Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-25 / 226. szám
1977. szeptember 25. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Nagyobb önállósággal Korszerű irányítás Záhonyban NÉGYVÁGÁNYOS FALUSI KIS ÁLLOMÁSBÓL a magyar vasút egyik nagy csomópontjává lett Záhony az utóbbi 30 évben. Ezzel párhuzamosan 7 községet felölelve kialakult a magyar vasút és Közép-Európa legnagyobb szállítási, átrakási góca, mintegy 85 négyzetkilométeres területen. A fejlődés tényei önmagukban imponálóak. A magyarázat is egyszerű: a magyar—szovjet kapcsolatok fejlődésével együtt nőtt a szállítás. Elsősorban a népgazdaság igényei, nyers- és alapanyaggal való ellátása határozta meg, hogy Záhonyban és környékén milyen vasúti fejlesztéseket valósítanák meg. A mennyiségi növekedéssel, a méretek nagyobbodásával pedig lépést kellett tartania az irányításnak is, ill. ami» kor kisebb zökkenők voltak a szállításban, akkor a magyarázatnál mindig meg lehetett említeni, hogy ez összefügg a nem kellő irányítással is. Ezért került több ízben is napirendre a záhonyi körzetben a munka irányításának, koordinálásának kérdése, a helyi önállóság szerepe. Természetes, hogy a vasút bonyolult rendszeréből nem lehet kiszakítani esetlen körzetet sem. Ám Záhonyban és körzetében olyan összetett tevékenység van, ami a vasút területén sehol az országban nincs. Az átrakási munka — amely legfőbb feladata a körzetnek — olyan elkülönült tevékenysége a szállításnak, amely ugyan ezer szállal kapcsolódik ahhoz, mégis attól elválasztva szemlélhető. Ezt ismerte fel a debreceni vas- útigazgatóság és a MÁV felső vezetése, amikor törekedett a helyi irányítási rendszer korszerűsítésére. Ennek tudható be, hogy 1968-tól körzeti főnökséget hoztak létre, amely hivatott volt a területen lévő állomások, vontatási, rakodási főnökségek munkáját ösz- szehangolni. A KÖZEL TÍZ ÉVE LÉTREHOZOTT FORMÁT azonban túlhaladta az idő. A vasútigazgatóság egyes szakosztályai továbbra is fenntartották a több irányú közvetlen irányítást, az átrakást végző rakodási főnökség az állomásokkal mellérendelt viszonyban volt, a többi, vasúti szakágazat szinte az igazgatósági irányításon keresztül érvényesítette akaratát, így a körzeti főnökség önállósága sok esetben csorbát szenvedett. . A megfelelő jog- és hatáskör hiányában pedig nem is tudott minden esetben elfogadható szinten dolgozni, ami ismételten a központi irányítás erősítését vonta maga után. Ehhez járult, hogy a szakemberek képzettsége, munkavégzése sem volt egységes színvonalú, miközben újabb gépi berendezéseket helyeztek üzembe, tovább nőtt az átrakókörzet jelentősége a vasúton belül. Ez év elejétől fokozatosan bővül a körzeti főnökség szerelje. Feladata, hogy egységes értelmezés alapján felügyeljen a rakodási, vontatási, forgalmi és kereskedelmi tevékenységekre, ellenőrizze az állomások, szakágazatok munkáját. Ehhez központosították a létszám-, bér-, energia-, anyag- és eszközgazdálkodást is. Megindult egy folyamat, amely az önállóság fokozásával a hatékonyabb munkát kíván j a^plérni. Az átrakókörzet feladatai az idén sokkal nagyobbak, mint a korábbi években. A napi átrakási teljesítmény 43 ezer tonnára nőtt, a tavalyi 721 szovjet vagonnal szemben az idén átlagosan 820—830 kocsit raknak ki. Az 1982-ig tartó fejlesztésekkel 2,2 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg elsősorban a kapacitás bővítése érdekében. Ekkorra 20 millió tonnán felül lesz az évente elszállított áru súlya. AZ UTÓBBI ÉVEK FEJLESZTÉSEI egységes műszaki rendszer kialakítását célozzák. Mindez azt kívánja, hogy az egész átrakási, szállítási folyamatot az irányítás oldaláról szintén egységes rendszerként kezeljék, s ehhez igazodjon felépítésében az irányítási rendszer is. Mi több, túl kell lépni a vasúti kereteken, hiszen a térségben megvalósuló fejlesztések kihatnak Záhonyra éppúgy, mint a környező községekre, megváltoztatva azok arculatát. Befőtt, lecsó, bébiétel Nyíregyházi konzerv ötvenkilenc országba Az öt földrész 59 országába címezik a gyümölcs- és zöldségkonzervekkel, befőttekkel megrakott szállítmányokat a Nyíregyházi Kon. zervgyárban. Egész évben 600 millió forintot tesz ki az exportcikkek értéke. Legtöbb terméküket a szocialista országokba exportálják. Idén már 24 ezer tonna árut küldtek a baráti orszá_ gokba, s ez huszonkét százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakában lebonyolított kereskedelmi forgalmat. Év végéig összesen 41 ezer tonna terméket értékesítenek a KGST-országok- ban. Ez 9 ezer tonnával több, mint tavaly. A legnagyobb vásárlók kö. zé tartozik a Szovjetunió. Ta_ valy gyártottak először a szovjet megrendelőknek bébi. gyümölcspürét, s a népszerű termékből idén még nagyobb megrendelést kaptak. Uborka, vegyes savanyúság, lecsó, zöldbab, alma- és vegyes be_ főtt a legkeresetebb a szovjet piacon. A második heA körzeti irányítás korszerűsítésével — amely az eddig kiadott rendelkezésekkel még nem ért véget — érvényesül az a helyes elv, hogy ott döntsenek, ahol a munkát végzik. Egyébként is a szervező, irányító tevékenységet abból az alapállásból lehet és kell megítélni, hogy milyen növekvő feladatok vannak. Ennek a jegyében tekintette át a héten a Szabolcs-Szat- már és a Hajdú-Bihar megyei párt-végrehajtóbizottság együttes ülésén az irányítási rendszer korszerűsítéséért hozott intézkedéseket. Cél, hogy a vasút felső vezetése és a debreceni vasútigazgatóság olyan szervezeti rendszert alakítson ki, amely hatékonyabbá teheti a munkát. A záhonyi átrakókörzet megnövekedett önállósága egyben nagyobb felelősséget is jelent. Az itt dolgozók munkája nem egyszerűen egy üzem jó, vagy rossz eredményein múlnak, hanem kihatással van a szállított, átrakott árukon keresztül az egész népgazdaság helyzetére. A mindenképpen teljesítendő tervfeladatök mellett hangsúlyt kap a munkavégzés minősége is. A gépi berendezések jobb kihasználása, az eszközökkel való ta karékos bánásmód a jövedelmezőség forrása, amely a gyorsabb kocsifordulókkal, a kocsik jobb kihasználásával a vasút teljesítményeit javítja. A VASÜT EGÉSZÉN BE LÜL úttörő munkáinak számít a debreceni igazgatóságnak az irányítás javítására tett intézkedése. A személyi és egyéb felételek megértek, vagy megérlelhetők ahhoz, hogy Záhonyban nagyobb önállósággal dolgozzanak a körzet érdekében. Ezzel a helyi gazdaságirányítás rendszere közelebb kerül a párt- és társadalmi irányítás rendszeréhez. Olyan kapcsolatok alakulhatnak ki, amelyek nemcsak a közvetlen gazdasági feladatok végrehajtásával, hanem a politikai munkában rejlő tartalékok felhasználásával, az üzemi pártbizottság irányító és ellenőrző munkájával segíthetik a nemcsak záhonyi, hanem vasúti és népgazdasági célok valóra váltását. Lányi Botond A MF/ÍH FP baktalórántházi gyáregységében a pótkocsik gyártását végzik. Az üzem- lllLfiUllLI ben vállalták, hogy szeptember és november között ezer darab MBP— 65 típusú mezőgazdasági pótkocsi vázát készítik el a hódmezővásárhelyi MEZŐGÉP részére. A munkában jelentős szerepe van a hegesztőknek. Tulipán András szocialista brigádtag, aki tíz éve dolgozik a gyáregységben most a legmodernebb védőgázas berendezéssel hegeszt! a pótkocsik vázszerkezetét. Ne szakadjanak el a szálak K. Lajost a nyugdíjazása alkalmából rendezett kis ünnepségen azért érte kellemes meglepetés, mert B. B., a vállalat igazgatója pohárkö. szöntőjében nyomatékosan hangsúlyozta: Lajos bácsit nem búcsúztatjuk, hanem köszöntjük. Igaz. hogy 40 évi munkássága után most „átlépett” egy életkor küszöbén, de holnap éppen úgy bejön dolgozni, mint azelőtt. Tiszteletbeli... Ezek a meleg szavak, a ragaszkodás jelei meghatották az idős embert. Amikor egyik este napi sétája közben beszélgettünk, ezt mondta: „Addig jó az embernek, míg érzi, hogy nem felesleges. Én most is reggel 6-kor kelek, bemegyek dolgozni a vállalathoz. Tiszteletbeli tagja vagyok a szocialista brigádnak. Éppen úgy értékelik a munkámat, mint korábban. És még a tanácsaimat is elfogadják!” Nem felesleges em. bér. Egyedi-e K. Lajos esete? Nem. Nyíregyházán legalább 100—120 olyan nyugdíjas munkás, értelmiségi párttag él. dolgozik, akik nem a körzeti, hanem a hivatali, intézményi vagy az üzemi párt- szervezetekhez tartoznak. A párt Politikai Bizottságának határozata szerint az ipari üzemekben, intézményekben, hivatalokban dolgozó nyugdíjas párttagokat át kell jelen. teni a körzeti pártszervezetekbe. Ettől azonban bizonyos feltételek teljesítése esetében el is lehet tekinteni. Ha a nyugdíjast a munkahelyén megfelelő munkakörben tud. ják foglalkoztatni. Ezt ellenőrzi a nyíregyházi városi pártbizottság. Üzemi, vállalati, intézményi pártszervezeteink élnek a lehetőséggel. Gondoskodnak arról, hogy a nyugdíjtörvény megengedte keretek között 6 órás munkát vállaljanak a nyugdíjasok, kiegészítsék nyugdíjuk összegét. De nem is ez a legfonto- sebb. Inkább az, hogy nem szakadnak meg a szálak, ott élnek, dolgoznak továbbra is a régi „családban”, kollektívában, pártszervezetben. És ez is élteti őket. Erőt, biztonságérzetet ad nekik. Mit mondott K. Lajos elvtárs? „Nincs borzalmasabb, ha úgy érzi az ember, hogy már nincs szükség rá”. Újfe. hértó 11 pártszervezetében 65 nyugdíjas párttag él. Közülük legalább harmincán kérték, hadd maradjanak továbbra is abban a pártszervezetben, ahol évtizedekig dolgoztak. Marján Pál, a nagyközségi pártbizottság titkára mondta el, hogy ezek a nyugdíjasok most is aktívak. Említette Verdes Jánost, aki hosszú ideig szakszövetkezeti tag volt. Nyugdíjazása után került a szakszövetkezeti lyen az NDK áll a szocialista országok között, ahol zöldbabot, lecsót, alma- és vegyes befőttet vásárolnak a nyíregyházi gyártól. ötvennégy tőkés és fejlődő országba szállítottak ez évben 4300 tonna árut, s a tavalyihoz viszonyítva ez 3 ezer tonnával több. Idén ősszel még ugyanennyi termék ke. rül a kapitalista országok piacaira. s így 190 millió forint értékben 8600 tonna árut küldenek a tőkés megrendelőknek. Igen tekintélyes mennyiségű almasűrítmény található a termékek között. A tőkés országok közül a legnagyobb forgalmat az Angliának eladott dzsem, uborka, szilva és pudingalma, az NSZK-nak és Ausztriának küldött befőttek jelentik. 1977-ben húsz százalékkal növelik tőkés exportjukat. A vásárlók között Afrika szinte minden országa szerepel, de küld árut a konzervgyár Japánba, Kanadába és Ausztráliába is. (t. k.) Falukép ma A közepes nagyságú Jármiban négy emeletes házat számolnak, öt emeletes házat most építenek. Kállósem- jénben, őrben, Nyírteleken is megakad a tekintetünk egy-egy szép kivitelű, magas lakóházon. Azt már évek óta természetesnek vesszük, hogy Tiszalö- kön, Tiszavasváriban és a többi nagyközségben emeletes házakat építenek részben az OTP segítségével, részben magánerőből. Kellemesen meglepő, hogy az egykori tanyabokorban, Nagycserkeszen is erkélyről szemlélhető a táj... Több lakóház alá garázspincét építettek, a szép mívű kerítéseken belül új Moszkvics vagy Lada gépkocsik láthatók. Lassan a fotóskollégáknak is témát kell váltani. Régen, ha jellegzetes faluképet akartak készíteni, gépével megcélozta a zsindelyt és a kútágast. Az emeletes házakban szinte kivétel nélkül csapból folyik a víz, még akkor is, ha a község nincs közmű- vesítve: hidrofort szereltetnek be. Nem mindegyik emeletre kell cipelni szeneskannát, mert az olajtüzelésű „maszek kazánok” csövei ontják a meleget. Az erkélyeken virágok díszlenek, az emeletek javítják a faluképet, vonzóbbá teszik a falvakat. A falusi embernek is természetes igénye a tágasabb, kényelmesebb otthon. Bizonyos mértékig dicséretes dolog az effajta építési „divat”. Ma már nemcsak a maszek kisiparos épít modern lakást, hanem a tsz-tag és a közeli városba ingázó lakatos is. A tulajdonosok szorgos munkával, takarékos életmóddal jutottak el az emelet legfelsőbb lépcsőjéig. Segítette őket a jó évet záró tsz, az almatermés rekordja, a kalákában ott volt a téglahordásnál a rokonság, a szocialista brigád, a szomszéd. A falusi takarékszövetkezetek növekvő betétállománya is bizonyítja, hogy a jelenleginél sokkal több családnak telne emeletes házra — még az építőanyagok árának növekedése mellett is. Az említett „divattal” élesebb lett a kontraszt azokban a falvakban, amelyekben még megtalálhatók a lakatlan, rogy- gyant falú,.szalmatetős házak. Ha már úgy sem laknak bennük, jó lenne mielőbb lebontani őket, hadd jusson több telek az emeleteseknek. Nábrádi Lajos pártszervezet élére. Három esztendeig párttitkár volt. Most a Lenin Tsz pártvezetőségének tagja. Olyan munkát végez, amelyben maga is örömét leli és a közösség számára is hasznos. Élmények szalagon Nyugdíjasainknak érezniük, tudniuk kell, hogy szükség van rájuk. Ügy. mint idős Mohácsi József, aki az újfehértói tsz-ben a tagság bizalmából lett a szociális bizottság elnöke. Pártmunkaként látja el dolgát. A közösségnek 1100 tagja van. Csaknem 70 százaié^ súrolja a nyugdíjkorhatárt. Képletesen szólva az öreg az „elnökük”. Már csak 11 olyan kommunista él Űjfehértón, akik 1945 óta tag. jai a pártnak. Tervezi a párt- bizottság, hogy magnószalagra rögzíti felszabaduláskori élményeiket, azt. hogyan szervezték az „ősidőkben” a kommunista pártot. A pártbizottság programjában szerepel, hogy idős párttagokat bíznak meg fiatalok nevelésével, KISZ-szervezetek put- ronálásával. November 7-e tiszteletére találkozóra hívják az idős párttagokat. s megalakítják az öregek klubját. Autóbuszkirándulásra viszik őket, bemutatják. mi épült az utóbbi években Űjfehértón. Gesztus ez? Az is, meg kötelesség is. Ezek az idős párttagok voltak az úttörők, végezték az első szellemi kapavágásokat is, hogy forduljon a történelem kereke. Hadd lássák: nem hiába dolgoztak. Hallgatnak rájuk... Pártszervezeteinknek igényelniük kell munkájukat. Lehet, hogy erre az idős párttagoknak nagyobb szükségük van. Sok tanácsuk hasznosítható, sok javaslattal segíthetik a pártvezetést, ők azok, akik Nyíregyházán talán a legkritikusabban informálnak a fejlődéssel járó gondokról. Azonnal jelzik, ha gond van a Jósavárosban, vagy másutt. Ha az óvodákban, bölcsődékben segíteni szükséges. Ha tenni kell a rossz liftek meg. javításáért, ha a Városmajor valamelyik utcáját kövezni kellene. És képesek őrjáratot szervezni, hogy a biciklitolvajokat rajtacsípjék. Hogy nem az ő feladatuk? Nem kérdezik, csinálják. Farkas Kálmán