Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-23 / 172. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. július 23. Panasz nyomán Kisvárdán Vízben a Víz utcai házak Paradox a helyzet a kisvár- dai Víz utcában. Az udvarokat belvíz borítja, járda helyett mély árok kígyózik a házak között, több helyen díszeleg a régi tó maradványa. (Mellesleg a szomszéd utcát Tó utcának keresztelték.) Folyadék kánikulában is bőben akad, de ivásra alkalmas víz sehol sincs az utcában. Az egyik panaszosunk: „Annak idején közművesített telekként vásároltuk ezeket a helyeket. A tanácson akkor azt ígérték, hogy 1975 végére beszerelik az utcába a vezetékes ivóvizet.” A második panaszos: „Hiába a salak, a homok és a magas fundamentum, a ház 5 centit süly- lyedt és megrepedeztek a falak. A helyreállításhoz 80 ezer forint belvizes kölcsönt kellett felvennem.” A harmadik panaszos: „Közvetlenülaz ablakunk alatt szól a békaszerenád, sok a szúnyog és a vízi pocok. A férjem átrakómunkás Záhonyban, így én hordom a vizet a szomszéd utcáról a két pici gyereknek.” A panaszos asszony ablakához kereken 5 méterre van a tó jókora maradványa. A Víz utca központi helyen fekszik, mindössze kétszáz méterre a főutcához. Az ivóvíz beszereléséhez, az út és a járda elkészítéséhez addig hozzá sem lehet fogni, amíg a magas talajvizet el nem vezetik, amíg a tavakat le nem csapolják, az árkot ki nem tisztítják. Panaszosaink szerint azért a gond, mert amikor a tanács intézte az ügyeket, nem akadt kivitelező, amikor lett volna kivitelező, a tanács nem intézte az ügyeket. Ezt az állítást megerősíti a SZAVICSAV illetékese: „A tanács idén akkor keresett meg bennünket, amikor már egész évre le volt kötve a kapacitásunk.” A városi tanács illetékes osztályán ezt mondják: „Nehéz kivitelezőt találni. A KE- MÉV ilyen kis munkát nem vállal. Tovább tárgyalunk a SZAVICSAV-val, és ha minden jól megy, még a nyáron hozzálátnak a munkához.” Szerintünk a munkát — például az árok tisztítását — a lakosság is segítheti. A Víz utca lakói sürgősen kivitelezőt és vizet keresnek. Ivásra alkalmas vizet. (nábrádi) Álevéltáros D án olyan irat. amelyhez száz éve emberi kéz nem nyúlt. Amikor a levéltáros elé kerülnek a régi korok feljegyzései — egy kicsit a világjárókhoz hasonlít. Nem térben, hanem időben utazik. De mi számára az iránytű? — A fondjegyzék — válaszol Veczán Károlyné, a megyei levéltár dolgozója, aki 1970 óta levéltáros. A fondjegyzék korok és témák szerint sorolja be az iratokat. De ez majd csak any- nyi segítség, mint az utazónak, ha tudja, merre van észak, merre dél... Hisz' minden iratköteg rejthet titkot, amelyre kíváncsian vár a tudománvos munkáját készítő, a diák, vagy éppen a nyugdíjazás előtt álló ember .. . — Jólesik segíteni a hozzánk fordulókon — folytatja Veczán Károlyné. — Előfordul, hogy 8—10 éves munkaviszonyról találunk iratokat, melyeket már csak mi őrzünk a levéltárban, s a mi igazolásunk a döntő. Jönnek hagyatéki ügyekben is az ország minden tájáról, sőt néha külföldről is megkeresnek bennünket. Naponta átlagosan három érdeklődő keresi meg a levéltárat a régi iratokból kiolvasható különféle igazolások miatt... Napok, hetek vagy hónapok türelmes keresgélése hozza meg olykor az eredményt. 3500 méter hosszúságot kitevő utazás ez naponta az iratpolcok körül. S mennyivel egyszerűbb lenne azt mondani: sajnos nincs semmi nyom, nem találjuk. De a lelkiismeret nem engedi az ilyen megoldásokat. A háttérben maradó levéltáros szorgos, kereső, kutató munkája nem látszik az iskolai vagy tudományos dolgozatokon, vagy a néhány száz forinttal több nyugdíjat jelentő postautalványon — de valójában ott van. Veczán Károlyné a napi praktikus munkák mellett arra is időt szakít, hogy kedvenc térképeivel törődjön. A kéziratos térképekből — amelyeket kézzel rajzoltak a múlt században és a későbbi évtizedekben — kiállításnyi anyagot készít a levéltár előszobájában. S mi volt a legszemélyesebb élménye eddig? — Amikor véletlenül rábukkantam a férjem családjának egyik vagyonmegállapítási iratára, még az 1700-as évekből. Ekkor még így írták a családi nevüket: Vetzán. Megtudtuk, hogy nem voltak sem gazdagok, sem szegények. S minek örül a levéltáros otthonában, távolodva az évszázadok üzeneteitől? — Ha levelet kapok a Pesten tanuló egyetemista és főiskolás lányaimtól... (P. G.) Típusterv paneles lakóépületekre Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium műszaki-tervezési főosztályának irányításával négy budapesti és hat vidéki regionális tervezőintézetben kidolgozták az V. ötéves tervidőszakban építhető paneles lakóépületek típusterveit, amit részletes katalógusban fogott össze és adott közre most a tervezésfejlesztési és típustervező intézet. A katalógus költségadatokat nem tartalmaz, mégis határt szab a beruházási költségeknek. A tervezők és a kivitelezők ugyanis az egyes típustervek kivitelezésének költségvetését közösen elkészítették, s ennek alapján a minisztérium döntött az alapozás nélküli épületszekciók hatósági áráról. A minisztérium tudta nélkül tehát ezeken az árakon már nem lehet változtatni ebben a tervidőszakban. Az új típustervek alapján változatlan felszereltséggel, átlagosan 53 négyzetméter alapterületű modern lakások épülnek. A költségnormák adta lehetőségeken belül az alapterület nagyon körültekintő kihasználására, a korábbinál jobban lakható, célszerűbben beosztott lakások kialakítására törekedtek. A típustervgyűjtemény katalógusát megkapták a tanácsok, a beruházók, a tervező és kivitelező vállalatok. Üj hotel a szigeten A Margitszigeten épfiit Danubius Gyógyszálló szerkezeti munkái elkészültek és megkezdődött a külső-belső szerelés. (MTI fotó, Soós Lajos felvétele - K8) Dühöngőfal és mászó fa Parkrendezés Nem kerülnek tűzbe a nyíregyházi Dózsa Tsz kivágott fái. Letisztított, simára csiszolt törzsükből ötletes fafigurák, mászófák készülnek. Rövidesen el is foglalják helyüket az épülő jósavárosi játszótereken. A Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat ezzel az új ötlettel is gazdagítja a fölszerelhető játékok sorát. Szükség van az ilyen javaslatokra, mert Jósavárosban nagy felületen; a szabad terek 30 százalékán álakítanak ki játszótereket. A lengő- és billenőhinták, forgók, mászó- kák mellett érdekes újdonság a dühöngőfal. A hatalJósavárosban tett fákat, növényeket nem egyszer át kell költöztetni. Ezekben a napokban a vállalat több, mint 30 dolgozója tevékenykedik a városrészben. Legfontosabb feladat a 15-ös és 9-es iskola környékének rendezése. A nehéz földmunkák már befejeződtek. A következő lépés 172 fa, kétezer cserje, több, mint félszáz fenyő, 640 évelő virág és közel 200 tő rózsa kiültetése. Ez alatt folyamatosan halad a játszóterek fölszerelése is. A munkát ősz elejére fejezik be. Bibliotheca historica Két új sorozatot indított illetve indít az idén útjára az Európa Könyvkiadó bibliofil osztálya, a Magyar Helikon: a Bibliotheca historicat és a kézirattárt. A Bibliotheca historica művelődéstörténeti sorozat első köteteként a könyvhétre jelent meg „Galeotto Marzio, Mátyás királynak kiváló bölcs, tréfás mondásaiból és tetteiről szóló könyv”. A kiadó a jövőben rendszeresebbé kívánja tenni a történelmi és művelődéstörténeti örökséggel foglalkozó művek közkinccsé tételét. Az új sorozat elsősorban a magyar történelem legfontosabb és legolvasmányosabb forrásait, emlékiratait öleli fel. Válasz cikkünkre Guszevi gondok Szeretnék hozzászólni a Kelet-Magyarország július 10-i számában Guszevi gondok címmel megjelent cikkhez. Ez a lakótelep nem méltó névadójához. Jó lenne kideríteni: kik miatt esett eny- nyire vissza a színvonal. Húsz évvel ezelőtt valóban csendes, barátságos volt a szép fák között, a névadójának kijáró emlékmű társaságában. A;, üzletsor nem tölti be hivatását, hiába állítja ezt a tanács főelőadója. A cikkben szereplő csoportvezetővel sem értek egyet. Átmeneti jellegű húsz éve, és még mindig nem tudják a jövőjét? Akkor miért költöttek milliókat a felújítására, talán azért, hogy a kivitelezőknek haszna legyen belőle? A felújítás több lakónak bosszúság volt. A tetők azóta jobban beáznak, az új ablakok nem zárnak rendesen. A felújítási pénzen sok új lakást építhettek volna. Én is átmeneti lakásban lakom éppen húsz éve. Három éve egyedül élek, egy minigarzont kértem e nagy lakás helyett, de még nem kaptam. Ezzel szemben a szűk minigarzonokban kétgyermekes családok élnek. Pesten kérve kérik az egyedül állókat, hogy nagy lakásukat cseréljék kisebbre. Itt miért nem lehet? Antal Józsefné Kállai Éva u. 1. MUNKAJOG (2.) II szabadság kiadásának szabályai más betonfalak két oldalára színes kockákba írt számokat festenek. Ezeken akár egész nap versenyezhetnek a gyerekek: ki tud a labdájával többet, magasabbat dobni. Utolsó szakaszához érkezett a városrész szépítésének munkája. A kertészet szakemberei ötödik éve dolgoznak itt. Most fejezik be a sétányok, utak, zöldterületek kialakítását is. Idén 2—2,5 millió forintot költenek a városrész rendezésére. Az elmúlt években 107 ezer négyzetméter területet művelt meg itt a vállalat. A gyöngykaviccsal, aszfalttal, kőlapokkal fedett járdák mentén rózsákat, évelő virágokat, fákat, cserjéket s 74 ezer négyzetméteren pázsitot telepítettek. Nehezíti a munkát, hogy az új honfoglalók között sokan szeretnének saját kiskertet az ablakuk alatt. Jósaváros parkjai, terei azonban központi tervek alapján készülnek, s ez sokszor nem esik egybe a lakók elképzeléseivel. Ezért az összevissza ülteCélszerű, ha az üzemek, műhelyek és osztályok — létszám szerint, személyre lebontva — előre elkészítik éves szabadságolási tervüket. Természetesen a dolgozó kérelmére engedélyezhető a szabadságnak eltérő időben való kiadása is. A szabadság kiadásának időpontját a vállalat határozza meg, de annak beosztása előtt a dolgozót meg kell hallgatni és kívánságait lehetőség szerint figyelembe kell venni. A gyermekes dolgozókat, valamint azokat, akik már hosszabb időt töltöttek a vállalatnál, kívánatos előnyben részesíteni. A terv összeállításakor azt is vegyék figyelembe, hogy aki egyik évben nyáron volt szabadságon, arra a következő években télen, ősszel, utána tavasszal kerüljön sor. A szabadság időpontját — a kollektiv szerződés eltérő rendelkezésének hiányában — legkésőbb a kiadás előtt egy hónappal közölni kell a dolgozó- váhCsak a dolgozó beleegyezésével Helyes, ha a dolgozót az évi rendes szabadságának mértékéről az év elején írásban tájékoztatják, s egyben felhívják, hogy megadott határidőn belül közölje: mely Időpontban és mértékben kívánja szabadságát igénybe venni. Munkatorlódás, betegség vagy más ok miatt ha a szabadságot el kell halasztani, akkor később, az akadályoztatás megszűntétől számított 30 napon belül kell kiadni. Ezt az időpontot viszont a vállalat csak a dolgozó beleegyezésével vagy rendkívüli ok miatt változtathatja meg; a kollektív szerződés eltérő határidőt is előírhat. Ha a munkaviszony — az áthelyezés esetét nem számítva — évközben kezdődött, csak az évi alap- és pótszabadság arányos része jár, kiadása csak a munka- viszony első 6 hónapjának elteltével igényelhető. A szabadság, kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki. Ilyen esetben is biztosítani kell, hogy egybefüggően vehesse ki a hat munkanap szabadságot. Különleges esetek A munkaviszony év közbeni megszűnése, vagy sor- (első tényleges) katonai szolgálatra történő bevonulás esetén, ha emiatt a szabadságot az év folyamán már nem lehet kiadni, úgy annak a vállalatnál eltöltött időre eső arányos részét az évben meg kell váltani. Ha pedig a dolgozó már több szabadságot vett igénybe, mint amennyi az évből a vállalatnál eltöltött idővel arányos volna, a különbözeire járó átlagkeresetet munkabéréből le kell vonni, illetőleg tartozását a „munkavállalói igazolólapéra fel kell jegyezni. Nem szabad a többletet levonni, ha a dolgozót sorkatonai szolgálatra hívták be, vagy munkaviszonya nyugdíjaztatása miatt, esetleg halála következtében szűnt meg. Az áthelyezett dolgozó együttesen kapja meg szabadságát a két vállalattól. Miután a javító-nevelő munkára ítélt dolgozónak a büntetés alatt szünetel a munkaviszonya, azért az évnek csak arra az időszakára illeti meg a rendes szabadság arányos része, amikor már a munkaviszonya alapján végzett munkát. Beszámított szabadnapok A hét minden napja munkanap, függetlenül attól, hogy a dolgozónak a vállalati munkaidőbeosztás szerint (például ötnapos munkahét esetén szombaton stb.) munkát kell-e végeznie. E szabály alapvető célja az, hogy a dolgozónak a munkahét hosszától függetlenül azonos mértékű szabadságot kell biztosítani. Ugyanis ha a szabadnapokat nem kellene beszámítani a szabadságidőbe, akkor pl. egy évben 24 munkanap szabadságra jogosult dolgozó, 5 és fél napos munkahét esetén legalább évi 16 órai átlag- keresettel és két munkanappal — 5 napos munkahét esetén pedig legalább évi 32 órai átlagkeresettel és 4 munkanappal — több szabadságban részesülne a heti 44 órás munkaidőt hat nap alatt ledolgozókkal szemben. Egyenértékűség tehát akkor jön létre, ha a részletekben kiadott szabadságot is úgy számolják el, mintha egybefüggő lenne. Például a dolgozónak évi 24 munkanap rendes szabadság jár és kéthetenként van szabadnapja, ez esetben a szabadságidőből akkor is két szabadságnapot kell szabadnapon kiadottnak tekinteni, ha a dolgozó a szabadságát 2—3 napos részletekben veszi ki. Ez esetben minden 11 nap után egy napot kell ilyen elmen beszámítani, illetőleg már kiadott szabadságként nyilvántartani. Az előző rendelkezéseket a 3/1973. (II. 3.) Mü. M. sz. rendelet 9 paragrafusával módosított 6/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. rendelet 1B. paragrafusának (2.) bekezdése értelmében a rendes (1 alap- és pót-) szabadságra és a rendkívüli szabadság különböző formáira külön kell alkalmazni. Például a 24 munkanap rendes szabadság után 2 munkanapot kell Igénybe vett szabadságként beszámítani, mig a dolgozót megillető tanulmányi szabadságból csak akkor, ha annak mértéke a 11, illetve a 23 munkanapot meghaladja. Ebben az esetben egy, azaz két napról lehet szó. Gy. Gy. Tiszaszalka legrégebbik háza a ISO éves gyékénytetős Kossuth utca 2. szám alatt lévő ház. (Elek Emil felvétele)
