Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-30 / 178. szám
1977. július 30. KELET-MAG Y ARORSZÁG 3 1 Szabálysértők Megyénkben is szép számmal vannak akik fittyet hánynak az állampolgári fegyelemre, megsértik az írott és íratlan szabályokat. „Szabálysértők” — így kerülnek be a tanácsi aktába. A megyei tanácson a közelmúltban fórumot rendeztek ezzel kapcsolatban és sajnálattal állapították meg: a szabálysértők az utóbbi években sok munkát adnak és sok gondot okoznak a tanácsoknak. A fórumon érdeklődéssel hallgatták az ibrányi vb-titkár beszámolóját. Az ibrányi példák általánosíthatók és szomorú, hogy sok helyen fellelhetők. A boltból egy 20 forintot érő díszüveget akart „elemelni” egy kedvező körülmények között élő vásárló. Az érték százszorosára bírságolták, kereken kétezer forintot kellett fizetnie szabály- sértés címén. Egy másik — szintén jómódú — helyi lakos halkonzervet akart a zsebébe csúsztatni, ugyancsak kétezret fizetett. Egyik szülő a felszólítás ellenére sem járatta rendszeresen iskolába gyermekét, hétszáz forint bírságot fizetett. Egy beoltatlan kutya az utcán megharapott egy járókelőt, a gazdáját háromezer forintra bírságolták. A ló a közösben legelt, gazdája háromezret fizetett... A tanács vezetői tudják, hogy Ibrányban több helyen folyik zugpálinkafőzés. De feljelentés nélkül nem kezdeményezhetnek szabálysértési eljárást. A szomszédok bizonyára így érvelnek: „Miért pont én jelentsem fel? Hogy örökre haragudjon rám?” A szenvedő feleségek félnek a bosszútól, nem veszik a bátorságot a feljelentéshez. Pedig a feljelentő nevét titokban tartják, s a feljelentő megszabadulhat férje gorombaságaitól és a hitelbe is méricskélő pálinkafőzőtől. Gyakoriak a kerékpárlopások is. Néhányan csak azért „kötik el” a kerékpárt, hogy ne kelljen gyalogolniuk a hosszú utca másik végére. Vannak, akik az ilyen lopást megbo- csájthatónak tartják. Nem az. A feljelentési kötelezettség (vagy a figyelmeztetés) szintén az állampolgári fegyelemhez tartozik. Az utóbbi egy-két évben a megyében mindenütt nőtt a kiszabott bírságok átlaga. Ibrányban például a tulajdon elleni szabálysértők 1975-ben átlagosan 655 forint bírságot fizettek, tavaly már 1666 forintot. Az iskolabírságok átlaga 675 forintról 866 forintra nőtt. A szabálysértési eljárásoknak is hármas a céljuk: a megelőzés, a visszatartás és a nevelés. A bírságok átlagát részben ilyen szándékkal növelik. De itt is vannak határok. A lopásokért maximum ötezer forint, az iskolaszabálysértésért maximum ezer forint bírságot lehet kiszabni. Hasznos lehet az ibrányi vb egyik határozata, amely szerint visszaesőknél alkalmazni kell a maximális bírságolást és a „nyilvános kifüggesztést”. A tanácsháza falára kifüggesztett jegyzőkönyv és határozat a nyilvánosság előtt megszégyeníti a szabálysértőt. A szabálysértési tárgyalásokra Ibrányban meghívják a rendőrség körzeti megbízottját is: hadd lássa, kikre kell figyelni. Az itteni szigorítási kezdeményezések példaként szolgálhatnak. Az állampolgári fegyelem további szilárdítása, a megelőzés azonban nem csupán tanácsi és rendőri feladat... Nábrádi Lajos A barátságfesztiválra Húsz szabolcsi fiatal Leningrádba utazik Húsz fiatal utazik Leningrádba augusztusban a második szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztiválra Sza- bolcs-Szatmárból. A fesztivál eseményeinek középpontjában a NOSZF 60. évfordulója áll, emellett természetesen a legfontosabb cél: erősíteni a két ország fiatalságának barátságát, a két kommunista ifjúsági szervezet széles körű kapcsolatait. A fesztivál céljai között szerepel még: a fiatalok sokféle módon kifejezik szolidaritásukat a világ haladó erőinek küzdelmeivel. A fesztiválra utazó nyolcszázötven magyar fiatal számára megkezdődnek az előkészületek. Megyénkben ma, július 30-án tartanak előkészítő jellegű találkozót a kiutazók a sóstói KlSZ-isko- lán. Itt az egész napos program során tájékoztatót kapnak a Szovjetunió életéről, eredményeiről, a magyar— szovjet kapcsolatok alakulásáról, a Komszomol és a KISZ együttműködéséről, az első fesztiválról és a lenin- grádi programról. A felkészítésen nemcsak a fesztiválra utazó húsz fiatal vesz részt, hanem az a tizenhat megyebeli fiú és lány is, akik a barátságfesztivállal egy időben szovjetunióbeli testvérmegyébe, a Kárpátontúli területre utaznak. Az ottani komszo- molisták vendégeiként ők is gazdag program részesei lesznek augusztus 20. és 25. között. A vásárosnaményi faforgácslapgyárban a három hónapja üzembe helyezett új csiszológép egyik minőségi ellenőre Császár Katalin. Termékváltás tempósabban Hogyan segíti a termelést a pártalapszervezet az ISG-ben? Az Ipari Szerelvény és Gépgyár mátészalkai szerelvénygyárában termékváltással kezdték az évet. Menetközben kiderült, hogy a gyárba telepített új termék gyártását nem készítették elő kellően. Sem a géppark állapota, sem pedig az előre gyártás nem volt megfelelő. Az alkatrészellátás is akadozott. Á boríték s a népgazdaság Mire a pártalapszervezet a meglévő nehézségekre felhívta a figyelmet, újabb gondok jelentkeztek. Kiderült, hogy a mátészalkai kollektíva által először gyártott termék szerelésénél a tapasztalatok hiánya, a gyakorlatlanság miatt elmaradtak a tervteljesítéssel. A gyárban kondenzedénye- ket, nagyméretű ipari csapokat, öntöttvas, acél- és egyéb szelepeket, gőznyomáscsökkentőket gyártanak exportra és hazai felhasználásra. Az 510 dolgozó ez évi terve 157 millió forint. A gyári kötelezettségek teljesítésének elmulasztása nemcsak a gyáriak borítékjában jelent hiányt, hanem a népgazdaságban is. így érthető, hogy a három pártcsoportban tevékenykedő 40 kommunista különös gonddal követi a termelés folyamatait. Az alapszervezeti vezetőségi ülések, a pártcsoport-értekezletek és az alapszervezeti taggyűlések napirendjén szinte minden alkalommal tárgyalnak termelést segítő feladatokról. Hegmaradni a piacon Guti Lajos tmk-vezető, az alapszervezet párttitkára elmondta azt is, hogy az év eleji termékváltás jó iskola volt mind a gazdasági, mind pedig a pártvezetésnek. Ennek alapján kérték a kommunistákat, hogy az új termék gyártását jobban szerettessék meg dolgozótársaikkal. A gyár csak úgy tud versenyképes maradni, ha min den piacon jól értékesíthető árut szállít megrendelőinek. Ehhez elengedhetetlen a takarékos gazdálkodás az élő munkával és a termelési eszközökkel. Az üzem- és munkaszervezés változatlanul megkülönböztetett feladat — vallják az ISG kommunistái. A közeljövőben nyugatnémet licenc alapján UNIVÁM visz- szacsapószelepeket fognak gyártani. Az év eleji tapasztalatok alapján már most felhívták a gazdaságvezetés figyelmét a gyártás-előkészítésre, az új gyártmány gépi igényére, az anyag, a gyártó- eszközök, valamint a megfelelő dokumentáció biztosítására. És még ez is csak a dolgok egyik oldala. A termelés másik döntő tényezője a terveket megvalósító ember. Az alapszervezeti taggyűlések egyikén leszögezték, hogy a gyárban dolgozó szakemberek tudása megfelelő előképzéssel, betanulással elegendő az új termék gyártásához. Kiterjedt a figyelmük a kooperáló (közöttük az öntő) vállalatokkal való jobb együttműködésre, a pontosabb félkész termék gyártására. Újabb igények Az ISG gazdasági vezetői a gyár kapacitását a következő évre teljes egészében lekötötték. Termékeikre azonban újabb külföldi cégek és hazai vállalatok is bejelentették igényüket. Ezeknek elfogadása plusz 30 százalékos termelésfelfutást vonna maga után. Ehhez hozzá kell venni az új termék bevezetésénél jelentkező nehézségeket is. így a plusz 30 százalékos felfutás ma még nem látszik teljesíthetőnek. A kommunisták és a gazdasági vezetés keresik azokat a helyi tartalékokat, amelyeknek a kihasználásával valamennyi megrendelőjüknek eleget tudnának tenni. • Sigér Imre LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bizottsága 1976 decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban szocialista brigád vezetőket: milyen területen látnak eddig kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Mán Ilona, a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár ifjúsági I-es női ezüstkoszorús szocialista brigádjának a vezetője. — Továbbra is bizonyítani akarunk. Éppen ezért nem azon kesergünk, hogy a múlt évben elveszítettük arany fokozatunkat, hanem minden erőnkkel azon fáradozunk, hogy visszaszerezzük még ebben az évben. Tudjuk, hogy a vállalat többi brigádja sem pihen a babérjain. Ezért írónkét a minőség javításá- ~a, a takarékosságra, a nunkaidő jó kihasználására toncentráljük. Ez eddig sí- terült. Az ön- és a munkaközi meózás eredményeként hibás felsőrészt nem adunk ki a kezeink közül. — Huszonnyolc tagú brigádom az ABC-tüzödében dolgozik. A fiatalasszonyok és lányok közül huszonegyen rendelkeznek szak- -nunkás-bizonyítvánnyal. A gyár éves terve 800 ezer pár cipő, amelynek az értéke 212 millió forint. Az általunk gyártott cipők majdnem háromnegyed része hazai forgalomba kerül. Egy kis rész megy nyugati exportra. Huszonöt százalékát a Szovjetunió vásárolja meg. Ehhez kapcsolódik vállalásunk is. A szovjet megrendelést a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a harmadik negyedév végére teljesítjük. — Mindez így leírva egyszerűnek tűnik. A valóság bonyolultabb. Az ezüstkoszorú ellenére van még, akire a brigád rászól, hogy vegye rövidebbre a cigarettaszünetet, hogy használja ki jobban a munkaidejét. Ismereteinket is nagyobb intenzitással kellene gyarapítani. Ügy érzem, hogy kevesen veszünk részt aktív politikai képzésben. Szakmai ismereteink bővítésének sem csak az az egyetlen módja, hogy a szalag mellett elsajátítunk több munkafolyamatot. — Gondunk van a házon belüli anyagellátással. A szabászat nem minden esetben tud biztosítani elegendő felAki válaszol: MAn ILONA szocialista brigádvezető dolgozásra előkészített felsőrészt. Ilyenkor a kismamaműszak és a Nyírbog- dányban készített, s feldolgozásra váró anyag menti meg a helyzetet. Egyszer ennek is jó lenne végét vetni. — Mostanában sok elmarasztaló szót lehet hallani a cipőiparral kapcsolatban. Becsületes munkánk hitelét rajtunk kívül álló tényezők is rontják. A bőr minőségére gondolok. Példának a legutóbbi esetet hozom: a gyárba a napokban beérkezett kétezer méter bőrből csak 25 százalék felelt meg annak a minőségnek, amilyenben a bőrgyár szállította. És hasonló eset sokszor ismétlődik. Rossz minőségű bőrből nem lehet elsőosztályú, külföldön is piacképes árut előállítani — Munkánk becsmérlésének másik Színhelyé a kereskedelem, pontosabban a cipőb'olt. Szent igaz, mi vagyunk a vásárlókért és nem fordítva. De nem a spekuláns vásárlóért, akik raffinált módszereikkel egy cipő árán évszakonként váltják cipőiket. Közben minden alkalommal minket marasztalnak el. — Nem hagynám ki azt sem. hogy a cipőiparban használt gépek pótalkatrész-ellátása sokszor hátráltatja terveink teljesítését. Többször előfordult már, hogy emiatt a régi jó kézi módszerhez fordultunk, hogy ne álljon le a termelés. — A gyár gépeit villamos áram működteti. Itt, a város szélén az áramhiány ismert jelenség. Már arra is volt példa, hogy fél műszakot is vártunk elektromos energiára. Előfordult, hogy eleve hazaküldtek bennünket. A tetőn A város zaja, ha volt is ilyen kora hajnalban, nem jutott el Borbányára. Tulajdonképpen a ház már készen volt. Ezen az utolsó napon, amikor a mi segítségünk is kellett, már csak a palázás volt hátra. Ott volt a szocialista brigád. A felrakásnál szintén. Any- nyian jöttek, hogy szerszám sem jutott mindenkinek. Persze hazamenni nem akart egy sem. A tetőt már a két ács rakta fel szombaton és vasárnap. ök is KEMÉV-esek, csak más brigádban dolgoznak. Munka közben szokás szerint megindult ..a beszélgetés, a csipkelődés. Mert egymást ugratni igyekezett mindenki, de főleg a két ácsmester. Ügy tíz óra felé, Gyuri, a fiatalabb mester azt kérdezte az öregtől: — Aztán történt-e valami az éjjel odahaza a faluban, Ferenc bátyám? — Na hallod — kapta fel a szót az idősebb ács. — Azt mondtam már ugye, hogy lakodalom volt nálunk az éjjel. Szóval, amikor este a vacsora megvolt, a menyasszony szőrin-lábán eltűnt. — Azannyát! — tette le a kalapácsot érdeklődve a fiatal mester. — Aztán mi történt? — Hát az történt, hogy egész éjjel keresték mindenfelé, de nem találták. — De hát valahol csak elkapták? — lovalta magát mindjobban a Gyuri. — Ügy elbújt az, pajtás, hogy ejak kivirradt reggel taláták meg. Elbújt a verembe. Tudták az öregről, hogy szeret nagyokat mondani, ámulatba ejteni másokat. Mosolyogtak rajta. A munka közben haladt és a tető úgy telt, húzódott felfelé, mint egy üres ballon, ha vizet engednek bele. Valaki meg is jegyezte: — Nemsokára az utcáról is látni lehet, mit alkottunk. — Na, ez az — csatlakozott a fiatal ácsmester. — Hát mondják meg, van attól jobb érzés, mint amikor az ember befejez egy munkát? Lejön a tetőről, megnézi közelről, majd távolabb megy, onnan is vizsgálja, gyönyörködik benne. — Hát, ha nem tudnád fiacskám, ez az alkotás öröme. Ez az, amit mondjuk egy irodás ember soha nem érezhet. — És mondjuk egy tervező sem, Feri bátyám? — Tervező, tervező! A terv is csak papír. Ha mi nem vagyunk, fiam, ezt tanuld meg, a terv nem ér semmit. Na persze még te sem tudhatod, mi az az igazi nagy érzés. Ahhoz még túl fiatal vagy, még nemigen építettél egy olyan nagyobb házat, egy olyan igazi kolosszális épületet. — Azt mondja Feri bátyám? — így a fiatalabb mester, de mi már tudtuk, hogy nem hagyja annyiban a dolgot. Ö is ámulatba ejti majd az öreget. ' — Azt. Tudniillik majd, ha az unokáddal sétálsz és elmégy egy ilyen épület, vagy nagy ház mellett, felmutatsz rá és azt mondod: 14tod fiam, ezt is én csináltam. — Nem gondolja Ferenc bátyám, hogy már én is csináltam ilyet? — Nem mondanád meg, hol van az a nagy ház? — Megmondhatom. De előbb fogadjunk egy üveg rizlingbe. Csak hogy ne menjen már simán a dolog. — Állom — mondja az öreg gyorsan. — Na akkor forduljon Feri bátyám a város felé. Az ott, látja. A ház, amelyiken a csillag van. Ott a tizedik emeleten, a csillag körül én zsaluztam. A fiúk a tanúk rá. A z öreg ezután csak azt kérdezte: — Aztán szódával kéred a rizlinget? — Jó lesz nekem tisztán is, Ferenc bátyám! F. F.
