Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-13 / 190. szám
1977. augusztus 13. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola * Pedagógus * Szülő * Gyerek * Iskola * Pedagógus * Szülő * Gyerek * Iskola * Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA Iskolás lesz a gyerek S zeptember közeledtével a családokban gyakrabban esik szó tanévkezdésről, iskoláról. Felvetődnek a szülők tervei, elgondolásai iskolás gyermekükkel kapcsolatban. Még fokozottabb az izgalom, teljesebb a várakozás ott, ahonnan most először megy a gyermek iskolába. Megfogalmazódnak a kérdések: szeret-e majd iskolába járni? Milyen lesz a magatartása, rendszere- tete, szorgalma? Hogyan fog alakulni tanulmányi eredménye? A válaszokat ezekre a kérdésekre pontosan az iskolás kor időszaka fogja megadni, azonban a későbbi eredmény jelentős mértékben függvénye az iskolás kort megelőző családi nevelésnek. A 6 éves gyermek a családban formálódott és alakult személyiségvonásait magával viszi az iskolába. Azokat tanítója a nevelői munka során számításba veszi és úgy alakítja majd pedagógiai módszereit, nevelési eljárásait, hogy lehetővé váljon a személyiség kedvező irányú fejlődése. Éppen ezek alapján a reális küvetelmények érdekében szükséges, hogy a szülők legalább megközelítően ismerjék gyermekük testi, szellemi fejlettségét, viselkedését, szociális magatartását, érzelemvilágát, hogy szem előtt tartásukkal segíthessék az elsőosztályos tanuló számára nem könnyű iskolakezdést. Elengedhetetlen. hogy a szülők is készüljenek a szeptemberre. Hogyan? Elsősorban fontos tudniuk, hogy az iskolát kezdő gyermeknek érzelmileg kell megfelelően felkészültnek lenni. Ennek alapja az iskolaérettség követelményeinek megfelelő testi fejlettség, jó fizikai állapot. A vézna, gyenge gyermek fáradékonyabb, sok esetben idegesebb, több pihenést igényel, ezért nem rajong a fáradságos iskolai munkáért. Tegyenek meg a szülők mindent, hogy gyermekük megfelelő testi fejlettséget érjen el és ezáltal munkabíró, fáradtságot tűrő legyen. Másodsorban alakítsák ki gyermekükben az egészséges várakozást, vágyat és érdeklődést az iskolával, bizalmat a pedagógussal szemben. Ezek kialakulását nem segíti, hanem egyenesesn rontja, ha a gyermek otthoni helytelen viselkedését, szófogadatlanságát ilyen megjegyzésekkel akarják javítani: „Szerencsére nemsokára mész már az iskolába, majd kapsz te a tanító nénitől!” Ezzel nemigen könnyítik a tanító munkáját A rendszeretetről szólva szeretnék arra figyelmeztetni, hogy attól a gyermektől, aki ruháját, személyes holmiját, játékszereit 6 éves koráig nem tanulta meg helyesesn használni, elrakni, rendben tartani, nem várhatják, hogy az iskolába menéssel egyik napról a másikra rendszerető, iskolai eszközeit, felszerelését rendben tartó, kulturáltan étkező, tisztán dolgozó tanuló válik. A rendszeretetre nevelést korábban kell otthon elkezdeni és megkövetelésében következetesnek lenni. Végül arról szólok, hogy a tantárgyi eredményekéi mennyire befolyásolják az iskolás időszakot megelőző otthoni tanítások. Iskolaérettségi vizsgálatok alkalmával az édesanyák szinte hivalkodva mondják: „Már százig is megtanítottam számolni és olvasni is tud.” Ezt pedig a szülőtől senki nem várja, nincs is rá szükség! Ez majd a szakavatott embereknek, a pedagógusoknak lesz feladata. Sokkal fontosabb olyan szintre eljuttatni a gyermeket, hogy a több-kevesebb, kisebb-nagyobb, hosszabb-rövidebb között tudjon összehasonlítást tenni. Gyakran vegyen részt bevásárlásban, amikor alkalma nyílik mennyiségekkel ismerkedni. Tanuljon meg képekről, eseményekről néhány összefüggő mondatban beszámolni, tudjon rövidebb meséket folyamatosan elmondani. Beszéljenek a szülők iskolába menő gyermekükkel sokai;, szépen és türelmesen. A beszélgetések során alakítsák a gyermekben a jó irányú, fokozódó kíváncsiságot, érdeklődést, bizalmat az iskola, a pedagógus iránt és a tanévkezdés után a nevelővel együttműködve segítsék gyermeküket a kezdeti nehézségek leküzdésében. Dr. Lengyel Zoltán, a megyei nevelési tanácsadó igazgatója Bodnár István Szobafestő Ess, ess festékeső: itt a szobafestő! Lábrákel az asztal, szék; faltól falig szekrénykék. Feje tetején a ház, orrod csupa kulimász. Ess, ess festékeső: itt a szobafestő! Létralábon lépeget felkeni a mészhegyet. Ess, ess festékeső: itt a szobafestő! Szoba fala megszépül, szomszédnéni elkékül. M agdus nagyon szeretett nagyanyóhoz menni. Nemcsak azért, mert nagyanyó finom uzsonnával várta, hanem azért is, mert nagyanyó olyankor mindig felhúzta az öreg-öreg muzsikáló óráját egy kicsi rézkulccsal. S az óra olyankor gyönyörűséges szép dalt énekelt. A régi időkről zengett, muzsikált. — Szeretem ezt az órát — mondogatta könnyes ellágyu. lássál nagyanyó. — Hogyne szeretném, hisz ezt az órát még a dédanyám ka^ta esküvői ajándékba. Bizony, ez az óra több mint száz éve méri az időt. — Mikor találták fel az órát, nagyanyó? — kíváncsiskodott Magdus. — Több száz esztendeje már annak kislányom. Természetesen, az első órák nem voltak olyan tökéletesek, mint a maiak. De lassan az órásmesterek egyre tökéletesítették az óra szerkezetét. — De mikor nem volt még óra, mivel mérték az emberek az időt? — Régebben a nap járása szerint igazodtak az emberek. Napórát készítettek. Egy pálca árnyéka mutatta az órákat. De a napórának volt egy nagy hibája. Ugyan mi: — Magdus törte a kis buksiját és hamarosan kitalálta: — Esős időben meg éjszaka nem lehetett róla leolvasni, hány óra van. — Igazad van, kislányom. Éjszaka a csillagok járása szerint kellett igazodni. De felhős időben a csillagok elbújtak a felhődunnák alá. s az emberek nem tudták, mikor van éjfél és közeledik-e már a hajnal? — De rossz lehetett a régieknek, nagyanyókám. — simult Magdus nagyanyóhoz. — Bizony, nagy áldás az emberek számára, hogy az órát feltalálták — felelte nagyanyó. — Minden olyan találmány, amely az ember hasznára szolgál, áldás az emberiségnek. Az óra inti az embereket arra, hogy ne fecséreljék el hasztalanul és haszontalanul az időt. Figyelj csak, ez az öreg óra egyre azt tiktakolja: — Mun-kál-kod-jál. ne lus. tál-kodj! Magdus figyelte az óraketyegést és csakugyan hallotta a figyelmeztető búzdítást. Nagyanyó magához ölelte Magdust. — A mi mellünkben is ketyeg. muzsikál egy kicsi óra. — Igazán, nagyanyókám? — csodálkozott Magdus. — Igazán, kislányom. A szív az. És tudod mikor jár jól az a belső óra? — Mikor nagyanyókám? — Amikor ezt muzsikálja: szorgalom, jóság, szeretet; szorgalom, jóság, szeretet; Ölbey Irén Nő a baba Sünike lemezjátszója Sünike nagyon szerette a zenét. Minden vágya egy lemezjátszó volt. Végre sikerült egyet szereznie. Bizony minden megtakarított pénzét rá- költötte. Boldogan vitte haza. Otthon naphosszat gyönyörködött új szerzeményében. Azonban öröme nem volt teljes, hiszen rajta kívül még senki sem látta és meg sem csodálta azt. Ezért elment kis barátjához, a vakondhoz és meghívta magához vendégségbe. Alighogy megérkeztek, sünike nyomban a lemezjátszóhoz szaladt, megforgatta fogantyúját, a kissé elkopott lemezre ráhelyezte a kissé tompahegyű tűt és várta a hatást. De bizony az csak recsegett, ropogott, végül- egy nagyot kattant és örökre elnémult. „Jaj, nekem, oda minden megtakarított pénzem, és az egész lemezjátszó nem. ér semmit”, — siránkozott sünike. — Ne búslakodj, sün barátom, ne sírj, nem érdemes. Gyere inkább velem, én majd megmutatom neked az enyémet, — mondta együttérzően a vakond. Majd karonfogta sünikét, és elvezette az egyik erdei forráshoz. — Meg is érkeztünk! — szólt a vakond. — És a lemezjátszó? — Az is itt lesz pillanatokon belül, csak ne türelmetlenkedj ! — majd felvett a földről egy kis kavicsot, és bedobta a forrásvíz kellős közepébe. — A víz sima tükrén sűrű körök képződtek, a forrás forogni kezdett. Ez jeladás volt az erdei madárkáknak Nem késlekedtek, nyomban rázendítettek kristálytiszta hangjukon a legszebb madárdalra. Az egész erdő zengett a madárkák füttykoncertjétől. Sünike megdöbbenve néz a vakondra. Hallgatja a csodálatos füttyszót, majd így szól: — Valóban, a te lemezjátszód jobb! — Hát igen. — Nem recseg, nem ropog, nem csikorog. — Azt már nem. — El sem romolhat. — Nem ám. — Nem is volt olyan drága. — Nem bizony. — Én is szeretnék egy ilyet! — vallja be barátjának. — Jó, — egyezik bele lelkesen a vakond — mától fogva a kettőnké. Szlovákból fordította: Dr. Papp Sándorné A döntőbíró Két kutya meglátott olyan két arasznyi kolbászt az úton. — Nézd csak, mi van ott? — bökött egyik kutya a másik oldalába. — Alighanem kolbász. Tulajdonképpen én pillantottam meg először, csak nem mondtam meg neked. — A nyuszilesődet azonnal fogd be, mert én pillantottam mely először, — így a másik kutya. — Nem, én. — Nem te, hanem én. — Tudod mit, örüljünk a szerencsénknek és felezzük meg. De sehogy se tudták megfelezni. Arra jött egy majom, azt kérték meg, hogy legyen a döntőbíró. A majom vállalta : Ha csak annyi a baj, megteszem, elosztom köztetek szívesen. Kettéharapta a kolbászt, de az egyik fele nagyobb lett, mint a másik. S így szólt: Egyik nagyobb, mint a másik, a fogam rá nagyon vásik. Leharapott a nagyobból egy darabot, de most az lelt a kisebb. A nagyobból újra le kelett harapnia egy darabot. S közben mondogatta: Jaj de finom, jaj de pompás, borsos, csípős és fokhagymás. Leharapott egy darabot a nagyobból, de mivel az lett a kisebb, újra le kellett belőle harapnia egy jó harapásnyit. A majom ehhez a darabhoz is boldogan dalolt: Hopp e kolbász, de finom, ezt is megeszem, bizony. S aztán még kurjantott egy nagyot: Itt a vége, fuss el véle. A kutyák lába földbe gyökerezett. Még vakkantani se tudtak a meglepetéstől. A majom pedig egy fáról kiabált le: — Elnézést, kutya urak. Igen finom volt a kolbász. Hívjatok meg máskor is döntőbírónak, alászolgálja, jócakát. De a kutyák sohase hívták meg többet döntőbírónak a majmot. TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Lötty. 7. Pakol. 8. Kis- és Nagy- van ebből a szatmári Tisza- parti községből. 9. Izabella beceneve. 11. Autóközlekedési Tanintézet rövidítése. 12. Söréről ismert borsodi község. 14. Lobogó, oroszul. 16. Megfejtendő. 18. Kétjegyű mássalhangzó. 20. KeL lem. 21. Feltételezés. 22. Téli nyakbavaló. 24. Vízben él. 25. Tempó. 27. Bíróságra idézett személy. 28. Szovjet szövetségi köztársaság fővárosa. 29. Némán robotol! Függőleges: 1. Szemlélő. 2. Betűket ró. 3. Fogoly. 4. BK. 5. Dunántúli város. 6. Szárnyasból sütik ki. 10. ACZ. 11. Arab férfinév. 13. Sérülés. 14. Testrész. 15. Deszkát simít. 17. Vízinövény. 19. Sarolta beceneve. 21. Sír-rög. 23. Alagút része! 24. Szappanképződmény. 26. E napon. 27. Némán túr! Megfejtendő: Augusztusban kerülnek megrendezésre minden évben a ... (vízszintes 1. 16) napok Múlt heti megfejtés: Appeninok — Alpok — Kárpátok — Balkán. Könyvjutalom: Lipcsei Mária Nyíregyháza, Végső Viktor Nyíregy- za, Péter Judit Nyíregyháza, Zavanyi Anna Kölese, Bényei Etelka Búj, Balogh Sándor Nyíregyháza.
