Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-16 / 166. szám
"SfflV^vRIySn^TSe^a^^^AEA^MnLLW^^^lSTT^üliu^Sl^zöinbät A föld S zerényen húzódott meg a rövid tudósítás lapunk híroldalán arról, hogy Ibrány- ban a föld hasznosításáról tanácskozott a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. Miért nem a tsz vezetősége tárgyalt erről, mikor a zárt kerteken kívül az egész határ a szövetkezet használatában van? Nincs ebben semmi különös: országos programmá, mindennapi közüggyé vált a föld hasznosítása, különösen azóta, amióta pártunk XI. kongresszusa kimondta: a föld — a tulajdon formájától függetlenül — nemzeti kincs, hasznosítása feleljen meg a társadalom, a dolgozó közösségek, az állampolgárok érdekeinek. Amint az ilyen esetben természetes, a tsz vezetőit illette az első szó, nekik kellett számot adni arról: miként sáfárkodtak a rájuk bízott kinccsel? Számok, adatok, eredmények követték egymást, majd jöttek a gondok is, mert ezekből is kijut a Nyírség és a Rétköz határán gazdálkodó szövetkezetnek. A mély fekvésű földön a belvíz pusztított, és 230 hektáron ment kárba a talaj-előkészítésre, vetésre fordított munka. Azt hihetnék, a vb tagjai sajnálkozva, együttérzéssel vették tudomásul a beszámolót, mert a természeti csapásokkal szemben mindenki védtelen. Nem így történt. Következett egy másik beszámoló, amely nem csak a tények egyik oldalát, hanem a másikat is megmutatta, és amelyet aligha lehet a következőkben figyelmen kívül hagyni. Mert igaz, három árhullám is levonult a Tiszán, de az is igaz, hogy a belvíz nem az erők megkettőzésére serkentette a vezetőket. Belenyugodtak a megváltoztathatalannak vélt helyzetbe. Néhányan nem értették meg a víz alól felszabadult terület megművelésének, a másodvetésű növények termesztésének fontosságát, és a tettek helyett a másodvetések gazdaságtalan- ságára, a Tiszahát „adottságaira” hivatkoztak, arról pedig hallgattak, hogy három szivattyújukból kettőt bérbe adtak egy megyén kívüli építőszövetkezetnek. A termelőszövetkezet í’®- tulajdonában, vagy használatában lévő föld megműveléséhez a tagságnak a munkaalkalom biztosításától a nyereséges gazdálkodásig összetett érdekei fűződnek, de legalább ilyen érdeke a települések egész lakosságának, hogy a község legnagyobb gazdasági szervezete jól gazdálkodjon. Egyetlen igazi természeti kincsünk a föld, és hasznosításának mindenki létérdekévé kell válnia. B. J. Eredményesen fejlődő kapcsolatok Harminc éve írták alá az első magyar—szovjet kereskedelmi megállapodást Három évtizeddel ezelőtt, 1947. július 15-én írták alá a magyar—szovjet kereskedelmi és tengerhajózási szerződést. Az évforduló jelentős eseménye népgazdaságunknak, hiszen a 30 év alatt a Szovjetunióval kialakított sokoldalú és dinamikusan fejlődő kapcsolataink alapján jelentősen átalakult az ország arculata, új és hatékony ipar született, a szocialista mező- gazdaság megsokszorozta erejét, miközben olyan képzett szakmunkásgárda nőtt fel, amely nemcsak megfelelt a Szovjetunióból, illetve a KGST-ben részt vevő országokból importált magas minőségű technika követelményeinek, hanem azt továbbfejlesztve lehetővé vált széles körű bekapcsolódásunk a nemzetközi munkamegosztásba. A kiemelkedő évfordulón dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozott. A miniszter — utalva az 1947-es egyezményre — hangsúlyozta: e dokumentum kifejező példája az egyenrangú államok közötti szerződésnek. A Szovjetunió és Magyarország — már két évvel a második világháború után — kölcsönösen és korlátozás nélkül alkalmazta a legnagyobb kedvezmény elvét. — A kétoldalú forgalom növekedését szemléletesen jelzi, hogy az az árumennyiség, amely 1947-ben a magyar—szovjet export- és importlistákon egész évben szerepelt, az ma egyetlen nap külkereskedelmi eredménye. — Az elmúlt harminc évben szoros együttműködés bontakozott ki a két ország népgazdasága között. Tervező hatóságaink, a minisztériumok és a vállalatok kialakították az aktív kapcsolatok rendszerét, s a kooperációk ma már átfogják a tudomány, az ipar és a mezőgazdaság minden ágát. — A tervszerű együttműködés alapján Magyarország egész sor termelési, elsősorban gépipari ágazatát kifejezetten a szovjet piac igényeit figyelembe véve, a nemzetközi szakosítás alapján fejlesztette. Az idén már több mint hatezer Ikarus-autóbuszt szállítunk szovjet megrendelőinknek. A kétoldalú járműipari együttműködés pedig jó hátteret ad arra is, hogy más országokkal, a KGST tagjaival épp úgy, mint a tőkés államokkal bővítsük kooperációs kapcsolatainkat. Az élelmiszeripari, valamint mező- gazdasági termékek folyamatos importjával a Szovjetunió éppúgy jelentős beruházások alól mentesül, mint ahogyan a magyar gazdaságot is felmentik a szovjet iparcikkek szállításai, az új kapacitások költséges létrehozását. Változatlanul szovjet berendezésekkel épül, bővül és korszerűsödik több energetikai bázisunk, kohó- és gépipari üzemünk, nehéz-, és könnyűipari vállalatunk. — A nyersanyagokban és energiahordozókban meglehetősen szűkös készletekkel rendelkező Magyarország bekapcsolódhatott az olaj, a földgáz, a villamos áram, a cellulóz és az azbeszt feltárásának programjába,, és ezzel e fontos termékekből biztosítani tudjuk a hazai ellátást. — A magyar dolgozó nép ezekben a hetekben, hónapokban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára készül. A termelőüzemekben nagyszerű mun- kaverseny-felajánlások születtek. Az emberek tudják, hogy életszínvonaluk növekedése szorosan összefügg munkájukkal, minőségi teljesítményükkel, a pontos exportszállításokkal. Ez, a magyar-szovjet gazdasági együttműködéssel is megalapozott színvonalas építőmunka záloga jó hírnevünknek a világpiacon, ez teszi lehetővé, hogy tekintélyünk növekedésével — a helsinki záródokumentum szellemében — jól szolgáljuk a népek gazdagodó, gyümölcsöző kapcsolatait — fejezte be- nyilatkozatát Bíró József. Korszerű vasúti szállítás A nyíregyházi MÁV-pályaudvar teherrakodójára szinte szünet nélkül érkeznek az üres teherkocsik, hogy aztán áruval rakottan távozzanak. Mások árut hoznak, amely más állomásra, vagy külföldre utazik^. A MEZÖGÉP-től érkező kocsik az NDK-ba irányított gépalkatrészeket hozzák berakodásra. Ez már korszerű szállítás. A különböző darabáruk konténerekben érkeznek Nyíregyházára. Daru emeli át a rakományt a tehervagonokból a szállító járműre, amit a címzettnél a kocsi önetnclőjével rak le. (Hammel József felvételei) Megbeszélés a szabolcsi mezőgazdaság helyzetéről Váncsa Jenő MÉM-minisz- terhelyettes Herpai Balázsnak, az Állami Gazdaságok Országos Központja vezérigazgató-helyettesének kíséretében pénteken megyénkben tájékozódott a mezőgazdasági termelés időszerű kérdéseiről. A vendégek Nyíregyházán Hosszú Lászlóval, a megyei pártbizottság titkárával és dr. P. Szabó Gyulával, a megyei tanács elnökhelyettesével folytatták megbeszélést. A miniszterhelyettes ezt követően a Balkányi Állami Gazdaságban és a nyír- bogáti Rákóczi Termelőszövetkezetben tájékozódott az aratás, a szántóföldi növény- termesztés és a gyümölcstermesztés jelenlegi helyzetéről, illetve Nyírbogáton a nagyüzemi juhtenyésztésről is. Máriapócs: ■ ■ Ötszáz személyes konyha és étkezde A tizenötmillió forintot is meghaladja ebben az évben a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezet beruházása. Ennek egytizedét költik el az új, korszerű konyha és étterem megépítésére. A másfél millió forint költséggel készülő, mindenképpen követésre méltó beruházást még ebben az évben megkezdik. A konyha ötszáz személyes lesz, az étkezdét is ugyanennyi ebédelő folyamatos kiszolgálására tervezték. VÁLLALATI SEGÍTSÉG Sirokkó“ a dohánytermelőknek Még az idén 231 új mesterséges szárítóberendezés beszerzéséhez segíti hozzá a termelő gazdaságokat a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat. A Sirokkó tűsorke- retes berendezések újabb, mintegy 1900 hektár termésének a szárítását teszik lehetővé. A szárítókapacitás bővítése már csak azért is indokolt, mert a termelő partnerek az előirányzott területtől többre, 10 514 hektárra kötöttek értékesítési szerződést. KOMBÁJNOK. Ahogy az idő engedi, máris elindulnak a kombájnok. Nagyüzemi aratás Tyúkodon. (Elek Emil felvétele) IWagyarország
