Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-14 / 112. szám

1977. május 14. KELET-MAGYARORSZAfS 3 Ok és okozat KÜLÖNÖS MONDATOT OLVASTAM a gávavencsel- lői tanácsi vb-ülés határozati javaslatában: „A végrehajtó bizottság megállapítja, hogy... a művelődési házak, könyv­tárak nincsenek kellőképpen kihasználva, amely egyrészt a szervező munka hiányossá­gának, másrészt a lakosság igénytelenségének, közöm­bösségének tudható be.” Majd lejjebb: „A vb utasítja a mű­velődési ház igazgatóját, hogy hatékonyabb szervező mun­kát fejtsen ki annak érdeké­ben, hogy a lakosság minél nagyobb számban kapcsolód­jék be a közművelődésbe.” A különössége az első mon­datnak az: összekevertek benne okot és következményt, egyenrangúként kezeltek olyan dolgokat, melyek tá­volról sem azok. Miért szere­pel egyforma hibaként, hogy a művelődési ház, a könyv­tár munkája azért gyenge, mert rossz a szervezés, és mert közömbös a lakosság? Nem ok-okozati összefüggésről van szó inkább? A második mon­dat már úgy fogalmaz: jobb szervező munkával aktivizál­hatók az emberek! S ez itt a lényeg: a műve­lődési háznak, a népművelé­si szakembereknek kell jóval többet tenniük, hogy feléb­resszék az érdeklődést! A mű­velődési ház tevékenysége nem akkor gyenge, ha a sta­tisztikájuk, a kimutatásaik „nem hozzák a tervet” — ak­kor rossz a munka, ha nincs érdeklődés a lakosságban, ha nagy ívben elkerülik az em­berek, mivel „úgysem érde­mes odamenni”. Mert több­nyire ez rejtőzik a közöm­bösség, az állítólagos igény­telenség mögött! Mindenki nem találhat hobbyjának megfelelő klubot egy községi művelődési ház­ban — ez képtelenség. így hát jószerivel csak azokat vonhatják be a közös mun­kába, akik kedvtelésével sze­rencsésen találkozik a nép­művelő elképzelése — a mű­velődési ház munkaterve. A többiek továbbra is otthon maradnak, legfeljebb el-el- mennek moziba, vagy némely előadásra. Többnyire még oda sem. Nincsenek ahhoz szok­va, hogy a művelődési házba jarjanak. Egy igen jó példa kívánko­zik ide: a vásárosnaményi nyugdíjasklub. Nem túl ré­gen alakult, rendszeresen el­jár oda több tucat idős em­ber. Van program is: előadá­sok, beszélgetések különféle emberekkel. De van egyéb is: például a klubtagok ingyene­sen látogathatják a művelő­dési ház összes rendezvényét! Meg is hívják őket minden­re — ott is vannak szép szám­mal. Mint mosolyogva mond­ták: a popzenei koncerten is ők voltak az első helyet fog­lalók! Ez talán valóban mo­solygásra késztető dolog, de a következtetés önként adó­dik belőle: kihasználják a le­hetőséget, szeretnek a műve­lődési házba járni! MAGA AZ ALAPGONDO­LAT jóval több egy ötletes fogásnál. Példát mutat arra, hogy a kezdet mindig egy: oda kell szoktatni az embe­reket. (Lehet, a kifejezés nem szép — mégis a legjobban ez fedi a lényeget.) A művelő­dési házban olyan közösséget, közösségeket kell létrehozni, melyben jól érzik magukat az emberek, ahová szívesen járnak, amely révén még többre támad kedvük. Amíg csak néhány szakkör, vege­táló klub működik egy mű­velődési házban, és a lakos­ság többsége legfeljebb mozi­előadás vagy mondjuk tsz- zárszámadás alkalmából lépi át a küszöböt — addig távol­ról sem beszélhetünk arról, hogy a ház a közösségi mű­velődés színhelyévé vált. T. Gy. Két összetolt asztal körül 15-en ülünk. Van fábiánházi és győri, betonozó és sofőr. Itt látszik csak, mennyire meg­nőtt a bocsi sör becsülete. — Egy otthoni korty — mond­ja valaki, s élvezi a hideg ne­dűt. — Nem minden ilyen jó, ami otthonról jön — mondja valaki keserűen. Aztán ki­pakol. A szomszédot szidja, aki megirigyelte a keresetét, s hogy háborút szítson arról írt hogy kikapós az asszony. — Volt olyan pesti, aki ar­ról kapott hírt, hogy a felesé­ge a magányosok klubjába járt. Nem is értem, mi ütött egyesekbe. Pedig egy ilyen le­vél elég ahhoz, hogy kiborul­jon az ember. — Ha az ember kiborul itt, akkor gáz van — toldja a má­sik. Itt nem lehet berúgni, ez egyenesen útlevél haza. Bal­hézni se érdemes, akkor is útilaput kötnek az ember tal­pára. Fegyelem A telepeken tehát fegyelem van. Kemény, szigorú rend. És ezt legtöbben megértik. Szabó Pál szb-titkár vilá­gossá is teszi mindezt: — Itt Guszjatyinban 37 szo­cialista brigád dolgozik. A 640 fős állományból 583-an. Márpedig a követelmények megegyeznek a hazaiakkal, és szocialista módon élni kell itt is. Ez a legnagyobb fegyel­mező erő. Vegyük hozzá, mind többen tudják, hogy itt Magyarországot is képviselik. Ez a mozgalom azután a szer­vezője a versenyeknek is. Amikor a Csepel felhívást tett közzé, az orenburgiak első­ként válaszoltak. Huszton Hudák István mu­tatja az ebédlő előcsarnoká­ban a zászlókat. A munkahely által elnyert szovjet lobogók, s a kis brigádzászlókat. — Ennél jobb példa nem is kell arra, hogy mit jelent az eggyékovácsolódott, fegyel­mezett közösség. — És az emberi formáló­dás jó jegye az is, hogy rend­szeresen folyik a párttaggá nevelés. Tizenkét főt vettünk fel eddig — mondja Lőrincz János létesítményi pártbizott­sági titkár —, s folyamatban van hat. És ami még fontos: a legtöbb esetben az ajánló a KISZ-szervezet. Máris benne vagyunk a mozgalmi életről szóló be­szélgetés kellős közepében. Annál is könnyebb ez, mert a párt- és tömegszervezeti ve­zetőkről hiányzik a hivatalos öltöny. Emberek közt élők, akik tudnak a munkáról, az emberek gondjáról, öröméről. Itt választották őket a mun­kások, maguk közül. Mondja is Bazsó István Guszjatyin­ban: — Néha úgy érzem ma­gam. mint egy gyóntató atya. De ez így van jól. Amig a bi­zalmat érzem, addig nincs hi­ba. Kicsit talán jéllemző, amit Lévai Ernő mondott akkor, amikor hiába kerestem a pártirodán: — Ja. mozgalmi munkát nem lehet ülve vé­gezni! A kétezer magyar munkás közül 370-en kommu­nisták. Ók azok, akik a leg­többet vállalják ,s mozgósító erejük meghatározó. Május elsején Az egyik telepen mesélte május elsején este az egyik párttag: — Tudod, az egy kicsit azért rosszul esik, hogy hiába kérünk időtlen idők óta egy Kádár-képet. Itt volt a mai felvonulás, s nekünk nem volt a menetben egy sem. Pedig az itteni elvtársak is kérdezték: hol van tovaris Kádár képe? Pedig a május egy nagy ünnep volt a magyaroknál is. Guszjatyinban is együtt vo­nultak a járás dolgozóival. S a vendégeknek kijáró tiszte­let jeléül a tribünről, ha tör­ten is. de magyarul köszön­töttek bennünket. Ott vonult a hatszáz magyar, zászlókkal, vidáman. És ezeken a felvonuláso­kon a végképp oldódott ba­rátok találkoztak. A magyar ház- és iskolaépítők, a boltot és közművet teremtők. és a hazaiak, akik elismeréssel kö­szöntötték a jóbarátokat. És este együtt táncoltak a bál­ban. együtt daloltak a Bysz- trica partján, a guszjatyini -erdőben, és Huszton a Druzs- ba parkban. Kapcsolatok — A barátság úgy születik, hogy megtanuljuk egymást becsülni — fejtegette Gáló- csi Elek Huszton. Gyakori kapcsolataink a helyi veze­tőkkel több mint barátiak. — Meglátszik — veti közbe Bendák Károly —, hogy Sza- bolcs-Szatmár és a Kárpáton- tuli terület testvérkapcsolat­ban van. Persze ez nem ab­ban jelentkezik, hogy elné­zőbbek a munkánk minőségét illetően. Sőt, a barát a ba­ráttól csak jobbat várhat. De ezerannyi kérdésben köny- nyebb a döntés. — Guszjatyinban — meséli a fiatal élelmezésvezető — a magyar telep ellátását nagy­mértékben itteni nyersanyag­ból fedezzük. Egyszerűen nincsen olyan kérésünk, ami­re ne lenne megoldás. Ha kell, akkor Moldvából jön a zöldség és a gyümölcs. Azt hiszem, ezt azzal értük el, hogy mindig tiszteletben tar­tottuk a vendégbarátságot. Erről beszélt Mihail Iljics Szamkó, az Intergaz párttit­kára is. Ennek a találkozónak külön története van. Mert hol is lehet Ivano-Frankovszk- ban találkozni, mint egy nyír­egyházi épületben? Igen, ez első hallásra furcsa, de így van. A Petrolber székháza az az NDK-beli panelóvoda, amelyet Nyíregyházán akar­tak felállítani. Nos. itt mond­ta Szamkó elvtárs: — Mindig az volt a szándékunk hogy megkönnyítsük a magyarok munkáját. Persze gondok mindig voltak és lesznek is. A megoldás azonban a barát­ságból fakad. Amint olvasom az eddig írottakat, látom, hányszor is előfordult eddig a „megoldás” szó. Márpedig ez nem vélet­len, s nem is pongyolaság. Az orenburgi ötösön ez kulcs­szó. Megoldást találtak, ha alagcsövezni kellett; megol­dást találtak, ha erdőt kellett irtani; megoldást kerestek, amikor a terv változott, és 78 méterrel arrébb kellett kez­deni a munkát; megoldás után kutatott a munkás, ami­kor földet keresett és vizet talált; és megoldást vár na­ponta megannyi emberi gond, közösségi probléma, szexuále- tikai kérdés, hazatelefonálás, munka feladta lecke. És oldódnak a gondok, megszületnek a megoldások. Magyarok magyarok gond­ját. szovjetek a mi gondjain­kat veszik fel. Valahogy így válik a vezeték, a haszonhozó csőrendszer funkciója mel­lett jelképes összekötővé is. Különösen érezhető volt ez május elsején, amikor egy pillantás a hatalmas térkép­re azt mutatta, hogy Oren- burgtól Ungvárig a szocialista közösség zászlói tarkítják a 2750 kilométer minden pont­ját. így vált ezen a napon élővé az internacionalizmus. Bürget Lajos (Folytatjuk) LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1976 decemberében határozatot hozott a mun­ka színvonalának javítására. Minden ember a maga mun­katerületén tudja, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunk­ban szocialista brigádveze­tőket: milyen területen lát­nak eddig kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Fáczán Lász­ló, a kisvárdai malom Petőfi Sándor szocialista brigádjá­nak vezetője. — Tavalyi évünk jól sike­rült. A munkaidő-alapot 98,03 százalékosan használ­tuk ki és jelentős részünk volt abban, hogy a malom 1976-ban 60 vagonnal több lisztet adott, mint tervez­tük. A munkaidő magas fokú kihasználását a jó karban­tartásnak köszönhettük, an­nak, hogy műszaki okok miatt egyetlen munkaóránk sem veszett el. A brigádban két szakmunkás van-, isme­rik a szakma minden „tit­kát”, de a betanított mun­kások is tudják, mit, miért és hogyan kell elvégezni. — Bármilyen magas is az elért szint, nem jelenti azt, hogy ez még nem fokozható. Idén 99 százalékát szeret­nénk a munkaóráknak ki­használni. Vállaltuk, hogy az eredetileg tervbe vett 78 százalék helyett 78,5 száza­lékra növeljük a lisztkihoza- talt. Célunk az energiafel­használás 68,5 kilowatt ton- na szintentartása, ez ugyan­is, az adott berendezések mellett nem csökkenthető. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére pótvállalá­sokat is tettünk. További 0,2 százalékkal emeljük a liszt- kihozatalt. — Az eddig elért minőségi szintből sem engedünk. Ta­valy nem volt kifogás a ná­lunk őrölt liszt ellen, de 1977 első negyedévében sem reklamált senki. Ahhoz per­sze, hogy amit vállaltunk tartani is tudjuk, nem elég csak a mi munkánk. Nem mindegy ugyanis, hogy mi­lyen búzát kapunk, mekko­ra a sikértartalma. Egy esetleges áramszünet, a fe­Az Oktatási Minisztérium pedagógusképző osztályának állásfoglalása alapján — az egységesített pedagóguskép­zéssel egyidőben — kezdő­dött meg 1976-ban az elmé­leti és gyakorlati oktatást se­gítő zárt láncú tv-rendszerek kialakítása az ország óvónő­képző intézeteiben, tanító- és tanárképző főiskoláin. Az elképzelések megvaló­sításában, a kivitelező mun­kában elévülhetetlen érdemei vannak a nyíregyházi Besse­nyei György Tanárképző Fő­iskola oktatástechnikai köz­pontjának. Munkatársai a sa­ját intézmény számára készí­tett terveket adaptálták az egyes főiskolák helyi viszo­nyainak megfelelően. A nyír­egyháziak tervezték és mű­ködtek közre a Bajai Tanító­képző Főiskola, a Szarvasi Óvónőképző Intézet, valamint a szegedi egyetem jogi karán felszerelt tv-rendszerek ki­építésében. A közeli jövőben a nyíregy­Aki válaszol: FÄCZÄN LÁSZLÓ, szocialista brigádvezető szültség ingadozása is a munkát akadályozza. — Igaz az is, hogy renge­teg múlik a berendezések karbantartásán, a minőség- ellenőrzés alaposságán. Az üzem most olyan átalakítá­sokon megy keresztül, ame­lyek a biztonságosabb mun­kavégzést segítik. _ — A Petőfi Sándor brigád a legjobb a malomban, ezért úgy igyekszünk, hogy a töb­bieket is segítsük. Műszak­váltásnál mindig gondosan továbbítjuk észrevételein­ket, elmondjuk, leírjuk mit észleltünk munka közben. Tavaly három újításunkat fogadták el, ebben az évben sem adjuk alább. — Igazán nem dicsekvés, de szinte mindent megtet­tünk, amit ebben a munká­ban lehet. Termelésben már nagyon aprókat lépdel­ve juthatunk tovább, mert egy határon túl, az előírások sem engedik a teljesítmény emelését. Az óránkénti 31,3 mázsás felső szintet így is 32 mázsára növeltük. — Mégis, miben lehetne még jobban? Egy héttagú együttesben mindig akad tennivaló. Az összhang, a munkafegyelem javítása, a megértés és a közösségi szel­lem elmélyítése, a tanulás, a társadalmi munka, csupa olyan dolog, ahol szemben az óránként előállított liszt mennyiségével, senki sem szabhat felső határt. Ebben nagyokat is lehet lépni... házi oktatástechnológusok a helyi főiskola hét esztendő óta működő s a mai követel­mények szerint már elavult­nak számító televíziós rend­szerének nagyszabású re­konstrukcióját valósítják meg. Munkájukkal kétkame­rás stúdiót, vezérlőtermet ala­kítanak ki s a szaktermekbe, előadókba, tanszéki szobák­ba 134 monitort helyeznek el, melyek egyidejűleg 5 külön­böző műsor vételére alkalma­sak. A tv-rendszer megköny- nyíti a módszertani foglalko­zás és gyakorlatok megtartá­sát s különféle technikai le­hetőségeivel alkalmat ad egyes műsorok rögzítésére és visszajátszására. Ugyancsak a közeli hóna­pok feladata lesz a pécsi ta­nárképző gyakorlóiskolája ztv-rendszerének megterve­zése s a nyíregyháziak készí­tik a zánkai úttörővárosban telepítendő televíziós rend­szer tervezeteit is. (kalenda) Guszjatyini magyarok a május elsejei ünnepsé­gen. (A szerző felvételei) Zárt láncú tv-rendszert kap a tanárképző Egymást becsülni! í ■fc «áfa lg ín í M í 1 'V 4-2 1 ^ vv m SKv~Tads*«*?*' A munkagepesek brigádjai terepet rendeznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom