem­ben működik szennyvíztisztí­tó berendezés és az újabb gyárak létrehozásakor a be­ruházásban már szerepelniük kell. Ettől függetlenül tennivaló bőven van még, hiszen az erő­feszítések ellenére például az Érpatakba naponta 20 ezer köbméter szennyvizet vezet­nek, a megye összes szenny­vizének felét! Figyelemre méltó az is, hogy a legna­gyobb a vízhasználat a Nyír­ségben, ott, ahol a legkeve­sebb és ugyanakkor a leg­szennyezettebb a víz. Ezért a vízkészlet növelésére folya­matosan építik a tározókat. Analizáló műszerek A laboratóriumban korsze­rű berendezésekkel dolgoz­nak. A legtöbbet használt műszer a spektofotométer, ami a minták ammónia-, nit­rit-, nitrát- stb. tartalmának mérésére szolgál. Nagyon je­lentős berendezés a négy­szöghullámú polarográf, ami az ipari szennyvizek nehéz­fémtartalmát határozza meg. A közeljövőben különböző vízanalitaki műszereket kap­nak, köztük egy 350 ezer fo­rintos atomadszorbciós spek- tofotométert. Ez a berendezés gyorsan és nagy pontossággal végzi el a vizekben lévő fém­tartalmak kimutatását. A laboratórium fejlesztését a jövőben központilag irá­nyítják. így várható, hogy az elkövetkező években alapo­sabb, több és szélesebb körű vizsgálatokat is el tudnak vé­gezni életet jelentő vizeink tisztasága, védelme érdeké­ben. Balogh Júlia Az életmentő biztonsági óv Karambol és kárszakértő A Skoda nagy sebes­séggel száguldott az or­szágúton, valahol Fülesd határában. Vezetője el­vesztette uralmát a kor­mány fölött: áttért a bal oldalra, s ott egy IFA- nak ütközött. A magas elejű szállítókocsi maga alá gyűrte, összepréselte a személyautót. Vezetője a helyszínen meghalt. A motor viszonylag ép ma­radt: a Skoda többi része viszont megsemmisült. — Ma az AFIT nyíregyhá­zi szervizében tartottam ügyeletet. Hétfőn és csütörtö­kön van ott kárfelmérés reg­geltől délig — magyarázza Csík Antal, az Állami Bizto­sító nyíregyházi gépjármű- kárrendezési fiókjának kár­szakértője. A fülesdi karam­bol ügyét is most vizsgáltam. Hasonló látványban eddig nem volt részem, pedig már régóta dolgozom a szakmá­ban. Felismerhetetlen roncs lett az autóból. — Egyre több az ilyen, to­tálkáros baleset — bizony­gatja Drégely Tamás fiókve­zető. — Az idén eddig har­minc volt. A pórul járt tulaj­donosok közül kilencen kap­tak új autót Erre nincs mindig lehető­ség. Csak akkor számíthat cserére a tulajdonos, ha au­tója viszonylag új volt a bal­eset előtt Uj kiutalást a CASCO-val rendelkezők kér­hetnek, amelynek átadásáról felső fokon az ÁB vezérigaz­gató-helyettese dönt Ameny- nyiben erre nincs mód, a jár­mű műszaki értéke — nem pedig a piaci árak alapján — adnak kártérítést. — Tipikus CASCO-s kár volt ma a másik autós esetem — folytatja Csík Antal. — Ti- szakerecsenyben, balra kanya­rodás közben T. B. elvesztet­te uralmát járműve fölött. A Skoda egy villanyoszlopnak ütközve állt meg ... Az Állami Biztosító szak­embere szerint a kár eléri a 30 ezer forintot. — Ahogy terjed ez az ön­kéntes biztosítási forma, úgy nő a mi forgalmunk is — ve­szi át a szót Drégely Tamás. — Tavaly 4987 bejelentésünk volt, az idén eddig kis híján 3800. Legerősebbek a hétfői napok. A hétvégén szerzett „sebekkel” nem győzik vál­tani egymást az autósok. Hétfőn és szerdán a fiók Lujza utcai telepén este 6-ig, nyújtott műszakban dolgoz­nak a kárfelvevők. Ezen túl a VAGÉP és a mátészalkai szerviz, két délelőtt az AFIT is tart hasonló szolgálatot. A nem szállítható járművekről — köztük motorokról, teher­autókról, buszokról is — helyben készítenek felmérést. — Ma nehéz napom volt — sóhajt Éles Zoltán kárszakér­tő. — Először Tiszadobra mentem, ahol a Táncsics Ter­melőszövetkezet UAZ típusú autóját vizsgáltam meg. A rendőrség még nyomoz az ügyben. Egy tény: a kár kö­zel 40 ezer forint. Volt egy totálkáros esetem is Tiszalö- kön. T. I. Zsigulijával a Bal­mazújváros—Nyíregyháza út­vonalon egy kanyarban ki­sodródott, s egy fának ütkö­zött. A vezető és utasa életét a biztonsági öv mentette meg. Óriási erővel vágódhatott jobbra-balra a kocsi, hiszen a biztonsági öv 10 centimé­tert nyúlt, s rögzítési pontjá­nál tenyérnyi darabot kisza­kított a karosszériából... A gépjármű-kárrendezési fiók udvarán egy Wartburg és egy Moszkvics áll. Az egyiknek a bal hátsó, a má­siknak a jobb első lámpája törött. Egymásba szaladtak egy kanyarodásnál. Az előze­tes vélemény szerint a Wart­burgot terheli a felelősség. Mátyás Andor kárszakértő pillanatok alatt rekonstruálja a helyzetet, majd kattogni kezd a fényképezőgép. — Ma nagyon hullámzóan jöttek az ügyfelek. Délelőtt hárman érkeztek, most fél órával munkavégzés előtt egyszerre hatan futottak be. Az elmúlt hónapban egyen leteeen nehéz napokat éltünk: nem ritkán 30—35 ügyfél is jött. A tulajdonosok gondterhelt arccal róják az udvart. Bi­zony nem mindenki ilyen csendes. Sokszor éles vita, ve­szekedés kíséri a kárfelmérő munkáját. — Nekünk nem érdekünk, hogy kevesebb kárt mutas sunk ki a valóságosnál — folytatja Mátyás Andor. — Ezt vagy nem hiszik el, de le­het, hogy nem is tudják az emberek. Vannak, akik eleve ellenséges hangulatban jön­nek. Pedig mindnyájunknak könnyebb lenne, ha bizalom­mal fordulnának hozzánk. Ezt sajnos kevesen értik meg... H. Zs. TERVFELADATAIK TELJESÍTÉSE mellett a Győri Vagon- és Gépgyárnak a csepeli felhívásra tett vállalását is segíti a kisvárdai VSZM. A Rába tehergépkocsik hátsó hídjai­hoz szükséges fékbetétek gyártását kiemelt feladatnak tekintik, s ezzel elősegítik, hogy a győriek több hátsóhidat szállíthassanak a szovjet megrendelőnek. Képünkön: a félkész terméket a Törekvés szocialista brigád finomítja a csiszoló gépso­ron. (Gaál Béla felvétele) Tükörkép a tanácsnak Párbeszéd az épüld városrél Munkásfórum Nyírbátorban Fórumot tartottak a Nyír­bátori Növényolajipari Vál­lalatnál. A megyei tanács és a városi tanács vezetői vála­szoltak a munkások kérdései­re. Az eseményt kétoldalú, kölcsönös tájékoztatásnak is lehet nevezni. A munkások arról tájékoztatták a vezető­ket, hogy mi nyugtalanítja őket, mi az, amiben intézke­désre várnak. A tanácsi veze­tők pedig a terveket, a lehe­tőségeket tárták a kérdezők, a bejelentők elé. A megyei vezetők a találkozó elején be_ jelentették: ezúton is infor­mációkat akarnak szerezni, szeretnék, ha a munkások a város tükörképét adnák. Az őszinte légkörű párbe­széd valóban a város tükör­képét adta. Felszínre kerül­tek a fiatal város kezdeti gondjai és azok az elképzelé­sek, amelyek gyorsíthatják a fejlődés ütemét. A jogpropa­gandára is sor került, több jogszabállyal, rendelettel meg. ismerkedtek a résztvevők. Az egyik munkás például arról szólt, hogy az új lakások je­lentős részében rosszul zár­nak az ablakok, csöpögnek a bojlerek. Az illetékes megyei vezető nyomban felkérte a városi tanács vb-titkárát: él. jen a jogszabály adta lehető­séggel és kötelezze a kivi. telezőket a hibák kijavításá. ra. Az építési kedv Nyírbá­torban is megnőtt, s az épít. kezéseket rendeletek szabá­lyozzák. Többen örömmel hallották, hogy a melléképü­letek létrehozásához nem kell építési engedély, de az épít­kező bejelentési kötelezett, séggel tartozik a tanácsnak. Az egyik kérdés szó szerint így hangzott: „Az új lakóte. lepen laktanyaszürke házak épülnek. Miért kell mind­egyiket egyformára építeni és festeni?” A monotonitás, a sablonosság már Nyírbátor, ban is rossz hatással van az emberekre. Ismét elhangzott a tetszést arató felszólítás: a Színesebb házakat Lesz.e vezetékes gáz? Lesz buszpályaudvar jövőben a városi tanács az építési engedélyek kiadásánál legyen tekintettel a típusokra és a színekre is. A lakások fűtése is soka­kat érdekel: lesz-e vezetékes gáz a városban? Biztosan lesz, de hogy mikor, azt csak a következő év végén tudják megmondani. A városba áramlás Nyírbátorban is fo. lyamattá vált. a gyermekin­tézmények a jelentős anyagi ráfordítás és a társadalmi összefogás ellenére is zsúfol­tak. A válaszból kiderül, hogy ezen a téren is átmeneti, vagy végleges javulás várható, mert jövőre úgynevezett gyermekoktatási komplexu­mot építenek. Joggal bosszantja a város, lakókat a műszakiak tévédé, se: néhány helyen korszerűsí­tették az utakat, de a korsze­rűsítés után a csapadék a járdára folyik. Érthetően egyszerre váltott ki derültsé­get és bosszúságot az a fel­szólaló. aki arról szólt, hogy néhány buszmegállót útka- nyarba helyeztek, egyet pedig éppen a kocsma elé, s így a várakozók hozzájárulnak az alkoholfogyasztás további nö­veléséhez. A következő években — a pénztől függően — buszpá. lyaudvart és új TÜZÉP-tele. pet kap a város. Ahhoz nem kell plusz pénz, hogy az út­korszerűsítés a járdán közle­kedők hasznára is váljék... Várható-e a közétkeztetés javulása? Erre egyértelmű igennel válaszoltak, mivel 1979 végéig kész lesz az új étterem és az italboltok kor. szerűsítésére is sor kerül. — Város szálloda nélkül? — mondta élcelődve az egyik részt vevő. A szakember vá_ laszából kiderült: a számítás­ba vehető anyagi eszközöket étterem építésére fordítják, mert az az elsődleges, a szál­loda építését a következő öt­éves tervben ismét napirend­re tűzik. Érdekes a következő válaszok párosítása: két éven belül bővítik a városi fürdőt, a felüljáró megépítésére ké. sőbb kerül sor. A következő évek és évtize. dek feladatainak teljesítésé­hez sokat érő tanácsokkal szolgáltak a „Bóni” munká­sai. Szavukat adták, hogy a tervek megvalósításához szin­tén hozzájárulnak — kétkezi munkájukkal is. Nábrádi Lajos Csík Antal kárfényképezés közben. Márkák, sztárok, kólák INNIVALÓINK KÖZÜL némelyiknek szép, hosszú a sza­batos megnevezése; a Coca-Cola, a Traubisoda, vagy a Már­ka meggy például „alkoholmentes szénsavas üdítő ital”, még­hozzá „magas szénsavtartalmú”. Miben különböznek ezek például a gyümölcslevektől, vagy a különböző „-ízű” ször­pöktől? A hivatalos megnevezés egyúttal minőségi előíráso­kat is jelez, az említett üdítő italok összetételét, előállítási módját ugyanis előírások szabályozzák. Miért lettek éppen ezek az italok közkedveltek, még­hozzá annyira, hogy ma már nemcsak nyáron, hanem az év bármely szakában is sok fogy belőlük? Valószínűleg azért, mert ízük általában kellemes, magas szénsavtartalmuk foly­tán oltják a szomjat, és mert alkoholmentesek — élhet ve­lük bármikor a ma már jelentékeny számú gépkocsi-tulajdo­nos is. A NAGYÍTÓ júliusi számában tizenegy „magas szénsav­tartalmú” üdítő italt bíráltak el teszt, azaz összehasonlító mi­nőségvizsgálat formájában a szakemberek. Négy terméket találtak „kiváló”-nak a tizenegyből, to­vábbi három minősült „jó”-nak. (Természetesen, ami „jó”, az nem rossz. Hogy a Traubisoda gyártói mégsem örülhetnek a „jó” minősítésnek, az nagyon valószínű, árujuk ugyanis a Kiváló Áruk Fóruma jelét, a KÁF-emblémát viseli. (Két „Márka”-készítmény bizonyult „közepesének, és két „Sztár” „még megfelelőének. Valóban sztár — azaz kiváló — e ter­mékcsaládból csak a „Sztár tonik” lett. A POHÁRBA KIMÉRT SZÖRPÖKET mintegy száz üz­letben vizsgálták meg, s majd minden másodikban találtak kifogásolni valót. Vagy az italok hőmérséklete nem volt megfelelő, vagy az adagolt szörpsűrítmény, illetve a kész ital mennyisége adott okot kifogásra. R. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom