Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-05 / 131. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET Díszmagyar lovagin női ruha, a Millenniumi évekből való. A méhtelek! ásatás során került elő ez a kisméretű női istenszobor, I _________________ Múzeumaink gyűjteményéből A nyíregyházi Jósa András Múzeumban 156 ezer különböző muzeális tárgyat tartanak nyilván a legfrissebb adatok szerint. A múzeumban az állandó kiállítások bemutatóterme rendszeresen helyet ad különböző időszakos kiállításoknak is. Elek Emil összeállítása 1906-ból származik ez a tűzoltó Európa-bajnokság aranyérem. Késő bronzkori lelet az ófehértói arany karperecéit néhány darabja. I Szabolcs vármegye ezüst étkészletének legszebb darabjai láthatók a képen, SZELLEMI FÓRUMUK A Szabolcs-Szatmóri Szemle munkájáról A Szabolcs-Szatmári Szemle 1956—57-ben született, de 1966-ig mindössze három száma jelent meg. Ettől kezdve azonban bebizonyította életképességét. 1966-tól már országos terjesztésben jelenik meg. negyedévenként. Létrejöttétől végigkíséri a folyóiratot az arculata körüli vita. Milyen legyen? Irodalmi vagy társadalmi? A folyóirat szerkesztőbizottsága helyesen érzékeli a valóságot: megyénk nem rendelkezik olyan irodalmi alkotó háttérrel, amely indokolná a Szemle „irodal- masítását.” Ezért maradt az egyetlen reális út, — a szépirodalom kizárása nélkül — egy társadalmi jelleg kialakítása, ápolása. A folyóiratra így ráillik ma is a megállapítás: helyi ismereti jellegű, foglalkozik mindazzal, ami a táj múltjára, jelenlegi helyzetére és jövőjére vonatkozik. Kivételes esetekben közöl olyan írásokat is, amelyek nem a tematika szempontjából kapcsolódnak a megyéhez, hanem szerzőjük „honossága” révén, vagy a téma, melyről szó van, országos jelentőségű. Az utóbbi időben a folyóirat egy-egy száma tematikus. Nincs tehát változás és nem is indokolná ezt a jelenlegi helyzet — állapították meg a legutóbbi megbeszélésen a folyóirat fenntartását vállaló tanácsi tisztségviselők és a folyóirat közvetlen szerkesztői. A törekvés, hogy a folyóirat foglalkozzon minden, a megyét érintő fontos kérdéssel — a termeléstől a képzőművészetig, a szép- irodalomig, segítse a köz- művelődést, a politikaiideológiai munkát, a megyei politikai és gazdasági vezetést a fő feladatok megoldásában — helyesnek bizonyult. Ezt a feladatát, az értékelés szerint, a Szemle betölti és a maga szerény, de fontos eszközeivel jól segíti a megyei közvélemény alakítását, a feladatok megoldásában való részvételt, illetve a vezetési tevékenység hatékonyabb, színvonalasabb ellátását. Egy rövid tartalomjegyzék az 1975 végéig megjelent írásokról: 50 társadalompolitikai, 87 gazdasági és gazdaságpolitikai, 80 tudománnyal és a művelődéssel foglalkozó, 24 egészségügyi, 62 irodalmi, 50 művészeti, 13 zenei témájú írás jelent meg. A történeti hagyományokra 92 cikk és tanulmány, a néprajzra és a néphagy omány- ra 32 közlemény vonatkozott. Ezeken az arányokon szeretnének javítani, tovább növelni a mai életünkhöz, feladatainkhoz kötődő írások számát. A Szemle szerkesztőbizottsága a folyóirat munkáját azzaL akarja javítani, hogy átgondoltabbá tervszerűbbé teszi a munkát. Természetesen az „örök” kérdés is felvetődött: hogyan lehetne a folyóirat tartalmát színvonalasabbá, olvasmányosabbá tenni úgy, hogy az megfelelő eszmei-politikai tisztánlátással párosuljon. Nem utolsó szempont az sem, hogy a Szemle jusson el azokhoz, akiknek készül, elsősorban a politikai, a gazdasági és a kulturális munkaterületen dolgozókhoz, az értelmiség különböző rétegeihez. A Szemle jelenleg 1300-1350 példányban jelenik meg. Viszonylag alacsony az egyéni előfizetők száma, az áruspéldányok közül 150 jut a megye újságstandjaira, és 120 a fővárosi újságolvasókhoz. Továbbra is törekedni kell az egyéni előfizetők táborának növelésére, de az iskolák, művelődési otthonok és tanácsi igazgatási, a szövetkezeti hálózat példányszámait is növelni lehetne. Hasznos tanácsokat: kapott a folyóirat szerkesztő- bizottsága a legutóbbi megbeszélésen. Legyen alkotó- műhelye a Szemle a tehetségek kibontakoztatásának, váljék tervszerűbbé a szerzők körének bővítése, hasznosítsák jobban a tudományos egyesületekben bekövetkezett szellemi pezsgést. Javasoltak az urbanizációs folyamatokkal, a településhálózattal, a megye átrétegződésével összefüggő témák igényes feldolgozását és megjelentetését. Hagyomány (rondolatok a nívó p. G. Aki az utóbbi néhány évben figyelemmel kísérte megyénk népitáncegyütteseinek hagyományápoló, ízlésfejlesztő, s ezáltal fontos népművelői funkciót betöltő tevékenységét, két dologra figyelhetett fel. Az egyik: megnövekedett a műfaj vonzereje. Nem mindig volt telt ház amatőr tánc- együttesek bemutatóján, újabban egy-egy jó műsor a beatkoncertek sikerével vetekszik. Két műkedvelő együttesünk közös szereplése előtt már egy héttel nem lehetett jegyet kapni, telt ház volt a Vasas vendég- szereplésén, s telt ház volt Kisvárdán a Vánszínpadon a megyei nívódíjas verseny gálaestjén. S a másik: zömmel fiatalok ülnek a nézőtéren, vavöje ez nyokna utóbbi 6zet rét gos alk zával é rabok, gyártás teti hat kés al hatnak sokra, pá vaköl Ián el i mindég; műsorai kincsün szemeit gatóság Ez az eve — idei Ki vetél kec ennyi ti 7'A Szabolcs-Volán lánceg; gyis olyan közönség körében lesz egyre népszerűbb a népművészet, amely életkoránál fogva nem lehet még hordozója, csak átveNagy Balogh János kiállítása Nyírbátorban „A magyar festészet forradalmárai” címmel indított el egy kiállítássorozatot a debreceni Déri Múzeum. A sorozat első kiállítása Nagy Balogh János életművét mutatja -be, megyénkben a nyírbátori Báthori Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők. Nagy Balogh János volt az első valóban proletárfestő a magyar művészet történetében. Kora, környezete nem tette lehetővé egy Derkovitséhoz hasonló osztályharcos program megvalósítását, de sors- és küldetésvállalásával akaratlanul is Derkovits előhírnökévé vált. 1874-ben született Budapesten szegény sőrsú családban. Mázolóinasnak ment, közben képezte magát: esti tanfolyamokra járt tudását fejleszteni, majd nagy nélkülözések közepette Münchenben egy fél évet járt az Akadémia tanfolyamán. Hazatérve alkalmi szobafestő munkából élt, főleg télen dolgozott, hogy nyáron a képzőművészetnek élhessen. Az I. világháborúban súlyosan megsebesült, jobb karja szinte teljesen megbénult. Né- hányan felfigyeltek műveire, a Tanácsköztársaság művészeti direktóriuma Pór Bertalan közbenjárására képeket vásárolt tőle, művésszé nyilvánította. 1919 végén halt meg. Életműve ma a Nemzeti Galéria tulajdoMűveinek témái nem túl változatosak: anyja alakja, a mindennapi munka, a kubikosok erőfeszítései jelennek meg képein. Alkotásai megdöbbentőek és lázítóan őszinték — nemcsak festette a szegények életét, hanem élte is... Kialakította magában a komponálás leghatékonyabb módjait, az egyszerű témáknak megfelelő objektív hangvételt, a színnel formált építés alaptörvényeit. Minden eredményéért magának kellett megküzdenie. Állandó nélkülözés, és kísérletezés közben saját erejéből jutott el olyan művészi problémák megoldásához, amelyekre kortársai közül csak a „Nyolcak” munkáiban láthatunk példát. Vagy egyetemes mércével mérve: kispesti magányában eljutott a cé- zanne-i geometrikus szer- kesztettséghez és formanyelvhez! Nagy Balogh János kiállítását július 10-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Báthori Múzeumban, Nagy Balogh János: Kubikosok. verseny ilyen n a legjo Szabó vonalas félkészt hét vég nívódíja hettünk táncegy hetek ó re kész elé már jó prod s ez íg zönség vinni, a Nem b( ban az ezért sí ^szen ha el is m mögött, ke meg Két k verseny volt. K, haladók együtte: kiváló az orez; ismert műhely fel a pr progran ben, an nem ju De ta szakma is, hogi zösséggi a legki zású tá A \ szín von egyezik teseinel tunk eg zépmezi lást. együtte: úgy hi próbált! lenére < az akar csoport« ők tarti zőnybe,
