Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-25 / 199. szám
1977. augusztus 25. KEBET-MAGYABOBSaAS 7 Száz éve fedezték fel a Hars „csatornáit" 1877-ben a híres „Vörös Bolygó”, vagyis a Mars a Föld közelébe került. Távolsága ekkor kevesebb volt 60 millió kilométernél, így kitűnő alkalom nyílt arra, hogy felszínét már közepes méretű teleszkópokkal is jól megfigyelhessék. Egy olasz csillagász, G. Schiaparelli 21 centiméter átmérőjű távcsövével kezdett hozzá az égitest felületének alaposabb vizsgálatához és csakhamar világszenzációt jelentő híradással lepte meg a tudósokat. Schiaparelli azt állította ugyanis, hogy a a Hars felszínét keresztül-kasul behálózzák azok a különféle egyenes és enyhén hajló ív mentén futó, furcsa vonalak, amelyeket ő „csatornák”-nak nevezett el. Egy-egy alkalommal csupán két-három ilyen képződményt sikerült észlelnie, de a több hónapon át tartó megfigyelések eredményeként végül meglehetősen részletes térképet készített az égitestről, s ezen már száznál több „csatorna” volt látható. Schiaparelli kezdetben — helyesen — úgy vélte, hogy ezek a képződmények természetalkotta tereptárgyak, nem pedig mesterséges eredetűek. Az újságok azonban meglehetősen elferdítve hozták nyilvánosságra az érdekes felfedezést és úgy állították, hogy Schiaparelli bizonyítékokat talált a marsbeli, értelmes lények létezésére, hiszen mesterségesen létesített csatornákat látott. Ezeknek célja — állították az újságok — az, hogy a Mars vízben szegény, egyenlítői övezetébe vizet juttassanak a pólusokról (az északi és déli sark fehéres színű hó- és jégmezőiről). Schiaparelli eleinte tiltakozott szavai félremagyarázása ellen, — később azonban maga is annak a véleménynek adott hangot, hogy a „csatornák” létezése — talán — így is magyarázható. A későbbi évtizedekben sok további rajz, sőt, fénykép is készült a Mars felszínéről és ezeken a Schiaparelli által látott „csatornák” közül legalább is a legfeltűnőbbeket, legnagyobbakat szintén fel lehetett ismerni. Mai ismereteink szerint csakugyan léteznek olyan képződmények a bolygón — például kráterláncok, egyenes vagy íves gerincek, valamint széles völgyek és szakadékok —, amelyek a Földről nézve, csatornaszerű képet mutatnak. De ezek az alakzatok mind a természet művei. Napjainkban már biztosan tudjuk, hogy a Marson nem léteznek értelmes, tudatos alkotó munkára alkalmas élőlények, akik csatornákat építhetnének. Hogy egyáltalán lehet- séges-e bármiféle, kezdetleges élet is a Vörös Bolygón, ma még nem tudjuk. A múlt évben végrehajtott Viking Mars-űrhajókísérletek biológiai kutatásainak eredményei nem bizonyították, de nem is cáfolták az ottani élet lehetőségét. Érdemes megemlíteni, hogy szintén éppen egy évszázaddal ezelőtt fedezte fel Asaph Hall amerikai tudós — eredeti foglalkozását illetően ácsmester — a Hars két kicsiny holdját, a Phobost és Deimost. Ezeknek létezéséről korábban biztosat senki sem tudott, de két író, Swift és Voltaire, is feltételezte létezésüket. E holdak a naprendszer legnehezebben megfigyelhető égitestjei közé tartoznak, s felfedezésükhöz Asaph Halinak hosszú, kitartó munkára — és az akkori idők egyik legjobb teleszkópjára volt szüksége. Dr. Hédervári Péter „Akrobata" kotrógép Sokoldalúan használható, rendkívül mozgékony tagja a földmunka és építőgépek nagy családjának, a kotró-rakodó gép. amellyel egyre több izommunkát takarítanak meg. Kiválasztásakor mérlegelik a gazdaságossági szempontokat, összhangban az elvárt teljesítménnyel. A gép nagyságától függetlenül egy lapátköbméterre vonatkoztatva 60— 85 lóerő között mozog a kotró-rakodók motorteljesítménye. A gépnek fordulékonynak és gyorsnak kell lennie. Optimális viszonyt kell biztosítani a gép tolóereje és önsúlya között. A futóműnek erőteljesnek és az egyenetlen tereppel szemben érzéketlennek kell lennie, hogy ezáltal a kiesési idő minimumra csökkenthető legyen. Csekély szállítási távolságon végzett földkiemeléshez a lánctalpas jármű megfelelőbb, mert a kerekes rakodó nagyobb sebessége nem érvényesülhet. A kerekes rakodó viszont akkor célszerűbb, ha a gépnek sűrűn kell helyet változtatnia, egyik helyről a másikra. A leglényegesebb, hogy a gép a szükséges erőt a megfelelő helyen tudja kifejteni. Ezek az erők: az emelőerő, mely a lapát súlypontjában függőlegesen felfelé hat. valamint a lapát homlokfalára függőlegesen ható szakítóerő (az előbbit az emelőhenger, az utóbbit a billentőhenger fejti ki). Fontos, hogy az emelő- és szakítóerő legalább olyan nagy legyen, mint a kritikus teher súlya, illetve hogy a lapát megakadásakor az ellensúly nélküli gép akkora szakítóerőt tudjon kifejtem, hogy hátsó kerekei a földről éppen felemelkedjenek. A képen látható „diadalívet” képező Ford 4550 típusú kotró-rakodó gép az angol ipar terméke. Két tonna terhet emel 3 méter magasra és a vágási mélysége 5 méter. A földön, szemben álló 3550-es változat valamivel kisebb teljesítményű, 1,1 tonnát emel és 3,4 méter az ásási mélysége. Á formatervezés nem luxus! A kép előterében látható „Sofia 31” tipusú hordozható tv-készülék nem konstrukciós újdonságként került lencsevégre, hanem a bulgáriai ipari formatervező központ munkatársainak egyik első alkotásaként. Világszerte egyre inkább tudatára ébrednek az ipari és kereskedelmi szakemberek, hogy a formatervezők közreműködése nélkül nem lehet teljes a gyártmányfejlesztés. Sokáig tartotta magát az a szemlélet, hogy az új gyártmány külső formáját is a tervező mérnöknek kell kialakítani Később aztán kiderült, hogy ez szerfölött ráfizetéses megoldás. A szakszerűen tervezett ipari termék ugyanis mindenkor praktikusabb a használó számára és sokkal tetszetősebb is. Tehát az áru nagyobb keresletre számíthat. A gyártmánytervező nem azonos a formatervezővel, de egymás tevékenységét ki kell egészíteniük. Az ipari formatervezéskor nem az elavult, esetenként gyenge minőségű, korszerűtlenül előállított áru „felruházásáról”, „kozmetikázásáról” van szó, hanem a tartalom és a forma, a funkció és az esztétika összhangjáról. Egyáltalán nem mindegy, hogy otthonunkban, munkahelyünkön milyen tárgyak, berendezések között élünk, s nem lehet közömbös, hogy az évente megjelenő sok-sok ezer új termék milyen köntösben jut el a felhasználóhoz, a fogyasztóhoz. Bizonyított tény, hogy szívesebben dolgozik az ember egy tetszetős, praktikus formájú és kezelésű szerszámgéppel, mint például egy „kiszolgált” masinával. Az egyébként lélekölő háztartási munkához is szívesebben hozzáfog az ember a jól kézhez álló porszívóval, konyhagéppel stb. Bélyeggyűjtés MI VARHATO? Gyorsan változó világunkban a bélyegkibocsátási elgondolások is módosulnak. Az ötvenedik bélyegnapot köszöntő és a Magyar Nemzeti Múzeum kincseit ábrázoló blokk és sorozat előreláthatólag szeptember 3-án kerül forgalomba. Szeptemberben lát napvilágot az űrkutatás történetét, a szputnyikoktól a Vikingig felidéző blokk és hat bélyeg. Jubileumot köszönt ez a kiadás, húsz esztendeje október 4-én lőtték ki az első űrszerkezetet. A politikai légkör javulását várjuk az október 4-én kezdődő európai biztonsági és együttműködési értekezlet belgrádi ülésétől. A konferencia korábbi szakaszaihoz hasonlóan a nagy fontosságú megbeszélésre a megnyitáskor blokk megjelenése is felhívja a figyelmet. Valószínűleg októberben jelenik meg a léghajó történetét ismertető blokk és hétértékű sorozat, amelyet tavasz óta várunk. November az egyes bélyegek hónapjának ígérkezik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját, Szántó Kovács János és Szabó Ervin munkásságát, valamint a reuma elleni küzdelem népszerűsítését egy-egy bélyeg hirdeti majd. És amint a bevezetőben jeleztük, változások még lehetségesek... HOGYAN SZÜLETNEK A BÉLYEGEK? A posták tudatában vannak a bélyeg propagandaerejének, politikai és kulturális jelentőségének. Ezért számos javaslatból alaposan megfontolva választják ki megvalósításra a közérdekű témákat. Ezeket a tervezőművészek saját elgondolásaik alapján vetik papírra, majd szakértők döntenek a végleges bélyegábrá- ről. A Magyar Postánál is igy alakul ki egy új postai értékcikk. A németek azonban döntés után országnak-világnak bélyeg formában, színesben nyomtatva bemutatják az összes beérkezett pályamunkát. Most adtak tájékoztatást az 1978. évi bélyegekről. A nagyszerű műszaki közgyűjtemény, a Deutsches Múzeum 75 éves fennállását az épület tornyának látképével köszöntik. A múzeum egészének körvonalait ábrázoló rajzokat visszautasították. Janusz Korczak arcképét születése centenáriumán — szokatlan módon — gyászkeretben látjuk majd. Lengyelország a kiváló nevelőt az általa írott gyermektörténetek illusztrációival örökítette meg. Német terveken is látjuk Korczakot gyermekek körében, de ezt a megoldást elvetették. 38 ábrát dolgoztak ki a sportsorozat négy címletére. A rajzolók a vívás, a kerékpározás, a sielés, és az úszás bemutatását kapták feladatul. A hagyományos ábrázolásmód győzött. Az NSZK bélyegeit inkább értékük, mint szépségük miatt kedvelik a gyűjtők. A tervek közzététele viszont bizonyos felmentést ad a postának, mert feltárja a lehetőségeket. Sokan ugyan a válogatással sem értenek egyet. ÜJDONSAGOK Thaiföld négyértékű sorozatát színes, keleti táncok képe díszíti. — Az oktatás fejlesztését, illetve az állandó tanulást, a fejlődéssel való lépéstartást Portugália négy bélyege népszerűsíti. — Finnországban szeptemberben röplabda Európa-bajnokságot tartanak. A rövidesen megjelenő propagandabélyeg a játék egy izgalmas jelenetét tárja elénk. — A vitorlások legjobbjait Törökország látja vendégül. A küzdelmet háromértékű sorozat örökíti meg. — Hat ősi, népi hangszert, köztük Pán sípját a jugoszláv posta új sorozata mutat be. — Norvégiának a tenger ad kenyeret. Két új bélyeg közül az egyik gazdag zsákmányú hering- fogást, a másik halakat és horgokat ábrázol. A cseresznyefák gondozása A cseresznyefák meghálálják a gondos ápolást, különösen fontos, hogy évről évre augusztus-szeptember hónapokban átvizsgáljuk termő fáink koronáját és a felesleges — sűrűn álló — vesszőket, gallyakat, amelyek idővel a koronát sűrítenék, tőből kimetsszük. A termő cseresznyefák metszése tulajdonképpen csak a korona ritkításából áll. Ha szellős koronát nevelünk, amelybe a napfény könnyen behatolhat, úgy kevesebb gondunk lesz a különböző károsítókkal. A koronaritkítással a termő fát újabb termőgallyak növesztésére serkentjük. A cseresznye , egyik sajátossága az, hogy termését főként a termő gallyakon hozza. A fák szakszerű ápolása lehetővé teszi, hogy a gallyak tíz vagy akár tizenöt évig is termékenyek legyenek. A kiöregedő termőgallyakat ezért bizonyos időközökben meg kell ifjítani. Még ha egészséges is a cseresznyefa egész koronája, idős korában célszerű megifjítani. A változékony időjárás kedvező feltételeket biztosított a cseresznye cilindrospóriumos szögletes levélfoltosságának fellépéséhez, illetve elterjedéséhez. A gomba fertőzése következtében a megtámadott növény levelein 2—3 mm átmérőjű, többnyire vékony erektől határolt, szögletes, barnásvörös foltok képződnek. A foltokkal szemben a levélfonákon sárgásfehér kiemelkedések vannak, amelyek a gomba szaporítóképleteit tartalmazzák. Az erősen fertőzött levelek megsárgulnak és lehullanak. Mivel a következő évi fertőzés a leveleken áttelelt gombaíonaltönkök által létrehozott spórákkal indul meg, a lehullott leveleket ássuk el, dolgozzuk be a talajba. A kórokozó ellen jó hatású készítmény a Dithane M—45 0,2%-ban vagy az Ortho-Phal- tan 0,2%-ban. A permetezéskor gondosan ügyeljünk arra, hogy filmszerű permetlébevonattal borítsuk a megvédendő növényi felületet. Amennyiben fáinkon az amerikai fehér szövőlepke hernyófészkeit is észleljük, úgy 0,2%-ban Ditrifon 50 WP-t, vagy 0,2—0,3%-ban Ekalux EC-t is tegyünk a permetlébe. Széles Csaba, mg. főiskola, Nyíregyháza Jól irtható szulák A kisüzemekben, a házikertekben a növényvédő szeres gyomirtás ma már megszokott, nélkülözhetetlen védekezési módszerré vált. Igen kedveltek a szuperszelektív (tri- szin típusú) gyomirtó szerek. . A triazinokat, így a Hunga- zin PK t is kertszerűen elmunkált talajra kell kijuttatni, négy évnél idősebb szőlőben, almában és körtében l százalékos töménységben. A készítmény területegységre vonatkoztatott mennyisége a talaj kötöttségétől függően változó: laza talajokon 5,2 dkg 100 négyzetméter mennyiséggel, 5,2 liter vízben, kötött talajon 8 dkg/100 négyzetméter mennyiségben 8 liter vízben dozirozandó. A kémiai kapát, a totálisan perzselő hatású paraquat hatóanyagú Gramonoxone-t a gyomnövények 10—15 centiméteres magasságában kell' kipermetezni 0,43 dl/100 négyzetméter mennyiségben, 5—7 1100 négyzetméter vízben. A permetezőgép szórófejét védőlemezzel kell ellátni, hogy a permetlé ne károsítsa, illetve perzselje a kultúrnövények zöld részeit, leveleit. A leggondosabb Hungazinos és Gramonoxones permetezés ellenére is tapasztalható egyes ültetvényekben, hogy a szulák (igen ellenálló gyomnövény) tovább növekszik, tovább terjed. A szulák jól irtható — gyümölcsösökben és szőlőben a folyékony formulációjú Rons- tar gyomirtó permetezőszerrel. A készítmény oxidiazon hatóanyagtartalma lehetővé teszi, hogy a gyomnövényt 20, vagy akár 30 centiméteres nagysága esetén is megsemmisítsük, elpusztítsuk. A Ronstar-t 1 százalékos töménységben kell kijuttatni, 0.6—0,8 dl/100 négyzetméter mennyiségben 6—8 liter vízben. Akkor érjük el a legjobb gyomirtóhatást, ha alacsony nyomással kg/négyzetcentiméter) ki a permetlevet. (0,5—1 szórjuk Eperfák és selyemhernyók A selyemhernyó szövőmirigyének megszáradt váladéka a selyemszál. A hernyó ebből építi fel gubóját a be- bábozódáskor. Fajták szerint a gubót alkotó szál hossza 200—1500 méter, a háború előtt Vietnamban átlagosan 400 méter hosszú volt. A háború folyamán azonban a vietnami selyemlepke „el- korcsosult”, a gubót alkotó szál hossza 150 méterre csökkent. Ezért saigoni genetikusok olyan francia és japán fajtákkal párosították, amelyek 2500—2800 méter szálat adnak. E fajták azonban nem szaporák — évente csak egyszer petéznek —, a trópusi klímát is rosszul tűrik, ezért a genetikusok az idegen fajtákat előbb akklimatizáltuk, nemzedékről nemzedékre fokozatosan szoktatva őket a nedvességhez és a meleghez. A harmadik generációjuk már tűrte a vietnami klímát. Ezeket a szaporább és — főleg a hazai betegségekkel szemben — ellenállóbb helyi fajtákkal keresztezték, s ily módon olyan hibridet kaptak, amely évente többször párosodik, s egy-egy nősténye kb. 250 petét rak le. A hernyó 30 napos léte alatt átlagban 13 gramm, eperfalevelet fogyaszt és naponta megháromszorozza a súlyát. Gubójából 3000 méter hosszú szál gombolyítható le. A selyemhernyók eperfalevéllel táplálkoznak. Mivel a vietnami eperfa aprócska fajta, a genetikusok az ugyancsak törpe japán fával keresztezték, és érdekes módon óriás levelű hibridet kaptak. Növényi hormonnal kezelve, az új hibriddugványok 10 nap alatt gyökeret eresztenek, az eddigi 3 hónap helyett. Ráadásul nincs szükség 20 centiméteres dugványokra, mert bármilyen méretű kicsi dugvány megered. Így jóval több eperfát lehet elültetni. Mindezekkel a saigoni genetikusoknak sikerült a tisztaselyemipar termelését megtízszerezniük. * ÚJD0HSÜ60K, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Képünkön: szedik az új eperfahibrid leveleit. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)
