Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-10 / 161. szám
1977. július 10. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Alkalmazkodni az áj helyzethez Á megyei tanács járási hivatalainak munkájáról HÉT JÁRÁSI HIVATAL működik megyénkben — munkájukról immár hat esztendeje (amikor a tanácstörvény alapján megkezdték tevékenységüket) keveset hallunk. Eleinte ezt bizonytalanság is övezte, mert a tanácshálózat korszerűsítése során három járás megszűnt. A járási hivatalok várható jövőjéről, távlati munkájáról nem sok szó esett. Mindez már a múlté: négy esztendeje alakultak ki megyénk járásainak jelenlegi határai, azóta fő vonalaiban változatlan a járási hivatalok feladata is. Négy-hat esztendő már távlatban is jelentős, ám a járási hivatalok munkájáról nagyon változó a vélemény: volt. ahol alkalmazkodni tudtak az új helyzethez, másutt nem tapasztalható eléggé a korszerűsítés. A hivatalos álláspont egyértelmű: a járásoknak, járási hivataloknak a jelenlegi keretekben kell dolgozniuk, de nem konzerválva a jelenlegi viszonyokat. Erről beszélgettünk ár. Pénzes János megyei tanácselnökkel is. amikor elsőként arra a kérdésre kértem választ: mit vár a megyei tanács és mit várhatnak a községek a járási hivataloktól, mi ma a hivatalok feladata? .— Az a kérdés már évek óta nem vetődhet fel reálisan, hogy szükség van-e a járási hivatalokra vagy sem — mondta. — A mi megyénkben, ahol az aprófalvas településhálózat a jellemző, hosszabb időn át szükség lesz a járási hivatalokra. Kétségtelen, hogy a járást tanácsok megszüntetése után új helyzet keletkezett, volt egy átmeneti időszak is, amikor a járási hivatalok egy része nem találta újszerű feladatait, szerepét. funkcióit a gyakorlatban. Négy-hat évvel a hivatalok megszervezése után azonban már nem lehetnek mérvadóak a munka értékelésénél a kezdeti problémák. Nem mindenütt alkalmazkodtak tehát egyformán az új helyzethez. A nyíregyházi járási hivatal például sok új módszert honosított meg. Példamutatóan alapozták meg a szövetkezetek állami törvényességi felügyeletét, jól segítik a helyi tanácsok önállóságának fokozását, a helyi tanácsok gazdálkodását. Ám o járási hivatalok egy része még jelenleg is megkésve és bizonytalanul alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, új feltételekhez. A MEGYEI TANÁCS végrehajtó bizottsága minden évben két-három járási hivatal munkáját értékeli részletesen. Ezekből az elemzésekből nemcsak az eredmények tűnnek ki (amelyek minden járásban megtalálhatók a részterületeken és elismerésre méltóak), hanem a ~hiányosságok is. amelyek megszüntetését rendre-másra előírják a vb-határozatok. Ezek többsége azzal függ össze, hogy a járási hivatalok egy részénél alig változtattak a munkamódszereken. Pedig az új jogállással lényegében alapvetően változott meg munkájuk: a megyei tanács szerveként, a végrehajtó bizottság közvetlen irányítása alá tartoznak, a többi megyei szakigazgatási szervhez hasonlóan. Elsőrendű feladatuk a vezetés színvonalának emelése. a szervező, koordináló, felügyeleti munka jó ellátása, a községi tanácsok, a községi vezetők segítése, alkalmasabbá tétele a helyi feladatok megoldására. a színvonalas tanácsi munkára, irányításra, hogy azok területük önálló gazdái lehessenek. Rendkívül fontos feladatuk a járási hivataloknak segíteni, ellenőrizni az országos, megyei határozatok időbeni és következetes megvalósulását. Néhány járásunkban mindez nem valósul meg hiánytalanul — legalábbis a gyakorlatban nem így tükröződik. A vásárosnaményi járási hivatal munkájáról szóló elemzésben például egyebek között megfogalmazták, hogy nem szorgalmazták kellően nagyon fontos megyei határozatok megvalósítását, ezek helyett résztémákat és konkrét intézkedéseket helyeztek előtérbe. Ugyanitt hangsúlyozta a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a tanácsi apparátusok építésére, hogy a helyi tanácsok területén alkalmasak legyenek a vezetésre, tartalmi munka végzésére. SZINTÉN A HELYI TANÁCSOK munkájának javítását, annak segítését írta elő a megyei tanács vb a nagykállói járási hivatal munkájának értékelésénél. A helyi tanácsoknak egyebek között a szövetkezetek állami, törvényességi felügyeletének gyakorlásában szükséges segíteni, hiszen korábban ebben nem volt tapasztalatuk. A megyei tanács vb a fehérgyarmati járási hivatal munkájának értékelésénél arra hívta fel a figyelmet, hogy a jó példákat szaporítani kell: kiemelt feladat a tanácsi apparátusok minőségi javítása, újabb ösztön, díjak odaítélése, hogy e távoli járás tanácsainál is megfelelő számban legyenek jól képzett szakemberek, s erőteljesebben folytassák a káderek helyből történő kinevezésének gyakorlatát is. Ez többek között azzal függ össze, hogy a tanácshálózat korszerűsítése során rendezték a hatásköröket. A tanácsoknál előforduló ügyek nagy többségét ma már a helyi tanácsoknál intézik — az állampolgárok megelégedésére. Ellenben e megnövekedett feladatokhoz az alsóbb szintű tanácsi szervezetek nem rendelkeznek megfelelő szakemberekkel. a személyi feltételeket számos helyen nem tud. ták megteremteni. Ez több helyen nemcsak az ügyintézésnek, hanem a jó gazdálkodásnak is gátját jelenti. A megoldáshoz a járási hivatalok járulhatnak hozzá leghatékonyabban. A gazdálkodás külön is értékelhető területet jelent a tanácsi munkában. Mivel a járási hivatalok nem tervkötelezettek, több járásunkban úgy gondolják: a gazdálkodással, gazdaságpolitikai feladatokkal, termelési kérdésekkel nem is kell foglalkozniuk. Ez a felfogás helytelen; a gazdálkodásban is jelentős koordináló, befolyásoló és ellenőrző, segítő szerepük van járási hivatalainknak. NAGY KÜLÖNBSÉGEK VANNAK az egyes járások között, de talán még nagyobbak az egyes járásokban a különböző munkaterületek ellátásában. Szinte mindenütt érvényes azonban, hogy javítani kell a személyzeti munka színvonalát, mert a járási hivataloknak jelentős szerepe van abban, hogy rátermett, tehetséges szakemberek irányítsák a helyi tanácsok munkáját, dolgozzanak az apparátusban. Fontos feladat és szinte minden járásban fokozni kell a törvényességi, hatósági, ellenőrző munkát és rugalmasabban alkalmazkodni a megváltozott új helyzethez — ami tulajdonéppen már nem is új: hatéves. M. S. A Dohányipari Kutató Intézet nyíregyházi területén dolgozó női brigád a kártevők előfordulását ellenőrzi. így állapítják meg az alkalmazott vegyszeres védekezés hatékonyságát. (Hammel József felvétele) A HATÁR KÉT OLDALÁN A sínpárok közti távolság alig néhány centiméterrel tér el egymástól. A méretek között viszont óriási a különbség. Szovjet oldalon, a csapi határállomáson magyar szemnek szokatlanul hosszú szerelvények állnak, a megszokott piros helyett zöld színű Diesel-mozdonyok vontatják a szélesebb, nagy teherbírású vasúti kocsikat. A mozdony dohogva húzza a szerelvényt a Tisza hídjára, ötezer tonnánál többet hoz, 2 és fél szerelvény lesz az átrakott áruból Magyarországon. A masiniszta szinte biztosra veszi, hogy szabad utat, zöld jelzést kap Záhonyig, rövid várakozás után pedig egy üres kocsikból összeállított szerelvényt vihet vissza. — Még arra is ügyelünk, hogy amikor náluk váltás van, akkorra hazaérjen a mozdonyvezető, a kocsiátvevő lakatos — mondja Záhonyban Szabó Lajos, vonat- menesztő térfelvigyázó. — így van Mihajló? — kérdezi az egyik, magyarul alig tudó mozdonyvezetőtől. Tudja róla, hogy nem a szomszédos határállomáson. Csapon lakik, hanem Munkács az otthona, ezért ha késve váltják, akkor egy vonattal és órákkal később ér haza, a családjához. Mindennap csúcs A vasutas szótárban lassan értelmét veszti az áruszállítási csúcs kifejezés. Nem azért, mert nem kell rekordokat döntögetni, hanem most már szinte mindennap csúcs van. Különösen a fél év végével, amikor minden vállalat igyekezett a tervét teljesíteni, feladni az árut a Szovjetunióból Magyarországra vagy viszont. — Munkánk csak akkor lehet sikeres, ha a két határállomás baráti együttműködésben dolgozik — állapítja meg G. Ny. Kirpa, az ungvári al- igazgatóság helyettes vezetője. — Jelenleg négy nap alatt szállítunk annyit, mint a forgalom megindításakor, 1948- ban egy év alatt. A határállomások közötti munkaversenyre az első szocialista szerződést 1964-ben kötötték. Ez adott példát a csehszlovák és a lengyel vasutasok versengésének is a határállomásokon. Az utóbbi időben pedig több vállalást tettek, így az MSZMP XI. kongresszusára, majd az SZKP XXV. kongresszusára született külön felajánlás, azt meg már egyenesen természetesnek veszik, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára közösen vesznek részt a munkaversenyben. Ax „aprómunkán" múlik — Az idén már nemcsak a két határállomás, hanem két műszak is versenyt indított. Azok a vasutasok, akik közvetlen munkakapcsolatban vannak egymással — jellemzi a verseny további kiterjesztését Makai József, a csapi állomás párttitkára. Az ünnepélyes aláírásra áprilisban a csapi vasutasklubban került sor. Ott, ahol külön barátságszoba mutatja be Zöld jelzés Záhonynál Gépesített áruátrakó Záhon yban. a verseny sikereit, a kapott naponta egy szerelvényt ta- okleveleket, zászlókat. S a karítottak meg. A termelécsapiaknál szerepel azoknak a listája is, akik a legtöbbet tettek a sikerekért. Van köztük magyar vasutas neve éppúgy, mint szovjet vasutasé, köztük J. 1. Vichovanyec, Ivan Bocsok, Révész Gábor. — A kitűzött határidő előtt adjuk le a vonatokat — fordítja a maga nyelvére a versenyt Medve István, az egyik szovjet kocsivizsgáló. A siker ugyanis a vezetők szervező tevékenysége mellett az „aprómunkán”, az egymással kapcsolatban álló vasutasok munkáján dől el. Hiszen ők azok, akik befolyásolhatják a kocsik kihasználását, a vonatok menetrend' szerinti indítását, a pontosan kitöltött menetokmányok időben való eljuttatását. — H:i csak a számokat nézzük, akkor ebben az évben nagyobb a „hajtás”, mint korábban volt — említi Czirják Ferenc, az üzemi pártbizottság titkára Záhonyban. — A legfőbb feladatunk a gazdasági munka ellenőrzése, irányítása, ezen belül a munkaverseny segítése. — 20—24 nappal vagyunk előrébb, mint tavaly — beszél a számok embere, Ortutay Kázmér üzemgazdasági csoportvezető. Fél év alatt mintegy 7,4 millió tonna áru elszállításáról gondoskodtak a záhonyi átrakókörzet vasutasai. Közben javították a kocsik kihasználását. Csak azzal, hogy vagononként 0,7 tonnával növelték az átlagos terhelést, kenységi mutató pedig különösen jól alakult. Egy dolgozóra a korábbi 275 tonna helyett 323 tonna áru átrakása, elszállítása jut. Ezeknek tudható be, hogy az egy évvel korábbihoz képest mintegy 14 százalékkal szállítottak többet. A záhonyiak kulcsfontosságú munkát végeznek. Tevékenységüket ezért kísérik nagy figyelemmel a vasút- igazgatóságon belül is. Mivel a fél év végére az átlagosnál több munkaigényes áru érkezett, ezért a kézi átrakást kommunista műszakok szervezésével, máshonnan jött vasutasok is segítik. Társadalmi segítség — Örömmel jöttem segíteni. Két cementes vagont a mi brigádunk is kirak — mondja Rábai Balázs püspökladányi vonatvezető. A társadalmi munkások 39 széles kocsi átrakásába kezdtek. Mellettük a záhonyi brigádok dolgoznak, szintén kocsik tucatjait vállalva. Estére az üres vagonokat összeállítva küldik vissza a Szovjetunióba. Igyekeznek, a forgalmat irányítok a percekért küzdenek. A határ másik oldalán pedig hasonló a lendület, tudják, munka van, csak győzzék. Lányi Botond
