Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-05 / 131. szám

A KÖZELI NAPOKBAN XXXIV. évfolyam, 131. szám ÁRA: 1 FORINT 1977. június 5., vasárnap MA Kezdődik a 4-es számú főút építése (2. oldal) A „GYES" sem üdülés (8. oldal) A győzelmei aratstl szocializmus lelkesítő példa a világ népeinek . -**• Leonyid Brezsnyev beszéde az SZKP KB plénumán Pedagógusok köszöntése T anul az ország. Közhelyszámba megy a kijelentés — éppen azért, mert így igaz. Óvodáskortól az egyetemig szervezett ke­retek között ömlik az is­meretek bő zuhataga, ki­ki képességeihez és ér­deklődéséhez mérten me­ríthet belőle. De mi is történne a gyerekekkel, a fiatalokkal, ha pusztán önmagukra utalva mere­getnék a „tudásfolyosót?” Ha nem irányítaná kezü­ket okos, óvó kéz, ha nem szóing hozzájuk ip- tő szó, nem vigyázná mozdulatukat féltő szem. Ha nem állna mindig mellettük a pedagógus .. Nehéz, sokszor idegőr­lő munkát végeznek a nevelők — „anyaguk” a létező legbonyolultabb: az ember maga. Örömteli munkát végeznek a peda­gógusok — eredményük a legnagyobb eredmény: az ember maga. Ezek az el­lentmondások nap mint nap felbukkannak tevé­kenységükben — ez teszi hivatássá a szó legszebb értelmében ezt a pályát. S ezért várnak megbe­csülést, elismerést.. . Kétszeres az idei peda­gógusnapon a nevelők öröme: abban a tudatban fejezhetik be ezt a tan­évet, hogy az erkölcsi megbecsülés, a kitünteté­sek, dicséretek mellett szeptembertől az anyagi elismerésük is nagyot ja­vul. Nehezen választható szét ez a kétfajta elisme­rés. De valljuk be azt is: az a mérhetetlen felelősség, melyet ők a fiatalok ne­velésével vállalnak, nem talál mindig megfelelő visszhangra, Szabolcs- Szatmár több, mint hat­ezer pedagógusa közül sokan tudnának kedve­zőtlen példákat is monda­ni munkájuk hétköznap­jaiból. Ám igen kevesen akadnak köztük, akik ne tennék mindjárt hozzá az örömteli percig emlékét, ne tartanák a legnagyobb jutalomnak, az okos, há­lás gyerekszemek pillan­tását. A nevelőket kö­szöntjük. Azokat az embereket, akik a szülők után a leg­nagyobb felelősséget vi­selik: az utánpótlás, a kö­vetkező nemzedékek sor­sának felelősségét. Van-e egy társadalomnak na­gyobb feladata, mint folytatni önmagát? Van- e nehezebb dolog, mint mindent továbbadni, okos használatra az utódok­nak? Van-e küzdelme­sebb építés az ember- építésnél? S létezhet-e gazdagabb öröm annál, amit a peda­gógus érez, amikor mun­kája végeztével sokszínű, életteli ifjú ember áll bú­csút intve az iskola ka­pujában ... Tisztelt elvtársak! Meg kell vitatnunk a Szov­jetunió új alkotmányának ter­vezetét. A politikai bizottság figyelmesen áttanulmányoz­ta és elvben elfogadta ezt a dokumentumot. Mivel már valamennyien ismerjük a ter­vezetet, ezért csak néhány központi, elvi fontosságú kér­désre szeretnék kitérni. Első kérdés: miért volt szükség az új alkotmányra? Azért, elvtársak, mert négy évtized alatt országunkban és egész társadalmunkban mély változások mentek végbe — mondotta, majd rámutatott: Amikor az 1936-os alkot­mány elfogadásra került, ná­lunk lényegében még éppen csak hogy befejeződött a szo­cializmus alapjainak lerakása. A Szovjetunióban napjaink­ra már felépült a fejlett, érett szocialista társadalom. Az alapvető, elvi jelentőségű vál­tozások érintették a társadal­mi élet valamennyi területét. Teljesen megváltozott az ország gazdasága, amelyben osztatlan a szocialista tulaj­donforma uralma. Kialakult és sikeresen működik az egy­séges népgazdaság hatalmas szervezete, amely a tudomá­nyos-műszaki forradalom eredményeinek a szocialista társadalmi rend előnyeivel való összekapcsolása alapján fejlődik. Megváltozott a társadalom szocialista képe is. Nemcsak jogi értelemben, hanem gyakorlatilag is meg­valósult nálunk a népek egyenlősége. Valamennyi köztársaságunk magas fej­A tervezet kiemeli, hogy a Lenin és a kommunista párt vezette Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban új tí­pusú állam született, amely­nek legfőbb célja az osztály nélküli kommunista társada­lom felépítése. A szovjet ál­lam, miután teljesítette a proletariátus diktatúrájának feladatait, össznépi állammá vált. A Szovjetunióban fel­épült a fejlett szocialista tár­sadalom: a kommunizmus­hoz vezető út törvényszerű szakasza. A mélyreható társadalmi, gazdasági átalakulás áttekin­tése után a tervezet összege­zi e társadalom jellemzőit, s az állam fő feladatait így fogalmazza meg: a kommu­nizmus anyagi, műszaki bázi­sának megteremtése, a 'Szo­cialista társadalmi viszonyok tökéletesítése, és kommunis­lettségi szintre jutott, köztük azok is, amelyek korábban gazdasági és kulturális szem­pontból elmaradottak voltak. Ugyanakkor az összes köztár­saság gazdasága az egységes népgazdasági komplexum el­választhatatlan részévé vált. E változások együttes ered­ményeként a szovjet társa­dalom mind egyöntetűbbé válik. Erősödött a munkás- osztály, a kolhozparaáztság és a népi értelmsiég megbont­hatatlan szövetsége. Fokoza­tosan elmosódnak az alap­vető társadalmi csoportok közötti különbségek. Élet­módjukat tekintve egyre kö­zelebb kerülnek egymáshoz országunk népei és nemzeti­ségei. Létrejött az emberek új történelmi közössége — a szovjet nép. Az érett szocializmus fel­építésével, s azzal, hogy a lakosság valamennyi rétege áttért a munkásosztály észt mei-politikai álláspontjára, proletár diktatúraként létre­jött államunk össznépi ál­lammá vált. Mindezeket az ország éle­tében végbement folyamato­kat a kommunista párt irá­nyította, amely az októberi forradalomtól kezdve mind­máig társadalmunk vezető, szervező és mozgósító ereje. Sokkal bonyolultabbá és sokrétűbbé váltak azok a fel­adatok, amelyeket a pártnak meg kell oldania. Szerepe még felelősségteljesebbé vált, s fokozódott az ország egész belső életére és külpolitiká­jára gyakorolt irányító hatá­ta társadalmi viszonyokká való átalakítása, a kommu­nista társadalom emberének formálása, a dolgozók anya­gi és kulturális életszínvona­lának emelése, a gondosko­dás az állam biztonságáról, a közreműködés a béke meg­szilárdításában és a nemzet­közi együttműködés fejlődé­sében. A társadalmi, politikai és a gazdasági rend alapjairól szólva, az alkotmánytervezet kimondja: a Szovjetunió össznépi állam; minden ha­talom a népé; az állam szer­vezete és tevékenysége a de­mokratikus centralizmus el­veire épül; az állam és szer­vei a szocialista törvényes­ség alapján működnek; az államélet legfontosabb kér­déseit össznépi vitára, vala­mint népszavazásra bocsát­ják. A társadalom vezető és Végezetül erőteljesen meg­változott a Szovjetunió nem­zetközi helyzete és a világ társadalmi-politikai képe. A Szovjetuniót már nem zárja körül a tőkés világ. A szo­cializmus világrendszerré vált. Létrejött a hatalmas szocialista közösség. Jelentő­sen meggyengültek a világ­kapitalizmus állásai. A ko­rábbi gyarmatok helyén több tucat fiatal állam jött létre, amelyek szembeszállnak az imperializmussal. Rendkívüli módon megnőtt országunk nemzetközi tekintélye és be­folyása. Ezek eredményeként a nemzetközi erőviszonyok alapvetően megváltoztak. Létrejött az új világháború elhárításának reális lehetősé­ge, s az új háború kitörésé­nek veszélye ma már jóval kisebb. Ezen a téren azonban még nagy munka és kitartó harc vár ránk. A szovjet nép a már elért eredményekre támaszkodva a kommunista párt vezetésével most új feladatokat old meg: megteremti a kommunizmus anyagi-műszaki bázisát. a szocialista társadalmi viszo­nyokat fokozatosan kommu­nista társadalmi viszonyokká alakítja át, s az embereket a kommunista tudatosság szel­lemében neveli. Röviden ezek azok az alapvető változások, amelyek társadalmunkban, országunk életében 1936 óta végbemen­tek. Ezek a Szovjetunió új alkotmánya kidolgozásának alapvető okai és előfeltételei. irányító ereje — állapítja meg a dokumentum — a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely a népért van és a népet szolgálja. A párt határozza meg a társadalom fejlődésének fő perspektívá­ját, az ország bel- és külpo­litikai irányvonalát. A tö­megszervezetek szintén részt vesznek az állami és társa­dalmi ügyek intézésében. Az alkotmánytervezet sze­rint a szocialista demokrácia további kibontakoztatása a társadalom politikai rend­szerének alapvető fejlődési iránya. Ide tartozik egyebek között: az államgépezet tö­kéletesítése, a társadalmi szervezetek tevékenységének fokozása, a dolgozók mind szélesebb részvétele a köz­ügyek intézésében. A Szovjetunió gazdasági rendszerének alapja a ter­melési eszközök szocialista tulajdona; a jólét forrása, a szovjet emberek munkája — hangoztatja a tervezet. Az állam a „mindenkitől képes­(Folytatás a 4. oldalon) sa. (Folytatás a 4. oldalon) A Szovjetunió új alkotmányának tervezete A Szovjetunióban nyilvánosságra hozták és össznépi vitá­ra bocsátották az ország alkotmánytervezetét, amelyet az al- kotmányozó bizottság terjesztett elő és a legfelsőbb tanács elnöksége hagyott jóvá. A tervezet megőrzi az előző alaptör­vények elveinek folyamatosságát. Bevezetőből, kilenc rész­ből, 21 fejezetből és 173 cikkelyből áll. Kádár János és Nicolae Ceausescu határ menti A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára és Nicolae Ceausescu, a Román Korr munista Párt főtitkára, a Ro­mán Szocialista Köztársaság elnöke között a korábbi meg­állapodás szerint a közeli na­pokban határ menti baráti találkozóra kerül sor Deb­recenben és Nagyvárain. A rétekre a kedvező időjárás jó kaszálót hozott. A buji Cj Élet Tsz-ben géppel vágják a rendeket. (Hammel József fel­vétele) ARATÁS ELŐTT Készülnek az új termés fogadására Több, mint 100 ezer hek­tár gabona betakarítása kez­dődik megyénkben az elkö­vetkező napokban, hetekben. A várható össztermés mintegy 29 ezer vagon lesz, amiből 18 500 vagonnak a felvásárlá­sa és elhelyezése a gabona­felvásárló és feldolgozó válla­latra vár. Ez a mennyiség 15 százalékkal haladja meg a múlt évit. A vállalat igazgatóhelyette­se, Fekete László szerint a hatalmas mennyiségű gabona fogadására az előkészületek jól haladnak, s a jelek Sze­rint fennakadás nélkül bo­nyolíthatják le az évről évre ismétlődő nagyarányú műve­letet. Raktáraikból gyors ütemben szállítják el az „ó” gabonát, hogy az új termés­nek helye legyen, takarítják, meszelik, fertőtlenítik a táro­lókat. A vállalat raktározási körülményei a múlt évhez képest javultak: Tiszavasvári- ban, Nyírbátorban, Vásáros- naményban és Kisvárdán új raktárak épültek; így mint­egy 2000 vagon gabona elhe­lyezéséhez elegendő teret nyertek. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy a raktáro­zás régi gondjai eltűntek vol­na, mert kölcsönös megálla­podások alapján 2500 vagon • kalászos bértárolásában álla­podtak meg. Ez a mennyiség csak valamivel kevesebb, mint 1976-ban volt. Jobbultak a szárítási lehe­tőségek. A kapacitás 10 szá­zalékkal nőtt, ezért idén, 24 óra alatt, 4 százalékos vízel­vonás mellett, 700 vagon ga­bonát képesek kiszárítani. Befejezéshez közeledik a tisz­tító gépek éves karbantar­tása is. Az új termést 85 település 220 kijelölt helyén veszik át. Legfontosabbnak azt tartják, hogy az átvétel a legkevesebb várakozással, pontos üteme­zésben történjék meg. Ennek érdekében a napokban kez­dik meg a mezőgazdasági üze­mekkel az úgynevezett átadá­si-átvételi szerződések meg­kötését. A gazdaságokat fel­keresik, hogy rögzítsék az át­adandó mennyiség nagyságát, megállapodnak a napi át­adási ütemben, pontosítják a mezőgazdasági üzemek szárí­tási igényeit. A műszaki feltételek meg­teremtése mellett az emberek felkészítésére szintén gondot fordítanak; a felvásárlásban részt vevő saját raktárosaikat és a gazdaságok terményát­adóit most oktatják, de to­vábbképzik a gépek kezelőit is. Nem elég azonban, ha a vállalat igyekszik az olajo­zott lebonyolítás feltételeit megteremteni. Fontos, hogy a gazdaságok is megtegyék a szükséges lépéseket: raktárai­kat ők is kiürítsék, takarít­sák és fertőtlenítsék, a kellő üzemanyag-mennyiséget be­szerezzék. Úgy kell nekik is felkészülniük, hogy egy eset­leges csapadékos aratás se okozzon fennakadást és vesz­teséget. A malmok éves karbantar­tása véget ért. Búzakészle­teik megfelelőek, várják az új termést. S. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom