Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-28 / 202. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. augusztus 28. MÁSFÉL EZER CSALÁD GONDJA „Árnyékos” tévézés Jésavárosbai Jelzések a háborgásokból: „Már a tanyán is tudnak tévézni, itt, Jósavárosban nem... A tévében nincs kép. de az IKV-nak van képe szedni a havi 8 forintot a rossz antennáért ... Elkészült a központi antenna, de a kábelt csak a pénzes lakásokba vitték el, a bérházakat kihagyták... A tízszintes házakat látták el központi antennával, azokat a lakásokat ahol eddig i.- jó volt a vétel, az alacsonyabbakat kihagyták, pedig ezeket árnyékolják a nagy épületek . . . ígérni, persze tudnak ...” Utánajártunk: — Mi az igazság? HARSFALVI BÉLA, AZ IKSZV FŐMÉRNÖKE: — Hozzánk is gyakran érkezik panasz, hogv Jósaváros több lakásában nem tudják élvezni a tévé adását. Az persze túlzás, hogy mi semmiért szedjük a 8 forintokat. Több épületben úgynevezett szekcióantennák vannak, azokat karbantartjuk. Sajnos, a magas épületek valóban beárnyékolják a lakótelep egy részét. Ezért is jelentettük be igényünket az új, központi antennára, és meg is rendeltük a beruházónál a kábelfektetést, a bekötést. Nem rajtunk múlik, hogy mikor köti be a GELKA az alacsonyabb épületeket is a területi antennára. BÍRÓ LÁSZLÓ, A GELKA MEGYEI VEZETŐJE: — Igaz, hogy én több ízben is nyilatkoztam a területi antenna készítéséről. Mégsem fogadom el,, hogy csupán ígérgetünk. Álltuk szavunkat: 1976 szilveszterén már működött az új. NDK-ból vásárolt területi antenna, amely az URH-val együtt hét csatorna műsorát továbbítja tökéletesen a -.lakásokba. Alkatrészekért a múlt év végén magángépkocsival utaztunk ki az NDK-ba s éjjel-nappal dolgoztunk, hogy az év utolA területi antenna, amely még nem boldogít mindenkit ... só napján működhessen a ké_ szülék. Azt persze tudni kell, hogy nemcsak a területi antenna és erősítő külföldi gyártmány, hanem a laká_ sokba is NDK-beli tartozékok kellenek. Tehát fokozatosan kapcsoljuk be a tömböket, a lakásokat a jobb ellátásba. Különben az egész akció a Beruházási Vállalathoz tartozik, ők ütemezik és adják a megbízást nekünk •> lakások bekötésére. HLATKI BÉLA, A BERUHÁZÁSI VÁLLALATTÓL: — Az országban harmadik városként Nyíregyházán próbáltuk megvalósítani a területi antennahálózatot — hozzá teszem, jórészt saját kezdeményezésként, nem kis kockázattal. Amikor tárgyaltunk a GELKA Központi Antenna Tervező Irodájával, azt kérték, olyan területen próbáljuk ki ezt a módszert, ahol gyorsan és olcsón telepíthető. Ezért esett a választás Jósaváros második ütemben épülő lakásaira, ahová már eleve ehhez a rendszerhez való hálózatot építettünk ki. Tehát nem valamiféle protekció játszott közre, hanem az ésszerűség és a pénz. szűke. A korábban épült lakások esetében ugyanis már utakat, zöld felületeket kellett volna feltörni a kábel- fektetéshez, kicserélni a la-, kásokban az elavult konnektorokat stb. Eközben persze nemcsak a „pénzes” lakásokba jutott el a jobb vételi lehetőség: állami bérlakásokat is érint a területi antenna- rendszer. amely már 2060 jó- savárosi lakásba viszi a tökéletes képet, teszi lehetővé a több program vételét. KÉRDÉS HARSFALVI BÉLÁHOZ — Talán amiatt nem szorgalmazzák jobban a lakások bekötését, mert sokba kerül? — Szó sincs erről. Mi nyilatkoztunk, hogy minden költséget vállalunk, csak végre szűnjenek már meg a panaszok. MIT MOND ERRŐL BÍRÓ LÁSZLÓ? — A területi antenna szolgáltatása nemcsak minőségileg jobb, hanem olcsóbb is. Persze, korábbi építésű lakásokba bekötni a föld alatti kábelt némi pluszköltséget eredményez, de ez nem olyan lényeges, hogy nagy gondot okozna. Ha kapunk megbízást és tervdokumentációt a további lakásokra, azonnal folytatjuk az antennaprogramot. Sőt! El tudjuk képzelni, hogy a városba is behozzuk a területi antennarendszert, a berendezés bírja ... MI HLATKI BÉLA VÉLEMÉNYE? — Számítások szerint másfél ezer jósavárosi lakásban vannak „árnyékolási gondok”. Mi erre már tavafy júniusban elküldtük a megrendelést a tervezőhöz, ahol kapacitáshiány miatt eddig nem mozdultak. Szeptember elején érkezik Nyíregyházára egy csoport, felmérni a lehetőségeket és október végéig az egész Jósaváros területi antennarendszerére tervet szolgáltatnak. Ha a SZÁÉV nem vonakodik majd a kábelfektetéstől, úgy novemberben erre is sor kerülhet, s akkor felvonulhatnak a GELKA emberei a problémás másfél ezer lakáshoz, fokozatosan bekötni azokat. Nem pénzügyi kérdés ez már, inkább kapacitásgond... AZ ÚJSÁGÍRÓ SZERINT: Dicséretes, hogy a Beruházási Vállalat nekivágott egy korszerűbb módszer meghonosításának. Kár, hogy az „ütemezésnél” szinte teljesen figyelmen kívül hagyták a szükségességet s olyan magas házakat kötöttek az új rendszerre, ahol azelőtt is kitűnő volt a vétel. Remélhető, hogy a tervezők szívügyüknek tekintik másfél ezer család gondját és megtartják a határidőt. Bizonyára a SZÁÉV sem vonakodik még a hidegebb, fagyos napok előtt lefektetni a kábelt. De még ekkor sem oldódik meg minden egy csapásra: a GELKA szereléséhez az anyagokat az NDK-ból kell beszerezni, ami hónapokat is igénybe vehet... Addig pedig maradnak az elavult és többnyire bosszúságot okozó szekcióantennák, melyeknek a karbantartása alapvetői!) feladata például az IKSZV-nek.. . Nem lehetetlen feladat áthidalni a „türelmi időt”, s a területi antennarendszer hálózatának bővítése sem megoldhatatlan ügy. Csak egy kicsit minden illetékes képzelje magát azoknak a családoknak a helyébe, ahol este hiába kapcsolják be a készüléket... Ez az „árnyék” — közös erővel — könnyen eltüntethető! A. S. Kétszáz új iparjogosítvány Kontárkodás helyett — engedéllyel A kontárkodó kőművesek tevékenysége tele van ellentmondásokkal — mondták a közelmúltban az ibrányi tanácson. Azokról a vállalati és szövetkezeti kőművesekről van szó, akik hét végeken kislakásokat építenek. Az egyik alapvető ellént- mondás az. hogy a munkára nincs engedélyük, ugyanakkor tevékenységük közhasznú, nélkülük évekkel később készülnének a házak, családok laknának kedvezőtlen körülmények között. A szabálysértési előírások szerint bírságolni, egyes humánus meggondolások szerint jutalmazni kellene őket. Ezek a kőművesek senkitől nem kapnak jutalmat, olcsóbban dolgoznak mint a kisiparosok. De olcsó munkájukkal is jelentős jövedelemre tesznek szert, és adót nem fizetnek. Tehát jót tesznek az államnak, ugyanakkor be is csapják az államot. „ Az ellentmondásokat feloldja az a rendelet, amely lehetővé teszi az említett kőművesek legális tevékenységét. A július 1-én hatályba lépett új ipartörvény a helyi tanácsokon keresztül az eddiginél is nagyobb segítséget ad a vállalati, szövetkezeti kőműveseknek. Legális tevékenységükhöz felvilágosítást. támogatást kapnak a tanácsokon és a KIOSZ-ban. A kőműves elmegy a helyi tanácsra és bejelenti, hogy munkaidő után kisipari tevékenységet akar folytatni. A tanácsi dolgozó, ha tudja, hogy erre a tevékenységre szükség van (kevés a kisiparos, vagy nincs is), megkezdi az ügyintézést. Az ügyintézés azzal kezdődik, hogy a tanács érvekkel és indokokkal kéri a munkaadót: járuljon hozzá ahhoz, hogy dolgozója munkaidő után kisipari tevékenységet folytathasson. (Július 1-e előtt, a kőműves fordult kérelemmel munkaadójához.) Ha megvan a hozzájárulás és a KIOSZ véleménye, az elsőfokú iparhatóság (a helyi tanács, vagy a járási hivatal) iparjogosítványt ad a kőművesnek. S ezzel a jogosítvánnyal nyíltan dolgozhat. Jó tudni: a jogosítvánnyal rendelkező szakemberek az első három évben adómentességet élveznek. Ezt követően adóköteles jövedelmük arányában adót fizetnek az óllamnak/Ha ellátatlan területen dolgoznak, úgynevezett területi kedvezményt kapnak az adófizetésnél. Szabolcs-Szatmár megyében tavaly a fontosabb szakmákban 203 iparjogosítványt adtak ki a tanácsok, illetve a járási hivatalok. Az ily módon ipari tevékenységet folytató meste. rek jelentős része kőműves. Idén augusztusig 174 iparjogosítvány kiadására került sor. Nábrádi Lajos Gyakorlóiskolai pedagógusok tanácskozása Nyíregyházán Segít a képmagnó Pedagógusok tanácskozásának színhelye lesz augusztus 29-től 31-ig a nyíregyházi tanárképző főiskola: itt rendezik a gyakorlóiskolai munkaközösség-vezetők I. országos tanácskozását. Az Oktatási Minisztérium pedagógus- képző osztálya által rendezett konferencia hétfőn délután kezdődik, megnyitó után előadás és korreferátumok hangzanak el, majd a pedagógusok meglátogatják a tanárképző főiskola gyakorlóiskolai szaktantermeit, könyvtárát stb. Kedden, augusztus 30-án délelőtt tantárgycsoportonkénti megbeszéléseket tartanak — a pedagógusok képmagnóra rögzített tanórák alapján vitatják meg a szakvezetői munka különféle kérdéseit. Délután már kisebb, tantárgyankénti csoportokban folytatják a munkát, ugyancsak képmagnó segítségével. Szerdán, 31-én az alsó, illetve a felső tagozatos pedagógusok megtárgyalják az előző napi tapasztalatokat, majd együttes ülésen zárul az országos tanácskozás. Naponta ötven darab kétszárnyú ajtó készül el a Kelet-magyarországi Faipari Vállalat I. sz. üzemében. Felvételünkön: Gregori Ferenc faipari szakmunkás a kétszárnyú ajtó tokjának pánthely marását végzi. (Császár Csaba felvétele) Terembicikli, evezőpad, expander Fejlesztik a nyíregyházi városi fürdőt A nyári fürdőidény befejezése után Nyíregyházán a főszerepet a Malom utcai városi fürdő veszi át. Még a téli idény megkezdése előtt szeretnék a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói befejezni a kisebb mértékű átalakításokat, melyek értéke harmincnégy és fél ezer forint. A fürdőt úgy alakítják át, hogy azonos napokon használhassák a férfiak és a nők a medencéket, a gőzt és a szaunát. Eddig ugyanis — az öltözők elválaszthatatlansága miatt — külön volt a férfi és külön a női „nap” a fürdőben. Megszűnik a sóstói fedett? Tervezik ezenkívül, hogy a kihasználatlan pihenőhelyiségben terem biciklit, súlyemelőket, evezőpadot, expandereket szerelnek fel izomerősítő gyanánt. A városi fürdő veszi át — valószínűleg még az idén — a múlt században épült sóstói kádfürdő feladatait is. A téli üzemelést a megrongálódott fűtési rendszer és szerkezet miatt a sóstóiban nem tudják biztosítani. Még pontos döntés nincs a sóstói kádfürdő becsukásáról és további sorsáról, de a városi fürdőt már előkészítik az esetleges nagyobb forgalomra. Sokakat érdeklő téma Sóstófürdő fejlesztése. Amikor a megyei fürdők a SZAVI- CSAV kezelésébe kerültek, olyan megállapodás született, hogy a jövendő fejlesztéseket közösen beszélik meg és a költségek is 50—50 százalékban érintik a tanácsot és a vállalatot. A fedett uszoda leendő megvalósítása azonban a korábbi tervek egy részét felborította, s a vállalat saját pénzügyi lehetőségeihez mérten igyekszik a legsürgősebb feladatokat végrehajtani. Bővül a strand Az idén fejeződött be az Igrice csatorna átmenő szakaszának befedése, melyet egészségügyi szempontok tettek szükségessé. Most készítik a belső közműhálózat teljes rekonstrukciójának tervét, mely alapján a következő évben gázleválasztóval látják el a termálkutakat, a kutakat, a gépházat, a medencé-' két, a zuhanyozókat összekötő vezetékeket felújítják és bővítik. Sürgőssé vált a melegvízvezetékek szigetelése a hőveszteség megakadályozása érdekében. A parkfürdő bővítése céljára megkezdődtek a szanálások is, melyek eredményeképpen nyolc és fél hektárra nő Sóstófürdő területe. Nem készülhet el viszont — a fedett uszoda előkészületei miatt — a locsolóhálózat, az új termálkutat nem fúrják meg, és nem kezdhetnek az új gyógymedence építéséhez. Későbbi feladatot jelent a sátorral fedett medence folyamatos korszerűsítése, a műanyag ponyva kicserélése, mely az elkövetkező két évben válik aktuálissá. Vízcsere a tavon A tóstrand látogatottsága az utóbbi években érezhetően csökkent, ami a vízminőség romlásával, a motorizáció fokozódásával függ össze, s azzal, hogy a tófürdőnek egyre nagyobb mértékben jelentenek konkűrrenciát a Tisza- parti szabadstrandok. A tó növényzetének elszaporodása állandó gondot jelent a vállalatnak. A Budapesti Műszaki Egyetem szakvéleménye alapján csak igen költséges módon lehetne megakadályozni a növényzet elburjánzását, ezért jelenleg a vállalat csak rész- megoldásokat tud alkalmazni. Ez nem más, mint a víz lecserélése, ha nagyon elszaporodik a növényzet. Az elkövetkező évek feladata lesz, hogy körültekintően döntsenek a tófürdő sorsáról, a gazdaságosságot, a társadalmi igényt figyelembe véve. Balogh Júlia A tárgyalóteremből Kávéfolt a hitelszámlán Elképedtek a MÉSZÖV revizorai, amikor a Nagyecsedi Takarékszövetkezetnél végeztek ellenőrzést. Fontos bizonylatok hiányoztak, sok iratot csak hosszas keresgélés után sikerült megtalálni, röviden: olyan rendetlenség volt, ami egy pénzintézetnél — ahol a lakosság betétjét kezelik, hiteleket nyújtanak — szinte elképzelhetetlen. Ilyen fegyelmezetlenek lennének itt a dolgozók? Netán valakinek érdeke lenrte ilyen kuszaságot csinálni? A válaszra nem kellett sokáig várni, mert előkerült két hitelszámlalap, amelyeket az eredeti helyett készített a főkönyvelőnő, s furcsa módon egyik a férje tartozását, a másik egy ismerő- séét tartotta nyilván, aki a pénzt nem saját magának, hanem a főkönyvelőnek vette fel. A revizorok a hiányos bizonylatok ellenére csalást állapítottak meg és bűnvádi feljelentést tettek. Bíró Bálintné 1963 októberétől volt a Nagyecsedi Takarékszövetkezet főkönyvelője. 1971-ben férje nevére 30 ezer forint építési kölcsönt vett fel, s a havi részleteket 1975 végéig rendszeresen törlesztette. Ettől az időtől azonban már nem akart fizetni, ám azt nem szerette volna, hogy más is tudomást szerezzen róla. Kávéval öntötte le a kartont és helyette egy újat készített, amelyen a be nem fizetett összeg is szerepelt. Ez a pénz nyilván kevés volt, mert 1973-ban egy ismerős nevére vett fel ugyancsak 30 ezer forintot. Ennek törlesztését még hamarabb megunta: már 1974 végétől nem fizetett. Az ismerős természetesen nem tudott a dologról : ő nem kapott fizetési felszólítást, meg aztán a főkönyvelőnő férje volt a kezes. így biztos lehetett a dolgában. Ennek a kartonnak is az lett a sorsa, ami a másiké: kávé ömlött rá s újat fektettek fel helyette. Ezen természetesen azok az összegek is szerepeltek, amelyeket Bíróné nem fizetett be. Bíró Bálintnét első fokon a Mátészalkai Járásbíróság ítélte el: folytatólagosan, magánokirat- hamisítással elkövetett csalásért 6 hónap szabadságvesztést kapott és 5000 forint pénzmellékbüntetés megfizetésére kötelezték. Bi- róné enyhítésért fellebbezett, de a megyei bíróság helyben hagyta a járásbíróság ítéietét, amely így jogerőssé vált.
