Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-16 / 218. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 16. Mennyit fizetnek • hogyan minősíte­nek • mikor veszik át? Válaszok alntaügyben Beérett az alma, szüre­telik. De nemcsak a szü­ret hagyományos, az ez­zel kapcsolatos gond is. Az almával együtt pa­nasz, igaz és vélt sére­lem, reklamáció is te­rem. Még a szezon kez­deténél tartunk, de már szerkesztőségünket is az átlagosnál többen keres­ték meg levélben, vá­laszt várva személyes vagy sokakat érintő kér­désekre. Levélírónk Szabó Sándor nyírbátori kistermelő társai nevében is kérdezte: miként lehetséges az. hogy a Kelet- Magyarországban közölt fel- vásárlási ár a Nyírbátori ÁFÉSZ kifüggesztett árlistá­ján megváltozott?' Mátészal­kai levélírók arra szeretnének választ kapni, mi lesz a jég­vert almájuk felvásárlásá­val? Boda Antal fényeslitkei kistermelő az alma minősí­tésének módjára kiváncsi. Ki­rály Béla Szamostatárfalvá- ról — sok termelő érdekében írott levelében — arra re­mél megnyugtató választ, hogy a belföldinél is rosz- szabb minősítésű alma nem marad a kistermelőknél. Az árakról A Kelet-Magyarországban megjelent árak egyrészt az Országos Árhivatal által el­fogadott és jóváhagyott, más­részt a szerződéses, illetve a szabadáras felvásárlási árak­ra vonatkoztak. Fix ár két kategóriában van, a különle­ges és első osztályú minőség­re. közismertebben a két A-s, illetve A-s almára. Ezeknek szerződéses árai 6 forint 70 fillér, illetve 4 forint 60 fillér kilogrammonként. Szabad­áron az ÁFÉSZ-ek az AA és az A-s almákat 6 forint 40, illetve 4 forint 40 fillérért vásárolják fel. A továbbiak­ban a belföldi első. második és harmadik osztályra min­denkor a ZÖLDÉRT illetve a MÉSZÖV által kialakított és elfogadott árak érvényesek. A felvásárló szerveknek jo­gukban áll ezeken az árakon változtatni, tehát amikor a Nyírbátori ÁFÉSZ az újon­nan kialakított és elfogadott árakat közölte, nem követett el törvénysértést. Egyébként szeptember ele­jén a belföldi első osztályú alma szerződéses felvásárlási ára 3 forint 60 fillér volt, a szabadár 3 forint 40 fillér. A másodosztályú, 55 milliméter feletti alma felvásárlási ára 2 forint 80 fillér, illetve sza­badáron 2 forint 60 fillér. A léalma szerződéses felvásárló, sa 1 forint 50 fillér, szabad­áron 1 forint 20 fillér volt. Azért írjuk így, hogy volt, mert meglehet, mire ezek a sorok megjelennek, ha kis­mértékben is, de változhat­nak az árak. A jég vert alma Természetesen akár export­minőségű. akár belföldi vagy ipari minőségű az alma. a felvásárló szervek minden­eképpen átveszik. Továbbra is érvényben van az a kormány- határozat. amely kimondja, minden megtermelt és felkí­nált zöldség, gyümölcs átvé­tele kötelező. Az ÁFÉSZ-ek a jégverte almát is átveszik, de időre és türelemre van szükség. Közismert, hogy Szabolcs-Szatmár megyében több mint 50 ezer vagon al­ma termett és elsőrendű, hogy az exportkötelezettségeknek eleget téve a felvásárló szer­vek is a szezon kezdetén a különleges, illetve az első ősz tályú áru felvásárlásán szor­goskodnak. Egyébként is a jégvert alma minősége, ha egy darabig még a fán marad, vagy a fa alatt, már nem lesz rosszabb. Megértésre van te­hát szükség. Az alma minősítése Minden felvásárlásra kerü­lő áru minősége szabvány sze­rint történik. A felvásárló szervek kötelesek a kialakí­tott és elfogadott szabványt alkalmazni. Konkrétan az almánál a szabvány szerinti minősítés az, hogy a beszállí­tott almából — egy mázsából, egymázsa-ötven kilóból — ta­lálomra mintát, száz darab almát kivesznek, azt minősí­tik. ennek alapján határozzák meg, hány százalékos az exportminőség, mennyit fi­zetnek a kistermelőknek. A minősítésnek ez a módja ter­mészetesen tartalmaz, tártál, mazhat szubjektív megítélést is. de csak elenyésző száza­lékban. A viták mindig ab­ból adódnak, hogy a termelő az áruját többre tartja és ha például fuszikládiumos a gyümölcs, akkor annak nagy­ságát. vagy mértékét nem hajlandó elismerni. Az export árunál. így a minősítésnél nem lehet figyelmen kívül hagyni a fuszikládiumot, vagy más fertőzöttséget. Ez export kizáró ok! Az ipari és léalma Ennek átvételére ugyanaz vonatkoztatható, mint amit már a jégvert almával kap­csolatban leírtunk. Kiegészí­tésül csak annyit, a kereske­delem a szerződéses partne­rektől ütemterv szerint, a szabadáras partnerektől a felkínálás idejekor kialakí­tott ütemterv szerint az árut felvásárolja. Az ipari és lé­alma eltarthatósága, illetve a költség- és ládatakarékosság érdekében a ZÖLDÉRT Vál­lalat egy új módszerrel kí­sérletezik. 200 ezer fóliazsá. kot szerzett be, ezeket 7 fo­rintos áron bocsájtja az igény­lők rendelkezésére. A fólia­zsákokba szedett és tárolt al­ma a későbbiekben veszte­ségmentesen is értékesíthető, de megvan az a haszna is, hogy felszabadul rengeteg szedőláda. Egyébként a fólia­zsákot a ZÖLDÉRT a léalma értékesítésével egy időben visszaváltja. Közeleg a fűtési idény Télre 50 ezer vagon tüzelő Szeptember 30-ig lehet beváltani az utalványokat A GELKA jósavárosi részlege két körzet 19 községé­ben, falujában végez szolgáltató tevékenységet. Képünk Balázs Lajos, Kozma Sándor műszerészek és Boruzs Gá­bor részlegvezető a vidékről beszállított tv-készülékek javítását végzik. (Elek Emil felvétele) Évkönyv Korányi emlékére 1827. december 10-én szü­letett Korányi Frigyes, a ma­gyar orvostudomány kiemel­kedő alakja, akinek neve. munkássága a köztudatban a gümőkór elleni szervezett küzdelemmel forrott össze. Korányi Frigyes Nagykálló- ban született, ő alapította meg az akkori megyei kórházat. Születésének 150. évfordu­lója tiszteletére a megyi kór­ház a közelmúltban megje­lent 3. évkönyvében Korányi Frigyes munkásságára em­lékezik. Korányi Frigyes a magyar belgyógyászati iskola és tu­berkulózis elleni küzdelem megalapítója kezdetben ka­tonaorvosként tevékenyke­dett. Az 1848—49-es szabad, ságharc egyik egyetemi veze­tője volt. 1949 nyarán kine­vezték a 104. zászlóalj főor­vosának Dembinszky mel­lé. A világosi fegyverletétel után rövid ideig a nagykállói szülői házban tartózkodott, majd tanulmányai befeje­zésére Pestre utazott, s 1851. március 20-án avatták or­vosdoktorrá. 1848-as szerep­lése miatt nem maradhatott a fővárosban, Nagykállóban telepedett le. ahol 37 évig dolgozott 1861-től mint me­gyei főorvos. A Jósa András megyei Kórház évkönyvében, amely a szeptember 16-án sorra ke. rülő nagykállói orvostörténeti tudományos emlékülés részt­vevőinek is hasznos ismere­tül szolgál, — helyet kaptak a megyében folyó orvostudo. mányi munka tapasztalatai is. utalva a nagy előd munkás­ságának méltó folytatására. Az évkönyv dr. Fazekas Árpád és Novák Zoltánné szerkesztésében jelent meg, gazdag illusztrációs anyaggal és adatgyűjteménnyel. Visszavonhatatlanul vége a nyárnak, beköszöntött a hű­vösebb idő. közeleg a fűtési idény. A TÜZÉP vállalat azonban már jóval korábban felkészült erre, túlvannak a szokásos, minden évben meg­rendezett árengedményes szénvásárlási akción. Ez az akció áprilistól június végé­ig tartott, s éz idő alatt, H ezer 400 vagon szenet értéke­sítettek 2700 vagonnal többet, mint a tavalyi akció során. Most is. akárcsak az elmúlt évben ebben az időszakban a vásárlók mázsánként 11 fo­rintos kedvezménnyel jut­hattak a szénhez, s ezzel több mint 12 millió forintot takarí­tottak meg. Megyénkben az eddigi ta­pasztalatok szerint évente mintegy ötvenezer vagon tü­zelő fogy el. az idén is körül­belül ennyire számítanak a vállalat dolgozói. A jó szer­vezésnek köszönhetően ezt a hatalmas mennyiséget ne­gyedévenként arányosan szállítják, így elérhető, hogy a fűtési idényben jelentkező rekordnagyságú igényeket fennakadások nélkül ki tud­ják elégíteni. Eddig a várha­tóan 50 ezer vagonos tételből már 33 ezerrel értékesített a vállalat. Lassan végéhez közeledik a minden évben meghirde­tett hitelakció, szeptember 30. án válthatók be az utolsó utalványok. Ezen a napon fe­jeződik be a közületeknek biztosított kedvezményes vá­sárlási lehetőség is, az ezután vásárló közületek az eddigi áraknál már 10%-kal ma­gasabb áront szerezhetik be a szenet. Az elmúlt évekhez képest az idén jóval több vi­déki kollektíva élt azzal a le­hetőséggel. hogy a TÜZÉP, ha igény van rá vasúton helybe szállítja az igényelt minő­ségű s mennyiségű szenet, brikettet, tűzifát. Jelenleg a megyében 41 he­lyen juthatnak hozzá a vá­sárlók a tüzelőanyaghoz. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy főleg a borsodi szén iránt nagy a kereslet. A vállalat is ehhez igazodván, főleg ezekből a fajtákból ren­delkezik nagy készlettel, az összmennyiségnek 80 száza­léka ezekből tevődik össze. (bg) Ötvenéves a mátészalkai mezőgazdasági szakközépiskola A jubileumi ünnepségen avatják fel Baross László mellszobrát Szeptember 24-én ünnepli fennállásának 50. évforduló­ját a mátészalkai Baross László Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet. Elődje 1927- ben Téli Mezőgazdasági Isko­laként kezdte működését. Az oktatás egy vendéglői étte­remben indult meg, de a kö­vetkező évben már a Werner Frigyes építész által tervezett épületben folyt a tanítás. A hallgatók a téli hónapokban elméleti képzésben részesül­tek, a szakmai gyakorlatokat pedig saját gazdaságukban végezték. Az iskola kezdettől fontos szerepet töltött be a környék mezőgazdaságában. Székhelye lett a növényvé­delmi körzetnek, igazgatója pedig tagja volt a vármegye mezőgazdasági bizottságá­nak. A környező községek alapítványokkal támogatták az iskolát, amelynek tevé­kenysége később gazdaasz- szonyképzéssel bővült. Az elmúlt évtizedekben a képzési formák és időtarta­mok többször változtak. Egy időben mezőgazdasági gim­názium, majd mezőgazdasági technikum volt. 1953-ban egyesült a Kisvárdai Mező- gazdasági Technikummal. 1965 óta szakmunkások kép­Tóth Sándor tárlata Hyíregyházán A képzőművészeti világhét ke­retében csütörtökön Nyíregyhá­zán, a Benczúr-teremben nyílt meg Tóth Sándor szobrászmű­vész kiállítása. A forma, a harmónia, a szépség bronzba vagy véppen márványba palántáit tiszta­sága, ha teremtője művész, szinte érzéki vágyat kelt, s a találkozás fizikális valósá­gát sürgeti. Tóth Sándor, aki derűs, gondolatai mélysége mellett is javíthatatlan opti­mista, életet szerető művész elérte azt, hogy a látogató, bármennyire is tiltják ezt a kiállítások szabályai, kézzel akarja érinteni a szobrokat. De hasonló érzéseket kel­tenek az érmei is, a tenyér­be kínálkozó alkotások. A lá­togató, aki átengedi magát a kiállított tárgyak varázsának, így lesz részesévé annak a folyamatnak, amely elindul az alkotóban, s törvényszerű­en kell, hogy elvezessen a mű élvezőjéhez. A kiállítás, amely a nagy­szerű rendezés révén intim hangulattal várja a látogatót, átfogó képet ad a művészről. Alkotásaiból kitetszik csalód­ás gyermekszeretete, a ter­mészethez való vonzódása, de rendkívüli érdeklődése is. A szobrok és érmek arról tanúskodnak, hogy a meg­formálások közben kapcsolat­Hazai és nemzetközi tárlatokon sikert a kiállításon. aratott művek ba kerül az egész történelem­mel, s mai optikán át nézve keresi az emberiséget gazda­gító igazságokat. Politikusok, költők, szen­tek, történelmi események, tudósok, hősök és a minden­napok tiszteletre méltó em­berei vonulnak fel érmein és szobrain, szinte azt akarván bizonyítani: Tóth kitárulko­zik a világ felé, s keresi mindazt, ami abban jó, szép, előrevivő és igaz. A nagy és átfogó, mondhatni egyetemes keresésbe és megtalálásba ugyanakkor jól illik bele az a nem elhanyagolható tény, hogy a művész Szabolcsban bő lehetőséget kapott arra: találja meg és fejezze ki a megye életének a nagy egész­hez tartozó valóságát. Baj lenne, ha valamilyen provinciális meggondolásból azt emlegetnénk, hogy Tóth Sándor egy tájegység alkotó­ja. A hazai és nemzetközi művészéletben elért sikerei, alkotásai már a magyar él­vonalba emelték, s talán ép­pen ezért tud akkor is min­den műélvezőnek élményt nyújtani, amikor látszólag egy lokális feladatot old meg. A szeptember 29-ig megte­kinthető tárlat várhatóan az év jelentős művészeti ese­ménye lesz, bizonyságául an­nak, hogy a Képcsarnok igen jó érzékkel tudta kiválaszta­ni a megfelelő alkotót és a tárlat időpontját, örvendetes, hogy megyénk• ezzel hozzá­járul az országos és nemzet­közi esemény, a képzőművé­szeti világhét rangos rende­zéséhez, melynek eszmei cél­ját, a művész és társadalom kapcsolatát példázó folyama­tot egy életigenlő, elkötele­zett alkotó reprezentálja. (bürget) zésével is foglalkozik, de he­lyet adott sütőipari szakmun­kásképzésnek is. Jelenleg me­zőgazdasági szakközépiskola­ként dolgozik és képeznek benne szakmunkásokat is. A szakközépiskolában 150, a szakmunkásképzőben 75 diák tanulja a növénytermesztést és állattenyésztést. A szak­mai gyakorlatokat részben az iskola tanműhelyében, rész­ben a korszerű gépekkel, technológiákkal rendelkező Szamos menti Állami Tangaz­daságban sajátítják el a ta­nulók. Több, mint 100 diák kollégiumi ellátásban is ré­szesül. Az intézetben a nappali ta­gozat mellett az 1950-es évek közepétől levelező tagozat is működik. Ugyanakkor bázisa a megyében folyó felnőtt szak- és betanított munkás­képzésnek állattenyésztési vo­nalon. Az iskolában az el­múlt öt évtized alatt csaknem 3000 fiatal szerzett valami­lyen szakmai végzettséget igazoló oklevelet. A levelező tagozaton és egyéb szaktan- folyamokon is több mint 1000 felnőtt kapott bizonyítványt. Az intézet 1962-ben a nagy­nevű növénynemesítő, Baross László nevét vette fel. Az ok­tatók és hallgatók jó ered­ményekkel igyekeznek öreg­bíteni az iskola hírnevét. A szakmai képzés szintjét tük­rözik a jó érettségi bizonyít­ványok és azok a rangos he­lyezések, oklevelek, amelye­ket különböző pályamunkák­kal érték el í hallgatók a megyeben alig van olyan me­zőgazdasági nagyüzem — ál­lami gazdaság, termelőszö­vetkezet —, ahol ne dolgoz­nának az iskolában végzett szakemberek. A neves évforduló előké­születei már korábban meg­kezdődtek. Gyűjtik az iskola alapításával, fejlődésével, tör­ténetével kapcsolatos doku­mentumokat, fotókat, írásos és tárgyi emlékeket, amelyek­ből a jubileum alkalmából kiállítást rendeznek. A jubi­leumi ünnepségen avatják fel az iskola névadójának, Ba­ross Lászlónak a mellszobrát is. (hódi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom