Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-22 / 171. szám

Az amatőr művészeti mozgalomról tárgyalt a KISZ megyei bizottsága Több, mint ezer műkedve­lő művészeti együttes műkö­dik megyénkben, s munká­jukban sok fiatal vesz részt — hangzott el a KISZ megyei bizottságának csütörtöki ülé­sén. — A mintegy 21 ezer résztvevőnek azonban csak egy töredéke juthat a negy­ven élvonalbeli együttes, vagy a körülbelül százra te­hető, jól működő csoport tag­ságába, a többség az alkalmi, vagy most alakuló csoportok­ban bontogatja művészeti haj­lamait. Az ifjúsági szövetség sok­oldalúan segíti az amatőr együtteseket, fiatal alkotókat. 1974 óta a KISZ egyéni fel­adatvállalások rendszerében is rangos helyet kapott az amatőr művészeti tevékeny­ség, amelynek fejlesztését, fo­lyamatossá tételét most is fontos feladatként határozta meg a megyei bizottság. Elis­meréssel szóltak a néhány já­rásunkban évről évre ismét­lődő kulturális szemlékről, amelyek a csoportok fejlődé­sének fokmérői is. Kialaku­lóban van a bemutatók rend­szere, amely már a legjob­baknak teremt fórumot. A megyei, országos, vagy helyi állami és tömegszervezetek által kiírt versenyek is sok fiatalt vonzanak; ilyenek a vers- és prózamondó verse­nyek, az ének-zenei progra­mok, a tehetségkutató verse­nyek. Ezek közül is a legna­gyobb érdeklődést a Ki mit tud? váltotta ki. A KISZ megyei bizottság az amatőr művészeti mozga­lom továbbfejlesztése érdeké­ben felhívta a figyelmet: a KISZ-szervezetek segítsék, hogy az amatőr művészeti csoportok megőrizzék műve­lődő közösség jellegüket és a produkciók jobban szolgál­ják a csoporton belüli neve­lőmunkát; szervezzék és tá­mogassák fokozottabban a népművészeti hagyományok mindennapi életben való to­vábbélését segítő formák — táncházak, közös éneklés stb. — kibontakoztatását. A KISZ megyei bizottsága több javas­latot tett a társszerveknek: közösen javítsák az amatőr művészeti mozgalom lehető­ségeit, eredményességét. Magyar—szovjet vfzügyi tárgyalások A magyar—szovjet határvi- zi egyezmény keretében szak­értői találkozó zajlott le a na­pokban a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnál. A ta­nácskozások során a szakér­tők — korábban összeállított tanulmánytervek alapján — közös javaslatot készítettek az árvízvédelem, a vízkészlet­gazdálkodás. a hidrometeo- rológiai észlelő és előre jelző szolgálat távlati fejlesztésére. A Szovjetunióban — több mint száz ország gyermekei­nek részvételével — ezekben a napokban tartják az I. Nemzetközi Gyermekfeszti­vált. A moszkvai megnyitót követően a Krím félszigeti úttörő-köztársaságban, Ár- tyekben folytatódik a gazdag program. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára levélben köszöntötte a gyermek seregszemle küldöt­teit, valamennyi résztvevő­jét. Az üdvözlő levelet a ma­gyar gyermekek, a magyar úttörők küldöttsége adta át a fesztivál résztvevőinek. Borbély Sándor látogatása Györ-Sopron megyében űz első félévi népgazdasági tervről tárgyalt a szovjet minisztertanács Császárszállás határá­ban a kombájnok után azonnal indulnak a bálá­zók, hogy a szántásnak, a másodvetésnek helyet készítsenek. Kádár lános üdvözlete a nemzetközi gyermekfesztivál résztvevőinek Gabonaszárítás a legegyszerűbb módon Beregdarócon. Kétnapos látogatást tett Győr-Sopron megyében Bor­bély Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Szerdán a megyeszékhelyen Horváth János, a megyei pártbizottság titkára és Lom­bos Ferenc fogadta, tájékoz­tatta a megye helyzetéről, kü­lönös tekintettel a beruházá­sokra, a féléves terv teljesí­tésére és az időszerű mező- gazdasági munkákra. A Köz­ponti Bizottság titkára ezután a megyei ZÖLDÉRT-vállalat győri központját kereste fel. Moszkvában közleményt adtak ki a Szovjetunió mi­nisztertanácsának üléséről, amelyen megvizsgálták a népgazdaságfejlesztési állami terv első félévi feladatainak teljesítését. Mint a jelentésből kitűnik, a legfontosabb termékek többsége esetében túlteljesí­tették a féléves termelési ter­vet. A termelés az előző év megelőző időszakához viszo­nyítva 5,7 százalékkal növe­kedett, s egyes területeken meghaladta a tervelőirány­zatokat. A munka termelé­kenysége 4,2 százalékkal emelkedett, s ez eredményez­te a termelés növekedésének háromnegyedét. Növekedett a kiváló minő­ségű termékek mennyisége. Ugyanakkor a szovjet saj­tó élesen bírálja azokat a vállalatokat és termelési egyesüléseket, amelyek nem teljesítették feladataikat, il­letve nem megfelelő minősé­Ezt követően Borbély Sán­dor Sopronba utazott. A vá­rosi pártbizottság székházá­ban meghallgatta Gollhofer Sándornak, a pártbizottság titkárának és Erdély Sán­dornak, a városi tanács elnökének tájékoztatóját, majd a város két üzemét — az Onszágos Öntödei Vállalat gyárát és a Soproni Szőnyeg­gyárat — látogatott meg. Csütörtökön Borbély Sán­dor a soproni határőrkerület katonáinak életével ismerke­dett. A szamosszegi Dózsa Termelőszövetkezetben 30 hektáron termelnek zöldbabot kon- zervipari célra. Az első szedés — amelyet hétfőn kezdtek meg — bő termést ígér. (Hammel—Elek felv.) gű termékeket bocsátottak ki, valamint egyes miniszté­riumokat és hivatalokat, ame­lyektől nagymértékben függ az alárendelt vállalatok, épít­kezése. szervezetek tevékeny, sége. Hivatalos adatok sze­rint a munkások és alkalma­zottak havi átlagkeresete a múlt év első félévéhez vi­szonyítva 2,7 százalékkal, a kolhoztagok jövedelme 5 szá­zalékkal növekedett, a mun­kások és alkalmazottak havi átlagbére jelenleg 154 rubel, társadalmi alapokból szárma­zó kifizetések és kedvezmé­nyek beszámításával azonban — ingyenes oktatás, orvosi ellátás stb. — meghaladja a 208 rubelt. Tovább folytatódik a nem termelő ágazatokban dolgozó munkások és alkalmazottak minimális bérének növelése is. A következő feladat a mi­nimális nyugdíjak és rokkant­sági nyugdíjak emelése. S oha nem feledhető emlék: Chelmben, az első lengyel város­ban, amely felszabadult 1944-ben, részt vettem egy ünnepségen. A történelem­nek azt a nagyszerű pilla­natát idézték, amikor a szovjet csapatok, a lengyel népi hadsereggel együtt fel­szabadították az országot. Döbbenetes volt az emléke­zés, amikor is az öröm sza­vai minduntalan kevered­tek az el nem feledhető bor­zalmakat idéző gondolatok­kal. Az életben maradtak diadala egyidőben volt hat­millió halott lengyel hatal­mas rekviemje. Nem lehet szabadulni az ünnepség hangulatától, s most, amikor ma a lengyel nép felszabadulásának 33. évfordulójára emlékszik, közreadásra kívánkoznak e személyes emlékek. Népünk minden korban rendkívül fogékony volt mindenre, ami Lengyelországban tör­tént. Érzelmi közelség mo­tiválja minden gondolatun­kat. És a múlt megannyi közössége után új elem, a szocialista építés közös je­lene csak még erősebbé te­szi ezt az érzést. Milyen egyszerűen és könnyen mondjuk ilyenkor nyaranta: ruccanjunk át Lengyelországba. És máris készülünk az útra, a bará­tokhoz. Ahol olyan köny- nyen értünk szót, ahol any- nyi szívélyességgel fogad­nak. De milyen magától ér­tetődő, hogy itt Nyíregyhá­zán fogadjuk a testvérvá­rosból érkezőket. E szép, zavartalan jelen önfeledt napjaiban, legalább ilyen­kor emlékeznünk kell a tör­ténelem nagy pillanatára. Emlékezésünk így válik sa­játunkká, a testvéri szocia­lista ország ünnepe saját ünnepünkké. Tisztelettel hajtunk fejet a hősök előtt, akik vállal­ták a harcot Varsóban, Monte Cassinónál, a keleti fronton. Köszöntjük azo- kát, akik 1944 után a tör­ténelem legnagyobb lehető­ségével élni tudtak, s meg­teremtették azt a népi Len­gyelországot, mely a szo­cialista közösségben új gaz­dasági és társadalmi arcu­latot tudott teremteni. A harmincharmadik évfor­duló szól nekünk, de szól Európának, szól a világ­nak. Figyelmeztet, int. M a Lengyelországot a béke határai övezik. Sorsát egy új rend építése határozza meg. In­ternacionalista köszönté­sünk a testvérnek szól, aki életerejét bizonyítva lett úrrá a fasizmus okozta kí­nokon, és békéjével a szo­cializmus erejét példázza. (B. L.) XXXIV. évfolyam, 171. szám ARA: 80 FILLÉR 1977. július 22., péntek A földekről jelentjük Javában tart megyénkben a nyár legnagyobb munkája, a búza és a rozs aratása. A nyár eleji időjárás alaposan megnehezítette ugyan a gabo­nafélék betakarítását, de a gazdaságok mindent megtesz­nek, hogy időben, minimális veszteséggel kerüljön mag­tárba a búza, a rozs. Megyénkben elsőként jú­lius 20-án a gemzsei termelő- szövetkezet fejezte be a bú­za betakarítását, hektáron­ként 26 mázsás termésátlagot értek el. A búza vágása után megkezdték a rozs aratását hét kombájnnal. Befejezték a búzaföldek tarlószántását is, s most a gépek a rozsot vágó kombájnok után for­gatják a földet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom