Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-13 / 111. szám
4 kelet-magyarorsxág 1977. május 13. Belgrád előtt II második kosár Köszönet a szovjet népnek Dolores Ibárruri nyilatkozata — A spanyol nép, Spanyol- ország dolgozói, haladó erői sohasem felejtik el a fasiszta diktatúra ellen vívott harcukban milyen nagy szerepet töltött be a szovjet nép testvéri segítsége és szolidaritása, — mondotta Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke, a spanyol és nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége. A legendás Pasionária. aki Spanyolországba való visszatérése kapcsán folytatott beszélgetést Anatolij Kraszi- kovval, a TASZSZ politikai hírmagyarázójával, az alábbiakat mondta: — Ebben a számomra nagy jelentőségű pillanatban bonyolultak az érzéseim, örülök a hazámmal való közeli találkozásnak. Ugyanakkor fáj megválnom a Szovjetuniótól, attól az országtól, amely vendégszerető volt hozzám és ahol csaknem 40 esztendeig éltem. Az önök népével együtt viseltem el a hitlerizmus ellen vívott háború terheit, együtt szenvedtünk, együtt harcoltunk és együtt örültünk a győzelemnek. El voltam és el vagyok ragadtatva attól, hogy a szovjet emberek milyen gyorsan begyógyították a háború ütötte sebeket. A spanyol nép — folytatta Ibárruri, — régi és hű barátjának tekinti a Szovjetunió népét. A mi barátságunknak nagy jövője van, és ezt a barátságot senki nem bonthatja meg. Spanyolország demokratikus fejlődésének perspektívájáról szólva a Spanyol Kommunista Párt elnöke hangsúlyozta. hogy nagy és fontos változások mennek végbe. Ezeket a változásokat az a hosszú harc készítette elő, amelyet a munkásosztály a széles néptömegek, minden demokratikus erő vívott a francoizmus legkülönbözőbb megnyilvánulásai ellen. Ez a harc sohasem szakadt meg, de különös lendületet kapott az utóbbi időben. Dolores Ibárruri kifejezte azt a meggyőződését, hogy folytatódni fog a helyzet kedvező irányú fejlődése, mert a spanyolok nem akarnak visszatérni a súlyos múlthoz. — Végezetül jókívánságaimat akarom kifejezni a szovjet népnek. Azt kívánom, hogy teljesítsék a kommunista építésnek a lenini párt által felvázolt gigászi feladatait, virágzást kívánok a nagy október hazájának — mondotta Pasionária. A Pravda cikke fl londoni csúcstalálkozóról Moszkvai levelünk Beszélő szputnyikok V alamennyien szeretjük a televíziót. Szinte már nem is tudunk nélküle élni. Természetesen a turista jobban szeret mindent a saját szemével látni — ezért is turista — de mindenhova eljutni lehetetlen. És ezért van az, hogy még utazáskor is, elérve a szálláshelyre, bekapcsoljuk a „kék képernyőt”, hogy megtudjuk, mi újság a világban. Hangsúlyozzuk, a világban. Hisz a televízió segítségével szemtanúi lehetünk a földgolyó bármely részén lezajló eseménynek. És ebben nagy segítségünkre vannak „beszélő” útitársaink — a kozmikus hírközlés eszközei, amelyek nagy távolságokra képesek továbbítani a műsorokat. A Szovjetunióban alig több mint tíz éve működnek a „beszélő szputnyikok”. de nélkülük ma már nehéz elképzelni a hírközlést. A kozmikus hírközlésnek nagy szerepe van a szovjet ember életében. 1965. április 23-án került sor az első szovjet hírközlő szputnyik felbocsájtására. Abban az időben csak az az egy kozmikus összeköttetés volt Moszkva és Vlagyivosztok között, amely a „kozmikus híd” elnevezést kapta. Ma a Szovjetunióban az „Orbita”-rendszer 70 állomása üzemel, amelyek az ország legtávolabbi pontjain is veszik a központi televízió műsorát — szputnyikok segítségével. A tv-adással egyidőben közvetítik a központi napilapok matricáit is, így azok a legtávolabbi városokban is ugyanazon a napon jelennek meg, mint Moszkvában. Közvetítik a rádióállomások programjait is, nagyszámú telefon, beszélgetést, távirati közleményt — egyszóval a földi híradás minden fajtája sikeresen megoldható a szputnyikon keresztül, bárminemű korlátozás nélkül. A kozmikus híradás előnyös és gazdaságos. Például a Moszkva és Vlagyivosztok közötti földi rádiórelékapcsolat biztosításához 200 adó-vevő állomás lenne szükséges, ám a szputnyikok segítsége révén elegendő volt két ilyen állomás megépítése — egy Moszkvában és egy Vlagyivosztokban. Szociológusok megállapították, hogy ott, ahová eljut a központi tv-adás, csökken a lakosság „vándorlása”, a munkaerő fluktuációja. Azaz az emberek nem törekszenek a központi nagyvárosi körzetekbe. Ez pedig sok terület számára — különösen a Szovjetunió északi és keleti körzeteiben — igen fontos ahol állandó munkaerőhiány mutatkozik. Ilyen ma a kozmikus híradás. Még érdekesebbek távlati lehetőségei. Például: már a mai fejlettségi fokon képesek a hírközlő szputnyikok információ átadására mozgó objektumoknak is, nevezetesen tengeralattjáró hajóknak, űrhajóknak, mint ahogy ez történt a mindannyiunk számára emlékezetes Szajuz—Apolló közös űrrepülés idején. A jövőben ezek a hírközlő szputnyikok képesek lesznek összeköttetés tartására repülőgépekkel, vonatokkal, sőt gépkocsikkal is. Ez pedig a turisták számára is igen hasznos lesz majd. f&ámaji. ŰZxjllán. Fidel Castro kubai—amerikai kapcsolatokról Beszéljünk másról is! Ezzel a felszólítással fordulnak a szocialista országok most, néhány héttel a belgrádi találkozó előtt a nyugati partnerekhez. Kissé egyensúlyát vesztett ugyanis a témalista, amelyet a túloldal összeállított. Hasonlattal élve: csak egyes húrokat pengetnek az európai hangszeren, holott a harmóniához valamennyit meg kell szólaltatni. A gazdaságit is. Június 15-én összeülnek a jugoszláv fővárosban annak a 35 államnak a küldöttei, amelyek szűk két esztendővel ezelőtt aláírták Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát. Megvizsgálják, ki mit tett a dokumentumban foglaltak megvalósításáért, és hogyan haladjanak tovább. Egyebek között azt, miként fejleszthetők az európai államok és a két észak-amerikai ország gazdasági kapcsolatai. A társak egyenlősége Talán még nálunk is vannak, akik lebecsülik a szocialista országok gazdasági jelentőségét, úgy vélik, hogy a Kelet és a Nyugat nem tel- • jesen egyenlő partnerek. Kétségtelen, hogy a nyugat-európai országok export—importmérlegében csak néhány százalékkal szerepelünk, de ez a kis hányad is sokat ért az 1974—75-i válság idején, hiszen a Nyugat jó néhány százezer dolgozója a Kelet rendelései _ következtében nem vesztette el munkáját. E kis arány egyáltalán nem természetes, nem szükséges belenyugodni egyik oldalon sem. Már csak azért sem, mert az utóbbi esztendőben a nyugati államokban fölfelé indult ugyan a termelési görbe, de még mindig sok a kihasználatlan termelési lehetőség : üzemrészek állnak, gépek csak néhány órát dolgoznak. Nem szólván most a nélkülözhetetlen energiahordozókról és nyersanyagokról, amelyeket ugyancsak keletről kapnak. Európa országait immár évszázadok óta szoros szálak fűzik össze. Kiegészítik és kisegítik egymást. Egy pillanatra sem vitás: a szocialista országoknak is nagy szükségük van a Nyugattal való kereskedésre, a termelési együttműködésre, a technikai haladás élvonalában álló gépekre és műszerekre, amelyeket onnan vásárolnak. És ösztönzik a szocialista országokat azok az igények is, amelyeknek a Nyugaton a mi gyártmányaink meg kell feleljenek. Célszerű ajánlások A Helsinkiben aláírt záróokmány részletesen szól valamennyi lehetőségről amely- lyel a Kelet és a Nyugat országai többé kevésbé már élnek vagy, amelyeket kihasználhatnak. Ez a bizonyos „második kosár”, tehát a dokumentum második fő része, a részletkérdésektől az átfogó nagy elképzelésekig — a témakörök egész tárházát tartalmazza. Néhány fejezetcím fölsorolása is jelzi, széles a skála: üzleti kapcsolatok, a gazdasági és kereskedelmi tájékoztatás bővítése, a marketing, az ipari együtt- munkálkodás, közös érdekeltségű tervek megvalósítása (például az Európán belüli villamosenergia-csere), a szabványok egységesítése, együttműködés a tudományos kutatásokban, a környezetvédelem, a közlekedés és a turizmus fejlesztése, szakemberképzés. Két esztendő nem sok, a záróokmányban foglaltak megvalósításának természetesen még csak a kezdetén vagyunk, ez a dokumentum egyébként sem szerződés, nem kötelező érvényű: ajánlásokat tartalmaz. De a 35 állam küldöttei — előzőleg — több mint kétéves, kemény munkával, sok vitával mégis csak együtt dolgozták ki, és mindenki által elfogadott, mindenkinek az érdekeit magában foglaló szöveget rögzítettek. Túl sok e rövid idő alatt nem is történhetett, egyet s mást mégis följegyzett a krónika. A magyar kormány nem sokkal a helsinki csúcstalálkozó után öntevékenyen, egy sor javaslattal fordult 18 fejlett tőkésországhoz. Fölsorolta, mit lehetne közösen tenni az ajánlások megvalósításáért, elsősorban a kétoldalú kapcsolatokban. Javaslataink valamennyi kosarat érintették. Voltak kormányok, amelyek tettrekészen fogadták a kezdeményezést (főleg a semlegesek), mások udvariasan tartózkodtak (így a közös piacbeliek). Tény, hogy Helsinki óta Magyarország ötvenegy megállapodást kötött a fejlett tőkésországokkal, köztük bőven található a záróokmány ajánlásainak megfelelő gazdasági egyezmény. Kádár János ausztriai látogatásakor nagyszerűen megmutatkozott Helsinki szelleme és a közös érdekeken alapuló együttműködési készség egyaránt. Más szocialista és tőkésországok is említhetnének sok hasonló példát, ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti. A záróokmányban azonban sokoldalú, tehát kettőnél több, vagy éppen valamennyi részvevőt érintő tervek, tennivalók, módszerek is szerepelnek. E vonatkozásban is van mit mondani, bár a lista jóval szerényebb. Növekedett a kereskedelemben fontos információáramlás, nemrég pedig Genfben az Európai Gazdasági Bizottság (az ENSZ egyik szerve) hozott határozatot a közös érdekeltségű tervek című fejezet gazdagítására. Napirendjére tűzte azt a szovjet javaslatot, hogy hívjanak ösz- sze európai kongresszusokat a környezetvédelem, a szállítás, valamint az energetika témakörében. A bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy megkezdik egy széles körű tanácskozás összehívásának előkészítését a környezetvédelemről. Minden kosár egyenrangú A haladás Helsinki óta mégsem volt olyan ütemű, mint amilyen lehetett volna. Bizonyos döntések ugyanis nem az időtől, hanem a szándéktól függenek. Sok állam (elsősorban a Közös Piac tagjairól van szó) még mindig hátrányos megkülönböztetéseket alkalmaz a szocialista országokkal szemben; hátravan még (a helsinki dokumentum több más pontja mellett) a földrészt átfogó tervek megvalósításának elkezdése — energetika, szállítás, tudományos témák. A nyugatiak ezekkel .sem sietnek, még a környezetvédelemről összehívandó kongresszus előkészítésének is csak jövőre lehet nekilátni. A politikai enyhülés, a gazdasági együttműködés és a katonai helyzet összefüggenek egymással. Európában a politikai enyhülés sikerei voltak a leglátványosabbak, kívánatos lenne, hogy a gazdasági együttműködés is felemelkedjék erre a szintre, s a kettő minden bizonnyal jó hatással lenne a fegyverzet- csökkentési tárgyalásokra. Tatár Imre (Folytatás az 1. oldalról) ünnepségen Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést kapott Balogh József, Benkő Miklósáé és Sohodóczki József. Kilencen Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesültek. ★ Csütörtökön délután Mária- pócson a Kiváló Termelőszövetkezet címről szóló okleveA hét vezető tőkésország államférfiainak londoni találkozóját kommentálja a moszkvai Pravda csütörtöki számában Georgij Ratiani, a lap politikai szemleírója. Megállapítja: a mindenkori brit miniszterelnök londoni rezidenciáján, a Downing Street 10-ben tartott találkozónak igazolnia kellett volna, hogy a gazdaság, a pénzügyi rendszer megrázkódtatása, a növekvő infláció és a tömeges munkanélküliség körülményei között is a tőkés hatalmak vezetői képesek hatékony intézkedéseket hozni, hogy a modern kapitalizmus három fő központja — Észak- Amerika, Nyugat-Európa és Japán — össze tudja hangolni politikáját, pénzügyeit gazdaságát és kereskedelmét. A kitűzött feladatokat azonban nem teljesítették — kénytelenek megállapítani a találkozót kommentálva a nyugati lapok. „A tanácskozást megelőző merész remények ellenére az eredmények meglehetősen szerények. A már régóta jól ismert nézet(Folytatás az 1. oldalról) sebb kihasználására elhatározott intézkedések következetes végrehajtásában még szorosabb együttműködés valósuljon meg a gazdasági vezetők és a szakszervezetek között. A kormány és a SZOT vezetői nagyra értékelik a dolgozók munkakezdeményezéseit. fontosnak tartják, hogy a gazdaságirányító szervek és a szakszervezetek minden szükséges feltételt biztosítsalet Köbli József né, a megyei pártbizottság tagja nyújtotta át Paszternák Józsefnek, a Rákóczi Termelőszövetkezet elnökének. Az ünnepségen részt vett Misi Sándor, a MÉM főosztályvezetője is. A termelőszövetkezet tagja a hús- és tejhozamú szarvasmarha-tenyésztő közös vállalkozásnak, a NYlRKERT télialma-termesztési, a juh- tenyésztési és gyepgazdálkodási rendszernek, valamint gesztora a Nyírségi Dohánykülönbségek Londonban is megmaradtak” — írja az angol Guardian. „A helyzet ma rosszabb mint a 30-as években” — jelentette ki sajtókonferenciáján Fuküda japán miniszterelnök. A fennmaradt nézetkülönbségek élességéről tanúskodnak a tanácskozásról nyilvánosságra hozott dokumentumok, a „deklaráció” és a „melléklet” is. Soha ilyen nagy hangsúlyt nem kapott ezt megelőzően kapitalista országok vezetőinek értekezletén a tőkés válság két következménye: a munkanélküliség és az infláció. A „deklaráció” hangsúlyozza a két jelenség közötti közvetlen összefüggést. A londoni találkozó azt bizonyította, hogy a Washington által szorgalmazott együttműködés „felső” mechanizmusa képtelen megoldani a tőkés válság alapvető problémáit, nem tudja megszüntetni a vezető tőkés hatalmakat egymástól elválasztó véleménykülönbséget. nak ahhoz, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakoztatott országos munkaverseny sikeresen járuljon hozzá a népgazdasági terv teljesítéséhez. A szakszervezetek javaslatát figyelembe véve megvitatták az ez évi tervben előirányzott bérpolitikai intézkedések előkészítését, és ezek körére, bevezetésük időpontjára kialakították közös álláspontjukat. termesztési Társulásnak. A szövetkezetben 1976-ban az egy dolgozóra jutó átlagos jövedelem 35 ezer forint volt. A termelésben 15 szocialista brigád vesz részt, 183 taggal. A kibővített ünnepi vezetőségi ülésen Bunya Sándor, Kelemen István és Mend- ler János a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, tizenkilencen pedig Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést kaptak, (sb) Egy nappal az Egyesült Államok szenátusa külügyi bizottságának a Kubával szemben 16 éve fennálló kereskedelmi blokád részleges feloldásáról hozott döntését követően, Havannában a Pren- sa Latina nemzetközi hírügynökség ismertette Fidel Castro kubai állam- és kormányfő interjújának szövegét, amelyet a Franciaországban megjelenő „Afrique —Asie” című lap igazgatójának adott. Az interjút a lap e heti számában közli. Az interjúban a kubai kormányfő ismételten leszögezte — amit Fidel Castro a nemrég Kubában járt egyesült államokbeli üzletemberek előtt is elmondott —, hogy a kereskedelmi blokád részleges feloldását kubai részről nem tartják kielégítő megoldásnak. Megismételte: országa számára csakis „súlyosan ellenséges lépésnek” minősülő embargó teljes feloldása lehet elfogadható. A Ford és Kissinger, valamint a korábbi amerikai elnökök által fémjelzett politiA magyar katonai küldöttség, amely Czinege Lajos vezérezredes honvédelmi miniszter vezetésével hivatalos baráti látogatáson van a Szovjetunióban, csütörtökön felkereste a moszkvai katonai körzet egyik repülőegységét. A vendégek megismerkedtek a modern repülőtechnikával, a repülők életével és munkájával. Csütörtökön Moszkvából kát — hangsúlyozta Castro — a Kubával szembeni ellenségeskedés és zaklatás jellemezte. Az eltelt 16 év óta a Carter-adminisztráció az első, amelytől kubai részről nem ennek jeleit látják. A Carter elnök irányította kormányzat bizonyos lépéseket tett a kubai—amerikai kapcsolatok javítása irányába: készségét fejezte ki a tárgyalások iránt, Vance külügyminiszter olyan nyilatkozatot tett, amely szerint nincsenek „előzetes feltételek” a tárgyalások kibontakoztatására, s az amerikai kormányzat nem újította meg a Kubára bevezetett utazási tilalmat. Megállapodás jött létre a két ország között a halászati jogok és felségvízhatárok kérdésében, és megszűntek a Kuba területe felett végzett amerikai felderítő repülések. Amennyiben az Egyesült Államok eltörli a kereskedelmi embargót, ezzel megnyitja az utat ahhoz, hogy tárgyalások kezdődjenek a két ország között meglévő összes problémák rendezéséről — mondotta Fidel Castro. Leningrádba érkezett a magyar katonai küldöttség. A repülőtéren Mihail Szo- rokin vezérezredes, a lenin- grádi katonai körzet parancsnoka és más hivatalos személyiségek fogadták a küldöttséget. A Győzelem terén a vendégek megkoszorúzták Lenin- grád hősi védőinek emlékművét. II Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tárgyalása 0 magyar katonai küldöttség Leningrádban -
