Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-17 / 167. szám
Jó minőségű az idei termés Megkezdődött a szezon a dohányfermentálóban Nyolcszáz vagonos burgonyatároló Nyíregyházán Szombaton reggel 250 dolgozó vállalt kommunista műszakot a Nyíregyházi Konzervgyárban. Keresetüket a megyeszékhely óvodáinak és bölcsődéinek bővítésére ajánlották fel. Képünkön: a KISZ-fiatalok a csomagolóüzemben címkéket ragasztanak. Üj burgonyatároló épül Nyíregyházán, a Szabolcs- Szatmár megyei ZÖLDÉRT Vállalat Nagykállói úti raktára mellett. A 800 vagonos tárolót 22 millió 200 ezer forintos költséggel építi a vállalat saját brigádja. A létesítmény első része már elkészült. Második felét terv szerint augusztus végén avatják. A tárolóban modern gépek kapnak helyet. Lesz benne méret szerinti osztályozó, kiszerelő berendezés (necchá- lós csomagoláshoz), s olyan felszedőgépek, melyek emberi kéz érintése nélkül viszik a raktárba a burgonyát. Fő cél Szabolcs ellátásának javítása. A tárolóból 400 vagon burgonyára van szüksége megyénknek. A többit Budapestre, illetve az iparvidékekre továbbítják. Tíz és fél ezer hektáron termesztenek dohányt a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat partnergazdaságai. Az idei terv tizenegy- ezer tonna fermentált dohány előállítása. — A gyári szezon a szokásosnál két héttel korábban kezdődött az idén. — mondta Jóna Pál igazgató. — Ez a rövid tenyészidejű dohányoknak köszönhető, amely jelenleg már a Virginia-faj- ták kétharmadát jelenti a gazdaságoknál, s e fajták termesztésével egyebek között azt szeretnénk elérni, hogy a dohányszezon a nagy őszi mezőgazdasági csúcs, az almaszüret előtt befejeződjön. Az idei terméskilátások kedvezőek, a fermentálóba érkezett első dohányszállítmányok minősége jó, a becslések alapján a terméshozam eléri a tavalyi, jó átlagokat — kaptuk a tájékoztatást. — A vállalat már a szezon előtt számos műszaki és szervezési intézkedést tett a termés időbeni és veszteségmentes betakarítása érdekében. Jelentősen növelték a szárítókapacitást. A nyíregyházi fermentálóban átalakították a szárítókamrákat, s az új eljárás szerint rövidebb idő alatt több dohányt száríthatnak. A vállalat szárítóberendezései egyébként már most teljes kapacitással működnek. A korábbinál kedvezőbb a termelők helyzete is: a dohánytermesztő gazdaságok több, mint 150 korszerű szárítóberendezést szereltek fel, s ezekkel a dohánytermelők szárítókapacitása már nagyobb lett, mint az iparé. Fontos azonban, hogy ezeket a berendezéseket már a szezon elején is minél több helyen üzemeltessék, mert a mostani esetleges kieséseket Szállítmány érkezett Gemzsérő 1, a Dózsa Tsz-ből. csak októberben, a nagy őszi mezőgazdasági csúcs idején pótolhatják. Lényeges gépesítési munkákat is végeztek a dohány- fermentáló vállalatnál az idei szezon előkészítése során. Átalakították az anyagmozgatási rendszert, amelyet eddig szinte csak a kézi erőre alapoztak. Most több telepen és a központi üzemben egység- rakományokat képeznek, s ezeket a beváltástól a szárítóberendezésekre kerülésig targoncákkal, emberi kéz érintése nélkül szállítják. A héten érkezett meg a nyíregyházi fermentálóba az Egyesült Államokból az új automata présgép, amellyel az egyik legnehezebb fizikai munkát, a bálakészítést gépesítik. A tizenötmillió forint értékű berendezés szerelését a gyártó cég szakembereinek közreműködésével megkezdték, s mire a fermentáló a teljes kapacitást eléri, már működik, s nemcsak a feldolgozás feltételeit javítja, hanem csökkenti a vállalat munkaerőgondjait is. ÁLLAMI GAZDASÁGOK Ötvenöt kombájnnal aratnak A Szabolcs-Szatmár megyei állami gazdaságok közel 39 ezer hektáron gazdálkodnak; fele szántó. A gazdaságok mintegy 3 ezer hektáron vetettek kukoricát — ennek nagy részét az IKR-ben termesztik —, 400 hektáron napraforgót és kis területen cukorrépát. Burgonyát a Solá- num-rendszerben négy gazdaság, 810 hektáron termeszt. A korai éré6Ű fajták betakarítását már a múlt héten megkezdték Balkányban, amit exportra szállítanak. Az első kötés a szárazság miatt gyengén sikerült, kevés gumó van egy bokorban. A burgonya mellett még tart a zöldborsó, és megkezdődött a dohány betakarítása is. Zöldborsót a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaságban és a nyírtassi gazdaságban 230 hektáron vetettek és mintegy 200 hektárról már a konzervgyárba került. Dohányt a nyírtassi, a nyírlugosi és a nyíregyházi gazdaság termel. Egy hete megkezdték a 400 hektáron palántázott növény aljleveleinek törését. A gazdaságok a szántóterület harmadán takarmánynövényt — silókukoricából közel 3 ezer hektárt, valamint egynyári szálasokat — termesztenek. Nem hanyagolják el a rétek, legelők műtrágyázását sem, ahol lehetőség van rá, ott öntözik is. Gabonafélét 6200 hektáron vetettek. Az őszi árpa betakarítását befejezték. Az átlagtermés 31,4 mázsa. Ez kevesebb a tervezettnél, mert a szemek részben megszorultak és nem teltek meg. A búza aratását a múlt hét közepén kezdték. Az első rendek vágását Mátészalkán egy 64 hektáros Libellulával vetett táblán végezték. Itt a termésátlag 38 mázsa felett volt. A 3550 hektár búza és a 2100 hektár rozs kombájnozását 55 aratógép végzi. Ennek fele NDK E—512-es, nyolc Class- Dominátor, a többi pedig szovjet SZK-típus. Egy kombájnra 111 hektár aratandó terület jut. Jó időben 12—14 munkanap alatt befejezhetik az aratást az állami gazdaságok. A nyolc gazdaságban a búzafajtáknak a negyedrésze még Bezosztája, a másik negyede intenzív fajta: Jubile- naja—50. Ezenkívül vetettek a gabonakutató intézet által kísérletezett martonvásári fajtákat és takarmánybúzát is. A kedvező fajtaösszetétel kutatására Mátészalkán fajtakísérletet állítottak be. A kísérlet célja, hogy a szatmári térségre összeállítsák a legfagytűrőbb, betegségektől és kórokozóktól leginkább rezinsztens, nem dőlő és a legnagyobb termést adó búzafajtákat. (sípos) KÖZÖS . célért A napokban volt 30 éve, hogy a Szovjetunió és Magyar- ország képviselői aláírták a két ország első kereskedelmi szerződését. 1947-ben a szovjet— magyar árucsere értéke 30 millió dollárt tett ki, az 1977-es külkereskedelmi forgalom a tervek szerint 3,7 milliárd rubel lesz. A számok dinamikája önmagában is lenyűgöző — több, mint százszoros növekedés —, de a matematikai növekedés nem mutathatja a minőségi változásokat, a tartalmi gazdagodást. Magyarország tudjuk, igen nagy mértékben függ a külgazdasági kapcsolatoktól. Országunknak nincs számottevő nyersanyagkincs-, energiahordozó tartaléka, e létfontosságú árukat külföldről szerezzük be. Ez megadja a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok alapvető jelentőségét országunk gazdasági életében: a legfontosabb nyersanyagok, energiaforrások zömét a Szovjetunió szállítja hazánknak. A szállításokat hosszú távú egyezmények biztosítják, hogy ne legyen fennakadás gazdaságunk érhálózatában, a folyamatos energiaellátásban. Kőolaj-felhasználásunk mintegy kétharmada, elektromos energiánk hatoda a Szovjetunióból származik. Az egész világgazdaságot megrázó energiaválság megmutatta, mekkora jelentősége van a hosszú távra garantált, biztos szovjet szállításoknak. Tegyük hozzá: az energiaegyezmény nem pusztán kereskedelmi megállapodás — több annál. A testvérországok internacionalizmusán alapuló szándék, hogy biztosítsák a közös cél, a szocialista-kommunista társadalom anyagi alapjának megteremtését. K ikereskedelmi forgalmunk több, mint egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le, ily módon legfontosabb kereskedelmi partnerünk. A szocialista integráció keretében napirenden lévő korszerű együttműködési formák, a közös vállalkozások, a hosszú távú célprogramok alapjai hazánk szempontjából — ugyanígy a többi KGST-államéból is — a Szovjetunió hatalmas, biztos piaca, a szinte kimeríthetetlen szovjet energiaforrások. Gazdasági kapcsolataink a Szovjetunióval kölcsönösen előnyösek, megfelelnek mindkét állam, az egész szocialista közösség érdekeinek. A szovjet—magyar árucsere, az együttműködés — miként eddig — a jövőben is, a magyar külgazdasági kapcsolatrendszer, ezen át kiegyensúlyozott fejlődésünk alapvetően fontos eleme. XXXIV. évfolyam, 167. szám ÁRA: 1 FORINT 1977. július 17., vasárnap Biztonságos energiaellátás KGST-együttműködés atomerőművek építésében A szocialista országokban, így hazánkban is megnövekedtek az igények az atomerőművek iránt, s a KGST- országok közösen elhatározták, hogy a jövőben az atom- erőművi berendezések gyártásában együttműködnek, gyártásszakosodási és kölcsönös szállítási megállapodásokat kötnek. Az erről szóló programot a KGST legutóbbi, Varsóban megtartott XXXI. ülésszaka elfogadta. A tervezett együttműködésről, a magyar ipar részvételéről nyilatkozott az MTI munkatársának Darvas György, az Országos Tervhivatal ipari főcsoportfőnöke. — Az energiaárakban, s elsősorban a nyersolajárakban világszerte bekövetkezett változások a villamos erőművek építésénél előtérbe helyezték a szén- és az atomerőművek létesítését. Ez az irányzat népgazdaságunk hosszú távú terveiben is érvényesül. Fokozottan előtérbe került, hogy a szocialista országok egyesítsék erőfeszítéseiket az atomerőmű-építkezésekben. Az együttműködésre jó lehetőséget ad az a tény, hogy a Szovjetunió e téren nagy tapasztalatokkal rendelkezik. A legutóbbi KGST-üléssza- kon a tagállamok programot fogadtak el a közös gyártásra és a kölcsönös szállításokra. Ez előirányozza a Szovjetunió segítségét valameny- nyi országnak. — Ismeretes, hogy szovjet segítséggel Pakson épül az első magyar atomerőmű. Kapacitása 1760 megawatt lesz. Felépülte után újabb atomerőművek építését tervezzük. 1980. és 1990. között további több ezer megawatt összteljesítményben kívánunk — a szénerőművek mellett — atomerőműveket felépíteni. Ziaul Hak és Bhutto Ziaul Hak tábornok, a pakisztáni hadsereg vezérkari főnöke pénteken külön-külön találkozott a megbuktatott Bhutto miniszterelnökkel és a kilenc ellenzéki pártot tömörítő Pakisztáni Nemzeti Szövetség elnökével. A két megbeszélés témája az ország politikai helyzete és az októberre tervezett általános választások kiírása volt. A tábornok kijelentette: a hatalomátvétel és az ideiglenes katonai kormány megalakításának célja az volt, hogy Pakisztánban megakadályozzák a polgárháború kitörését. Arafat a palesztin államról Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke pénteken, újonnan felavatott palesztin tisztek előtt kijelentette, hogy a Jordán folyó jelenleg Izrael által megszállt nyugati partja „azoké a harcosoké lesz, akik felszabadítják, és nem azoké, akik a konferenciaasztalok mellett alkudoznak róla”. Az UPI szerint Arafat kijelentése reagálás arra, hogy Carter amerikai és Szadat egyiptomi elnök e heti találkozójukon az átfogó közel- keleti rendezés esetleges részeként említették egy, a Jordániához kötődő palesztin haza megteremtését.
