Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-23 / 172. szám

1977. július 23. KELET-MAGYARORSZÁG 5 \ lengyel Tátrában a hegyi mentők alkalmazzák a helikop­tert is munkájukban. Most, hogy a tetőpontjára hágott a tu­ristaszezon, sajnos gyakran van szükség a bajba került ama- ;őr alpinisták megsegítésére. (Fotó — CAF — MTI — KS) HÍREK M Kelet­agyarország KÉPEK Műsortábla „Hová menjünk szó­rakozni?” — gyakori a kérdés a fiatalok, de az idősebbek körében is. Aki meg akarja tudni, milyen lehetőségei van­nak, az átböngészheti a nyíregyházi Műsorka­lauzt, abban mindent megtalálhat. Esetleg el­olvassa lapunkban a mo­zi- illetve színházmű­sort, netán nekiindul plakátokat keresni a vá­rosban. Ez utóbbi a leg­fáradságosabb vállalko­zás, hiszen már arról többször szó esett: túl­zottan is „központköz­pontú” a megyeszékhe­lyen a hirdetőtáblák, plakátok elhelyezése. Ezért üdvözölhetjük örömmel, hogy műsor­táblát állítottak föl nem­régiben a Tanácsköztár­saság téren. Ezen min­dent egy helyen talál a kíváncsi járókelő — a mozik műsorától a sza­badtéri színpadig, az if­júsági parktól a műve­lődési házak programjá­ig. Az ötlet kiváló. Sze­retnénk a város több pontján is hasonló mű­sortáblákat látni mi­előbb! Ha a javaslattal elkéstünk, s már készül­nek is e táblák, akkor örömmel mondhatjuk: végre a műsortájékozta­tók hiánya is — lekerül a műsorról... (tgy) ABC a Jósában Űj ABC-áruházzal gazdago­dik hamarosan aJósaváros. A létesítmény az Etelköz folyta­tása a városrész felé. Kivitele­zője, a SZÁÉV 9 millió forintos költséggel építette. Műszaki átadását hétfőn tartja a me­gyei beruházási vállalat. Sikeres véradást rendezett július 20-án a nyíregyházi vérellátó alközpont Mátészal­kán, a Szatmár Bútorgyár­ban. Ezúttal a gyár 75 dolgo­zója adott vért. HÉTFŐTŐL: Kollektív szabadságon a VOR Egyszerre kapják meg sza­badságukat július 25-én, hét­főtől a Vörös Október Férfi­ruhagyár nyíregyházi gyárá­nak dolgozói. Az augusztus 8- ig tartó kollektív szabadság ideje alatt karbantartók ve­szik birtokba az üzemcsarno­kokat. Valamennyi gépet át­vizsgálnak, újra cserélik a törött, kapott alkatrészeket, kitakarítják a helyiségeket s kifestik a szociális létesítmé­nyeket. A gyár 922 dolgozója közül ez alatt többen üdülni mennek. Negyven KISZ-es Csehszlovákiába és Lengyel- országba utazik egyhetes ki­rándulásra. SZOT-beutalót 42 munkás kapott. A vállalat sa­ját üdülőiben: a Római par­ton 37-en, Gödön 17-en, Agár- don 4-en pihennek két hétig, illetve 10 napig. Ez idő alatt a VOR gyermeküdülőjébe a nyíregyházi gyáregység 32 dolgozójának csemetéjét vi­szik el. Szintén negyvenen vesznek részt a zalaegerszegi ruhagyárba szervezett 4 na­pos tapasztalatcserén. OTP-lakások Nyíregyházán Elkészült 40 új OTP-lakás Nyíregyházán, a Kodály Zol­tán úton. A 10 millió forin­tos költséggel épült házban július végén kapják meg új otthonukat a lakók. A laká­sokat a Szabolcs megyei Ál­lami Építőipari Vállalat épí­tette. Üj könyv Uitz Béla Tégla F ehérgy armatról Jelenleg napi 140 ezer kö­zepes méretű egységnek meg­felelő mennyiségű téglát gyártanak az Észak-magyar­országi Tégla- és Cserépipari Vállalat fehérgyarmati gyá­rában. Ezek értéke közel 120—130 ezer forint. A ter­melt mennyiség nagy részét megyén belül használják föl. Kisebb mennyiségben küld a gyáregység Borsod és Pest megyébe is a termékekből. NYÍRBÁTORI faipari VÁLLALAT Tolltartók és vonalzók Jelentős mennyiségben ké­szít tanszereket is a Nyírbá­tori Faipari Vállalat. Eddig 400 ezer vonalzót gyártottak, 14 féle méretben az idén. A hagyományos, fölnyitható te­tejű, felül virággal, vagy já­tékos mesealakokkal díszített tolltartóból 12 ezer készült. A PIÉRT Vállalat megrendelé­sére szállított tanszerek érté­ke közel 1 millió 160 ezer fo­rint. Év végéig még egyszer ennyi tolltartó és vonalzó gyártását tervezik. Paszabi szőttes Lengyelországba Három szövőszéken, hagyo­mányos módon készül a szőt­tes a paszabi háziipari szö­vetkezetben. Elsősorban bel­földi megrendelésre szállíta­nak termékeket, de eseten­ként dolgoznak külföldi meg­rendelők részére is. Csü­törtökön kezdték meg egy 80 ezer forint értékű tétel szö­vését — lengyel exportra. Ezen belül hagyományos ab­roszokat, futókat, párnákat készítenek a szövetkezetben. A darabok szövését augusz­tus közepére fejezik be. Fiatalok társadalmi munkán KISZ-műszakot tartottak az elmúlt szombaton a Kelet­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat eperjeskei építkezésének kiszesei. Az akció keretében 11 önkéntes fiatal mintegy 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett: vakoltak, közfalat állítottak, zsaluztak. VIGYÁZAT! Vezeték áram alatt A Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága felhívja a lakosság és az érdekeltek fi­gyelmét, hogy a Bököny— Geszteréd—Érpatak határá­ban épült új 20 kilovoltos ge­rincvezetéket július 28-án áram alá helyezi. A vezeték- tartó oszlopokra felmászni, vagy a vezetéket megközelí­teni szigorúan tilos, mivel a vezeték érintése életveszélyes. Könyvek Tiszalökön A gyermek-, a szépirodalmi, és a tudományos könyveket keresik legr.igyobb számban a Tiszalöki ÁFÉSZ könyves­boltjában. Az első félévben 370 ezer forint értékű kötet lelt gazdára a boltban. Leg­nagyobb forgalmat júniusban bonyolítottak le: 98 ezer fo­rintért vásároltak könyveket, különféle nyomtatványokat az üzletben. MEGKÉRDEZTÜK: Miért nincs kelkáposzta? Hiába keresünk ezekben a napokban kelkáposztát és karfiolt a zöldségboltokban. A válasz csaknem minden eset­ben elutasító: ez a két kere­sett cikk nem kaphatót Me­gyénk legnagyobb zöldség­gyümölcs ellátójáról, a ZÖLDÉRT Vállalattól érdek­lődtünk arról, hogy mi okoz­za a hiányt? A karfiol első termése már lefutott. A júniusi szá­raz, meleg időjárás hatására sajnos, a minősége sem volt megfelelő. A kis karfiolrózsák valósággal megaszalódtak, ki­száradtak a tűző napon. Kel­káposztát Szabolcsban csak minimális mennyiségben, vagy egyáltalán nem termesz­tenek a termelőszövetkezetek. Ami volt, elfogyott, így ebből a növényből is „behozatalra” szorulunk Ezt a cikket Békés megyéből szoktuk vásárolni. A kocsik mostanában mindig üresen térnek vissza: a kel­káposzta és a karfiol más megyékben is hiánycikk. Csak a kistermelők szállítanak ap­róbb tételeket egy-egy boltba. A pár kilónyi áru szinte per­cek alatt elfogy. A kelkáposzta és a karfiol másodvetése rövidesen te­remni kezd. Várhatóan egy­másfél hét múlva érik be a következő termést a két cikk ekkor újra megjelenik a bol­tok pultjain. Lottó­nyerőszámok 9, 48, 59, 84, 90 ÍRÖ-OLV ASÖ TALÁLKO­ZÓT tartottak csütörtökön Ti- szadobon, az olvasótáborban. Dr. Katona Béla fiatal szabol­csi költőket mutatott be. Pénz a villanyórában Háromszor volt már büntetve lopásért Kiss Attila 23 éves nyír­egyházi alkalmi munkás. Ez év május 14-én este feleségével a MÁV kultúrotthonban szórakoz­tak, s asztalukhoz ült egy isme­rősük. A vendég meghívta őket az Arany Szarvasba, innen a Ko­ronába mentek, s mindent az is­merős fizetett. Záróra körül még egy üveg bort is vett, amelyet a Kossuth téren egy pádon bontot­tak fel. Kiss felesége hazament, a két férfi pedig iszogatta a Zöldszilvánit. Egy idő után az ismerős elaludt, Kiss pedig — mivel korábban látta honnan szedi elő a pénzt, — meglopta. 1200 forintot vett el tőle, majd magára hagyta vendéglátóját. A fiút reggel rendőrök éb­resztették fel, s ekkor vette ész­re, hogy hiányzik a pénze. Eszé. be jutott, hogy Kiss Attilával szórakozott és nyomban a laká­sára ment a rendőrökkel együtt. Kiss rövid tagadás után a vil­lanyóra szekrényéből szedte elő a lopott pénzt. A Nyíregyházi Já­rásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa többszörösen visszaeső által elhárításra képtelen személy sérelmére elkövetett lopásért Kiss Attilát 2 év 2 hónap szigorított börtönben letöltendő szabadság- vesztésre Ítélte, s 2 évre eltiltot­ta a kőzügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős. Július 23., szombat KRÓNIKA LENKE NAPJA A Nap kél 4 óra 11 perc­kor, nyugszik 19 óra 30 perckor. A Hold kél 11 óra 58 perc­kor, nyugszik 22 óra 50 perckor. Száz évvel ezelőtt, 1877. július 23-án született Kecs­keméten — és 1935 őszén halt meg Szegeden — Bibó István ismert néprajztudós, könyvtárigazgató. A budapesti egyetemen 1909-ben szerzett bölcsész- doktori oklevelet; a követ­kező esztendőkben a közok­tatásügyi minisztériumba került. 1920-ban megbízták a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének megszervezésével, s né­hány évig ő volt az iskolán kívüli népművelés országos főfelügyelője is. 1924-ben nevezték ki a szegedi egye. temi könyvtár igazgatójává. Az 1920-as évek elején szerkesztette a Társadalom- tudomány, majd 1929 és 1935 között a Népünk és Nyel­vünk című, Szegeden meg­jelenő folyóiratot. Sokol­dalú tudományos munkás­ságot végzett, s jellemessé­gét mutatja, hogy — az ak­kori hivatalos álláspont el­lenére — segítette az 1930-as években jelentkező faluku­tatókat, Erdei Ferencet, Ortutay Gyulát és társait. Főbb munkái: A primitív ember világa. Földrajzi szempontok a magyar lélek mai megítélésében, A szá­mok szerepének és jelenté­sének kialakulása az embe­riség történetében. Várható Időjárás ma es­tig: csak kissé megnövekvő felhőzet, legfeljebb egy-két helyen átfutó záporral, nap­közben megélénkülő észak- nyugati, északi szél. A nappali felmelegedés erő­södik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 23—28 fok között. Gázrobbanás — faliújságon Bizonyára meglesz a várt ha. tásuk azoknak a fényképes tab­lóknak, melyek most készültek el a nyírbátori járási tűzoltó­parancsnokságon. Egy súlyos kö­vetkezményekkel járó gázrobba­násról számol be a szöveg, a fényképek pedig szemléletesen bemutatják, mit tett a máriapó- csi házzal a propán-bután pa­lack robbanása. A felelőtlenül le­szerelt palackból kiömlő ,gáz megtöltötte a lakást, és hatalmas detonációval szinte a levegőbe röpítette a házat, csaknem tel­jesen rombadöntve az épületet. Annak idején hírt adtunk a sze­rencsére emberéletet nem köve­telő esetről — a tablók azonban jóval részletesebben és tanulsá­gosabban számolnak be róla. A tervek szerint a járás köz­ségeiben kifüggesztik a táblákat, hogy hasonló eseteket megelőzze­nek. A kezdeményezés példa­mutató, a tűzmegelőzési mun­kában nagy segítséget nyújthat ez a módszer. A nyírbátori tűz­oltók szeretnék tovább fejleszte. ni ötletüket: „Tűzvédelmi Hír­adó” cím alatt faliújságszerű is­mertetőket adnak ki a községek­nek. Ezeken rendszeres időköz­ben cserélik a híreket és fény­képeket, hogy egy-egy tűzesetből ne csak az érintett község vagy a város lakói vonhassanak le ta­nulságokat, hanem a járás min­den községében ha másképp nem, hát „más kárán tanuljanak” az ott élők ... (tgy) Kabátok az NSZK-ba Divatos női kabátok ké­szülnek egy NSZK-beli válla­lat megrendelésére a Nyír­egyházi Divatruházati Válla­latnál. Legutóbb 2860 télika­bátot szállítottak el. A meg­rakott kamion július l11-én in­dult útnak a nagy tételű kül­deménnyel. A győztes, aki a legtöbb csukát fogta... (Kallus László rajza) A falu végi úsztatőban...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom