Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-18 / 220. szám
A művész és a társadalom KÉPZŐMŰVÉSZETI VILÁGBÉT 1977 szeptember 17—23 E zekben a napokban ismét a képzőművészek felé fordul városunk, megyénk, hazánk és az egész világ figyelme. Országszerte megjelentek a kék-pi. ros hetvenhetes plakátok melyek a helyi rendezvények műsorát közlik. Megyénkben mindennap vagv új kiállítás nyílik vagy képző- és iparművészeti előadásra invitálnak a falragaszok. Az idei képzőművészeti világhét mottó, ja: „A művész. mint a társadalom hasznos tagja.” Az utóbbi időben többször elkongatták a művészet halála felett a lélekharangot. Mondták, hogy meghalt a művészet, mondták, hogy minden művészet — ha ez igaz, akkor nincs művészeti — ugyanazt jelenti, mint az előző fázis. Igaz. hogy izmusok születtek, izmusok haltak, de az is igaz. hogy közben állandóan és folyamatosan jelen idő. ben volt, van és lesz művészet. Lesz és van, amíg a művész a társadalom hasznos tagjává válik, tettével, alkotásával. Történelmünk legutóbbi száz éve is bizonyítja, hogy Munkácsytól Derkovitsig, de mondhatom nyugodtan Kohánig, vagy Fe. renczy Istvántól Ferenczy Béniig legjobbjaink mindig a társadalmi haladással egybevágó művészeti értékeket hoztak létre. A művész képes arra, hogy formát adjon az eszmének, a gondolatot érzékletessé tegye. Nagy felelősség — nagy lehetőség! A képzőművészeti világhét is alkalom arra. hogy a művészi tett eljusson az információ számtalan csatornáján keresztül a közönséghez. Záródjék a befogadó és az alkotó közti kör, kapcsolat keletkezzen ember-ember, nemzet-nemzet között. A képzőművészetnek nincsenek nyelvi határai, korlátái. Michelangelo Mózese ugyanazt a kemény szilárdságot. ugyanazt a dinamikus tetterőt hirdeti minden néző számára. A képzőművészeti világhét tavalyi műsorában szerepelt egy szoboravató Nyíregyházán. A program egyik, meg nem valósult eseménye volt Lantos György Anya szobrának avatása. Azóta eltelt egy év és azt kell mondanom, hogy e világhétből, képzőművészeti világév lett Nyíregyházán, mert nemcsak a fent nevezett szobrot állították fel. hanem Váci Mihály is emléket kapott ércből, ifj. Szabó Istvántól. A szabadtéri színpad parkjában felavatták Berczeller Rezső Mandoli- nos nő szobrát. A sóstói szanatóriumban Be- recz András nagyméretű mozaikképet készített és a múlt héttől a megyei könyvtár előtt áll névadójának, Móricz Zsigmondnak Kő Páltól mintázott bronzszobra. M ondják, hogy az asszonyokat nem megérteni, hanem szeretni kell. A képzőművészeti világhéten arra kérem a közönséget, hogy szeretettel közeledjenek a képzőművészeti tettekhez. Ne megérteni akar. ja, hanem hagyja, hogy hasson rá a mű. Tóth Sándor szobrászművész Á mai arab művészet Shakir Hasszán al Said iraki festő alkotása az ősi arab mesevilág modern formában történő újrafogalmazása. Essék szó akár Egyiptomról, a'kár a Folyamközről, a legtöbb ember régmúlt korok nagy művészetére gondol. A fáraók korának nagyszerű alkotásai, az asszír, babilóniai, su- mér művészet remekei sok évezred távolából is lenyűgöző élményt jelentenek. Vagyis az a terület, amelyen napjainkban az arab országok sora helyezkedik el, hosszú időn át az alkotók paradicsomának bizonyult. Alig 30—40 éve beszélhetünk arról, hogy az arab világban a festészet és szobrászai reneszánsza megkezdődött. A modern kor szelleme áthatolt a korábban tabunak hitt határokon, s ma már beszélhetünk arab képzőművészetről korunk fogalmai szerint is. Igaz, ellentmondásokkal terhes ez a művészet, amelyről az európai ember alig tud valamit. A képzőművészeti világhét kiváló alkalom arra, hogy ízelítőt adjunk ebből a fiatal, de máris jelentős festészetről, szobrászatról. Aligha gondol valaki arra. hogy az újjászülető arab képzőművészet bölcsőjénél lengyeleket keressen. Pedig akkor kezdődött minden, amikor a második világháborúba! elmenekült lengyel alkotók otthont találtai az arab országokban. Az ő működésük teremtette az első iskolát, amely jól egészítette ki az angol Kenneth Wood munkásságát. Az arab alkotók egyre intenzívebben törekedtek arra, hogy az ősi mezopotámiai és egyiptomi művészetet felhasználva találják meg egyéni hangjukat. Az alkotások felhasználják a kelet ősi történeteit, de mellettük ott hemzsegnek az absztraktok, a fiatalok már a mai élet tükrözését is célul tűzik ki. mások viszont a plakátfestészetnél tartanak. A szobrok is hasonló kavalkádot mutatnak. Érdekes még figyelemmel kísérni, hogy milyen mértékben törekszenek az alkotók a monumentalitásra. Mintha csak a 2500 évvel ezelőtti müvek grandiózus méretei ejtenék rabul őket. A képek, szobrok, a tereken elhelyezett plasztikák mind hatalmasak, mintha csak versenyezni akarnának a régi művészet alkotásaival. Ma már beszélhetünk igen erősen fejlett iraki képzőművészetről, jelentős az egyiptomiak alkotása, de egyre többen jelentkeznek már Katarból, Algériából, Szaúd-Arábiából. Jemenből, Kuvaitból, Jordániából és Marokkóból. Mindez azt is jelzi, hogy a kor szele jócskán megcsapta még a korábban feszes vallási rendben élő arab országokat is, és a kifejezési vágy áttöri a Korán korlátáit. Az arab világban tett utam során jó néhány művésszel volt alkalmam találkozni. A beszélgetéseken elmondták: művészetük rendkívüli gondokkal teli, hiszen céljuk lenne a mai élet ábrázolása is, de alkotómódszerüket alapvetően befolyásolják azok az áramlatok, amelyekkel tanulmányaik során találkoznak. A legerősebben a modern franMuhammed Aref: A harcos búcsúja c. olajfestménye ciák és angolok hatnak, de igen jelentős a mai lengyel képzőművészet befolyása is. Gyakori az ütközés a témák és a kor politikai áramlatai között is, hiszen gyakorta a forradalmak keresik a művészeket, hogy legyenek eszméik propagálói. Van-e vezető irányzat a mai arab képzőművészetben? — tehetjük fel a kérdést. Nos, a jelek szerint az iraki művészet tölt be vezető szerepet. A forradalmi változások kedvező körülményeket teremtettek az alkotók számára, s a folyamközi kultúra serkentő hatása érezteti befolyását. Nem véletlen. hogy ma Bagdadban találjuk a modern arab képzőművészet legszebb gyűjteményét, s ez a város adott helyet az arab festők és szobrászok kétévenkénti kiállítása számára is. A középületek, terek, intézmények egyre- másra szépülnek meg Irakban olyan művektől. melyek a mai alkotók fantáziadús kedvéről és szándékáról beszélnek. Bürget Lajos Hat szocialista ország éremniíívészei Sóstón Jonatán és ritmusok Üres volt a szépen gondozott udvar a sóstói Volán üdülőben. Az egyik szobában asztal fölé hajló férfi egy kis gipszmintán dolgozott. Találomra kopogtattunk e szoba ajtaján, és szerencsések voltunk: Szabó Gábor szobrász- művész jó kalauznak bizo. nyúlt a sóstói nemzetköz, művésztelepen tett látogató sunkon. Asztalán egv Krúdv- 1 rái tw Bügomil Nikolov egy Bessenyei- és egy Köl- csey-arcmás gipszöntvényen — plakettek. — összesen tízen vagyunk az alkotótelepen, öt külföldi és öt magyar művész. Eg hónapot töltünk itt. jó körülményeket biztosítottak számunkra a munkához, mindenki intenzíven dolgozik. Én portrékat kezdtem először — | márcsak azért is, mert ezt kedvelem leginkább, érmeken és szobrokban egyaránt. Azt hiszem nem szorul magyarázatra. miért éppen ezt a három személyiséget válasz, tottam — a megye, a vidék inspirált. Ez az egyik — ki is mondott — célja egyébként a művésztelepnek: olyan alkotások is készüljenek, melyek Edward Gorol a helyi hagyományokhoz kö_ tődnek. Minden résztvevő itthagy művei közül két éremoldalt. Elmosolyodik, amikor egv érdekes érmet veszünk kezünkben. Nádasból a víztükör fölé röppenő madarak. — Nagyon megkapott a látvány, amikor kora reggele, ken fölriadnak a vízimadarak innen a tóról. Futni szoktam a víz körül ... Szabó Gábor A magyar éremművészet az utóbbi másfél évtizedben indult lendületes fejlődésnek. Az ötvenes évek inkább a nagyméretű alkotások születésének ideje volt — a szobrászatnak ez az intimebb, sokszor játékosabb hangulatú műfaja háttérbe szorult. Manapság a kisplasztikának ezt a területét sok magyar szobrász műveli. Nem véletlen, hogy idén hazánkban rendezték meg a FIDEM (nemzetközi éremszövetség) kongresszusát. Ehhez kapcsolódva rendezték most a hagyományos sóstói művésztelepet csak érmészek számára. Hazánkban ez =z első ilyen művésztelep. A lengyel művész „utitárlata” — Nálunk az éremmüvészet csak most van fellendülőben — mondta a bolgár Bogomil Nikolov. — Én nem otthon, hanem Moszkvában szereztem éremművész-diplo- mát, és nagyon örültem, amikor meghívást kaptam erre az alkotótelepre. Idén volt egy kiállításom Budapesten, akkor ismerkedtem meg a magyar éremművészettel, és nagyon jó a véleményem róla. Ezen a művésztelepen jó körülményeket kaptunk az alkotásra — csak az idő rövid . . . Ügy lenne az igazi, ha előtte jobban megismernénk a megyét, s utána lenne egy hónapunk a munkára. Asztalán egy szép jonatánalma állt — azt mintázta plasztilinbe ... A Lengyelországból érkezett Edward Gorol hazája egyik legismertebb éremmüvésze: magas kitüntetések tulajdonosa — és alkotója. — Kitűnő kezdeményezésnek tartom ezt a művésztelepet, ahol hat szocialista ország művészei dolgozhatnak együtt. Sokat tanú. lünk egymástól, tapasztalatokat cserélünk. Úgy vélem, folytatni kellene a következő években ezt — sőt, kiterjeszteni. El tudnánk képzelni: a szocialista országok éremművé- szei rendszeresen találkozzanak! Ezt egyébként a mi képzőművész-szövetségünk nevében hivatalosan is javasolni fogom . . . Egy Kodály-portrén dolgozott beszélgetésünk idején. Aztán bőröndjéből kis faládát vett elő: negyvennégy érem. egy kiállításra való. A nyíregyházi városi művelődési központban bemutatják a tárlatot szeptember 17-től 22-ig. Aztán egy fényképet is mutatott: egy rendjel látható rajta, ő készítette a lengyel állam megbízásából. A legmagasabb lengyel kitüntetés, amelyet külföldiek megkaphatnak! Bekukkantottunk még néhány szobába. Valentyin Kocsetkov szovjet művész, akinek legkedvesebb anyaga a fém. egy „magyar ritmusok" feliratú érmen dolgozott. Az NDK- ból érkezett Reiner Radack keze alatt egy szerelmespár alakja bontakozott ki. Körösé- nyi Tamás üdülőbeli szobája belsejét örökítette meg egy érmen... A többieket: Hadik Magdát, Pritz Mihályt, Sümeghj Sárát, és a cseh Éva Havelkovát nem zavartuk — ők is dolgoztak. Az idő sürget. Szeptember 26-tól kiállításon mutatják be itt készült alkotásaikat Nyíregyházán. A bolgár művész ehhez hozzáfűzte: nagyon jó lenne, ha ezt a kiál. lítást más országokban is láthatnák az érem. művészet kedvelői — ő például szívesen látná hazájában .. . Tárná völgyi György Megnyílt a képzőművészeti világhét Szeptember 17-én délután tartották megyénkben a képzőművészeti világhét megnyitóját. Mátészalkán a Szatmár Múzeumban ünnepélyesen megnyílt III, szabolcsi képző- művészeti tárlat. A világhét alkalmából a nyírbátori Báthori István Múzeum képzőművészeti anyagából rendezendő kiállítást szeptember 18-án délelőtt 11 órakor nyitják meg. Ugyanezen a napon délután 5 órakor kerül sor a rakamazi könyvtárban Pásztor Miklós festőművész tárlatának megnyitójára is. Az impresszionista festészet és zene kapcsolata címmel rendeznek ismeretterjesztő előadást szeptember 19-én. hétfőn 18 órakor Nyíregyházán, a városi művelődési központ klubtermében. Az előadásra Kövics Zoltánt, a Zeneművészeti Főiskola tanárát kérték fel. Hétfőn délután 5 órakor nyílik Soltész Albert festőművész tárlata Tiszavasváriban. A megnyitón maga a művész tart tárlatvezetést. A kiállítás október 4-ig tekinthető meg a Vasvári Pál Múzeumban. KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1977. szeptember 18.
