Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-08 / 133. szám

1977. június 8. KELET-MAGYARORSZÁG Postabontás Ifjúság­védelem Tiszarádról Nagy Sán- dorné kérte segítségünket, mert három gyermeke után — akik korábban a Nyír­egyházi Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézetben voltak — több, mint fél évig nem kapta az árvaellátást. Gyer­mekeit egyedül neveli, a termelőszövetkezetből szár­mazó jövedelme bizony nem elegendő a népes családnak, a jó étvágyú gyerekeknek, mert hiszen a gondozási díj — amit az anya kap a gye­rekek után — bizony el­enyésző. Magunk sem értettük, mi­ért nézi ezt tétlenül a gyám­hatóság, amikor nyilvánva­lóan látszik, hogy a gyere­kek körülményei nem meg­nyugtatóak, iskolába sem járnak, holott mindannyian iskolakötelesek. A körülmények egyoldalú ismerete mellett elhamar­kodott lett volna pálcát törni a gyámhatóság felett, amint ezt a későbbi ismereteink be is bizonyították. Az tör­tént ugyanis, hogy panaszo­sunk gyermekeit engedély nélkül hozta el az intézet­ből, az állami gondozás té­nye tehát továbbra is fenn­áll. Ilyen körülmények kö­zött szó sem lehetett arról, hogy az anya megkaphassa az árvaellátást, ugyanis azt az elsőfokú gyámhatóság — a nyíregyházi járási hivatal — 1976. évi határozata sze­rint a nyugdíjfolyósító igaz­gatóság 30—70 százalékos megosztásban az ifjúságvédő intézetnek, valamint a Vas­megyeri Községi Közös Ta­nácsnak utalja. Ez érthető is, hiszen a gyermekek ma is állami gondozásban van­nak, s hogy most nem az intézetben élnek, az az anyán múlik, akit pedig többször felszólítottak már — többek közt a vasmegyeri községi tanács is —, hogy vigye vissza a gyerekeket az inté­zetbe. Érthető az anya ra­gaszkodása, szeretete, amit a gyerekek is hasonlóan vi­szonoznak, de jó lenne, ha mégis megértené: a gyere­kek érdeke azt kívánja, hogy most, a serdülőkorban fokozottabban figyeljenek rájuk, állandó felügyelet mellett legyenek. Ezt pedig az anya egyrészt munkahe­lyi elfoglaltsága miatt nem tudja nekik megadni, más­részt anyagi körülményei sem engedik, hogy a gyere­keknek megadja azt, amire testi fejlődésük e fontos szakaszában elengedhetet­lenül szükségük lenne. Megnyugtató azonban már az is, ami az ügy kivizsgá­lása alatt is történt, éspe­dig: két gyermekét az anya már visszavitte az intézetbe és reméljük belátja, hogy leánygyermekének is jobb, ha állandó felügyelet mel­lett van és rendszerességre, életre nevelik. Nem történt tehát külö­nösebb mulasztás a hivata­lok részéről — amint azt hittük, amikor Nagy Sán- dorné panaszát meghallgat­tuk —, viszont bizonyosak vagyunk abban, ha a gyám­hatóság erélyesebben és ha­marabb lépett volna közbe, a gyerekek sorsa előbb ju­tott volna révbe. Soltész Ágnes KÖSZÖNET AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT Két éven keresztül volt szocialista szerződésünk a nyíregyházi MÁV-állomás párt- és KISZ-szervezetével. Kapcsolatunk nagyon élő volt, amit jól bizonyít, hogy a MÁV dolgozói beszámolót tartottak osztályfőnöki órán, mi pedig KISZ-gyűlésükön és ifjúsági parlamentjükön vet­tünk részt. Szerveztünk kö­zös sportvetélkedőt és műsort adtunk, amikor megkapták a KISZ Központi Bizottságának kitüntetését. Ök segítettek a KISZ-életre való felkészülés­ben és a pályaválasztásban, megjavították a fizikaszertár szemlétetőeszközeit. 1977. június harmadikán közös ki­rándulást szerveztünk Debre­cenbe. melynek költségeit a 28 tanuló részére is ők fizet­ték. Ezúton is szeretnénk megköszönni segítségüket és fáradozásukat — írja levelé­ben Majoros Józsefné, a 13. számú általános iskola 8. osz­tályának rajvezetője és 28 tanulója. „SAJNOS NINCS!” Hiába járom állandóan a boltokat, a válasz mindenütt egyforma: „sajnos nincs”. 26-os kerékpárgumit keresek, de már belefáradtam az utá­najárásba. Végül is dobjam el a kerékpáromat, mert>v nincs gumiutánpótlás? — kérdezi Magyari András nagykállói levélírónk. DUPLA PÉNZÉRT BOSSZÚSÁG Rendszeres olvasója vagyok a Kelet-Magyarországnak, amelynek előfizetési díját minden hónap 12-én ki is fi­zettem. Meglepetésemre má­jus 30-án a posta az újság­előfizetési díj újbóli kifizeté­sére szólított fel. Kellemetlen, hogy még csak bebizonyítani sem tudom az igazam, mert nincs igazolószelvényem. Vagyis nem kaptam a kézbe­sítőtől. amikor a 20 Ft-ot ki. . fizettem, mondván, hogy „ez neki pluszmunkát jelent”. Nekem viszont pluszkiadást és bosszúságot — teszi szó­vá: Duklesz Pálné, Nyírtelek, Felsősóskút 74. sz. alatti le­vélírónk. Áz illetékes válaszol Az 1977. május 2-i Kelet­Magyarországban kérték, hogy a jósavárosi orvosi ren­delő homlokzatára helyez­zünk el reklámfeliratot. Mi nem tartjuk szükségesnek, mert jelentős költségbe kerül és véleményünk szerint a be­tegek tájékoztatását az épület főbejáratán elhelyezett táb­lák megfelelően szolgálják. Az épület keleti oldalán lévő úgynevezett szélfogó gyer­mekkocsi-tároló, amely cél­jának megfelel. Az 1977. március 30-i cikk­ben feltett kérdésekre a csá­szárszállási és a környező ta­nyavilág lakóinak a követke­zőket válaszoljuk: 1977. áp­rilis 1-től a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács V. B. egészség- ügyi osztálya Császárszállá­son hetente két alkalommal — kedden és csütörtökön — lehetővé teszi az orvosi ren­delést a külterületi rendelő­ben. Ezenkívül a hét minden napján van rendelés a Vö­röshadsereg útja 14. szám alatt, a 9-es számú rendelő­ben. Csecsemőtanácsadás két­hetente van a külterületi ren­delőben. A gyermekek el­látása a Bocskai utcán lévő gyermekszakrendelőben meg­oldott. A terhestanácsadás a Sóstói u. 1. sz. alatt lévő Ter­hestanácsadóban történik a hét minden napján. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. egészségügyi osztálya Az elmúlt heti Fórumban kifogásolták, hogy a Zrínyi Ilona utcai és a Kálvin téri bontásoknál a munkaidő le­jártával a félig lebontott épületek közprédának van­nak kitéve. Az észrevétellel maradéktalanul egyetértünk. A kivitelezést végző szövet­kezetekkel olyan szerződést kötöttünk, mely alapján a bontási munkákat csak fele­lős műszaki vezető irányítá­sa mellett lehet végezni, és a bontási engedélyben előír­takat be kell tartani. Felhív­tuk a vállalkozók figyelmét arra, hogy ezen kikötéseknek tegyenek eleget és a bontási munkákat olyan ütemben végezzék, hogy a város köz­pontjában az esztétikailag sem kellemes munkát miha­marabb befejezzék. Szabolcs-Szatmár megyei Beruházási Vállalat „Tönkreteszik” címmel je­lent meg egy írás a Kelet- Magyarórszág május 13-i szá­mában. Ezt követően felhív­tuk az élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalat figyelmét: a gépkocsivezetőket, kérjék meg, hogy áruszállításkor a jár­dákat és füvesített területe­ket ne rongálják. Járjanak el szigorúan azok ellen, akik a közvagyont ilyen módon is károsítják. Az élelmiszer- kiskereskedelmi vállalat körlevélben utasította a boltvezetőket: a gépkocsik vezetőinek a figyelmét hív­ják fel, hogy a rendbontáso­kat kerüljék el. Ingatlanközvetítő és Szolgáltató Vállalat A „Még mindig helyjegy” című cikkel kapcsolatban tá­jékoztatásul közöljük, hogy a MÁV területén az ülő-, a háló- és a fekvőhely biztosí­tását tizenkét helyelosztó központ végzi. Állomásaink és a különböző utazási iro­dák túlnyomórészt távbeszé­lő útján kérik az ülőhelyeket a helyelosztó központoktól. Az ottani nyilvántartáson az adott vonatra egy ülőhelyre csak egy bejegyzés kerül. A nagy mennyiségű tételszám, valamint a manuális munka­végzés és több kisebb ok miatt még nem hibamentes a helyjegykiszolgálás. Ter­mészetesen a jövőben azon leszünk, hogy a kulturált ki­szolgáláson belül az ülőhely­biztosítási tevékenység szín­vonalát emeljük. MÁV Igazgatóság, Debrecen Szerkesztői üzenetek Özv. Szilágyi Mihályné újfehértói, Márton Gyuláné nyíregyházi, Treszkai And­rásáé buji, Kővári Józsej kisvárdai, Koszta Károly ti- szavidi, Papp Katalin nyír- jákói, Gyöngyösi Gedeonná gégényi, Bihari Zoltánné zajtai, Tim.ári Zoltán nyír­bátori, Majoros Istvánná nyíregyházi, Veréb Jánosné mezőladányi, Király Dániel- né újkenézi, Hostyisovszki Jánosné máriapócsi, Miko- vics Miklós kótaji lakosok ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Vladimir Istvánná máté­szalkai, Nagy Istvánné sza- mosújlaki olvasóinknak le­vélben válaszoltunk. Takács Sándorné mária­pócsi lakosnak a reklamált gyermekgondozási segélyt a a nyugdíjfolyósító igazgató­ság postán elküldte. Makkai János nyírcsaho- lyi olvasónk a levelében em­lített nyereségrészesedést nem kaphatja meg, mert volt munkahelyének kollek­tív szerződése szerint aki az üzem állományából évköz­ben lépett ki — mint levél­írónk —, az nyereségrésze­sedésben nem részesülhet. Szilágyi Istvánné nyíregy­házi lakost utólag a szociál­politikai kedvezmény nem illeti meg, viszont ha a ké­sőbbiek folyamán jogigényes cserét kérnek, annak kielé­gítésekor a két lakás hasz­nálatbavételi díjának külön­bözeiéből a második gyer­mekre járó szociálpolitikai kedvezményt a városi ta­nács levonja. Szegedi Sándor nyíregy­házi olvasónkat a Volán 5. számú Vállalata értesítette, hogy a 9-es autóbuszjárat útvonalát a Simái útig meg­hosszabbítani — díjszabási okok miatt és fordulási le­hetőségek hiányában — nem tudják, valamint amiatt sem, mert a vonalmeghosszabbí­tás a jelenlegi 30 perces pe­riódust kedvezőtlenül érin­tené, és így csúcsidőben 10 járattal kevesebbet tudna a vállalat közlekedtetni. D. Petróczi Béla újkenézi levélírónkat értesítettük, hogy a betegségi segély na­pi átlagrészesedésének meg­állapítását szabályozó 6/1967. (X. 24.) MÉM sz. ren­delet 149. §-a a ledolgozott munkanapok figyelembevé­telét írja elő a betegségi se­gély napi átlagrészesedésé­nek megállapításánál. Pilló Istvánné demecseri lakost az OTP megyei igaz­gatósága tájékoztatta, hogy az eltartott gyermekek után szociálpolitikai kedvezményt csak a társasházépítők ré­szére nyújthatnak. A társas- ház-építkezők függetlenül attól, hogy lakásépítkezésük két hol valósítják meg, ré­szükre telepszerű építkezés esetén 30 ezer forint, egyedi társasház esetén pedig 20 ezer forint gyermekenkénti szociálpolitikai kedvezményt adhatnak. ÜSZŐK ELADÓK Körülbelül harmincötén vagyunk Tiszadadán olyan nyugdíjasok, akik állatte­nyésztéssel foglalkozunk. Csaknem mindegyikünknek van továbbtenyésztésre al­kalmas üszőborjúja, ame­lyeket szeretnénk eladni, de nincs, aki megvásárolja. Va­lamennyiünk szándéka, hogy továbbra is foglalkozunk te­héntartással, borjúneveléssel, de ha az értékesítés ennyire megoldatlan, kénytelenek le­szünk felhagyni vele — írja Czikot István Tiszadadáról. TISZTELET A HŐSNEK 1977. június 3-án Tunyog- matolcson Zalka Máté em­lékszobránál és szülőházánál gyűltünk össze, hogy megem­lékezzünk a magyar és nem­zetközi munkásmozgalom harcosáról halálának 40. év­fordulója alkalmából. Koszo­rúkat helyeztünk el a szobor­nál, a nyíregyházi és a máté­szalkai 1. sz. postahivatal Bé­Hz OTP-kölcsön átvállalásáról Az utóbbi időben szerkesztőségünk több levelet ka­pott, melyekben olvasóink arról panaszkodnak, hogy OTP- kölcsönnel terhelt ingatlant vásároltak, azonban az OTP nem járul hozzá az ügylethez, így a szerződést a telek­könyvön nem tudják keresztül vezettetni. Az OTP igen gyakran olyan kikötést tett velük szemben, hogy a még fennálló kölcsönt teljes egészében fizessék vissza, abban az esetben engedélyezik a jogügyletet. A tapasztalat azt mutatja, hogy az állampolgárok ál­talában nincsenek tisztában sem az OTP, sem az OTP- kölcsönök feladatával. Mindenekelőtt azt kell tudomásul venni, hogy az OTP általában nem köteles kölcsönt folyó­sítani és különösen nem bárkinek. Azokban a kevés ese­tekben, mikor meghatározott, vagy körülbelül meghatáro­zott kölcsönösszegeket köteles az OTP folyósítani, azt ha­tályos rendelet alapján teszi, ilyen volt pl. az 1970-es ár­vizes kölcsön, ilyen a belvizes kölcsön és még egynéhány. Egyéb esetekben a kölcsön folyósítását az OTP minden­kori hitelpolitikája szabja meg, amely természetesen szer­ves része az állam hitelpolitikájának. Ennek keretében megszabják azokat a feltételeket, amelyek alapján az OTP meghatározott összegű kölcsönt folyósít. A következő alapelv az, hogy az OTP mindig szemé­lyes jellegű kölcsönt folyósít, tehát a kölcsönt nem általá­ban bárkinek adja, hanem meghatározott személynek és éppen ezért a kölcsönt mindenekelőtt annak kell vissza­fizetnie, aki azt felvette, a visszafizetés másra történő át­ruházása csak az OTP engedélyével lehetséges. Alapvető hitel- és üzletpolitikai cél az is, hogy a meg­adott kölcsön összege minél előbb visszatérüljön az OTP- hez, hiszen ezekből az összegekből újabb kölcsönöket tud az OTP folyósítani és így tudja gyorsan megvalósítani a mindenkori hitelpolitikai célt. Éppen ezért, aki OTP-kölcsönnel terhelt ingatlant kí­ván vásárolni, mindenekelőtt azzal kell számot vetnie, hogy érvényes szerződést csak abban az esetben tud kötni, ha az ingatlant tehermentessé teszi, vagyis a még fenn­álló tartozást teljes egészében visszafizeti. A jogszabályok értelmében a kölcsön visszafizetése az eladó kötelessége, hiszen ő vette fel a kölcsönt, de természetesen ebben az esetben a visszafizetett kölcsön összegével megemelkedik az eladónak fizetendő vételár. A vevő kötelessége tehát, hogy mindenekelőtt tisz­tázza a még fennálló OTP-tartozást. Ez soha nem egyezik a telekkönyvbe bejegyzett OTP-teherrel, mert a telek­könyvben az eredetileg felvett kölcsön összegét terhelték be, viszont időközben annak egy részét már törlesztették. A még fennálló teher ismeretében tudja a vevő felmérni azt, hogy milyen összeget kell fizetnie, tehát fizetőképes-e, vagy sem, és csak ezután lehet érdemleges szerződést köt­ni. Amennyiben a kölcsönösszeg visszafizetésre kerül, az OTP-nek már nem a szerződéshez kell hozzájárulnia, ha­nem a bejegyzett terhek törléséhez, tehát mind az elide­genítési és terhelési tilalom, mind pedig a jelzálogjog tör­léséhez, hiszen ezeket azért jegyezték be, hogy biztosítva legyen a felvett kölcsön visszafizetése. (Folytatjuk.) Dr. Juhász Barnabás ke illetve Petőfi szocialista brigádjai, a hivatalok vezetői, az úttörőcsapat tagjai és ve­zetői. Brigádunk tagja. Pető Andrásné méltatta Zalka Máté hazai és nemzetközi ér­demeit, munkásságát. A hely­beli úttörőcsapat Hóvirág őr­sének tagjai verseket mond­tak, végül megköszönték a brigádoknak és a jelenlévők­nek. hogy megemlékeztek fa­lujuk nagy szülöttjéről — ír­ja Szabó Pál. IDŐZÍTETT FÜSTKŐSTOLŐ Június 5-én környezetvé­delmi világnap volt. Erre em­lékeztetett a sóstói csónakázó­tavon mégrendezett kétnapos motoros hajómodellezés. 'A csónakázótói 70-80 méterre lévő étterem teraszát zaj és bűz árasztotta el. A tó köz­vetlen szomszédságában lé­vő gyermekmedence fölött két napon át kék füstfelhő úszott. önkéntelenül arra gondoltunk: ez lenne a kör­nyezetvédelem? Mindeneset­re a zaj és a füstártalmak­ból sikeres „kóstolónk” volt. írja többek nevében: S. P-né. Tűzoltó­versenyek A megye állami gazdaságainak vállalati tűzoltói mérték össze tudásukat, felkészültségüket jú­nius 4-én a mezőgazdasági főis­kolai tangazdaság ilonatanyai üzemegységében. ,.Vizes szerelés’* volt a feladat, minden raj saját felszerelésével indult. A nyolc­százas kismotorfecskendő szere­lésében a sorrend a következőkép­pen alakult: Kemecse, Nyírlugos, Balkány. A 400-as versenyben a Nyírmadai Állami Gazdaság köz­ponti üzeme nyert, második a gazdaság laposhadi egységének raja, harmadik pedig a nyírlugo- si csapat. A két első helyezett ősszel részt vehet az országos versenyen. Vasárnap, június 6-án Vásáros- naményban járási tűzoltó versenyt rendeztek. A 800-as fecskendő szerelésében a községi önkéntes férfirajok közül Vásárosnamény nyert, a vállalatiak közül pedig a vásárosnaményi forgácslapgyár raja. A négy százas fecskendőnél a községi férfirajok legjobbja a tiszaadonyi raj lett, a fiúrajok között pedig a vitkaiak. Ebben a kategóriában a vállalati tűz­oltók közül a Nyírmadai Állami Gazdaság csapata nyert. Jánkmajtison ugyancsak tűz­oltóverseny volt vasárnap, a fe­hérgyarmati járás rajai versengtek. A penyigei és a tisztabereki ra­jok lettek az elsők a két ver­senyszámban. Blffiw koppod m wbSm iwfeoB ww bopvBBmoo^&owö^w feowotfi oo

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom