Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-10 / 187. szám

MA Ládamilliók almaszüretre (2. oldal) Aranykoszorús ezermesterek (3. oldal) A belgrádi előkészítés után Tárgyalásokkal és kölcsönös engedményekkel minden probléma megoldható A 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek részvételével megtartott belgrádi találkozó sikere nem igazolta azokat a borúlátókat, akik belgrádi zsákutcáról beszéltek és ír­tak. Pedig azokban a napok­ban valóban megvolt az ok a borúlátásra. Az emberi jogok ürügyén a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen indított zajos amerikai propa- ganda-hadjárgt annyira ki­hívó jellegű volt, hogy telje­sen megalapozott azoknak a véleménye, akik ezt a kam­pányt a kelet-európai orszá­gok belügyeibe való durva beavatkozásnak minősítették. Bőven akadtak másfajta ne­hézségek is, erről gondoskod­tak egyes nyugati országok képviselői, pedig teljesen vi­lágos volt, hogy a belgrádi találkozó kudarca a világot ha nem is a hidegháború sza­kadékéba, de legalábbis a hi­degháború szakadékénak szé­lére vetné vissza. A kudarc i csapást jelentett volna a hel­sinki megállapodásra és két­ségtelen, hogy sok mindent újból elölről kellett volna kezdeni. Az előkészítő találkozó eredményiből bízvást levon­ható a következtetés: ma nin­csenek olyan problémák, amelyeket nem lehetne tár­gyalások és kölcsönös enged­mények révén megoldani. El­lentmondások és vetélkedések által sújtott világunkban ez igen fontos körülmény. A lé­nyeg az, hogy senki se kény­szerítse másokra követeléseit, akaratát, ne törekedjék egy­oldalú előnyökre, ne avatkoz­zék be mások belügyeibe, ne fenyegetőzzék erőszak alkal­mazásával. Meg kell hallgat­ni a másik felet, tekintetbe kell venni mind a saját, mind pedig a másik fél érdekeit. Ilyen alapon — mondják Moszkvában — meg lehet ol­dani még azoknál jóval bo­nyolultabb problémákat is, mint amilyenekkel a belgrádi előkészítő találkozó résztvevői találták szembe magukat. Púja Frigyes Mongóliába I utazott Púja Frigyes külügyminisz­ter a Mongol Népköztársaság kormányának meghívására kedden hivatalos baráti láto­gatásra Ulánbátorba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Rácz Pál külügyi államtitkár. Je­len volt Bamdarijn Dügerszü ren, a Mongol Népköztársa ság budapesti nagykövete. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete, továbbá Kim Ze Szűk, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykő vete. A zárt üstökben egyszerre több ezer szül. adag sárgarépapüré ké­Tovább bővül a ruházati ellátás a második félévben A könnyűipar és a belke­reskedelem érintett vezetői a közelmúltban ismételten át­tekintették a ruházati ellátás helyzetét és a II. félévre vár­ható alakulását. Előrelátható­lag az év hátralévő részében hazai termékből 6,7, import­ból pedig 4,2 százalékkal több terméket hoznak forga­lomba, mint a múlt év azonos időszakában. Ez azt jelenti, hogy a II. félévben fogyasztói áron számítva összesen mint­egy 22,8 milliárd forint érté­kű ruházati cikk áll a lakos­ság rendelkezésére. Az iskolás gyermekek szá­mára összesen 350 ezer úttö­rőing készül, s így aligha lesz kielégítetlen igény. Ugyan­csak nem lesz hiány a külön­féle fazonú iskolaköpenyek­ből, amelyek jó része már az üzletekben van. Kedvezőbb értékesítési lehetőség Megállapították az alma és a burgonya felvásárlási árait Már megkezdődött a korai burgonyafajták szedése és hamarosan hozzálátnak az almáskertekben a téli alma fehér fajtáinak a szüretelésé­hez. A termelőket ezekben a napokban leginkább az fog­lalkoztatja, hogy a felvásár­lószervek milyen áron veszik át a sok munkával megter­melt árut. A gyakorlattól el­térően az illetékes szervek idejében határoztak az 1977- ben alkalmazott alma, bur­gonya felvásárlási árairól. Az alma felvásárlási árai: K-minőség 6 forint 70 fillér kilogrammja, I. osztályú 4 fo­rint 60 fillér kilogrammja. II. osztályú 3 forint 60 fillér ki­logrammja. A harmadosztá­lyú almát két kategóriában 60 milliméter feletti és 60 mil­liméter alatti nagyságban 3 forintért, illetve 2 forint 80 fillérért veszik át. A léalma kilogrammja 1 forint 80 fil­lér, az ipari almáé 1 forint, 30 fillér. A léalmáé és ipari alma szabadára: 1 forint 50 fillér, illetve 1 forint kilogrammon­ként. A burgonya felvásárlási árai fajtacsoportonként: I-es fajtacsoportnál az első osztá­lyú burgonya 3 forint 45 fil­lér kilogrammonként, a II. osztályú burgonya 2 forint 70 fillér kilogrammonként. A li­es fajtacsoportnál az elsőosz­tályú burgonya 3 forint kilo­grammonként, a II. osztályú burgonya 2 forint 30 fillér ki­logrammonként. A III-as faj­tacsoportnál az I. osztályú burgonya 2 forint 60 fillér kilogrammonként, a II. osz­tályú burgonya 1 forint 90 fillér kilogrammonként. Az ipari burgonya egységes fel- vásárlási ára 50 fillér kilo­grammonként. Az alma felvásárlási ára a K-minőségnél 50 fillérrel, az I. osztályú exportminőségnél 40 fillérrel növekedett. A burgonya felvásárlási ára a bázisárhoz viszonyítva elér­te a maximális 15 százalékot. Mindez azt jelenti, hogy a termelők: gazdaságok és kis- árutermelők az elmúlt évinél sokkal kedvezőbben értékesít­hetik áruikat. Vonatkozik ez különösen az exportra kerü­lő gyümölcsre. Ezért arra kell törekedni, hogy a gazdaságok körszedéssel, a minőség meg­óvásával törekedjenek a mi­nél nagyobb exporthozatalra. A legkisebbek ruházati „igényeinek” kielégítése to- továbbra is zökkenőmentes lesz. Annál is inkább, mert ez évre nem kevesebb, mint 2 millió 600 ezer darab sztreccs, frottír, valamint egyéb kötött, hurkolt bébi­holmit kapnak a hazai ter­melőktől. Hasonlóan az első félévhez, a másodikra is mintegy tíz­millió darab felső kötöttárut kap a belkereskedelem hazai termeléséből, s ezen belül mintegy másfél millió tré­ningruhát. A II. félévben felnőtt láb­belikből az ellátás egészében véve kiegyensúlyozottabb lesz, mint az előző év hason­ló időszakában volt. Erre az időszakra a hazai termelők belföldre összesen 12 és fél millió pár cipőt készítenek, illetve készítettek. Ebből 1 millió 600 ezer pá­rat a divatcipőket nagy meny- nyiségben előállító Minőségi Cipőgyár szállít, a keresett vi­szonylag olcsóbb cipőkből pe­dig csaknem két és fél millió párat a Tisza Cipőgyár. A közelmúltban sorozatosan megtett intézkedések nyomán, az eddigi felmérések tapasz­talatai szerint az első félév­ben csökkent a vásárlók rek­lamációja, amit egyebek mel­lett a munkafegyelem erősí-, tése, a szigorú technológiai előírások, a jobb minőségű ragasztóanyagok használata alapozott meg. Töltés után a József felv.) sterilizátorokba kerülnek a dobozok. (Hammel 1982-ig Ötvenezer hektáron „Nyírségi édes“ csillagfürt A vetőmagtermeltető vál­lalat nyíregyházi kutató köz­pontjában kísérletezték ki a nagy fehérjetartalmú takar­mány, a fehérvirágú csillag­fürt „édes” változatát. A ter­mesztés egy évének tapaszta­latairól és eredményeiről szá­moltak be a nyírségi kutatók azon a szakmai bemutatóval egybekötött tanácskozáson, amelyet kedden rendeztek Nyíregyházán. A „nyírségi édes” nevet viselő takar­mánynövény hasznosságát és előnyeit ismertetve a környe­ző megyék mezőgazdasági Termékek a moszkvai olimpiára Elektroakusztikai szerelés Kisvárdán A BEAG kisvárdai gyára eddig csak a faipari berende­zéseket, a kávákat, dobozo­kat készítette a különféle elektroakusztikai berende­zésekhez. Mivel a vállalat mintegy 20 millió rubeles üz­letkötéssel az 1980-as moszk­vai olimpiára különböző han­gosító berendezéseket készít, ezért a mostani termelést másfélszeresére kell emelni. Ehhez járul hozzá a kisvár­dai gyáregység, amely a ju­bileumi munkaverseny kere­tében felajánlotta, hogy kö­zel 20 ezer órányi szerelési munkát vállal és végez el az év végéig. A BEAG két szabolcsi gyá­ra között jött létre a megál­lapodás a szerelésről. A nyír­egyházi UNIVERSIL-ből ad­ják az anyagot, a szellemi irányítást, a kisvárdaiak pe­dig 21 embert állítottak be a szerelésre, alakítottak ki ne­kik külön helyiséget. A kis­várdai gyáregység a létszám emelése nélkül, a belső szer­vezettség javításával éri el a vállalásuk teljesítését. üzemei képviselőinek el­mondották, hogy a növény magja 35-36 százaléknyi nyers fehérjét tartalmaz, s ezt figyelembe véve az el­múlt évi termésátlagokat, hek­táronkénti 8 mázsa fehérje előállítását teszi lehetővé. Termesztésével nagy mérték­ben csökkenthető hazánk fe­hérjetartalmú takarmány­importja. Emellett a „nyírsé­gi édes” az átlagosnál jobb nitrogéngyűjtő lévén, kiváló­an hasznosítható elővetemé- nyeként is, betakarítása után ugyanis tápanyagokban gaz­dagon hagyja a talajt. A keddi tanácskozáson el­hangzott: a napjainkban 500 hektáron termesztett takar­mánynövény iránt élénk ér­deklődés nyilvánul meg, más megyékben, így például beve­zetésére sor kerülhet Somogy­bán, Nógrádban és Borsod- Abaúj-Zemplénben is. Az el­képzelések szerint 1982-ig mintegy 50 ezer hektárra kí­vánják bővíteni a „nyírségi édes” fehérvirágú csillagfürt termőterületét. A részvevő szakemberek az ankétot követően ellátogattak a vajai és nyírgyulaji terme­lőszövetkezetbe, ahol már fi­gyelemre méltó sikereket ér­tek el a népgazdaság számá­ra is jelentős takarmánynö­vény termesztésében. Közügyek N em kell valamilyen tisztséget betölteni ahhoz, hogy valaki részt vehessen a közélet­ben, a közügyek intézésé­ben. Alkotmányunk nem­csak az emberi jogok tisz­teletben tartásáról rendel­kezik, hanem azt is ki­mondja: ért a társadalom érdekeivel összhangban gyakorolhatjuk, illetőleg, jogainkat és kötelességein­ket nem választhatjuk kü­lön. Abból, hogy a köz­ügyekben minden állam­polgár részt vehet még nem következik az, hogy ezzel a jogunkkal vala­mennyien élünk is. A köz­életi cselekvéshez a jó szándékon túl erős és cél­tudatos akarat is kell. Lenin art hirdette: a dolgozók teljes értékűen részt vehetnek a társada­lom irányításában. Mint írta: „... az alkotók ' tíz­millióinak esze valami ha­sonlíthatatlanul magasabb rendűt hoz létre, mint a legnagyszerűbb és a leg­zseniálisabb előrelátás.” A tanácstag közéleti sze­repe abból a szempontból is vizsgálható, hogy mi­ként képes jól tájékozód­ni közvetlen környezeté­ben, ahol jelölték és meg­választották; az igények és kérések össztüzében ho­gyan tud összhangot te­remteni az utca, a város­rész és a város érdekei kö­zött, vagyis milyen körül­mények között tud haté­konyan politizálni. Először is: arra kell törekednie, hogy ne hagyják magára választói, segítsék munká­jában. Más szavakkal: szé­lesedjen a közéletben részt vevők köre, amit a demokratikus fórumok elé vitt ügyek számának nö­vekedése serkenthet, ha valóban érdemi beleszólást igényelnek. A párt XI. kongresszusának határo­zatában eképp fogalmaz­ták meg e társadalmi, kö­vetelményt: „Az ország­gyűlési képviselők és a ta­nácstagok fűzzék még szo­rosabbra kapcsolataikat választóikkal, az üzemi, a munkahelyi kollektívák­kal, legyenek a helyi köz­élet aktív részesei, a köz­érdek figyelembevételével teljesítsék választóik meg­bízatását.” É thez kevés csak a képviselői fogadó­órákat, a tanácstagi beszámolókat megtartani, s közvetíteni a panaszo­kat, kérdéseket. A követel­mények nagyobbak. Az energiák felszabadítására is kell vállalkozniuk, me­lyek tevékenységi helyük közéletében rejtőznek. Az igények felmérése mellé odatenni a lehetőségeket, a saját erőt, az általuk csiholt lelkesedést, mely mindig konkrét, jól meg­fontolt tenniakarásban ölt testet. Nagy feladat ez! Aki próbálta, tudja. XXXIV. évfolyam, 187. szám ÁRA: 80 FILLER 1977. augusztus 10., szerda Bébiételek Nyíregyházáról Az országban két helyen, Nyíregyházán és Budakeszin készítik a különleges gondos­ságot, higiéinát igénylő bébi- ételkonzerveket. A legkiseb­bek szívesen fogyasztják, és a kismamák munkáját igen megkönnyíti a többféle és íz­letes ételkészítmény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom