Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-17 / 219. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 17. Másfél millió tonna áru platón, vagonnal Szervezett szállítás Az őszi szállítási csúcsra időben felkészültek a termelő vállalatok, a kereskedelmi és fuvarozó szervezetek. Ennek tudható be, hogy jelenleg nincs nagyobb fennakadás a szállításban sehol — állapították meg a megyei szállítási bizottság csütörtöki ülésén. A mezőgazdasági termelés a megyében a júliusban be­csült mennyiségnél mintegy 30—40 százalékkal nagyobb, ami azt jelenti, hogy a fuva­rozásban részt vevők össze­hangoltabb munkájára van szükség, hogy a szállításban sehol sem legyen fennakadás. A mintegy másfél millió ton­na mezőgazdasági termény és az ipari vállalatok termékei­nek szállításához a vasúton és a Volán 5. számú vállala­tán kívül más megyéből is érkezett segítség. Jelenleg mintegy 140—150 tehergép­kocsit vezényeltek át a mező- gazdasági termények szállí­tására. A legnagyobb felelőssége a szállítóknak az export almá­nál van. A tapasztalatok bi­zonyítják: napi 180—200 va­gonnál nagyobb mennyiséget is be tudnak rakni, azonban ehhez a vasútnak is nagyobb segítség kell. Meggyorsították a fedett szovjet vagonok ki­rakását, hogy a három átra­kóhelyen, Komorón, Tuzsé- ron és Mándokon legyen elég kocsi, emellett kérik a szovjet partnert, hogy több üres ko­csit küldjön. A fuvarozó vállalatok fel­hívták a figyelmet a kapaci­tások kihasználására. A fo­gyasztási szövetkezetek kö­zött akad olyan, amelyik ke­vés gondot fordít arra, hogy a hozzájuk küldött teher­autókat megfelelően foglal­koztassák. A vasút felkészült a nagy tömegű cukorrépa-szállítás­ra. Ehhez irányvonatokat is indítanak Szerencsre. A vál­lalatok viszont még nem ér­zik eléggé, hogy milyen fon­tos a kocsifordulók gyorsítá­sa. Sok a késetten kirakott kocsi. Többek között a Vul­kán, az ÉPSZER, a gabona­forgalmi részére küldött áruk vesztegelnek sokat a vago­nokban. A fuvarozásban részt ve­vők jobb munkamegosztására rendelet intézkedik arról, hogy 30 kilométeres körzet­ben csak közúton lehet szál­lítani. A papíripari termé­keknél ez 60 kilométerre szól, ami nehezíti a nyíregyházi papírgyár partnereinek gön­gyölegellátását. Mivel kevés a közúti szállító kapacitás is, ezért a legfontosabb part­nereknél kezdeményezték a vasúti szállítást is. A Volán elsősorban a hét végi és az éjszakai szállítá­sokkal, nyújtott műszakok szervezésével tud segítséget nyújtani a szállításban. Eh­hez azonban szükség van a szállíttatok jobb együttműkö­désére is: fogadják az áruval rakott kocsikat. A hét végén Volán-szombatot tartanak, amikor a szabadnapos gép­kocsivezetők munkát vállal­nak. Szombatra 60 teher­autóval, vasárnapra 130 gép­kocsival és pótkocsival segí­tik a mezőgazdasági termé­nyek szállítását. Az almaszürethez 39 autó­buszt vesznek igénybe a gaz­daságok, amelyekkel a diá­kokat szállítják. Lehetőség van még újabb hat autóbusz beállítására, amire szükség is van, mert rövidesen Buda­pestről két és félezer egyete­mista érkezik, hogy részt ve­gyen az almaszüreten. L. B. „VEZESS KIVÁLÓAN!” Szabolcsi sikerek Veszprémben Nemrég Veszprém adott otthont a „Vezess kiválóan” verseny országos döntőjének. Első ízben fordult elő, hogy hazánk 20 MHSZ taniskolai csapata mellett rajthoz álltak a Magyar Néphadsereg, a megyei autóközlekedési tan­intézet és a Volán vállalat képviselői is. A veszprémi finálé szép szabolcsi sikereket hozott. A megye 3 fős válogatottja — a tehergépkocsik kategóriájá­ban Sarkadi Mihály, sze­mélygépkocsik versenyében Mező József, míg a a moto­rosok küzdelmében Iznéczi Miklós képviselte színein­ket — összesítésben a II. helyen végzett. Ráadásul az egyéni viadal során Iznéczi Miklós országos bajnoki cí_ met szerzett, Sarkadi Mihály a 3. míg Mező József az 5. helyen fejezte be a három­napos versenyt. A vetélkedő során minden korábbinál nehezebb felada­tok vártak a résztvevőkre. A közlekedésrendészeti és mű­szaki feladványok mellett'gya. korlati hibaelhárításból is számot kellett adniuk a ver­senyzőknek. A nagyszerű sikerhez a versenyzőkön kívül aktívan hozzájárultak az MHSZ me­gyei gépjármű iskolájának oktatói: Maráz Vince, Illyés Sándor, Babicz Pál. Nagy Zsigmond és az iskola veze. tője. Fekete Miklós őrnagy. A felkészítés során vala­mennyien mindent megtettek a siker érdekében. Ugyan­csak dicséret illeti a megyei közlekedésbiztonsági tanács szakembereit, akik a szakasz­járási és a megyei döntők ren­dezéséhez nyújtott támoga­tásukkal segítették hozzá a szabolcsi fiatalokat a jó sze­repléshez. K. Z. Az ezüstérmes szabolcsi csapat tagjai, balról jobbra, Sarkadi Mihály, Iznéczi Miklós, Mező József. Mikor jön már a busz? Buszpályaudvar Egy fagylalt — várakozás Add ide te is a kezed! közben. N agyvárosi forgalmat bonyolít le nap mint nap Nyíregyházán a Jókai téri kis autóbusz­pályaudvar. Hajnali 4-től éjjel 11-ig össze­sen 388 járat indul útjára az állomásról. Ezek közel fele helyközi: a környező községekbe, vagy a me­gye távolabbi vidékei felé közlekednek. Délben 2-kor és délután 5 órakor várakozik itt a legtöbb ember. Nyáron még csak eltelik az idő árnyékba húzódva, kinn a levegőn. Télen sok­kal nehezebb, a sokszor zsúfolt, kicsi váróterem­ben. Egy nap alatt 13—15 ezer munkás, nyugdíjas, ^,diák fordul itt meg. Császár Csaba képriportja Vegre megyünk! Iskola-előkészítő tanfolyamok Hetenként kétszer 3 órás foglalkozással egyéves iskola­előkészítő tanfolyamot szer­veznek a megyeszékhelyen azok számára, akik valami­lyen ok miatt nem járnak óvodába. Az október 1-én kezdődő tanfolyamokra szep­tember hónapban jelentkez­hetnek az érdekeltek vala­mennyi nyíregyházi iskolá­ban. A tanfolyamokat az igé­nyek szerint indítják, de az már elfogadott, hogy a jósa- városi 9-es és 15-ös számú iskolában, a Kun Béla utcai klubkönyvtárban és művelő­dési házban, a tanárképző főiskola 1-es gyakorlójában és a Városmajor utcai Váci Mihály Diákotthonban sor ke­rül ilyen tanfolyamokra. Az előzetes felmérések sze­rint mintegy 120 gyer­mek részvételére számítanak. Azoknak, akik már az óvodák^ ban bejelentették gyermekü­ket az előkészítő tanfolya­mokra, nem kell újra jelent­kezni az iskolákban. Tanulmányi ösztöndíj — vállalati pénzből „Kevesebbe kerülök otthon...“ Két és negyed millió forint szép summa — különösen akkor, ha olyan családok között osztják el, ahol minden fillérnek helye van. Ennyi pénzt kapnak eb­ben a tanévben me­gyénk harminc középis­kolájában azok a diá­kok, akik tanulmányi ösztöndíjban részesül­nek: szám szerint nyolcszázhatvannégyen. Nyolcszáz tanuló között azt a pénzt osztották fel, melyet az Állami Ifjúsági Bizott­ság, illetve a megyei tanács biztosított. Hatvannégy diák közelebbről kapja ösztöndí­ját: megyei üzemek, szövet­kezetek, intézmények hozzá­járulásából. Közülük negyve­net név szerint javasoltak a vállalatok: saját dolgozóik gyermekeit. összesen har­mincnégy üzem, szövetkezet ajánlott fel kisebb-nagyobb összegeket — volt, ahonnan kétezer, és volt, ahonnan húszezer forint érkezett! Á tízezres mecénás A megyeszékhely egyik legnagyobb üzeme, a Nyír­egyházi Konzervgyár tízezer forintot „tett a közösbe”. — Édesanyám dolgozik a konzervgyárban, segédmun­kás. Apukám a vasútnál ko­csirendező. Négyen vagyunk testvérek, ketten járunk kö­zépiskolába, az öcsém a Széchenyi szakközépiskolá­ban tanul. — Zsoldos I~én, a nyíregyházi Kölcsey gim­názium és szakközépiskola harmadikos tanulója: egész­ségügyi szakközépiskolás, — Tavaly is háromezer fo­rintot kaptam, és nemrég tudtam meg, hogy ebben az évben is ennyi lesz az ösz­töndíjam. Nagyon örültem a hírnek, mert szükség van a pénzre — nagy a család, és ehhez képest kicsi a jövedel­münk. Megfelelő tanulmányi eredmény, jó közösségi mun­ka az alapfeltétele az ösztön­díjnak — úgy ítéltek meg, hogy érdemes vagyok rá. Saját társai döntöttek Irén- ke felől: az iskolai diákszo­ciális bizottság. ]ól jön a pénz — Még nem tudom, mire költjük a pénzt, amelynek az egyik felét most, a másikat pedig januárban kapjuk meg, de biztos, hogy nem lesz sok töprengeni valónk... annyi mindenre szükség van. Nagy könnyebbség ez, hiszen keve­sebbet kell rám költeni ott­hon — most pláne jó^ hiszen nem túl rég költöztünk új lakásba, a Búza téri mun­káslakások egyikébe... Tóth Ágnesnek egy testvé­re van, de édesanyjuk egye­dül neveli őket. A konzerv­gyárban csomagoló. Ági má­sodikos, szintén egészség- ügyis. — Én is kaptam tavaly ösztöndíjat, igaz, akkor csak kétezer forintot, mivel az el­sősök ennyit kaphatnak. Most háromezerre emelkedik ez a pénz — mondanom sem kell, nagyon jól jön. Különösen ilyenkor, tanév elején sok a kiadás... Ági is elmondta: azért vá­lasztott szakközépiskolát a tanulásra, mert érettségije mellé szakmai képzettséget is szerezhet, és ha nem sikerül továbbtanulnia, dolgozni me­het. — Az a „titkos” tervem ugyanis, hogy majd negye­dik után az egészségügyi fő­iskolára jelentkezem. Ha nem vesznek- föl, szívesen elmen­nék bölcsődébe dolgozni. Na­gyon szeretem a gyerekeket! Szabó Katalin édesanyja is a konzervgyár csomagolóüze­mében dolgozott — nemrég azonban kénytelen volt fel­adni munkahelyét: kisebbik gyereke, a negyedik osztályos kisfiú nem járhat iskolába betegsége miatt. Állandó fel­ügyeletre szorul — az édes­anya van otthon vele. Lá­nya a kereskedelmi és ven­déglátóipari szakközépiskola harmadik osztályos tanulója Nyíregyházán, férje pedig az ingatlankezelő vállalat kőmű­vese. A körülmények tehát úgy hozták: még nagyobb szükség van a családban a pénzre... Együtt minden feltétel — Tavaly is pályáztam ösz­töndíjra, de akkor nem kap­hattam. mert nem futotta a keretből. Most a gyár segít­ségével háromezer forintot kapok a tanévben. A tanuláson felüli munká­ból is kiveszi részét: az isko­la kereskedelmi gazdaságtani szakkörének titkára volt az elmúlt tanévben, kézilabdá­zik, stabil tagja osztálya szel­lemi vetélkedőn részt vevő csapatának és így tovább. Egyszóval minden feltétel együtt volt ahhoz, hogy ösz­töndíjat kaphasson. Hogy ezt édesanyja munkahelyétől kapta, az külön örömet je­lentett számára ... Mint ahogy örülne még jó néhány száz szabolcs-szatmí ri középiskolás — ha több üzem, szövetkezet nyitná meg a pénztárcáját. Mert az a harmincnégy, aki hozzájárult az ösztöndíjalaphoz, már rá­jött: a gyerek támogatása ré­vén saját dolgozóinak anyagi helyzetén könnyít! Tarnavölgyi György Világpolitika, munkahelyi élet Tömegpolitikai oktatás az építőknél Az üzemi demokrácia új fórumrendszerével kapcso­latos tudnivalókat állította az építők szakszervezetének megyei bizottsága az alap­szervezetekben az évben fo­lyó tömegpolitikai oktatás középpontjába. Céljuk az is, hogy a hallgatók megismer­kedjenek a megyei, a városi, a járási, illetve a vállalati pártszervek határozataival, és munkálkodjanak azok eredményes megvalósításán. Ezekkel együtt segítik a munkahelyek gazdaságpoliti­kai feladatainak megvalósí­tását, a korszerű üzem- és munkaszervezést, mozgósíta­nak a munkaversenyvállalá­sok maradéktalan teljesíté­sére. Az építők szakszervezete megyei bizottságának szer­vezésében ebben az eszten­dőben a "társadalmunk idő­szerű kérdései című tanfo­lyamot 12 csoportban 335-en fogják hallgatni. Legtöbben a Munkahelyi élet időszerű kérdései témakörrel jelent­keztek. A 83 csoportnak itt 1827 hallgatója van. A Vi­lágpolitika időszerű kérdé­seit 7 csoportban 125-en lá­togatják. A szocialista bri­gádvezetők tanfolyamára 11 csoport 298 hallgatója fog járni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom