Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-26 / 122. szám

Megkezdődtek a magyar-osztrák hivatalos tárgyalások Dr. Rudolf Kirchtchlöger látogatása Agárdon Sürget a növényápolás Hét végére befejezik a kukorica, a napraforgó vetését Már az aratásra készülnek A mariapó esi Rákóczi Tsz földjén korszerű ültetőgépek segítik a dnhánypaiAntá^t. (Hammel József felvételei) Kocsordon, az Cj Élet Tsz területén kedvező időjárás mellett jó lucernatermést takarítanak be a gépek. A rendfelszedő-rakodó kocsikkal gyorsan halad a mun­ka. Arról viszont panaszkodnak a szövetkezetek, hogy az ügyes konstrukció elég gyenge anyagból készült, így már a háromnapos felszedő is sok helyütt hegesztésre szorult. Szerdán az Országházban hivatalos tárgyalást folytat­tak a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság képviselői. A magyar tárgyaló csopor­tot Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke vezette, tagjai voltak: Rácz Pál külü­gyi államtitkár. Nagy János külügyminiszter-helyettes, dr. Nagy Lajos, a Magyar Nép- köztársaság bécsi nagykövete, valamint a Külügyminiszté­rium, a Külkereskedelmi Mi- nésztérium több vezető mun­katársa. Az osztrák tárgyaló csopor­tot dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi elnöke vezette, tagjai voltak: dr. Willibald Pahr, szövetségi külügyminiszter, dr. Alfred Weihs, a köztársa­sági elnök kabinetjének igaz­gatója. dr. Ludwig Steiner tiö^j kúVct, a kulugy miniszté­rium politikai igazgatója, dr. Friedrich Frölichsthal. az Osztrák Köztársaság buda­pesti nagykövete és a külügy­minisztérium, valamint a ke­Moszkvában, a szovjet külügyminisztérium Alek- szej Tolsztoj utcai vendég­házában, szerdán délután megnyílt a Varsói Szerző­dés külügyminiszteri bizott­ságának ülése, amelyen a Varsói Szerződéshez tartozó hét szocialista ország kül­ügyminiszterei vannak je­len. Tavaly november 25—26- án fontos kérdésekről döntött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé. A bu­karesti eszmecserén elhatá­rozták: a tagországok politi­kai együttműködése mecha­nizmusának további tökélete­sítése céljából létrehozzák a Varsói Szerződés külügymi­niszteri bizottságát. A bizott­ság első ülése szerda dél­után kezdődött Moszkvában. A tanácskozáson hét szocia­lista ország — köztük ha- nák — diplomáciájának veze­tője vesz részt. Éppen három héttel a kül­ügyminiszterek megbízottai- nak belgrádi találkozója előtt különös figyelem illeti meg a szocialista országok politikai integrációja külügyminiszte­reinek ülését. Valószínű, hogy elsősorban a jugoszláv fővá­rosban júniusban kezdődő ta­nácskozássorozaton követen­dő összehangolt szocialista diplomáciai fellépést tárgyal­ják meg. Helsinkit egyformán értel­mezik Moszkvában és Buda­pesten, Varsóban és Prágá­ban. Az elmúlt hónapokban azonban sok tapasztalatot szerezhettek a vezető diplo­reskedelmi és iparügyi mi­nisztérium több vezető mun­katársa. A szívélyes légkörben le­zajlott tárgyaláson áttekin­tették a két ország kapcsola­tainak alakulását, további fejlesztésének lehetőségeit, s eszmecserét folytattak a mindkét felet kölcsönösen érintő nemzetközi kérdések­ről, különös tekintettel az enyhülésre, a helsinki érte­kezlet záróokmányának vég­rehajtásáról, a belgrádi ta­lálkozóról. Dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi elnöke és felesége, valamint kísérete szerdán el­látogatott az Agárdi Mező- gazdasági Kombinátba. Az osztrák vendégeket a látoga­tásra elkísérte Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és felesége, Nagj- János külügyminiszter- helyettes és dr. Nagy Lajos, a Magyar Népköztársaság bé­csi nagykövete. A vendégeket a megérke­zéskor dr. Soós Gábor mező­maták, miközben nyugati partnereikkel folytattak tár­gyalást. A közös álláspont ki­alakítása szempontjából nem közömbösek ezek a tapaszta­latok, amelyek között bizo­nyára fontos helyet foglal­nak el a magyar diplomá­ciáé is, hiszen igen sok nyu­gati ország képviselőivel foly­tattunk véleménycserét a belgrádi találkozó kilátásai­ról. Bizonyos, hogy a külügy­miniszteri bizottság nagy fi­gyelmet szentel a Bukarest­ben tett javaslatok sorsának is. Novemberben a politikai tanácskozó testület a többi között javasolta, hogy a két európai katonai integráció, a Varsói Szerződés és a NATO taglétszámát ne növeljék, s a két szerződés tagállamai kötelezzék el magukat, hogy Szerdán vetélkedőn mérték össze tudásukat a záhonyi vasutas fiatalok közül a he­gesztő, lakatos, motorszere­lő, villanyszerelő és eszter-; gályos szakmákban dolgozó fiatalok. Az elméleti és szak­mai verseny győztese 40 fil­léres órabéremelést kapott, a helyezettek pénzjutalomban részesültek. A rendezvény az első vas­utas ifjúmunkásnapok egyik kiemelkedő eseménye. Az üzemi KISZ-bizottság május 21. és 29. között rendezi meg a körzetben dolgozó mintegy gazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke és a kombinát vezetői fogad­ták. Az üdvözlést követően dr. Soós Gábor a magyar mező- gazdaság szerkezetéről, a szo­cialista átalakítás óta kiala­kult nagyüzemek arányairól, termelési eredményeiről tájé­koztatta a vendégeket. Dr. Rudolf Kirchschläger elismeréssel szólt a kombi­nát munkájáról. Felkeltette érdeklődését, hogy a kombi­nátban nagy számban tevé­kenykednek felsőfokú és szakképesítésű dolgozók, ami — mint mondta — jelentős szerepet játszik a kiemelke­dő termelési eredmények el­érésében. Örömét fejezte ki, hogy az öntözőrendszer meg­valósításában együttműködés alakult ki a kombinát és osztrák partnere között. Az Osztrák Köztársaság el­nöke az Elza-majori tehené­szet megtekintése után to­vábbi sikereket kívánva vett búcsút a házigazdáktól. egymás ellen elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegy­vert. A kontinens biztonsága és a távolabbi cél: a leszerelés ér­dekében mindkét javaslat rendkívül nagy jelentőségű. Sajnálatos, hogy például a NATO kibővítésére egyre több jel utal: Spanyolország­ból nemrég népes katonai küldöttség járt Brüsszelben, az Észak-atlanti Szövetség székhelyén azzal a nyilván­való céllal, hogy az esetleges NATO-tagság technikai kér­déseiről tájékozódjék. Annyi bizonyos, hogy a moszkvai eszmecsere jó al­kalmat nyújt a vélemények és a tapasztalatok kölcsönös megismerésére, s hozzájárul a szocialista országok ered­ményes belgrádi fellépésé­hez. kétezer fiatal bevonásával a különböző vetélkedőket, poli­tikai és tömegsport-megmoz­dulásokat. Ugyancsak a szer­dai nap eseménye, hogy ver­senyt rendeztek a forgalmi szolgálattevők és a bérelszá­molók között is. Az újszerű lebonyolításban megrende­zett vetélkedő egyben a fia­talok szakmai ismereteinek bővítésére is szolgál. A rendezvények között ki­emelkedik az a kiállítás, amelyet pénteken nyitnak meg Záhonyban. Tablókon fényképekkel azokat a fiata­lokat mutatják be munka Már csak 5 százalék van hátra a tervezett 260 ezer hektárból: 196 ezer hektáron végeztek a nagyüzemek a ta­vaszi vetéssel. Hét végére be­fejeződik a kukorica, a nap■ raforgó vetése és nem ma­rad más hátra, mint a ter­vezett silókukorica-terület bevetésének teljesítése. Ké­sésben vannak viszont üzeme­ink a dohány és a zöldségfé­lék palántázásával. Dohány­ból még kétezer hektár, zöld­ségféléből 1200 hektár a be­ültetésre váró terület. Az elmúlt napokban fel­gyorsult a tempó. Ebben a gondos munkaszervezésen túl nem kis szerepe volt a vál­tozékony, de a legtöbbször kedvező időjárásnak. A több napon át tartó nyárias meleg hatására o belvizes részeken jelentősen csökkent a talaj­vízszint, ez lehetővé tette a magágykészítést. Az eső, a már kikelt növényeknek a do­hány- és zöldségpalánták niegeredesének kedvezett. Saj­nos a „fagyosszenteket” most sem vészelhetjük át kármen­tesen. Az elmúlt hét végi fel­legek nemcsak záporokat, de zivatarokat és jeget is hoz­tak. Az Állami Biztosítónak tizenhárom termelőszövetke­zet és egy állami gazdaság je­lentett jégkárt, összesen mint­egy 4000 hektár területről. A jégtől 1300 hektár téli al­ma, ezer hektár búza, ezer hektár kukorica és 700 hek­tár egyéb növény: mák, cu­korrépa, paprika károsodott. A legnagyobb kárt a tiszado- bi Táncsics Termelőszövetke­zetből jelezték, előzetes becs­lés alapján 6—10 millió fo­rint értékben. Jobb hír az előzőtől, hogy a lucerna első kaszálása, kaz- lazása — egy-két üzem kivé­telével — befejeződött. A hozam kevesebb a tavalyi­tól, de a minőség jobb. Meg­kezdték nagyüzemeinkben a vöröshere kaszálását is és hathatós intézkedés történt a bő tömegtakarmányt adó utak, árokpartok, árvízvédel­mi töltések kaszálására. Jók a legelők — érződik az őszi­tavaszi legelőjavításokra for­dított munka hatása —, így a kihajtott állatok megfelelő mennyiségű takarmányhoz jutnak. Mezőgazdasági üzemeink­ben változatlanul szorgal­mazni keli a berendezett te­rületeken a növények öntözé­sét. Nem minden mezőgazda­közben, akik a Szakma ifjú mestere, Kiváló ifjúmunkás- és szakmunkás-versenyeken a legjobban szerepeltek. Részt vesznek a fiatalok a gé­pesített rakodási főnökségen, a záhonyi állomáson és a vontatási főnökségen az ün­nepi könyvhét rendezvényein is, segítik a könyvárusítást. Vasárnap kispályás labdarú- gó-villámtornával zárják a sportrendezvények sorát, melynek sikeres bevezetője volt 21-én, a gépesített rako­dási főnökség fiataljai által szervezett tömegsportnap. sági üzem él a lehetőséggel, használja ki a rendelkezésre álló kapacitást. A májusi eső után sürget a növényápolás, a szántóföldi növényvéde­lem. Ezekben a munkákban megfelelő az ütem. Változatlan a mezőgazda- sági szakemberek véleménye: őszi kalászosaink az eddigi ráfordításokat várhatóan bő terméssel hálálják majd meg. Ezért is döntő jelentőségű az aratásra való felkészülés. Me­Űjítási tanácskozást tar­tott május 25-én a szakszer­vezetek megyei tanácsa és a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­ge megyei szervezete az MTESZ székházában. A meg­beszélésen részt vett Tasnádi Emil, az Országos Találmá­nyi Hivatal elnöke, dr. Szil­vás» Zoltán, az OTH elnökhe­lyettese és Burán Károly, a SZOT képviselője. Az OTH elnöke, Tasnádi Emil „Az újítómozgalom és iparjogvédelmi tevékenység továbbfejlesztése” című elő­adásában körvonalazta azo­kat az indokokat, melyek minden eddiginél fontosabbá teszik az újítói és feltalálói tevékenység fokozását, ösz­tönzését és jogi védelmének biztosítását. — Magyarországnak — mon­dotta — két kincse van. A termőterület és az alkotó- készség. Nyílt gazdaságú or- ság vagyunk, a külkereske­delem jelenlegi 50 százalékos részesedése a nemzeti jövede­lemből, előreláthatólag to­vább növekszik. Nagyon fon­tos, hogy termékeinkből a szellemi hányad arányát is zőgazdasági üzemeink 934 kombájnnal rendelkeznek, május közepéig 81 új betaka­rító gépet vásároltak. Az új gépekkel tovább csökkent az egy kombájnra jutó aratan­dó kalászos terület, de ez csak abban az esetben jelen­ti a gyorsabb betakarítást, ha valamennyi kombájn az ara­tás idejére üzemképes lesz. A kombájnok javítása május növelni tudjuk. Kérdés: ké­pesek leszünk-e erre? Ma nálunk, 100 ezer főre vetítve a szabadalmaztatható talál­mányok száma csupán tizen­kettő. Ez rendkívül kevés, hiszen — például — már Bulgária is elszaladt mellő­lünk; ott ez az arány 24. Ha­sonlóan állunk licencvásárlá­sok terén is. Előadása további részében ennek okait tárgyalta. Hang­súlyozta, az okok egyike min­denképp az újítómozgalom gondjaiban keresendő, ab­ban, hogy sokan, felelős ve­zetők sincsenek tisztában a mozgalom politikai és gazda­sági jelentőségével, azzal, hogy az újítás a találmány előiskolája. — A világ népességének rohamos növekedésével — mondotta — nem áll arány­ban az élelmiszer termelése; ez a tény viszont a mezőgaz­dasági munkába fektetett szellemi erőfeszítések növe­lését kívánja meg. A t, előadást konzultáció követte, ahol elsősorban a megyei viszonyokra vonatko­zó kérdések és hozzászólások hangzottak el. (s. z.) VÉLEMÉNYCSERE BELGRÁO ELŐTT Megnyílt Moszkvában a külügyminiszteri bizottság ülése Vasutas if jűmunkásnapok Záhonyban (Folytatás a 4. oldalon) Növelni kell termékeinkben a szellemi hányadot Újítási tanácskozás az MTESZ-ben XXXIV, évfolyam, 122. szám ARA: 80 FILLÉR 1977. május 26., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom