Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-01 / 205. szám

Szemlélet dolga ? Q vat lett egy-egy fel­adat gyengébb végre­hajtása esetén, nagyobb hi­ba vagy mulasztás elemzé­sekor végül is oda kilyu­kadni, hogy egyes vezetők­nek, szakembereknek, vagy beosztottaknak — nem megfelelő a szemlélete. Te­hát azon kell változtatni, s a nem kívánatos jelenség, hátráltató körülmény azon­nal eltűnik az adott válla­lat, ágazat, vagy akár a népgazdaság életéből. Egy nagy gyár termelési értekezletén: „Bizony — így a felszólaló — a kar­bantartóknak változtatniok kellene a szemléletükön, hi­szen nem egyszer, noha megígérik, hogy rögtön jön-v nek, csak másnap, vagy csak az újabb sürgetésre je­lennek meg.” Másik érte­kezleten meg a gyáregység­vezetők szemléletével elége­detlenek, ugyanis szüntele­nül hol ilyen, hol amolyan drága, nagy teljesítményű gépet akarnak megvetetni a központtal, bár a meglé­vőket sem használják ki megfelelően. A harmadik értekezleten a téma a minőség, s mond­ják, hogy csapnivaló a vál­lalatok szemlélete. Ha csak egyetlen gyár­ban lenne kifogásolható a minőség, akkor ott valóban egyesek, vagy sokak „hoz­záállásával” van a baj. Ha viszont a vállalatok jó ré­szénél, túl gyakran kell elé­gedetlenkedni a termékek minőségével, akkor ennek gyökerét alighanem a ter­melési folyamatokban érde­mes keresni, s nem az egyes emberek, vezetők, be­osztottak magatartásában, vagy csak ebben. A karbantartó például azonnal pontos lesz, ha a munkája elbírálását, s a fi­zetése vagy jutalma mérté­két sikerül jobban ahhoz kötni, hogy mennek-e a gé­pek, vagy sem. Vagy: a gyáregységveze­tők többnyire azért akar­nak minden korszerű be­rendezésből egy-egy pél­dányt, mert sok helyen még gyenge lábakon áll a nagy- vállalaton belül a szakosítás és a kooperáció. A minőség is alighanem akkor javulna, ha például a vezetői jutal­makat, a garanciális költsé­gek, vagy a reklamációk mértékéhez szabnák. D gyon sokszor, sok he­lyen tulajdonképpen nem kellene elfogadni azt a kritikát, amely csak a szemléletet hibáztatja, és megáll annak bírálatánál, hiszen az igazi elemzésnek akkor kellene következni, amikor valahol, valamilyen kérdésben tapasztalható lesz a szemlélet káros volta. Ha ennek forrását, okát si­kerül feltárni, s azon vál­toztatni, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy a vizsgált témában, tartósan közelebb kerül a vállalat a társadalom és a népgazda­ság számára kívánatos ma­gatartáshoz. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke Sztanko Todorovnak, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa elnökének meghívá­sára szeptember 1-én hivatalos baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba utazik. (MTI) Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a KB székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Sta­nislaw Kaniát, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagját, a központi bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen a két párt képviselői tájékoztatták egymást a szocialista építő­munka eredményeiről, és vé­leményt cseréltek a két test­vérpárt kapcsolatainak ala­kulásáról, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A közélet hírei Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ Kpzponti Bizottsá­gának első átkára szerdán Bács-Kiskun megyébe láto­gatott. Kecskeméten Horváth István, a Bács-Kiskun me. gyei pártbizottság első titká. ra fogadta és tájékoztatta a megye életéről. Látogatása Baján folytatódott. Találko­zott a Duna-parti város veze­tőivel, majd a Kismotor- és Gépgyár 5. számú bajai gyár­egységében fogadták a Politi­kai Bizottság tagját. A ré­szére tartott beszámoló ki­emelte. hogy a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kez­deményezett munkaverseny­ben az üzem dolgozói becsü­lettel teljesítik a vállalásai­kat. ★ Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára szer­dán látogatást tett a főváros XVIII. kerületében. Gáspár Sándor tájékozó­dott a városrész politikai, gazdasági és kulturális hely­zetéről, majd megtekintette a kerületben társadalmi mun­kával felépített sportcsarno­kot. Ellátogatott a Ferihegyi repülőtérre is. ahol a MALÉV és a KPM légiforgalmi és re­pülőtéri igazgatósága párt­állami és társadalmi szerve­zeteinek vezetői fogadták. Tá­jékoztatták a MALÉV te­vékenységéről, a KPM repü­lőtér-fejlesztési munkáiról. A pestlőrinci látogatás mun­kásgyűléssel ért véget, ame­lyen Gáspár Sándor tájékoz­tatást adott időszerű társa­dalompolitikai kérdésekről. MA Mi lesz o „foghíj telkekkel? // <2. oldal) A szakszervezet és az iskola (3. oldal) Kertbarátoknak <7. oldal) Sportjelentések (8. oldal) Almaszüret a nyírtassi Dózsa Tsz kertjében. Hatásosabb védekezés a belvizek ellen Új zsilipek és szivattyútelepek épülnek Szabolcs-Szatmár megye területén gyakoriak a belvi­zek, ezért a Felső-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóság év­ről évre többet költ a bel­vízvédelmi rendszer fenntar­tására és felújítására. Erre a célra a hatvanas években és a hetvenes évek elején éven­te általában 20—25 millió fo­rintot költöttek. Tavaly 30, idén már 33 millió forintot fordítottak a belvizes véde­kezésre - hidak átereszek, csatornák, szivattyúk kar­bantartására, felújítására. A megelőző és a védekező munkákhoz tartozik az a be­ruházás is, amelyet Gergelyi- ugornya és Tiszaszalka kö­zött valósítanak meg. Itt egy nagy zsilip épül, amelyben másodpercenként hét köbmé­ter kapacitású szivattyútelep lesz. 1979 elején adják át ren­deltetésének. A már megkez­dett munkálatokkal egy idő­ben a beregi belvízrendszer főműveinek fejlesztésére is sor kerül. Tiszakerecseny, Be- regdaróc és Tákos területén már van alagcsőrendszer, ezt akarják továbbfejleszteni. Az alagcsőrendszer a csator­nahálózatba vezeti el a bel­víz egy részét. A Felső-Szabolcsban meg­valósuló fejlesztés terve már elkészült. A kivitelezési mun­kákat jövőre kezdik a besz­tercei szivattyútelep építésé­vel. A térségben 48 millió fo­rintot költenek fejlesztésre. A besztereci szivattyú kapa­citása másodpercenként 2,4 köbméter lesz. Tiszakanyáron épül a legnagyobb: másod­percenként 10 köbméter ka­pacitású szivattyútelep a hoz­zá vezető nyolc kilométeres csatornával. Itt a Belfő-csa- torna bővítésére is sor kerül. Egy elképzelés szerint a következő ötéves tervben Kisar és Fehérgyarmat kö­zött a jókora legelőn vésztá­rozót hoznak létre. Veszély, vagyis nagy belvíz idején ideiglenesen, egy-két hétig.- ide gyűjtik össze a környék belvizét. Még ez év hátralé­vő hónapjaiban is nagy gon­dot fordítanak a fenékkaszá­lásokra, s az átereszek tisz­títására, felújítására. A következő hónapokban, években a hordozható szi­vattyúk közül a régieket fo­kozatosan újra cserélik ki. Októberben egy szakembe­rekből álló bizottság felül­vizsgálja az egész belvízvé­delmi rendszert, s a vizsgálat után megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy az eset­leges tavaszi belvíz ellen az ideinél is hatékonyabban tud­janak védekezni. Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott. Az ülésen részt vett Szlameniczky Ist­ván, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Az ülésen megújították a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének és a TOT elnökségének együttműködési megállapodását, amely — amint megállapították — az el­múlt években jól segítette a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Az együttműködő partnerek a jövőben az eddigi­nél nagyobb gondot fordítanak a helyi tanácsok fejlesztési, szociális, kulturális és környezetvédelmi tevékenységének tá­mogatására, és hatékony segítséget adnak a helyi művelődés, valamint a lakóhelyi tömegsport kibontakoztatására. Döntött az elnökség a TOT-ösztöndíjak adományozásá­ról. A TOT elnöksége most a következő írók és költők ré­szére ad irodalmi ösztöndíjat: Fábián Zoltán író, Ratkó József költő, Balázs József író, Pintér Lajos költő és kritikus, Kam­pfs Péter író, Szalay Csaba költő és Sz. Lukács Imre író. Központi irányítóüzem és számítóközpont épül Záhonyban. A csepeliek felhívása nyomán a SZÁÉY-nél Beruházások — határidő előtt A.Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat életében először az idén készített feladattervet a szocialista munkaverseny szervezésé­hez, melyről elmondták véle­ményüket a termelési tanács­kozásokon részt vevők, a bri­gádvezetők, a bizalmi kül­döttekkel kibővített vállalati szakszervezeti tanács. A fela­dattervre azért volt szükség, mert a vezetők a munkaver­senyben és különösen a bri­gádmozgalomban látják az idei és az elkövetkező évek feladatainak jobb megoldá­sát. Arra is számítottak, hogy az egy-egy kiemelkedő tör­ténelmi eseményhez kap­csolódó munkaverseny nagy lendületet ad, segíti a felada­tok elvégzését, s a vállaláso­kat egyre tartalmasabbá te­szi. Várakozásaikban nem csa­lódtak, mert a csepeli mun­kások felhívásához 205 bri­gád több mint kétezer tagja csatlakozott, s az eltelt nyolc hónap során a felajánlások következtében jelentős mun­kasikereket könyvelhettek el. A Budapesti Finomkötött­áru Gyár mátészalkai gyár­egysége 104 millió forint ér­tékű egyedi nagyberuházásá­nak tervezett átadási határ­ideje 1978. szeptember 30-a volt. Ez idő helyett több, mint egy évvel korábban — 1977. június 24-én — vehet­ték birtokukba az építtetők az új létesítményt. Nyírbá­torban hatvanhat. lakást ad­tak át ez év novembere he­lyet június 30-án és az első fél évben így a tervezett 350 lakásnál hatvanhárommal többe költözhettek be a la­kók. Vállalásaik között sze­repelt a termelékenység nö­velése is. Jobb szervezéssel, gépesítéssel 5,2 százalék he­lyett 6,1 százalékkal növel­ték termelésüket. Ez azt je­lenti, hogy 26 millió forinttal többet termeltek az' idén ed­dig, mint az elmúlt évben. Termelőberendezéseik kihasz­nálását is növelték. A hiba­mentes műszaki átadások száma emelkedett, kevesebb a minőségi kifogás, mint az elmúlt évben. Nagy figyelmet fordítottak a brigádok az anyagtakaré­kosságra, különösen az im­portanyagok felhasználásá­nak csökkentésére. A körül­tekintő gazdálkodásnak kö­szönhető, hogy az első fél évben a megtakarítás értéke meghaladta az egymillió fo­rintot és minden lehetősége megvan annak, hogy év vé­gére teljesítik 2 millió 712 ezer forintos anyagtakarékos­sági tervüket. A vállalat egyik budapesti építkezésén is beruházói di­csérettel fejezte be a mun­kát. A tervezett határidőnél több, mint két hónappal ko­rábban fejezték be egy óbu­dai iskola kivitelezését. XXXIV. évfolyam, 205. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1977. szeptember 1., csütörtök Lázár György ma Bulgáriába utazik Biszku Béla fogadta a LEMP KB titkárát

Next

/
Oldalképek
Tartalom