Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-08 / 159. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. július 8. NAPLÓ, ILLEMTAN, FEKETELEVES Kevés-e a kisméretű tégla? (I.) Mozaikok az olvasó- táborból Ahogy az első olvasótáborok szervezői elgondolták, azt a költő sem akarhatta másképpen: „jó szóval oktasd, játszani is engedd, szép, komoly fiadat”. Tanulásra, oktatásra hívták meg az első táborok lakóit, de nem iskolásdia. Igyekeztek száműzni a tantermek riasztó fegyelmezési módszereit, s engedni, hogy a gyermek gyermek legyen. Kíváncsi, érdeklődő, szertelen, amilyen akkor is volna, ha nem egy komoly tábor lakója. Az volt a cél, hogy olyan legyen az olvasótábor, ahol nem hátratett kézzel kell ülni, ahol még a kötelező olvasmány forgatása is élménnyé válhat. Az első sikerek aztán újabbak szervezésére buzdítottak. ★ Megyénkben négy olvasótábort szerveztek erre a nyárra. Kállósemjénben és Ib- rányban általános iskolásoknak, a későbbiekben Tivadarban és Dombrádon szakmunkásoknak, illetve tsz-dolgo- zóknak. Az utóbbi kettő újdonságnak számít, hiszen az eddig kialakult szokások szerint hagyományai még csak a diák olvasótáboroknak vannak. Az elsőbe, a kállósem- jénibe kapuzárás előtt látogattunk el. ★ A hőség elől a kastély hűvösébe húzódtak. Naponta két, két és fél órás foglalkozásokat tartottak 2—3 részletben, ahogy az érdeklődéstől és a fáradtságtól függően éppen a legjobb volt. A tanyai diákotthon lakói közül a legtöbben másodszor, vagy harmadszor vettek részt a táborban. Az az otthonosság, amit fi foglalkozásra belépve először tapasztaltunk, mégsem csak ezzel magyarázható. Apróság, de ilyen táborban nem lényegtelen: mindenki oda ül, ahova tetszik, volt, aki rajzolgatott is. S közben a vitavezetőkre figyeltek, Ratkó József költőre és Szentmihályi Szabó Péter íróra. A gyerekek kívánságára az illemről volt szó. ★ Hajdú Anna jelentkezett először, amikor egy szólásmondássá lett kifejezés magyarázatát keresték. „Most jön a feketeleves” — vajon honnan származik ez a mondás? Üjabb kérdés után „Ki olvasta az Egri csillagokat?” — Anna kapcsolt. S mesélte Török Bálint ebédjét, a fekete levessel, vagyis a kávéval, ami után a fogság következett. Anna egyébként most fejezte be a hatodik osztályt, négyen vannak testvérek, szülei tsz-tagok. ★ Görög Tibor már akkor a kállósemjéni tanyai diákotthon lakója volt, amikor a balkányi még nem készült el. Cibakpusztáról közelebb lenne a másik, de most már itt marad. Hetedikes lesz. Ragyog a szeme, mint a gyémánt, ahogy nyári olvasmáDrágább, de nem jobb nyait sorjázza. Az indiános könyvek a kedvencei, olvasónaplót is vezet élményeiről. Legkedvesebb hőse Csingacs- guk, mert hűséges barát, bátor, eszes, önfeláldozó. Ha valaki majd a barátja akar lenni, jól megnézi, mert annak ilyen embernek kell lennie. ★ Mertz Tünde az újfaluréti erdész leánya olyan a kamaszodó suhancok, bakfisok között, mint egy apró kis virág. Korára is igazi gyermek még — most volt negyedikes — termetére is kisebb a többinél. A foglalkozásokon az első sorba ül, hogy kilátsszon a fotelból. Feltűnően szép a kiejtése — el is újságolja, hogy több szavalóversenyen vett már részt. De nemcsak a verseket szereti, hanem azt a barkóbajátékot is, amit itt tanult a táborban, meg a Robinzont is, aki egy igazán bátor ember. ★ Rosszabbul sikerült ez a tábor, mint szerettük volna — hallottuk Ratkó Józseftől, a tábor vezetőjétől. Korábban kellett volna a szervezést kezdeni. Két előadó elfoglaltsága miatt nem tudott eljönni, így a tervezett kiscsoportos foglalkozások rendjét módosítani kellett. Két Ebben az évben ismét megnyitja kapuit Vásárosna- ményban a fafaragók beregi alkotótábora. Július 9-én este Pribojszky Mátyás citera- művész előadói estjével kezdődik az egyhetes tábor programja. A járási művelődési központ az ország legkülönbözőbb helységeiből harmincöt amatőr művészt fogad, közöttük olyan visszajáró vendégeket, akik eddig Valamennyi beregi táborban részt vettek. Hagyomány már, korcsoportra bontva beszélgettek versről, regényről, zenéről, s a gyerekek kívánságai szerint barátságról, szerelemről, a jövőről, a természet biológiai egyensúlyáról, a szabadságról, a gyorsuló időről, az emberek kapcsolatairól. Filmeket vetítettek, egyszer volt táncház is. A nyíregyházi járási hivatal költségén vásárolták meg a gyerekeknek a táborban olvasott és megbeszélt könyveket, ezeket hazaviszik, otthon is forgathatják. ★ Milyen a jó olvasótábor? Az egész országban vitáznak erről, öt éve Szabolcsban is téma; hogyan lehet megszerettetni a könyvet azokkal a gyerekekkel, akity családjukban nem válogathatnak roskadozó könyvespolcokról. Vannak pedagógusok, akik év közben is figyelik az olvasótáborokban részt vett gyermekek teljesítményét, szókincsét, aktivitását. Az a szerencsés, ha a tábor vezetését vállalók egyesítik a jó pedagógus és a jó kiscsoportvezető erényeit. S ha idejében elkezdik a szervezést, hogy ne fele létszámmal dolgozzanak. Ha csak erre a negyven-ötven kállósemjéni gyerekre gondolunk, már akkor is érdemes a következőkkel többet törődni. * Baraksó Erzsébet hogy a táborral egyidőben kiállításon mutatják be a legsikerültebb munkákat. A Népi Iparművészeti Tanács előzetes zsűrizése után a kiállítást július 11—31 között rendezik a művelődési központ épületében. A tábor vendégei az alkotó munka szüneteiben kirárt- dulásokon vesznek részt, ellátogatnak például a sóstói múzeumfaluba, ahol a szatmári és a beregi népi építészet hagyományaival ismerkednek. Dicsérnek egy málló vako- latú, roggyant tetejű házat: „Príma épület ez. Nézze, hogy kivöröslik a téglafal. Még csákánnyal se nagyon lehetne elbontani.” Mellette új ház készül. A kőművesnek egy hét sem kellett, hogy blokkból felhúzza a falat. Téglát csak kéménynek használt. Az építtető azt mondja, hogy ez nem csak gyorsabb, olcsóbb építkezés is. A TÜZÉP-telepeken rendre visszatérő gond, hogy akadozik az ellátás kisméretű téglából, általában jóval többet vennének az emberek, mint amennyi a téglagyárakban készül. A családi házat építők ma is a nagy hagyományú téglaépületre szavaznak. Mellettük az ipari üzemek bővítésénél, a beruházásoknál szintén millió számra fogy a tégla. A magántervező hibás? A megyében ebben az ötéves tervben több, mint tízezer új családi ház épül. Az építőipari beruházások értéke meghaladja a négymilliárdot. Van-e elég építőanyag mindehhez, hogyan állunk a kő Mintegy 40 millió forintnyi árut értékesített az elmúlt évben a MÉH nyíregyházi telephelye. Ez az összeg jóval nagyobb, mint a korábbi években. A már semmire nem használt hulladék, amelyik csak kárba veszne, fontos nyersanyagokat pótol. A papírhulladék egy részét ipari felhasználásra előkészítve — összepréselve, bálákba kötve — Jugoszláviába, Olaszországba és Ausztriába szállítják, az üvegtörmelékeket pedig a Szovjetunió gyárai használják fel. Az ócskavasat öntödei vállalataink és kohászati üzemeink dolgozzák fel. A nyíregyházi telephelyre került bőrárut a bőripari vállalat, valamint a Pannónia Szőrmeipari Kikészítő Vállalat vásárolja meg, táskák, bőráruk készülnek belőle. A nyíregyházi telephely adja a Hajdú—Szabolcs megyei MÉH Vállalat forgalmának negyedét. Már többször elnyerték a kiváló telep címellett az egyik legrégebben használt építőanyaggal, a téglával? Ennek nyomába eredtünk a gyártástól a kereskedelmen át a felhasználásig. — Nincs annyi kisméretű téglára szükség, mint ameny- nyit felhasználnak — bizonygatja Novák József, az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat főmérnök-helyettese. — A kényelmesség miatt kell több tégla, mert a magántervezők többsége — ők készítik a családi házak terveit — 15— 20 éves típustervet használ, ami kisméretű téglát ír elő a modernebb falazóanyagok helyett. Közben a gyárakban a korszerűsítésekkel együtt megjelentek a különböző falazóblokkok, a válaszfal téglák. Ezek előállítása gazdaságosabb, gyorsabb. De a fel- használásuk is jobb, hiszen egy családi házhoz 25—30 ezer darab tégla kell, amit öt és fél ezer B—30-as elemmel lehet helyettesíteni, míg a legújabb termékből, az Alfa elemből csak két és fél ezer kell. Az építésnél pedig négy segédmunkással egy kőműves átlag kilenc nap alatt húzza fel a falakat, az Alfa elemnél pedig mindössze másfél napra van szükség, miközben met. A megyeszékhely gyáraiból, mezőgazdasági üzemeiből szállítják be a legtöbb hulladékot. A konzervgyár, a vas- és fémipari ktsz, a KEMÉV és a SZAÉV legfőbb partnerük. Nem elhanyagolható azonban az a mennyiség sem, amelyiket a lakosságtól vásárolnak meg. Az úttörők hulladékgyűjtési akciói során olykor egyetlen negyedév alatt több mint ötszázezer forint értékű áru jut el a felvevőhelyekre. Ahogy növekszik azonban a megyeszékhely lélekszáma, úgy csökken a felvevőhelyeké. A vállalat létrejötte idején még négy volt belőlük, jelenleg háiDm van, de a Lenin téren lévőt hamarosan lebontják. A megmaradók állapotával sem lehetünk elragadtatva. Márpedig nem mindegy,'; hogy néhány száz méterre kell el vinnünk a ki- selejtezésre ítélt hulladékot, vagy a város másik végére. (k. é.) a falazat harmadával kevesebbe kerül. — A kereskedelem két tűz között van — jegyzi meg Na- ményi Sándor, a Kelet-magyarországi TÜZÉP igazgató- helyettese. — A vevőt arra akarjuk rávenni, hogy kevesebb téglát vegyen, a gyártót arra kérjük, hogy többet adjon. A kereskedelem két tűz között A megye két téglagyára közül a korszerű fehérgyarmatiban például csak B—30- as blokkot gyártanak, míg az elavult tiszaberceli gyárban van kisméretű téglagyártás is. A legtöbb tégla az évente 40 millió dárabot gyártó put- noki téglagyárból érkezik. Szakemberek egybehangzó véleménye szerint csak alap és szigetelés készítéséhez, kéményhez, pillérhez szükséges a kisméretű tégla. Mindez egy háznál a teljes mennyiség ötödét sem éri el. Blokkból pedig akár emeletes ház is építhető. — A hagyományos szerkezetnek az is baja, hogy további hagyományos szerkezeteket vonz — állítja Kerekes Iliire, a KEMÉV igazgatója. — A korszerű építőipar elleni vétek, hogy emeletes lakótelepet — mint a nyíregyházi Kert utca — építsenek téglából. A minisztérium levele Ahhoz viszont, hogy valahol a korszerű építési módokat alkalmazzák, a megrendelőnek, beruházónak is azt kell akarnia, így kell a terveket rendelnie a tervezőktől. Ezt segíti elő az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium levele a vállalatokhoz, amely azt kéri, hogy ne tervezzenek hagyományos, korszerűtlen szerkezetből, téglából, a kivitelezők pedig ne vállalják az ilyen munkát. — Van úgy, hogy régebbi típusterveket adaptálunk. Annak a szerkezeteit nem módosíthatjuk — mondja Bárány Béla, a MÁV Tervező Intézet egyik főépítésze. — Az olyan kisebb létesítményeknél, mint az őrhely, a melegedő, fordulhat elő, hogy tégla szerepel a tervben. Ahhoz viszont, hogy a megyében elég tégla álljon a vásártők rendelkezésére, nagy erőfeszítésekre van szükség. A helyi, szomszédos megyékből való beszerzés kevés, pedig a szállítási költség eléggé megnövelhetné az árakat. Következik: Változtatni a szokásokon. Lányi Bolond A 25. Színház vendégjátéka Megyénkben vendégszerepei a hét végén a budapesti 25. Színház tanyaszínház társulata. Július 9-én Nyírbátor főterén a helyi Uj Barázda Tsz vendégeiként, délután öt órai kezdettel, szabadtéri előadáson mutatják be a Duda Gyuri elindul című produkciót. A Moliére-mű a Dandin György modern változatával másnap a Nyírlugos-Szabad- ságtelepen rendezendő tanyanap keretében mutatkoznak be. Ez az előadásuk három órakor kezdődik, este hat órakor pedig Nyírvasváriban, az iskolaudvaron tartják befejező szabadtéri előadásukat. Fejíamentés Milyen csodásán ötvöződik Szatmárcsekén a célszerűség és a hajdani hitvilág! A csónakos fejfák mennyire beszédesen szólnak a korról, amikor még vizen vontatták mocsarasvizes tájakon ladik Után kötve az elment emlékeztetőjét. A csónak alakú fejfát, mely talán úti eszköz volt annak, aki átkészült a túlvilágra. A falu temetője messze földön híres. A fejfák, a feliratok, az ősi mítoszt őrző temető már védett. Sokat elmondó, s szomorúságában is szép hely, a népi gondolkodás és alkotás múzeuma. Megmentése és megőrzése immár állami feladat. Ezért is kezdett hatalmas munkába az Országos Műemléki Felügyelőség megyei építés- vezetősége. Szakemberek mozgósításával láttak hozzá a több mint 500 fejfa restaurálásához. Több mint egy esztendeig tartó munkával minden fejfát kiszednek a földből, telítik, a földben lévő részt kicserélik, ha kell. Láthatóvá teszik a feliratokat is. A műemléki felügyelőség munkásai mellett szatmár- csekei ácsok is dolgoznak itt, olyanok, akik ma is készítenek fejfákat. Az olyan sérült, tönkrement emlékek helyett, melyek már nem menthetők meg, újat készítenek. Az Országos Műemléki Felügyelőség és a tsz ácsai közösen restaurálják a fejfákat. (Elek Emil felvétele) alkotótábor fafaragóknak KEVÉS A MÉH-FELVEVŐHELY 40 millió nyereség szinte a semmiből
