Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-14 / 164. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. július 14. Határőrtisztek a közéletben Együtt­működés minden­nap Határőr: katona géppisztollyal, távcsővel, kutyával, a napnak mind a 24 órájában éberen figyelve az államhatáron — ez az a jellemző kép, ami általában kialakul az em­berekben a határon szolgálatot tel­jesítőkről. A kép jellemző, ám a szol­gálatnak csak egyik oldalát mutatja. A kiképzés után az őrsre kerülő fiatal határőr az első gyakorlati ismeretek kö­zött tapasztalja, hogy a ha­tárvidék lakosságának köz­reműködése. támogatása nél­kül sokkal nehezebb lenne a határőr élete, a szolgálat ki­fogástalan ellátása. — A község minden lako­sát ismerem — mondja Mi­kes József hadnagy, parancs­nok. — Tizenhat éve dolgo­zom ugyanezen a területen. A nagyközségi tanács tagjaként részletesen ismerem a község terveit, eredményeit, gond­jait. így könnyebb szót válta­ni a vezetőkkel, a lakossággal egyaránt. Szívesen segítünk is, ha a helyzet úgy kívánja — hosszabb távon, vagy egy-egy feladat megoldásában is. — Mihez kérik egy olyan nagy településen a határőrök segítségét, mint Mérkvállaj? — Inkább csak friss pél­dákat mondanék, mi minden­re futhatja a szolgálat ellátá­sa után. Amikor a községben a kultúrházat bővítették, mi társadalmi munkában segítet­tünk, hiszen szabad idejük­ben a határőrök is szívesen időznek ott; az úttörőtábor nyitása előtt mindig segítünk a rendbetételben, vagy éppen kutyabemutatót tartunk, ha valamilyen nagyobb rendez­A nyírbátori járási pártbi­zottság tagja Bagyinka György alezredes, aki — meg­szakítással — 1950-től teljesít szolgálatot a határőrségnél különböző posztokon Sza- bolcs-Szatmár megyében. — Szeretem ^ közéleti munkát, a pártmunkát: a ha­tárőrséghez már párttagként vonultam be — s azóta min­dig volt lehetőség, hogy a szolgálat, a munkahelyi párt- szervezet mellett még egy to­vábbi megbízatást teljesítsek, — mondta az előzményekről. — Itt, Nyírbátorban voltam tanácstag, s most harmadik ciklusban pártbizottsági tag. — Hogyan fejlődött ezalatt a nyírbátori járás? :— Gondok voltak bőven, a járás talaja gyenge adottságú, korábban nem volt számotte­vő ipar sent, a legkisebb gya­rapodás is nagy eredmény volt. Magam is részt vettem a szövetkezeti mozgalom szer­vezésében, s aztán a sokféle olyan elemzés, értékelés ké­szítésében, amely a járási pártbizottság elé került. Nagy öröm számomra, hogy a mun­kában bevált módszeremet a társadalmi élet területén is gyakorolhatom: ha egy elem. zés készül, kimegyek a hely­színre, minél több helyen Ami áll a naponta az ál­lamhatárra induló fiatal ka­tonára. fokozottan érvényes a tisztekre, parancsnokokra, akik közül sokan nemcsak be­osztásuk, hanem megtisztelő közéleti megbízatásaik alap­ján is ápolják, szorosabbra fűzik az egyes községek, já­rások, vagy a megye kapcso­latait a határőrséggel. vénye van a tábornak. Az is­kolában is gyakori vendégek vagvunk, nemcsak órákon, foglalkozásokon, hanem ün­nepségeken is szívesen lát­nak bennünket. Például az úttörő- vagy kisdobosavatá­son a kék és a piros nyakken­dőt a mi határőreink kötik fel a pajtásoknak . . . — És a másik oldal? — Jól működik az önkén­tes határőrök csoportja, so­kan és szívesen segítenek az eredményes határőrizetben; büszkék vagyunk az úttörő- határőszakasz eredményeire, — szóval kinek-kinek mun­kája, feladata szerint segít az együttműködés. Mint ta­nácstag természetesen képvi­selem az alegység érdekeit is. Abban, hogy a mi határőre­ink jól ismerik a határszaka­szunk mellett lévő települé­sek életét, eredményeit és gondjait, sokat segít a ta­nácsban végzett közéleti munka is ... megnézem a dolgokat, a fel­színnél mindig mélyebbre kell ásni... — Van-e kiválasztott té­mája a közéleti kérdések kö­zül, amihez szívesebben szól hozzá? — Mivel a határőrségtől delegáltak a pártbizottságba, természetes, hogy az azzal összefüggő kérdések különö­sen fontosak számomra. Ezek­ben az én véleményemet is kikérik, és a pártbizottság munkája során a határőrség­gel összefüggő munkában rendszerint részt veszek. Szí­vesen szólok hozzá az eszmei­ideológiai munkát elemző napirendekhez, de a mező- gazdasághoz is. mivel falun nőttem fel és mezőgazdasági technikumot végeztem, tu­dom, miről van szó. — Milyen pluszt ad a ha­tárőrségben végzett munká­jához a pártbizottsági tagság? — Az életre nevelni anélkül nem lehet, hogy magunk is pontosan tudjuk, mi történik a közvetlen környezetünkben. Ma már csak a szabályzatok­ra éoítve nem lehetne ered­ményes a munkánk. A határ­őrszolgálat ellátásánál — s ez vonatkozik a sorkatonai szol­gálatot ellátó fiatalokra is — nagyon fontos a felelősségtu­dat átélése, átültetése és leg­alább annyira a környezet, az ott élő emberek megszerette­tése. Nyakó Imre alezredesnek a 76-os számú megyei tanács­tagi választókerületben sza­vaztak bizalmat. Mandátumát tavalyelőtt meghosszabítot- ták. — Természetesnek tartom, hogy a tanácstagi munkában a határőrség munkájával ösz- szefüggő minden kérdést job­ban megfigyelek, mint má­sok — hangsúlyozza az alez. redes, s ezzel kapcsolatban mindig el is mondom a véle­ményemet. Egyébként min­den tanácstagi munkám olyan, mint más választókerületben. Részt veszek a tanácsülése­ken és más, ezzel összefüggő rendezvényeken, megtartom a fogadóórákat, gyakran be­széljük meg a tennivalókat a községi vezetőkkel is. Á lakossággal közösen — Milyen problémákkal keresik fel a választók? — Nyugdíjügyben, szociá­lis segély miatt, útépítést kér­nek — gondolom, másutt is ezek a leggyakoribb szemé­lyes ügyek. De vannak a köz­séggel összefüggők is; nem­rég például holtvágányra fu­tott a bátorligeti parkerdő­építés ügye. Terv és pénz is volt, csak éppen kivitelező nem. A községi vezetőkkel karöltve közösen jártuk ki az illetékeseknél, s azóta épül is, az erdőgazdaság egyik szom­szédos részlegének dolgozói végzik a munkát. De a helyi együttműködés jó példája, ként az egyik közeli határőr­alegység katonái is segítettek a faültetésben. Közlekedési gondok megoldásában is a közreműködésemet kérték azóta elkészült egy új autó­buszforduló. jó néhány csa­ládnak nem kell kilométere­ket gyalogolni. Persze szá­momra nagyon jó terület, ahol megyei tanácstagi mun­kám egy részét végezhetem: Bátorliget határőrközség — s ez már jelzi: a lakosság és a határőrség együttműködése példamutató a napi határőri­zeti munkában is. — És hogyan látja a me­gyét az „asztal másik oldalá­ról”, mint vezető beosztásban dolgozó határőrtiszt? — Rohamosan fejlődik, s ez nemcsak a technikára vo­natkozik. hanem az embe­rekre is. Jól lemérhetők a változások egy-egy bevonu­lásnál. Képzettebb, szélesebb látókörű, komolyabb fiatalok jönnek hozzánk. Az, hogy mindennek feltételeit tanács­tagként is ismerem, sokat se­gít a közös hang kialakításá­ban, az emberek megítélésé­ben, a katonák gondjainak megértésében — azaz: a jobb határőrizeti munkát is szol­gálja. Marik Sándor Szívesen látott vendégek A környezet, az emberek megszerettetése FIATALOK TÓ KEZDEMÉNYEZÉSE Egyszerűsíteni a tanácsi munkát Tudományos munka Nyírbátorról A nyírbátori Báthori Ist­ván Múzeum is részt vesz abban a tudományos mun­kában, amelyet a Debreceni Akadémiai Bizottság Társa­dalomtudományi Szakbizott­ságának néprajzi munkabi­zottsága szervez dr. Gunda Béla egyetemi tanár, kandi­dátus vezetésével. A munka- bizottság felkérésére a követ­kező témákat dolgozzák fel: a nyírbátori céhes, majd a népi kisipar szerepe a pa­raszti élet áruellátásában (csizmadia-szíjgyártó, kala­pos, rézműves mesterségek, stb.), a jogviszony alakulása, változása a néprajzi tárgyak életében. E munka során ke­rülnek elemzésre a nyírbátori Báthori István Múzeum je­lentősebb néprajzi gyűjtemé­nyei is. 22 ezer amatőr a megyében A megyében az amatőr ön­tevékeny művészeti mozga­lom az elmúlt években újabb lendületet kapott. Szabolcs- Szatmárban 885 művészeti csoport, kör, klub dolgozik, tagjaik száma meghaladja a 22 ezret. Több csoport országos hír­névre is szert tett, mint a nagykállói Kállai kettős tánccsooort, az Ifjú Zeneba­rátok Kórusa, a megyei mű­velődési központ Mesekert bábszínháza, a Mátészalkai Esze Tamás, a nyíregyházi Zrínvi Ilona eimnáziumok irodalmi színpadai. A határ menti kulturális eseménye­ken külföldön is sikerrel sze­repelt a Szabolcsi Szimfoni­kus Zenekar, a Szabolcs- Volán táncegyüttes, a nyír­egyházi vegyes kar, az aiaki néptánccsoport. Az USA-ban is felléptek a nagyecsedi ha­gyományőrző táncosok. Jól segítik a csoportok to­vábbfejlődését a hagyomá­nyos megyei rendezvények: a Tisza-parti dalostalálkozó, a nyírbélteki népzenei feszti­vál, és a megyei tanács ál­tal alapított nívódíjak, ame­lyeket a színjátszók, az ének-, a néptáncművészeti ágak­ban legjobb teljesítményt el­érő csoportok kapják. öt év alatt 150 ezerrel nőtt Szabolcs-Szatmár megye ta­nácsi apparátusában az ügy­iratok száma. Kutatásokkal kimutatták, hogy az ezred­fordulóra akár minden em­ber íróasztalhoz ülhet a za­vartalan ügyintézés érdeké­ben. E riasztó adatok is jel­zik: egyszerűsíteni kell a ta­nácsi munkát. Ezt a célt: a mindennapi munka korszerűsítését, gyor­sítását szolgálja az „Alkotó ifjúság” pályázat. Tanácsi dolgozók részére idén hirdet­ték meg második alkalom­mal. Ennek alapján alakítot­ta meg a megyei tanács a ta­nácsi fiatalok „Alkotó ifjú­ság” munkaközösségét. Sza­bolcs-Szatmár első ilyen jel­legű bizottságába 58 fiatal kérte felvételét. Az alakuló ülést július 8-án, pénteken tartották meg Nyíregyházán. A munkaközösség tagjai hat szekcióba csoportosul­nak. Ebből 3 a szervezési, jo­gi igazgatási, 2 a pénzügyi A zöldség-, gyümölcs- és burgonyaellátásban sokat se­gít Nyírbátorban a város 1100 kisgazdasága, amelyek szere­pe az állattenyésztésben is számottevő — állapították meg a Nyírbátori Városi Ta­nács V. B. szerdai ülésén, ahol a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésfejlesz­tésének feladatait is megvi­tatták. A tanács az utóbbi időben több intézkedést tett: egyebek között a kisgazdasá­gok fejlesztésében legna­gyobb lehetőségekkel rendel­kező öt közület (tsz, ÁFÉSZ, ZÖLDÉRT, gabonaforgalmi és állatforgalmi vállalatok) képviselőinek részvételével együttműködést alakítottak ki és segítik a kistermelőket. Jó eredményeket értek el az Űj Barázda Tsz-ben, ahol függetlenített háztáji agronó- mus segíti és irányítja a kis­egy pedig a műszaki ágazat vonalán dolgozik. A szekciók önállóan tevékenykednek. Tagjaik havonta egyszer ül­nek össze megvitatni ered­ményeiket, valamint mód­szert, tapasztalatot cserélni. A munka hónapjaiban köte­lesek figyelni saját munkate­rületüket, s megkeresni az egyszerűsíthető folyamato­kat. Az alakuló ülés végén a fiatalok szekciókra bomlot­tak, s választottak az előre megadott közel 30 pályázati cím közül. A dolgozatokat 1977. december 31-ig kell be­nyújtani a megyei tanácsra. Azokat az alkotásokat, me­lyek a gyakorlatban is meg­valósítható javaslatokat tar­talmaznak, díjazzák. A juta­lom 200-tól 3 ezer forintig terjedő pénzösszeg. Ezzel nem fejeződik be a bizottság munkája. 1978. január elején új pályázatot írnak ki. A té­makiadás félévenként folya­matosan ismétlődik. gazdaságok munkáját (88 hektáron), a háztájiban folyó termelést a tsz szolgáltatá­sokkal is segíti: talaj­előkészítést, gyomirtó vegy­szerezést, kombájnolást és szállítást végez, a zöldségter­meléshez palántát biztosít. Szervezi az állattartást is, megalakították a nyúlte- nyésztő szakcsoportot. Az ÁFÉSZ is sokat segített, ám a tanács vb tagjai arról szóltak: jövőre jobban meg kell szervezni a vetőmag­ellátást, javítani szükséges a növényvédő szerek választé­kát, és több kerti szerszámot várnak a boltokba. A nagy mennyiségek (93 vagon téli alma, 117 vagon vegyes zöld­ség, több ezer hízott liba és házinyúl, 650 mázsa méz), amelyeket leszerződtek a kis­gazdaságok, valóban gondos munkát igényelnek a felvá­sárlás során is. Tanács vb tárgyalta Nyírbátorban: Több áru a kisgazdaságokból EREDMÉNYESEBB FIZIKATANÍTÁS Szemléltetőeszközök tanárok kezéből A fizika tanításában fontos szerepük van a kísérleteknek. Így a tanulók a tananyagot könnyebben elsajátíthatják. Mindez ma már nemcsak igény, hanem követelmény is. Azonban vannak olyan esz­közök, amelyeket a TANÉRT nem készít, vagy csak rész­egységeket állít elő. Ezért született a gondolat, hogy á megye középiskoláiban pótol­ják ezeket a kísérleti eszkö­zöket. Az idén második alkalom­mal jöttek össze a középisko­lai fizikatanárok, hogy hi­ánycikknek számító szemlél­tetőeszközöket készítsenek. A vásárosnaményi gimnázi­umban 26 tanár négy napon át dolgozott az ultrarövid- hullámok szemléltetését szolgáló eszközökön, amelyek 30 középiskolában könnyítik majd a tanítást. Munkájuk értéke meghaladja a 200 ezer forintot. Mezei Márta és Vág völgyi Mária tanárok ellenőrző mé­Az egyik tanteremben fizika szemléltetőeszközöket készíte- rést végeznek. (Elek Emil nek a tanárok. felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom