Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-13 / 163. szám
1977. július 13. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből ÖRÖKZÖLD STRANDPANASZ Postabontás Kedvezmények Egy pedagógusnőtől kaptunk levelet. Kéri, írjuk meg, hogy a pedagógushők esetében hogyan kell alkalmazni a nőpolitikái rendelkezéseket? „Tudott dolog, hogy az iskolai évvel kezdődően a pedagógusoknak rendkívül szigorú munkarendjük van, amelybe nagyon nehéz «beilleszteni« a nőket, kisgyermekes anyákat megillető szociálpolitikai kedvezményeket. Éppen ezért előfordul, hogy a jogok megvannak, de nem élhetünk velük.” Levélírónk is tudja, hogy a 3 1967. (II. 26.) MüM számú rendelet, mint a többi munkaviszonyban álló nőre, úgy a pedagógusnőkre is vonatkozik. így — az 1. paragrafus 2. bekezdése szerint — a gyermekgondozási szabadság lejárta esetén a munkahelynek, tehát az iskolának, őket is a korábbi munkakörükbe kell visszahelyeznie, a korábbi kereseti lehetőségnek megfelelően kell foglalkoztatni. Ez vonatkozik az alsó és középfokú oktatási intézmények pedagógusaira is. A gyermekgondozási szabadságon lévő dolgozó nőnek a fizetés nélküli szabadság tartama alatt munkaviszonya továbbra is fennáll. megilletik tehát mindazok a juttatások, melyek a munkaviszonyban eltöltött idő alapján, ahhoz igazodva járnak. Ilyen a kötelező előléptetés, az általános bérrendezés. A nem kötelező béremelés tekintetében az iskola szakszervezeti bizottsága és az igazgató döntenek, figyelembe véve a munkájukat hasonló színvonalon végző, az iskolában működő pedagógusok bérezési helyzetét. A gyermekgondozási szabadságon lévő pedagógusnő is — a többiekhez hasonlóan — jogosult a rendes fizetett szabadságra, a 140 napos szülési segély és a gyermekgondozási szabadságon töltött idő egy évére. Ha az anya újabb gyereket szül, a szabadság minden gyermek esetében ismételten ugyanígy megilleti. A 12/1973. (X. 23.) MüM számú rendelettel bevezetett gyermekgondozási fizetett szabadnap a pedagógusnőket is megilleti. Még annak idején a Művelődésügyi Minisztérium tett közzé a Művelődésügyi Közlöny egyik 1974. évi számában egy intézkedést, amely szerint e szabadnapok akár az oktatási szünetekben is kiadhatók. Egy miniszteri utasítás lehetővé teszi, hogy a pedagógus anyák tanítási óráit a hét 5 napjára osz- szák be, ha a feltételek biztosítottak. Ebben az iskola igazgatója, az iskola szakszervezeti bizottságával egyetértésben dönt. Reméljük, hogy levélírónk és pedagógus társai zavartalanul élhetnek e lehetőséggel, hiszen az említett jogszabályok világosak és a szakminisztériumi irányelvek is azt igyekeznek előmozdítani, hogy lehetőleg sehol ne értelmezzék félre az alap- rendelkezést, egyetlen tantestületben sem. Soltész Ágnes — Néni, ha be tetszik jönni, már nem rajza.) is lesz vizünk! (Kiss Ernő A. nyári melegben százával özönlenek a pihenni, szórakozni vágyó emberek a strandokra. így van ez Nyíregyházán is. A sóstói szabadstrandon minden felnőtt ízlése szerint válogathat a lehetőségek között. Ha éppen úszni van kedve, bevetheti magát a hideg vizű úszómedencébe. A kevésbé bátrakat meleg vizű medence várja. A „nagyok” pedig, ahelyett, hogy kihasználnák e lehetőségeiket, rendszerint új vadászmezők felé néznek. Főleg áll ez az idősebb nénikre és bácsikra, akik előszeretettel üldögélnek a sekély vizű gyermekmedencében, elrabolva ezzel a legkisebbek egyetlen pancsoló fürdőhelyét. De nemcsak ezért káros, ha a felnőttek elfoglalják a gyerekek helyét: egyben egészségtelen is. Ezért inkább jó lenne elkerülni a veszélyeket — írja Halász Péter nyíregyházi olvasónk. PATAK, VAGY SZENNYVÍZCSATORNA ? Évekkel ezelőtt nagy befektetés árán lebetonozták, rendbehozták a megyeszékhelyt átszelő Érpatakot. Azóta zavartalanul áramlik benne az évről évre piszkosabb, szeny- nyezettebb víz. Medrében gazdagon tanyáznak a hosz- szú szárú vízinövények, s magasan áll mélyén a hordalék. A beledobált konzervdobozok, műanyag és papírdarabok miatt inkább tűnik szennyvízcsatornának, mint szelíd sodrású pataknak. Hogy medre betonos, talán. már azok is elfelejtették,' akik készítették az aljzatot. Éppen ezért ideje lenne, hogy az illetékeseknek eszébe jusson és tervbe vegyék a nyíregyházi Érpatak egyszeri, netán rendszeres tisztítását — írja Kelemen József Nyíregyházáról. FÜSTÖS ÁLLOMÁS Sűrű. fekete füstfüggönyt borított a nyíregyházi vasútállomás kéménye a környékre július 3-án. Az utazók fulladozva kapkodtak levegő után. Menekülés azonban nem volt, csak úgy, ha fölszálltunk egy-egy járműre, s jó messzire elhagytuk a vidéket. A lehulló korom elárasztotta az emberek ruháját, szemét, száját. Az eset nem egyedüli. Erről tanúskodik a Szamuely-szobor is, melyet szürkére mart a füst és korom. Legtöbbet az autóbuszbérieteket árusító forgalmisták szenvednek a füsttől, ök nem hagyhatják el helyüket, s egész munkaidejük alatt nyelik a mérgezett levegőt. Lehetetlen, hogy nincs megoldás. Miért nem lehet a széntüzelésű kazánokat például vezetékes gázra kapcsolni? Ha erre nincs mód, megteszi egy korom- és füstelszívó-berendezés is. Ennyit csak megér az utasok egészsége? — írja levelében Ormay László. KUKORICAKEMÉNYÍTÖ Kislányom olyan betegségben szenved, melynek gyógyításához állandó és szigorú diétára van szüksége. E különleges étrendhez nélkülözhetetlen a kukoricakeményítő. Nagy szükségünk van rá a kenyérsütéstől a főzelékek rántásáig sokféle ennivaló készítésénél. Sajnos, hiába keressük, sehol sem tudunk hozzájutni. Segítsenek felkutatni: hol és mikor szerezhető be a kukoricakeményítő? — kérdezi Takács Jó- zsefné Kisvárda, Felszabadulás u. 10. szám alatti lakos. HŰVÖSEN A FAGYIRÓL Gyakran látunk a fagylaltelárusító helyek ablakai alatt ácsorgó apróságokat, akik sóvár tekintettel bűvölik a számukra elérhetetlen magasságú ablakot — s az utcát: jön-e járókelő, aki segítségükre lehet. Jó megoldás a perselyek alkalmazása, így az elárusítók pem érintik az érméket, tehát jóval kisebb a fertőzésveszély. Az viszont nem dicsérni való, hogy az apróságok sokszor másodkézből kapják a fagyit — egy-egy segítőkész felnőtt közreműködésével. Kazincbarcikán láttam egy elfogadható megoldást. Az ablak alatt apró, háromlépcsős dobogót helyeztek el. Innen nehézség nélkül érik el a legkisebbek is a perselyt. Szeretném ezt a viszonylag egyszerű és olcsó megoldást az illetékesek figyelmébe ajánlani — teszi szóvá Kőhalmi József. MITŐL FÜGG A MENETDÍJ? Július 3-án reggel másod- magammal szálltam föl a nyíregyházi Jókai tértől a császárszállási Dózsa Tsz-ig közlekedő autóbuszra. Az Oláh-rét II. megállóig kértem jegyet, s fizettem ezért 12 forintot (kettőnkért). Megnéztem a jegyeket, melyeken a menetdíj egyenként 4,10 forint volt. Hozzáadva a biztosítási díjat kiderült, hogy a két jegy után 3,40-nel csaptak be. Visszafelé az Oláh-rét I. megállóban szálltam föl. Bár egy megállóval rövidebb az út. mégis 12,20-at kért tőlem a két jegyért a sofőr. Apróm nem volt, fizettem 13 forintot. Üjra megnéztem a jegyeket, s láttam, hogy 5 forint van viteldíjként rajtuk feltüntetve. Persze rögtön rákérdeztem a számolásra. Azt a választ kaptam, hogy a többi pénz a biztosítás. Jó lenne, ha a Volán olyan jegyeket használna, amiket bárki ellenőrizni tud, vagy a megállóban, végállomásnál kifüggesztenék a viteldíjtáblázatot, amivel elkerülhető lenne, hogy az utas becsapva érezze magát — írja Gyúrján János. Szerkesztői üzenetek Molnár Sándorné mátészalkai, Nagy Lászlóné kisvárdai, Lizák Mihály nyíregyházi, Pálmai Ferenc mándoki, Gecse László tunyogmatolcsi, Bagi Józsefné vásárosna- ményi, Gál Istvánná gyü- rei. Görög Jánosné nyíregyházi, Ormay László nyíregyházi, Tóth Bertalanná tákosi, Dobrai Györgyné szamostatárfalvi, Kőhalmi József mátészalkai. Sipos Istvánná kisvárdai, Lengyel Lajos- né nyírkátai, Varjú Miklósáé milotai és Stekli Gyula tiszaberceli levél, írónk ügyében az illetékesek segítségét kértük. Ám illetékes válaszol „Fenyők” címmel levélíróik szóvá tették, hogy a Jósa városban tél végén elültetett fenyők — talán a kellő ápolás hiányában, vagy mert a talaj nem megfelelő nekik — kezdének elszáradni. A megjegyzésre válaszolva közöljük, hogy kora tavasszal több fenyőt készítettünk elő az áttelepítésre, új módszerrel. A fákat földlabdával együtt emeltük ki — alkalmazkodva az időjárási viszonyokhoz. Sajnos, a földlabdák nem tudtak kellőképpen átfagyni. Ez káros hatással volt a növényekre. A gyökerekről lepergett föld miatt a fák kihaltak. „Viráglocsolás” címmel arra hívták föl a figyelmet, hogy kiszáradnak a korábban nagy gondal telepített virágok Nyíregyházán, a Bethlen Gábor utcában. Az utcán épített közúti felüljáró közelében lévő parkfelületen nincs kiképezve a parki öntözőhálózat. Ezt a területet locsolókocsival öntöztük. Véleményünk szerint eredményesen, hiszen az elültetett cserjék, évelő palánták és a pázsit „beállt”, megmaradt. A felüljáró átadására dekorációként kitelepített egynyári virágpalánták sínylették meg igazán az abban az időszakban uralkodó rendkívül száraz, meleg időjárást. Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat Május 18-án, a Fórum rovatban azt írták, hogy a forgalom számára nem megfelelő az Epreskert utca állapota. Az Epreskert utcát ez év második felében új aszfaltburkolattal látjuk el. A munkát előre tervezett ütemezéssel végeztetjük. Addig is kérjük az utca lakóinak szíves türelmét. „Mikor lesz víz?” címmel több nyíregyházi olvasó jegyezte meg a lap május 11-i számában, hogy még 1968- ban befizettek a sóstói, Fürdő utcai lakások közművesítésére — de hiába várnak. Azóta csak a villanyt kapták meg, a vizet még most sem. Tájékoztatásul közöljük, hogy ebben az ötéves tervben a városi tanács nem tervezi a Fürdő utcai ivóvíz- hálózat bővítését. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztály „Híd” címmel kifogásolták a Kelet-Magyarország június 22-i számában, hogy közel egy éve átszakította egy jármű a tokaji Tisza-híd korlátját, amit azóta sem javítottak meg. A tavaly novemberben történt baleset helyszínén már másnap ellenőrzést végeztünk, s megrendeltük az Üt-Vasúttervező Vállalattól az eredeti korlátterveket. A tervpéldányok birtokában még novemberben igénylést nyújtottunk be a Közúti Gépellátó Vállalathoz a hiányzó 22 méteres korlátszakasz elkészítésére. A vállalat — kapacitáshiányra hivatkozva — ez év március 31-re igazolta vissza a szállítást. A gyártást késedelmesen, május végére fejezték be. A leszállított korlátot átadtuk a közúti építő vállalatnak, amely terv szerint júliusban végez a beszereléssel. Megyei közúti igazgatóság Az okira! Balta Károly olvasónk az iránt érdeklődött, hogy tulajdonképpen milyen irat tekintendő okiratnak, és miután hallotta már azt a kifejezést is, hogy magánokirat és közokirat, mi a különbség a kettő között? Egészen konkrétan feltette azt a kérdést, hogy az általa a földműveszövetkezetnek eladott áruról készített vételi jegy okiratnak tekintendő-e, vagy sem? Mindenekelőtt meg kell mondanunk: a törvény pontosan nem mondja meg, hogy mi tekinthető közokiratnak, vagy magánokiratnak, de minden olyan iratot okiratnak tekintünk, amely valamely jog vagy kötelezettség létezését vagy nem létezését vagy valamely tény fennállását, vagy megszűntét igazolja. Ebből következik, hogy az olvasónk által említett vételi jegy okiratnak tekintendő, hiszen nagyon pontos tényt rögzít, nevezetesen azt, hogy kinek, mit, milyen minőségben, milyen mennyiségben és mennyiért adott el. A földműveszövetkezet a vételi jegy kiállítása és átadása alkalmával vállalt egy olyan kötelezettséget, hogy a vételi jegyen feltüntetett pénzöszeget a vételi jegy tulajdonosának kifizeti. A vételi jegy tehát tulajdonosa számára egy jogosultságot jelent, kiállítója számára pedig egy kötelezettséget. Ilyen körülmények között az okirat meghatározása nem is nehéz, sokkal nagyobb probléma azonban a közokirat és a magánokirat elhatárolása egymástól. Köztudott dolog az, hogy a törvény másként bünteti a közokirat-hamisítást és másként bünteti a magánokirat-hamisítást: a közokirat-hamisítás Ugyanis bűntettnek számít, a magánokirat-hamisítás pedig vétségnek. Aki közokirat-hamisítát követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki magánokirat-hamisí- iást követ el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A magánokirat és a közokirat meghatározásánál helyesebb meghatározni a közokirat fogalmát és ezzel elhatároljuk a magánokirattól, tehát mindaz az okirat, amely nem minősül közokiratnak, az magánokiratnak tekinthető. A kialakult joggyakorlat közokiratnak tekinti azt az okiratot, amelyet hivatalos személy hivatali hatáskörében az arra megszabott alakszerűségekkel állított ki. Ebből következik az, hogy közokiratot csak hivatalos személy készíthet, a hivatalos személy fogalmát pedig a büntető törvénykönyv 114. §-a határozza meg. E szerint hivatalos személy az államhatalmi, vagy államigazgatási szervnél szolgálatot teljesítő személy, akinek tevékenysége az államigazgatási, vagy államhatalmi szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik. Továbbá hivatalos személynek tekintendő a társadalmi vagy gazdasági szervnél államigazgatási feladatot ellátó személy. Ha ilyen személy a munkakörével kapcsolatosan állít ki okiratot, az mindenképpen közokiratnak tekintendő. Közokirat tehát ebben a vonatkozásban egy bírósági jegyzőkönyv, egy ügyészség által kiállított okirat, vagy egy iskolai végzettséget tanúsító okirat. A teljes felsorolás szinte lehetetlen, de a konkrét esetben mindig meghatározható, hogy az esetleges vita tárgyát képező okirat közokirat-e, vagy pedig magánokirat. A vállalatok által gazdasági működésük körében kiállított okirat, mint például a felvásárlási jegy, magánokiratnak tekintendő és az ahhoz fűződő jogi védettséget élvezi. Dr. Juhász Barnabás
