Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-10 / 135. szám

Kádár lános hazaérkezett Olaszországból Csiitörtökin fogadta VI. Pál pápa — Nemzetközi sajtó­értekezlet — Közös közlemény a római tárgyalásokról KépfinkSn: Kádár János és a katolikus egyház feje VI. Pál pápa. (Kelet-Magyarország telefoto) Kádár János, az MSZMP KB első titkára — olaszor­szági látogatása hivatalos ré­szének befejeztével — csütör­tökön reggel kíséretével a Vatikánban tett látogatást. A gépkocsisor 9 óra után néhány perccel hajtott be a Szent Péter téren, s a svájci gárda színpompás sorfala kö­zött, a főkapun. Kádár János, felesége és a kíséret először megtekintette a Szent Péter bazilikát, hosz- szasabban időzve Michelan­gelo gyönyörű szobra, a Pieta előtt, majd megcsodálták a nagy reneszánsz mester má­sik hatalmas alkotását, a Six- tusi kápolna fre skóit is. Végigkísérték a vendéglá­tók a magyar vendégeket a vatikáni múzeum egy részén, a Raffaello-termeken, s Innen mentek át a pápai palotába, ahol Kádár János Púja Fri­gyes külügyminiszter társasá­gában belépett a könyvtár- szobába, amely a külföldi ál­lamférfiakkal folytatott ta­lálkozók színhelye. VI. Pál pápa Agostino Ca- saroli érsek, az egyházi köz­ügyek tanácsának titkára tár­saságában fogadta a vendéget. A megbeszélés egy órát tar­tott Az egyórás megbeszélésen időszerű nemzetközi kérdé­sekről, a magyar állam és a katolikus egyház viszonyáról, valamint a Magyar Népköz- társaság és a Vatikán kap­csolatairól folytattak eszme­cserét. A találkozót követően bemutatták a pápának Kádár János kíséretének tagjait Ez­után VI. Pál beszédet mon­dott a jelenlévő magyar sze­mélyiségek előtt „Az ön mai látogatása min­den kétséget kizáróan egye­dülálló és különlegesen fon­tos esemény, amely szinte befejező mozzanatát jelenti egy lassú, de szakadatlan fo­lyamatnak. E folyamat so­rán, a legutóbbi 14 esztendő­ben a szentszék és a Magyar Népköztársaság lépésről lé­pésre közeledett egymáshoz, maga mögött hagyva a fe­szültségek és elkülönülés kor­szakát, amelynek visszhang­ja még ma sem halt él tel­jesen. Ez a találkozó komo­lyan elgondolkodtat bennün­ket: gondolataink a jelenle­vőkhöz kapcsolódnak, egy­részt azokhoz, akik a szent­szék részéről magukévá tet­ték és előbbre vitték a köze­ledés ügyét — tisztelt emlé- lékezetű elődünk, XXIII. Já­nos pápa nyomán, aki földi élete alkonyán megtette az első lépést ebbe az irányba. Másrészt azokhoz, akik álla­mi felelősséggel munkálkod­nak hasonló módon ebben az ügyben a magyar kormány, e kezdeményezés egyik fő és legtekintélyesebb előmozdító­ja nevében. Magát a kezdeményezést és eredményeit — emlékeztetett a pápa — sokan éber és nem ritkán bíráló figyelemmel kí­sérik, legalábbis kétkedéssel fogadják. Ezekről az eredmé­nyekről, lelkiismeretünk íté­lete után, majd a történelem mond végső ítéletet. A kato­likus egyház, és vele a szent­szék, miután alkalmazkodnia kellett kétezer esztendős tör­ténete viszontagságaihoz, nem riad vissza a merésznek tet­sző döntésektől sem. Az egy­házat nem az vezeti, hogy pillanatnyi előnyöket vagy a népszerűséget keresse — fűz­te hozzá a pápa —, hanem az örökkévalóságra irányuló kül­detésének mélységes indíté­kai, az az elhivatottsága, hogy az embert szolgálja, aki Isten gyermeke és kép­mása, akinek óvni kell joga­it és jogos törekvését, hogy emberhez méltó életet éljen, békében, igazságos társadal­mi rendben, a határokon is túllépő testvériség szellemé­ben. Hisszük — folytatta VI. Pál —, hogy az eddigi ta­pasztalatok igazolják a meg­tett utat: azt, hogy párbeszé­det folytattunk a közös prob­lémákról, ügyelve arra, hogy tiszteletben tartsuk az egy­ház és a hívők jogait, jogos érdekeit, ugyanakkor ügyelve arra is, hogy nyitottak és kel­lően megértőek legyünk az állam sajátos gondjai és te­vékenysége iránt. A párbe­széd arra irányul, hogy az igazi vallási béke légkörében elősegítse a társadalom va­lamennyi rétegének egységét, a becsületes együttműködést közöttük, a nemzet egészé­nek egyre nagyobb hasznára. Mindez azt jelenti, hogy a szentszék és a magyar kato­likus egyház őszintén és be­csületesen hajlandó tovább (Folytatás a 4. oldalon) Losonczi Pál befejezte Györ-Sopron megyei látogatását Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Győr-Sopron megyei látoga­tásának második napján — csütörtökön — Sopronba ér­kezett. Elkísérte újtára Háry Béla, a megyei pártbizottság első titkára és Szaló Lajos, a megyei tanács elnökhelyet­tese is. A vendégeket a város határában Raszler Mihály, a várcei pártbizottság első titkára és dr. Erdély Sándor tanácselnök fogadta. Ezután a városi pártbizottságon a város életéről, fejlődéséről, a 700 éves jubileumi évforduló eseményeiről hallgatott meg tájékoztatókat az Elnöki Ta­nács elnöke. Losonczi Pál a tájékozta­tók meghallgatása után vá­rosnézésre indult. Az első út az avatás előtt álló pályaud­varra vezetett, amelyet Li- siczky Lajos, a Győr-Sopron— Ebenfurti Vasúti Részvény- társaság igazgatója mutatott be a vendégeknek. A városnéző program ke­retében az Elnöki Tanács el­nöke a környék néhány neve­zetességét is megtekintette, így a fertőrákosi kőfejtőt, a Fertő-tó magyar oldalán a vízre — cölöpökre — épült üdülőtelepet és a balfi gyógy- szanatórium új gyógyászati épületét. A látogatás utolsó állomása Csorna volt. Losonczi Pál a városi művelődési házban, aktivisták előtt időszerű kér­désekről tartott tájékoztatót. Az AGROKER nyíregyházi telepén a kombájnét összerakásán dolgoznak a szerelők. (Hammel József felvétele) Az aratási készülődés utolsó szakaszában 971 kombájn várja a startot A Balkányl Állami Gazdaságban a szerelőműhely vasas szocialista brigádja 4 E—512-es kombájnt készít elő, kijavít­ják a bálázógépeket. A gazdaság idén hat kombájnnal arat, amelyekből kettő új. Már befejezték a szárítóüzem karban­tartását is, így két hét múlva, vagy ahogy a kalászok érnek, nem lesz akadálya a folyamatos betakarításnak. (Elek Emil A megyében szántás és ve­tés már csak a volt belvizes területek helyén folyik. Eze­ket főként silókukoricával és zöldséggel (uborkával, zöld­babbal, káposztafélékkel) hasznosítják. A vetés május végén be­fejeződött, azonban nincsen holtszezon a mezőgazdaság­ban az aratás megkezdéséig. A munkát most a szálas ta­karmány betakarítása adja. Mindenütt idejében elkezdték a gépi és kézi kaszálást úgy, hogy több helyen a betakarí­tást már be is fejezték. Fon­tos, hogy az árvízi töltések, az utak. az árokpartok se maradjanak kaszálatlanok. Megkezdték a rétek, legelők kaszálását is. Szervezetten fo­lyik ez a munka a gávaven- csellői Üj Erő, a tiszaberceli Bessenyei Termelőszövetke­zetekben. A kipusztulás miatt a vcrösherctáblákról is gyor­san el kell hordani a petren- céket. A szénaforgatás, -gyűj­tés nagy kampányát élik most a gazdaságok. A tavaszi időjárás a legtöbb növényre, így a szálas takarmányra is kedvezőtlen volt. Ennek elle­nére jó minőségű, nagy tö­megű fű termett. Utolsó szakaszához érkezett az aratásra való felkészülés. A megyében ebben az évben 103 gabonakombájnt vásárol­tak a gazdaságok, 56-ot a kedvezményes vásárlási akció keretén belül. így biztosítva látszik az aratás műszaki háttere. Szabolcs-Szatmár megyében összesen 971 kom­bájn várja a startot, és egy kombájnra 105 hektár ara­tandó terület jut. (A múlt év­ben 110 hektár volt.) Ennek a közel ezer kombájnnak tíz­órás munkanapra eső teljesít­ménye 23 ezer tonna gabona. Ez azt is jelenti, hogy kedve­ző időjárás mellett augusztus első napjaira befejeződhet az egyik legfontosabb nyári munka. Aratáskor még elég magas a szemek nedvességtartalma. A szárítókban 4-5 százalék­kal is csökkentik a gabona felvétele) víztartalmát Ebben az évben a két évvel ezelőtti 66-ról 81- re emelkedett a szárítók szá­ma a gazdaságokban, telje­sítményük pedig az óránkénti négyszáz tonnáról 800 tonna fölé emelkedett. Ehhez jön­nek még a GMV szárítói. A mezőgazdasági nagyüze­mek rendszeresen védekeztek a kalászosok kártevői és kór­okozói ellen és lombtrágyázták is a növényeket A múlt évi, időben történt vetésnek és ennek köszönhető, hogy igen jó termés ígérkezik ebben az évben. Szabolcs-Szatmár me­gyében az országos átlaghoz viszonyítva egy-kéf héttel ké­sőbb kezdik az aratást, azon­ban június végén elindulnak a kombájnok az árpatáblá­kon. hogy megkezdjék több, mint egyhónapos nonstop munkájukat. (sb) Június 19-én nyitnak az építőtáborok 39 700 fiatalt várnak a sürgető feladatok meggyorsítására Június 19-én 37 építőtábor nyitja meg kapuit, de az előkészületekkel már mind az 53 táborhelyen végeztek. Ezen a nyáron összesen 236 turnusban 39 700 középisko­lást várnak a mezőgazdaság­ba, az építőiparba, a kon­zerviparba a sürgető felada­tok elvégzésének meggyorsí­tására. Az önkéntes munka idei tervében fontos helyet foglal el a mezőgazdaság más for­rásból meg nem oldható idénymunkáinak elvégzése. Sok termelőszövetkezetbe várnak ügyes kezű fiatalo­kat. Szervezik a visegrádi vár rekonstrukciós munkái­nak meggyorsítására is a fia­talok négyturnusos építőtábo­rát Jelentős vállalkozás lesz több KISZ-építkezésen, illet­ve védnökségen az építőtá­borok munkája. Kazincbarci­kán az épülő PVC III. gyár KISZ-védnökségi munkáiba mintegy 1500 szakmunkásta­nulót kapcsolnak be. Szá­mukra az ott végzett munka egyúttal szakmai gyakorlat lesz. A paksi atomerőmű KISZ-építkezésén mintegy félezer vállalkozó kedvű fia­talt mozgósítanak a földmun­kák végzésének meggyorsítá­sára. Az idén bővítették a sza­kosított táborokat, az egyete­misták vezette középiskolai építőtáborokat. A részvevők szabad idejében főiskolások és egyetemisták tartanak itt színvonalas politikai előadá­sokat. A pedagógusképző in­tézetek fiataljai a középisko­lások világnézetét formáló politikai programokat szer­veznek. A munkás szülők építőtáborban tevékenykedő középiskolás gyermekeinek ezúttal a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem KISZ- esei tartanak egyetemi előké­szítő tanfolyamot. Valamennyi táborhelyen bővítették a sportolási lehe­tőségeket, a felszerelések tá­rát. Ily módon mindenütt le­hetőség van arra, hogy az „Edzett ifjúságért” mozgalom tábori tízpróba követelmé­nyeit teljesítsék a fiatalok. Bőséges kulturális, művészeti program is várja a táborla­kókat XXXIV. évfolyam, 135. szám ARA: 80 FILLER 1977. június 10., péntek f

Next

/
Oldalképek
Tartalom