Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-06 / 157. szám

4 KELET-MAGYARORSZAG 1977. július 6. 120 éve született Katonai államcsíny Clara Zetkin Pakisztánban Kedden emlékezett meg a Német Demokratikus Köztár­saság és a nemzetközi mun­kásmozgalom Clara Zetkin 120. születésnapjáról. Clara Zetkin 1857. július 5-én egy falusi kántortanító gyermekeként a mai NDK te­rületén fekvő Wiederauban született. Az 1870-es években bekapcsolódott a munkás- mozgalomba, s a Németor­szág Szocialista Munkáspárt­ját feloszlató 1878-as bis- marcki kivételes törvény meghirdetése után illegalitás­ba vonult. Később emigráci­óba kényszerült. Ebben az időben egyebek között tevé­kenykedett az Osztrák-Ma­gyar Monarchia munkásmoz­galmában is. Csak 1890-ben, a baloldali erők nagyarányú választási sikere után térhe­tett haza. 1907-ben az ő kezdemé­nyezésére hívták össze az el­ső nemzetközi nőkongresszust, amelyen a megalakuló Nem­zetközi Nőszövetség első tit­kárává választották. Három évvel később javaslatára fo­gadta el a kongresszus, hogy március 8-át nemzetközi nő­napként ünnepeljék. A német és a nemzetközi munkásmozgalomban Lenin harcostársaként szilárdan küzdött a revizionizmus és a háborút szító sovinizmus el­len. 1919-től haláláig Német­ország Kommunista Pártja Központi Bizottságának, 1921- től a Komintern elnökségé­nek tagja volt. 1932 nyarán az újjáválasztott Reichstag korelnökeként mondott emlé­kezetes beszédében rámuta­tott a közelgő fasiszta ve­szélyre, s ennek visszaverésé­re sürgette a munkásegység megteremtését. 1933-ban Moszkvában halt meg, hamvait a Kreml falá­ban helyezték el. Az ünnep előestéjén tar­tott megemlékezésen az. NSZEP KB tagjai és póttag­jai, a politikai és társadal­mi szervezetek képviselői vi­rágot helyeztek el szülőháza falán. (Folytatás az 1. oldalról) tárgyalások témájául szol­gáló együttműködés valóság­gá váljék. Végül sok sikert kívánt a főpolgármesternek és munkatársainak. Ezt követően beírta nevét az NSZK fővárosának arany­könyvébe, majd — szívélyes, közvetlen hangulatú beszél­getés után — búcsút vett a Ilii BhuttAt és kormánya tagjait letartóztatták A pakisztáni rádió kedden hajnalban közölte, hogy a hadsereg magához ragadta a hatalmat, az ország összes nagyvárosát katonaság száll­ta meg, Ali Bhutto minisz­terelnököt és kormánya tag­jait, valamint az ellenzéki Pakisztáni Nemzeti Szövetség több vezetőjét őrizetbe vették. A hadsereg közleményét fel­olvasó katonai szóvivő az or­szágban uralkodó helyzetet „normálisnak” minősítette. A katanai puccs közvetlen előzményeként, egy nappal korában végleg megfeneklett Bhutto miniszterelnök és az ellenzéki vezetők egy hónap­pal korábban kezdődött tár­gyalásai a márciusi választá­sok megismétléséről. Mint emlékezetes, március 7-én Bhutto néppártja elsöprő győ­zelmet aratott a parlamenti választásokon, a képviselőház 200 mandátumából 155-öt nyert meg. A fölényes győze­lemre a jobboldali ellenzék országszerte zavargások ki­robbantásával válaszolt, ame­lyet a kormány szükségálla­pot bevetésével, s az ellenzé­ki felbújtók bebörtönzésével próbált meg leszerelni. Mi­után az adminisztratív meg­oldások hatástalannak bizo­nyultak, Bhutto miniszterel­nök tárgyalásba bocsátko­zott a nagyburzsoá ellenzék vezetőivel, akik a márciusi választások semmisnek nyil­vánítását. Bhutto miniszter- elnök lemondását, új válasz­tások kiírását, az 1971 óta ér­vényben lévő rendkívüli ál­lapot megszüntetését, a poli­tikai foglyok szabadon bocsá­tását * követelték. Az egy hó­napja kezdődött tárgyalások során megállapodás született arról, hogy júliusban felosz­latják a parlamentet, s októ­ber 7-re új választásokat ír­főpolgármestertől és munka­társaitól. Délben a bonni Stadthalle- ban a Központi Bizottság el­ső titkárának bemutatták a Német Szövetségi Köztársa­ságban akkreditált diplomá­ciai testület vezetőit. A Kádár János kíséretében Bonnba érkezett Púja Fri­gyes külügyminiszter és Bíró József külkereskedelmi mi­niszter különprogramot bo­A hadsereg megdöntötte Pakisztánban Bhutto minisz­terelnök (képünkön) kormá­nyának hatalmát. A kor­mányfőt, több minisztert, va­lamint az ellenzék számos prominens vezetőjét letartóz­tatták. (TELEFOTO — AP — MTI) nak ki. számos más kérdés­ben azonban nem sikerült át­hidalni a kormány és az el­lenzék közti nézetkülönbsége­ket. Bhutto miniszterelnök vasárnap esti sajtóértekezle­tén úgy nyilatkozott, hogy az ellenzék magatartása meg­kérdőjelezi a tárgyalások folytatásának célszerűségét. A hírügynökségek kedden reggel jelentették, hogy Pa­kisztán és a külvilág között a puccsot követően megszakadt a telex- és telefonösszekötte­tés. A pakisztáni rádió a ka­tonai hatalomátvétel bejelen­tése óta szokásos műsorát su­gározza. nyolított le. Hétfőn délután Púja Frigyes találkozott nyu­gatnémet kollégájával, Hans- Dietrich Genscherrel, Bíró József pedig Hans Friderichs nyugatnémet gazdaságügyi miniszterrel folytatott eszme­cserét. Kedden a bonni Stein- genberger-szálló különtermé­ben Hans Friderichs ebédet adott Bíró József tiszteletére. Ezzel a két miniszter bonni különprogramja befejeződött. Az 1970-es népszámlálási adatok alapján a prá­gai családok 19 százalékának, a brnóiak 11 száza­lékának, a plzeniek 15 százalékának és az ostra- vaiak 8 százalékának van üdülőháza, falusi háza, vagy kunyhója. A víkendház vagy a fa­lusi kunyhó azért olyan kedvelt a csehszlovák lakos­ság körében, mert ez bizto­sítja az üdülést olyan ter­mészeti környezetben, ahol az egész család együtt le­het és ahol az emberek a hobbyjukkal is foglalkoz­hatnak. A falu az ötvenes évek­ben nagy átalakuláson ment keresztül Csehszlovákiában. Sok ember elhagyta falusi otthonát, mások korszerű házat építettek, a régi épü­letek veszendőbe mentek. A városi emberek a 60-as években kezdték megvásá­rolni ezeket a házakat. A falusi házak iránti érdeklő­dés azért is nőtt, mert az üdülőházak építése sokszor rontotta a környezet jelle­gét, s a nemzeti bizottságok (tanácsok) szigorú intézke­dései tiltották az üdülőhá­zak építését. A kunyhók átalakításá­nál az az elv érvényesül, hogy az épület eredeti jelle­gét lehetőleg meg kell hagyni. Az új tulajdonosok fokozatosan kijavítgatták az öreg házakat, kicserélték a padlót és a háztetőt, üdülé­si teret, vagy hobbyjuknak megfelelő térséget építettek. Ma már Csehszlovákiában több tucat, sőt több száz ■ olyan falusi házat látha­tunk, amelyek teljesen új­nak tűnnek, jól beleillenek a természetbe, s amelyek megőrizték a régi cseh vagy szlovák népi építőművészet hagyományait. M. A. Trumcm Capote: fsg|§|§|| il| csodalatos AMMÚMl 7. Elterjedt a városban, hogy 150 dollárért minden vállalkozó szellemű fiúnak előkelő ál­lást tud biztosítani a New Orleansból Dél-Amerikába tartó gyümölcsszállító gőzö­sökön. „Ilyen alkalom is csak egyszer adódik az életben” — bizonygatta. A városban két fiú sem akadt, aki akár öt dollárt is könnyedén elő tu­dott volna teremteni; mégis több mint egy tucatnyi össze­szedte valahogyan a pénzt. Ada Willingham odaadta a fiának minden fillérjét, amit azért kuporgatott, hogy a férjének angyalkás sírkövet állítson, Acey Trump apja pedig előleget vett a még lá­bon álló gyapottermésére. És eljött a műsor napja! Ezen az estén mindenki mindent elfelejtett: a jelzá- iogterheket és a mosatlan edényt. El néni azt mondta, m bit ha az operába készülőd­nének, mindenki olyan pará­déba öltözött, olyan rózsaszí­nű és olyan jó szagú. Az Odeon nem is volt tele azóta, hogy kisorsolták ott az ezüst evőkészletet. Gyakorlatilag mindenkinek volt olyan ro­kona, aki fellép, ezért az egész nézőtér megtelt ideges­séggel. Miss Bobbit volt az egyetlen versenyző, akit iga­zán jól ismertünk. Billy Bob nem tudott veszteg maradni; újra meg újra a szánkba rág­ta, hogy senki másnak ne tapsoljunk csak Miss Bobbit- nak. El néni rászólt, hogy az udvariatlanság lenne, mire Billy Bob ismét magánkívül volt; és amikor az édesapja mindnyájunknak hozott egy- egy zacskó pattogatott kuko­ricát, ő nem nyúlt a sajátjá­ért, nehogy összemaszatolja a, kezét, és kérlek — szólt —, ti se zörögjetek a zacskó­val, amikor Miss Bobbit van a színpadon! Az első szám Manny Fox volt, pomádés hajjal, vigyo­rogva, kezét össze-összeütö- getve, vicceket mesélt. El né­ni fogadkozott, hogy ha még egy ilyen viccet elmond, ak­kor ő kimegy a teremből, de elhangzott az újabb vicc, és csak nem ment ki. Miss Bob­bit előtt tizenegy versenyző került színre, köztük Eusta- cia Berstein, aki filmsztáro­kat utánzott, de mindegyi­kük olyan volt, mint Eustacia. És fellépett Mr. Buster Riley, egy lapátfülű öregúr, aki a Matilda-keringőt játszotta egy fűrészen. Addig a pilla­natig neki volt a legnagyobb sikere. Bár nem mutatkozott túl nagy különbség a számok fogadtatásában; mindenki lelkesen tapsolt —r kivéve Preacher Start. Ö két sorral előttünk ült, és hangos sza­márszerű üvöltéssel hurro- gott le minden egyes számot. El néni kijelentette, hogy so­ha többé nem áll szóba vele. Az egyetlen akit Preacher megtapsolt, Miss Bobbit volt. Miss Bobbit kijött a szín­padra, ringatta a csípőjét, hátravetette fürtös fejét, for­gatta a szemeit. Tüstént lát­szott, hogy valamelyik klasz- szikus számát fogja előadni. Kopogva átlépkedett a szín­padon. kényeskedőn feltartva felhőkék szoknyájának sze­gélyét. (Folytatjuk) Gerald és ßefty N incs jobb dolog, mint volt elnöknek lenni Amerikában. Még a hivatalban lévőnél is előnyösebb a helyzete: nem terheli felelősség, jövedelme pedig... De ép­pen erről lesz szó. Gerald Ford, aki Jimmy Carter előtt volt a Fehér Ház lakója, a következő néhány esztendőben, jó két és fél millió dollárt ké­szül bekasszírozni különböző fellépésekért, amelyek mint az elmúlt huszonkilenc hónap­ról a fehér házi „szép időkről” szólnak. Hon­nan tudjuk? Fordék nem csinálnak titkot belőle. Olyannyira nem, hogy Dean Burch, az elnök volt ügyvédje így nyilatkozott az ügyről egy lapban: „Szinte arcpirító, aho­gyan pénzhez akarnak jutni”. Mármint a volt elnök és felesége. A vállalkozást ugyanis csa­ládi alapra helyezték. Gerald és Betty tévéfellépésekért és két dokumentumsorozatért (öt éyre elosztva) egymillió dollárt vesz föl. A hölgy két szóló tévészereplése („Feleség voltam a Fehér Házban”) külön félmilliót ér. írhatnának kö­zösen is emlékiratokat, de úgy csak egy ho­norárium járna, így tehát személyenként je­lentetnek meg egy-egy könyvet, s ez plusz egymilliót hoz a konyhára. A nyilvános sze­repléseken kívül Gerald Ford tanácsadói ál­lást vállalt egy cégnél, amiért valóban sze­rény Összeget, évi 35 ezer dollárt ajánlottak fel, valami társadalmi alapítvány rendkívül fáradtságos elnöki tisztjéért pedig 50 ezret szurkolnák le. Az embernek már eszébe sem jut olyas­mi, hogy Gerald Fordot azalatt a huszonki­lenc hónap alatt az USA legmagasabb poli­tikai posztjára emelte a végzet és a világ úgy tekintett rá, mint azoknak egyikére, akik ke­zükben tartják az emberiség sorsát. Mit csi­náljon, most mindezt kénytelen aprópénzre váltani. Elvesztette állását, a munkanélküli segély kevés, utána kellett nézni valaminek. Betty asszony mérges volt, piszkálta az urát. H a jobban utánanézünk a dolognak, ki­derül azonban, hogy nem egészen így állnak a dolgok Fordéknál. A munka- nélküli segély ez esetben kielégítőnek nevez­hető. Mint az Egyesült Államok volt elnöke, élete végéig évi 96 500 dollárt kap, ezenkí­vül úgy hozzávetőlegesen 600 ezret reprezen­tációs célokra, magániroda fenntartására, a személyzet és az utazások költségeire. Mind­ez igaz, válaszolhatná Gerald Ford, de a z utóbbi 600 ezerről, mindig bizonylatot kell felmutatni. (Öh, azok az irgalmatlan revi­zorok !) így aztán mindenki számára érthető: mégis csak szükség van arra a két és fél millióra. Tatár Imre Üdülőkunyhók és népművészet

Next

/
Oldalképek
Tartalom