Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-03 / 207. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 3. Az Üjpesti Gyapjúszövő űjfehértói gyárában érdekes és hasznos újítást vezettek be a dolgo­zók kényelmére. Egy kis guruló „büfé” napi 1500 forintot forgalmaz azzal, hogy a dolgozók helyébe viszi a kisebb cikkeket, üdítő italokat. Új tantervek a szakmunkásképzőkben Három és fél ezer új szakmunkástanuló Nagyközségekből jelentjük Ellátás, fejlesztés, gyógyítás 5200 DOLGOZÓT ÉRINT egyes egeszsegugyi munkakörökben Egymillió 691 ezer forinttal több a borítékokban Három és fél ezer új szak­munkástanuló kezdi meg ta­nulmányait Szabolcs-Szatmár megye szakmunkásképző is­koláiban szeptemberben. Az összesen 9.500 szakmunkásta­nuló számára szeptember 5- én kezdődik a tanév a hét ipari, három mezőgazdasági, a kereskedelmi, az élelmiszer- ipari szakmunkásképzőben, valamint az egészségügyi és a gyors-gépíró szakiskolában. Az új taöévre felveendő tanulók száma eredetileg 3250 volt, de fölemelték a ke­retszámokat. Volt olyan szak­ma, (autószerelő) ahol a rendkívül magas jelentkezési arány miatt kellett egy ősz-, tállyal többet indítani, Vásá- rosnaményban és Ujfehértón pedig két új üzem iskolázott be lányokat: a VOR, illetve az Újpesti Gyapjúszövő gyá­ra. Megyénkben egyébként javult a szakmunkástanuló lányok számaránya: a tanulók 30 százaléka lány, s ez már megegyezik az országos átlag­gal! Vannak olyan szakmák, ahová a felvehető tanulók számánál jóval többen jelent­keztek — ilyen divatos szak­ma a már említett autószere­lői, a szobafestő és mázoló, a gépjármű-villamossági szerelő és a mechanikai műszerész szakma. A lányok körében elsősorban a női szabó és a kereskedelmi-vendéglátó szakmák divatosak. Annál nagyobb gondot okozott a be­iskolázásnál a különféle épí­tőipari szakmák betöltése, és kevés volt a jelentkező a me­zőgazdasági szakmunkáskép­zőkben is. Ezért átirányítás­sal igyekeztek segíteni a túl­jelentkezéssel, illetve hiány­nyal küzdő szakmák eseté­ben. Ez a munka sikeres is volt, hiszen minden szakmá­ban lesz elég új tanuló me­gyénkben! Megyénkben a szakmun­kástanulók nyolcvan százalé­ka az ipari, illetve az építői­pari szakmákban tanul, és a gondosan kidolgozott beisko­lázási tervek alapján biztosí­tott a megyei üzemek, válla­latok szakmunkás-utánpótlá­sa. A vállalatoknak egyéb­ként már a jövő évi beisko­lázáson kell gondolkodniuk; október végére mindenütt el kell készíteni az 1978. évi be­iskolázási tervet! Nem lenne szerencsés, ha az ideihez ha­sonló esetekre kerülne sor, amikor egyes üzemek nyáron kaptak észbe: ők szakmun­kástanulókat akarnak képez­ni... A szakmunkásképző intéze­tekben egyébként nem kis változást jelent szeptember­től az új közismereti tanter­vek bevezetése. Az új tan­tervhez természetesen új könyveket is kapnak a tanu­lók — ezzel megkezdődik ha­zánkban az iskolai oktatási reform. (tgy) Az ország zöldség-gyümölcs ellátásában jelentős részt vállalnak a kistermelő gazda­ságok. A mezőgazdaság által létrehozott termelési érték­nek országosan egyharmadát, megyénkben 48 (!) százalékát adják a kistermelők. IBRÁNY: Segítség a kis­termelőknek Ibrányban sokat tett ezért a termelőszövetkezet és az ÁFÉSZ. A tsz ez évtől igény szerint biztosít kiváló minő­ségű vetőmagvakat. Vállalja a háztájik vegyszeres gyom­irtását, sőt hagyományos mű­velését is. Jól működnek a fogyasztási szövetkezet szakcsoportjai a községben. A zöldségterme­lők palántákat, fóliát kaptak az ÁFÉSZ-tól, mely egyben megszervezte a kistételű áruk felvásárlását is. Korábban többször volt ládahiány a gyümölcstermelő kisgazda­ságokban. Ennek megelőzésé­re az idén már házhoz is szállították a megrendelt lá­dákat. Javult a háztáji állattartás színvonala. Az ÁFÉSZ szak­csoportjai növekvő létszám­mal dolgoznak. A nyúlte- nyésztők 6 ezer állat eladásá­ra szerződtek a HUNNIA- COOP-pal. A sertéstenyésztő szakcsoportja látja él a köz­séget friss tőkehússal. A ta­karmányellátásban sokat se­gít a gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalat telepe, ahol az első fél évben 2 millió 225 ezer forint értékű áru kelt el. A tápellátás ennek ellenére nem elégíti ki az igényeket. ŰJFEHÉRTÓ Vízhálózat és gyermek- intézmények Nem kevesebb, mint 77 millió forintba kerül a vízhá­lózat kialakítása Üjfehértón. Ebből a Geszterédet, illetve Érpatakot az újfehértói piac­térrel összekötő gerincvezeték és a piactéren létesülő 10 millió literes víztároló kiala­kítása 40 millió forintot igé­nyel. A fennmaradó összeget az 52 kilométeres szállítóve­zeték-rendszer építésére for­dítják. Jelenleg a műutak alatt áthaladó vezetékek le­fektetésén dolgoznak. Terv szerint jövő évben már részlegesen üzemelni kezd a nagyközség új vágó­hídja. A munkákra eddig 300 ezer forintot használtak fel. A csarnok és a járulékos he­lyiségek "átadásával 1980-ra lesz kész a létesítmény. Ér­téke 3 millió 500 ezer forint. Megkezdték az új 40 sze­mélyes bölcsőde helyíf-ek ki­sajátítását is. Várhatóan 1978 első felében hozzálátnak az építéshez. Ekkor indul a 100 személyes óvoda kialakítása is, melyre 6 millió 230 ezer forintot költenek. A 12 tan­termes iskola munkáival jó ütemben haladnak a szakem­berek. Az Oncsa- és Némethy- kertben 250 telket jelölt ki a tanács a leendő házak tulaj­donosainak. Itt október 30-ra fejeződik be a kisajátítás. CSENGER: Napirenden az egészségügy Részleges munkaerőhiány­nyal küzdenek Csenger egészségügyi intézményei. Je­lenleg egy körzeti orvosi és két fogorvosi állás betöltet­len. Az öt védőnői körzetben ketten dolgoznak. Egy har­madik Tyúkod környékéről jár át. Ha esetenként helyet­tesítéssel is, de betöltötték a körzeti ápolónői állások. Csengerben csökkent a szü­lések száma az előző évekhez képest, és a modern fogam­zásgátlók használata nőtt. Szerepet játszott ebben a csa­lád- és nővédelmi tanácsadá­sok szervezése — annak elle­nére, hogy a megtartott elő­adások száma kevesebb lett és nincs megfelelő propagan­dája sem. A nagyközségben több éve működik korszerű mentőállo­más. Az első fél évben 1239 alkalommal vonultak ki a mentők, s ez alatt 50 ezer ki­lométer utat tettek meg. Több alkalommal segítettek a bajba jutottaknak saját körzetükön kívül is. A kormány és a szakszer­vezeti szervek döntése alap­ján október 1-től az egész­ségügy területén béremelést hajtanak végre. A bérintéz­kedés érinti az alábbi mun­kahelyeken és munkakörök­ben dolgozókat: a fekvőbeteg­ellátó intézményekben a há­romműszakos munkakörben szolgálatot teljesítő vala­mennyi ápolónőt, szülésznőt, gyermekápolónőt, műtősnőt, anaesthesiológiai asszisztenst, beteghordozó és műtőssegé­det. A bölcsődékben a rendelet kiterjed a gondozónőkre. Va­lamennyi intézetben és járó­beteg-ellátásnál az intézke­dés hatása alá vonja a fizi­kai kisegítő állományú dol­gozókat. Béremelésben ré­szesülnek az alacsonyabb egészségügyi képesítéssel ren­delkező dolgozók, az egész­ségőrök, a fertőtlenítők, az orvosírnokok, a boncmeste­rek, a boncsegédek. A bérrendezés összege köz­pontilag kötött. Ennek alap­ján személy szerint biztosí­tani kell az alábbi összegű havi béremelést: A három­műszakos munkakörben — fekvőbeteg-ellátó helyen — a 15 év feletti munkaviszony' esetén 400 forint, 10 évet meghaladó munkaviszony­nál 300 forint, 10 év alatti munkaviszonynál 200 forint. A tanfolyamot végzőknél a béremelés 200 forint. A böl­csődei. csecsemőotthoni gon­dozónők 150, a bölcsődei cse­csemőotthoni fizikai dolgo­zók, valamint az alsófokú egészségügyiek 200 forintos emelést kapnak. A központi keretből más munkaterüle­ten dolgozót nem lehet bér­emelésben részesíteni. A bérintézkedés a megyé­ben alkalmazott egészségügyi dolgozók hatvan százalékára, 5230 dolgozóra terjed ki. A megyei tanács egészségügyi osztálya, egyetértésben az or­vos-egészségügyi dolgozók szakszervezete megyei bi­zottságával, egymillió 691 ezer forintot osztott szét. Az elosztásnál figyelembe vet­ték az intézmények közötti bérszintkülönbséget, a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeit. A részleges béremelés hoz­zájárul a több műszakban és kedvezőtlen körülmények kö­zött dolgozók nagyobb meg­becsüléséhez. Segíti az e te­rületeken tevékenykedők megtartását, javítja a munka- fegyelmet. A részleges béremeléssel egyidőben sor kerül új bér­szabályzat kiadására is. így a béremelésben részesülők alapbére megközelíti az új bértételek alsó határát, ame­lyet a megyében 1979. már­cius 31-ig kötelező elérni. A központi keretből eme­lik fel az ügyeleti díjakat is. A fekvőbetegeket ellátó gyógyintézetben a szakorvos 16 órás ügyeleti díja 240 fo­rint, a szakképesítéssel nem rendelkező orvosé 192 forint, a szülőotthonban és kisebb egészségügyi intézetben ügye­letet tartó orvosé 160 forint. Az eddigi átalány helyett a körzeti orvos készenléti napra eső díjazása 100 forint. összevont központi ügyelet­nél a körzeti orvosi, körzeti gyermekorvosi ügyelet díja 200 forint. A kórházi műtős és anaesthesiológus asszisz­tens — altató nővér — 144 forintot, a műtőssegéd, szak­munkás 96 forintot, a beteg­hordó és betanított munkás 80 forintot kap. A gyógyszertári központ dolgozóit szintén érinti a bér- rendzés. A IV. negyedévtől 700 ezer forint bérkiegészí­tést kapnak. A béremelés havi kötelező mértéke a gyógyszertárvezetőnél 450 fo­rint. A beosztott gyógyszeré­szek 250—400, gyógyszertári asszisztensek pedig 170—200 forintig terjedő béremelésben részesülhetnek. Áz asszisz­tensjelöltek, a takarítók és pénztárosok emelése 150 fo­rint. (slgér) Színházi huligánok Cirkusz a színházban? Ez is találó lenne arra a visel­kedésre, amit jó néhány fia­tal beatrajongó produkált a közelmúltban a kőszínház- ban, illetve a szabadtérin. Az egyik beathangverseny „lekes” közönsége a kőszin- házban a plüss székeken állva, ordítozva „fejezte ki tetszését”. Többen felhaso­gatták a székek huzatát... Valamennyi széket át keli húzni, mert a cipők és ke­zek megtették a magukét. Kérdezgethetnénk, vájjon ezek a fiatalok otthon is így becsülik a szülők pénzén vett drága foteleket, széke­ket? De váias7,t, természete­sen úgy sem várhatunk; akik ezt teszik — úgysem hajlandók a válasszal baj­lódni. Legutóbb a szabadtéri Omega-koncertjén ..vizsgáz­tak” kulturáltságból illem­ből, józanságból a fiatal be- atrajongók. A jegy nélkül maradtak szinte elbariká- dozták a bejáratot, alig tud­tak bejutni a jeggyel érke­zők. Több tucat fiatal té­vesztette össze a kerítést az akadálypályával — egymást segítve ugráltak be, kímé­letlenül letaposták a park szép (és drága) virágait. Sajnos, a rendezők nem tudták megfékezni a garáz­da fiatalokat, akik közül egy fájdalmas árat fizetett a kerítésjelenetért. Fenn­akadt a hegyes Vasrácson, átszúrta a combját, a men­tők szállították a kórházba. Jő néhány fiatal szabály­sértési büntetést kap a ga­rázda viselkedésért. A le­rombolt parkot, a megron­gált berendezési tárgyakat aligha lehet megfizettetni a vétkesekkel. Fiatalos csinytevés? Tö­meghisztéria? Mindegy, mi­vel magyarázzuk a garáz­dálkodó fiatalok vandaliz­musát. Egy tény: a színhá­zi vezetők, rendezők nagyon meggondolják, mikor hozza­nak Nyíregyházára beat- együttest. Sajnos, — a ga­rázdák jóvoltából — azokat is „büntetni” kénytelenek, akik emberi módon, kultú­ráltan élvezik a beathang- versenveket. De hogyan le­het különválasztani őket a rongálóktól, huligánkodók- tól? Bárhogyan kerülgetjük, mindehhez igen sok köze ' van a szülői háznak is... P. G. v _______________________y Könyv — a gyászról Hetek óta rakosgatom asztalomon a Népművelési Propa­ganda Iroda egyik kiadványát. Egy szerző^ár munkája ez, egyikük, Varga Károly szabolcsi, mátészalkai középiskolai tanár. Legutóbb egy temetésen találkoztunk Varga Károllyal, pontosabban már a gyászszertartás előtt. Alig hogy befejezte óráját a gimnáziumban, nemsokára oda kellett állnia a ko­porsó elé és végső búcsúztatót mondani az elhunytról. Ha egyáltalán egy temetési gyászbeszéd lehet szép, él­ményszerű — ez olyan volt. Pedig nagyon váratlanul kellett „beugrania” Varga Károlynak. Ügy festette meg szavakkal az elhunyt életútját, úgy beszélt a halálról, hogy a hallgató­ság mégis az életre gondolt. Az életre figyelt... S a közelmúltban sok éves temetési tapasztalatait, iro­dalmi szemelvényeket, színesítő elemeket összegyűjtve — megjelentette a Népművelési Propaganda Iroda. A néhány soros kísérőlevelet többször elolvastam, megvallom olykor a morbid humor is felparázslott bennem és munkatársaimban: most már nyugodtan halhatunk meg, színvonalas temetésünk lesz... De mindeddig recenziót, ajánlást írni nem sikerült erről a szokatlan témájú kiadványról, amely bárhogyan is kerülgetjük, a kulturált temetés, de inkább az embertől való méltó búcsú igényével született. Nem is lehet méltatni Rácz Zoltán—Varga Károly: „A gyászszertartásokról” című kiadványát, hanem azok figyel­mében kell bízni, akiknek az a szerep jut a nagy társadalmi munkamegosztásban, hogy gyakorta búcsúztatói az elhuny­taknak. Nem a sablon, a rutin, ellenkezőleg, a gondolkodtató, egyéniesítő búcsúbeszédek segédeszköze kíván lenni a szerény könyvecske, felhasználva a világ- és a magyar irodalom nagy­jainak gondolatait, érzéseit az elmúlásról, még inkább a to­vábbélésről. Tettekben, az elvégzett munkában, és az utó­dokban. (P) Száztízmillió forintos beruházással túrógyárat épít Mátészalkán a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat. Generálkivitelező aKEMÉV. A jö­vő év végén átadásra kerülő létesítményben naponta 150 ezer liter te­jet dolgoznak fel. Százezer liter tejből túró készül Szabolcs, Hajdú és Szol­nok megyének, az ötvenezer liter tej egy részét feldolgozás után iskola­tejként hozzák forgalomba. Képünkön: munkában a KEMÉV dolgozói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom