Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-05 / 104. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. május 5. Május 6—11. Varsó: békeépítők világértekezlete Szovjet—etiópiai tárgyalások A moszkvai Kremlben szerdán délután megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a szovjet és az etiópiai állami vezetők között. Szovjet részről részt vesz a megbeszéléseken Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, Andrej Gromiko külügyminiszter és Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnök- helyettese. Az etiópiai tárgyaló delegációt Mengisztu Haile Mariam alezredes, az ideiglenes katonai kormányzótanács elnöke, miniszter- elnök vezeti. A szovjet—etiópiai tárgyalások első fordulójának befejeztével szerdán Moszkvában kiadott hivatalos közlemény megerősítette, hogy a Podgornij és Mariam vezette delegációk tájékoztatták egymást az országaik bel- és külpolitikájával kapcsolatos kérdésekről. A „baráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében” .folytatott tárgyalásokon „kür lönleges figyelmet szenteltek az etiópiai nép által elért forradalmi vívmányok megvédésének belső és külső ellenséggel szemben”. A két ország kapcsolatairól szólva megelégedéssel állapították meg a felek, hogy az Etiópiában végbemenő társadalmi folyamatok kedveznek az együttműködés „lényeges előmozdításának”, s mindkét ország kész a politikai. gazdasági, kulturális és egyéb szálak szorosabbra fűzésére. Véleménycserére került sor külpolitikai témákról is. s mindkét fél állást foglalt a békeszerető és antiimperialis- ta erők egyesítése mellett a demokratikus rendszerek és az afrikai nemzeti felszabadító mozgalom védelmében. A szovjet—etiópiai tárgyalások csütörtökön folytatódnak. Lázár György hazaérkezett A tartós békét építők világértekezletének emblémáját fehér galamb és erős téglafal díszíti. Kifejezve a találkozó értelmét, munkájának szellemét. A békeszerető erők világ- kongresszusa (1973: Moszkva, a BVT ülésszaka, 1974: Szófia és a békeszerető erők világfóruma 1977: Moszkva) óta ez a mostani, ahol az öt kontinens több mint 100 országát 1500 résztvevő képviseli, a legszélesebb körű találkozó. Maga a varsói találkozó neve is — a tartós béke építőinek közgyűlése — a békeszerető erők mozgalma globális céljainak minőségileg új megközelítését tükrözi. A varsói közgyűlés, azt a célt tűzi maga elé, hogy mozgósítsa a nemzetközi közvéleményt a békéért és a nemzetközi együttműködésért, valamint a népek szabadságáért és függetlenségéért vívott további harcra. A találkozó meggyőző módon demonstrálja majd a világ harcos anti- imperialista mozgalmának megszilárdulását. Lengyelország fővárosa, ahol 1950 novemberében zajlott le a béke híveinek második világkongresszusa és ahol a Béke-világtanács születése örökre bekerült a mozgalom krónikájába. O. Sz. (Folytatás az 1. oldalról) fejtenie. Az a véleményük, hogy a politikai enyhülés folyamatát konkrét leszerelési és fegyverzetkorlátozási intézkedésekkel kell kiegészíteni. Ezzel összefüggésben kifejezték reményüket, hogy eredményre vezetnek a stratégiai fegyverzet korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások, valamint a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről Bécs- ben folyó tárgyalások. Mindkét félnek az a véleménye, hogy a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének norvégiai látogatása hozzájárult a két ország és a két nép gyümölcsöző kapcsolatainak és együttműködésének fejlesztéséhez. Lázár György miniszterelnök magyarországi látogatásra hívta meg Odvar Nordli miniszterelnököt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A Hazafias Népfront ülése (Folytatás az 1. oldalról) „Á Hazafias Népfront Országos Tanácsa megelégedéssel állapítja meg, hogy továbbra is az enyhülés a nemzetközi kapcsolatok meghatározó tényezője. A nemzetközi viszonyokban tovább hatnak azok a kedvező tendenciák, amelyek jobb feltételeket teremtenek a szocializmus építéséhez a tőkésországok munkásmozgalmának a demokratikus átalakulásáért vívott harcához, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmaknak az imperializmus és a gyarmatosítás elleni küzdelméhez. Az enyhülés és a békés egymás mellett élés alapvető feltétele Európa békéjének és biztonságának megszilárdítása. Ezért várakozással tekintünk a közeljövőben sorra kerülő belgrádi találkozó elé, amelynek feladata a helsinki záróokmány ajánlásainak érvényesítése érdekében tett intézkedések kollektív számbavétele, s mind teljesebb végrehajtásának elősegítése lesz — hangzik a nyilatkozat, amely egyebek közt leszögezi: Különösen nyugtalanítónak tartjuk egyes hatalmak durva beavatkozását Zairé-ben, a nép felszabadító mozgalmának elfojtására. Az országos tanács mélységes rokonszenvéről és szolidaritásáról biztosítja a nemzeti felszabadulásukért és emberi jogaikért küzdő afrikai népeket. Az országos tanács őszinte rokonszenvvel köszönti a Varsóban május 6-án összeülő békeépítők világközgyűlését. amely újabb jelentős állomása a béke és biztonság nemes ügyén munkálkodók összefogásának, s új lehetőségeket tár fel a békeszerető emberek számára a béke és biztonság világának felépítésére Legyen a május 9-én kezdődő béke és barátság hónapja a magyar nép újabb nagyszerű hitvallása a tartós béke magasztos ügyének megteremtése és védelmezése mellett.” TELEX... MOSZKVA A Ívovi katonai bíróság halálra ítélte Andrej Jakuse- vet, a Ívovi fasiszta hafáltá- bor rendőrségének egykori vezetőjét — írja a Kömszo- molszkaja Pravda. A Ívovi haláltábort hadifoglyok számára létesítették. Mintegy 284 ezer ember került ide, s közülük 140 ezret meggyilkoltak. A tömeggyilkosságokban részes Jakusev úgy menekült meg a felelős- ségrevonás’ elől. hogy cinkosai azt állították: elesett a felszabadító harcok idején. Legutóbb Rosztovban dolgozott. s csak nemrégiben ismerték fel. LONDON Az angol parlament két háza a londoni diplomáciai testület jelenlétében szerdán délben a 900 éves Westminster Hallban üdvözölte II. Erzsébet királynőt trónralé- pésének ezüstjubileuma alkalmából. A Westminster Hallban tartott ünnepséggel Angliában kezdetét veszi az ezüstjubileum országos ünnepség- sorozata. WASHINGTON Múzeumba helyezik el azt a gépkocsit, amelyben a halálos lövés érte John Kennedy volt amerikai elnököt. A Lincoln Continental típusú autót a Fehér Ház járműparkjából visszaadták készítőjének. a l'ord-cégnek, amely azt tervezi, hogy házimúzeumába őrzi majd. BEJA A portugál rendőrség kedden este mintegy 300 baloldali mezőgazdasági munkást távolított el a bejai (Közép- Portugália) regionális mező- gazdasági központ épületéből. A helyi szövetkezet dolgozói azt követően szállták meg az épületet, hogy a mezőgazda- sági minisztérium rendeletére' egy korábban államosított földbirtokot visszaadtak volt tulajdonosának. A rendőri beavatkozás során — mint Lisszabonban közölték — többen megsebesültek. NAIROBI Az ugandai rádió Nairobiban lehallgatott adása szerint keddre virradó éjszaka a tanzániai határ mentén őrizetbe vettek egy 37 tagú csoportot. az Uganda ellen állítólag invázióra készülő erők felderítőit. SZOVJET ÉLET Oz „QM0“-tól, a „ZIL“-ig Szállítják a ZIL tehergépkocsikat. 1924. november 7-én a Vörös téren tartott ünnepi díszszemlén 10 teherautóból álló oszlop is felvonult. Ezek voltak az első szovjet gépkocsik. Velük kezdődött a szovjet autógyártás története. Az autókat az AMO, a jelenlegi Lihacsov Gyár munkásai szerelték össze. (Ivan Lihacsov volt a gyár igazgatója i926-tól 1950-ig). Az üzem az elmúlt évtizedekben hatalmas termelői egyesüléssé fejlődött. Uj épületeket emeltek, jelentősen bővítették a régieket. Tucatnyi üzemrészt teljes mértékben gépesítettek. Több száz automata és gépesített szalagsort helyeztek üzembe. A ZIL márkájú tehergépkocsikkal ma a Szovjetunió minden részében, a szovho- zok és kolhozok szántóföldjein, valamennyi nagyobb építkezésen találkozhatunk. A gépkocsik gyártása évAz AMO F—15-ös teherautó a moszkvai Torpedó stadionban, a ZIL Autógyár 50 éves fennállásának tiszteletére rendezett ünnepségen. ről évre fokozódik. 1965- ben a gyár 102 ezer tehergépkocsit gyártott. 1970- ben ez a szám 157 ezerre, 1973-ban pedig több mint 180 ezerre emelkedett. A 10. ötéves terv első évében a gyár újabb jelentős szakaszhoz érkezett. Az elmúlt év végén legördült a fő futószalagról a 200 ezredik teherautó. A jubileumi gépkocsi összeszerelésében a munkaverseny legkiválóbb dolgozói vettek részt. I Harcosfévlizeciekl PINTER ANDRÁS NYÍREGYHÁZI VETERÁN VISSZAEMLÉKEZÉSEI Frick György tevékenyein reszt vett a munkásotthonból kirekesztett munkások tájékoztatasaban, és összefogásában. Oláh Lajos feladata volt továbbra is az internáltak segélyezése, a különböző munkahelyek bizalmijaitól a begyűjtött pénz összesze- dése és a segélyezettekhez juttatása. Az események hatására a politikai erjedés felgyorsult a városban és a megyében. A munkásságon kívül a tanárok, tanítók, az orvosok körében is politikai változás következik be. Dr. Losonczy, dr. Kusnyerik, dr. Oláh, dr. Hogyan, dr. Molnár, dr. Márkus, dr. Balogh, dr. Spányi és még mások tanújelét adják aggódásuknak a német megszállás miatt, valamint aggasztja őket az ország függetlenségének elvesztése. Ahol lehet, segítenek a bajba jutottakon. És elérkezett 1944. augusztus 21-e. A román rádió műsorát óránként megszakítva felhívja a lakosság figyelmét, hogy figyeljék a rádiót, rendkívüli eseményeket fognak bejelenteni. A bejelentés megtörtént. A román csapatok megnyitották az arcvonalat a szovjet csapatok előtt és közös erővel felvették a harcot a németekkel. Az Antomescu- kormányt letartóztatták, a nagyvárosokban utcai harcokban leverik a németeket. Itt van a nagy lehetőség, hogy Horthyék kilépjenek a háborúból. De a magyar rádió néma, nem jön parancs. A városban mindenki érzi. hogy az ország legfelsőbb vezetői elárulták az országot, a Szovjetunió elleni antipátiájukat, egyéni érdekeiket fölébe helyezték a nép érdekeinek. Bizalmas értesülésünk van arról, hogy újabb letartóztatások lesznek, sőt olyan értesülésünk is van, hogy a letartóztatásokat a rendőrség megkerülésével a Gestapo hajtja majd végre a nyilasok közreműködésével. Az elvtársak véleménye az, hogy vonuljak illegalitásba, mert a városban jóformán mindenki ismer, nem maradhatok itt. Megbeszéltem Bencs nyugdíjas vasutassal, hogy az előzőleg felajánlott sóstói szőlőjét igénybe veszem. Másnap délelőtt bementem Mihalik műhelyébe, aki közölte, keresett a rendőrség. Azt az üzenetet hagyták, menjek be a kapitányságra. Kerülővel hazamentem a lakásomra, az elkészített csomaggal és a feleségemmel kimentünk az Öszőlő utcán végig és az erdőn keresztül Sóstóhegyre. A címemet csak Oláh Lajos és Kupferschmiedt tudta. Micsoda unalmas dolog ülni egy házban, olvasni az Üj Magyarságot, elővenni az ollót és nyírkálni a betűket, majd felragasztani egy papírra. „Ne vonuljatok be!” „Ne harcoljatok a németekért!” „Vesszen a fasizmus!” Aláírás: „Kommunista Párt.” Naponta megcsinálok négyet-ötöt. Kétnaponként jön Oláh Lajos, átadom neki, ő kiragasztja. Hallgatom az ágyúzást, jó volna elébe menni. Kimegyek az odúmból, majdnem beleszaladok a detektívek karjaiba. A találkozás kellemetlen, nem maradhatok itt 39 tovább. Magamhoz veszek egy kis pénzt, Kisvárdára megyek. Ott van dr. Hogyan László főorvos, a napokban nevezték ki a kórház belgyógyászati osztályvezetőjének. Elutazása előtt közölte velem, hogy bármikor számíthatok a segítségére. Régen ismerjük egymást, sokat beszélgettünk és rádióztunk együtt. 1944. október 13-án megérkeztem Kisvárdára. Dr. Hogyan László elhelyezett a kórházban. Engedélyt kapok, szabad kijárásom van a városba a nap bármely időszakában. Terepszemlét tartok az épületben, a pincében, az udvarban, a kerítésen egy nagy lyuk tátong, amit egy orgonabokor eltakar. Jó lehetőség a menekülésre, ha valami történne. Ismerkedem a kórház alkalmazottaival, tudni akarom, milyen emberek. Két nap múlva elhangzik Horthy kiáltványa. Mindenki nagyon boldog, itt van a háború közeli befejezése. Estére azonban közli a rádió a hírt, hogy a nyilasok átvették a hatalmat és kormányt alakították. Október 21-én délután kialszik a villany, tudjuk, hogy a szovjet csapatok behatolták Nyíregyházára. Három nap múlva beteget viszünk Székelybe. Az egyik betegszállító én vagyok, a másik a gépkocsivezető. Fehér köpenyt kapok. Hogyan doktorral megbeszéltük, hogy elmegyünk Nyíregyházára. A beteget Székelyben a lakására szállítottuk és elindultunk Nyírbogdány felé. Félúton magyar katonák jönnek, rendezetlen csoportban. Egy százados menetel velük. Figyelmeztet bennünket, ne menjünk tovább, nem messze vannak a szovjet előőrsök. Közöljük vele, hogy sürgős esethez hívtak ki. Ö legyint és tovább enged bennünket. Nyírbogdány előtt vagy másfél kilométerrel SS-alakulatba ütközünk. Géppisztolyt fognak ránk, az egyik kocsiból kiugrik a megyei Gestapó-parancsnok. Több dioptriás szemüvegéről már évek óta ismerem. Kiszállok a kocsiból, szemben állunk egymással, az élet-halál ura most nagyon ideges. Távolabbról géppuskák hangja hallatszik. „Rük- verc. rükverc”, kiáltja és nem enged tovább. A szűk úton nehezen tudunk megfordulni, nagyon sürget, mert a szétvert alakulatok maradványainak visszavonulását akadályozzuk. Visszamentünk Kisvárdára, a szeszfinomító üzemvezetője kereste a mentőautó gépkocsivezetőjét és közölte, hogy az üzemben nagy a sürgés-forgás, az a gyanúja, hogy a gyár leszerelésére készülnek. A mentőkocsival átmentünk a gyár udvarára, és a gyárban fellelhető összes kéziszerszámot átszállítottuk a kórház területére. Nem maradtak ott villáskulcsok, amikkel a szétszerelést elvégezhették volna. A gyár épületében magyar katonák vannak, egy utász hadnagy parancsnoksaga alatt, aki német tisztekkel beszélget. Vezetékeket fektetnek le, nyilván robbantásra készülnek. A tartályokban és az udvaron közel 100 tonna szesz van. Amikor a hadnagy egyedül marad, odamegyünk hozzá, kérjük ne hajtsa végre a robbantást, a háború elveszett, miint katona, teljesítse a kormányzó parancsát. A hadnagy annyit mond; „Legyenek nyugodtak, amit lehet, mindent megteszek.” A németek lázas készülődésben vannak, menekülnek a Tiszán keresztül Zemplénbe. Este az állomáson síneket robbantanak. Izgatottan figyeljük, mi lesz a Tiszántúl legnagyobb szeszfimo- mítójának sorsa? Egész éjjel csend van, egy puskalövés sem hallatszik. Másnap délelőtt nagy csend, majd hirtelen puskaropogás, Anarcs felől szovjet csapatok nyomul- ] tak be a községbe. Egy óra alatt megszállták Kisvárda keleti részét, majd tovább nyomultak előre.
