Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-27 / 123. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. május 27. (Folytatás az 1. oldalról) ben munkálkodjanak, az ülés résztvevői vélemény- és információcserét folytattak azokról a kérdésekről, amelyek az európai értekezleten részt vett államoknak a külügyminisztereik által megbízott képviselői közelgő belgrádi talákozójával függnek össze. Az ülés résztvevői leszögezték, hogy a június 15-én Belgrádban megnyíló előkészítő találkozón a záróokmánnyal összhangban az idén őszre tervezett érdemi találkozó időpontjáról, időtartamáról, napirendjéről és egyéb körülményeiről kell döntéseket hozni. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a belgrádi találkozónak a jövőben kell mutatnia, s legyen meghatározója ennek a tanácskozásnak az európai békéről, biztonságról és együttműködésről, való gondoskodás. Az ülésen képviselt államok abból indulnak ki, hogy a belgrádi találkozó az államok és a népek közötti kölcsönös megértés és bizalom megszilárdítására hivatott, s a találkozó egész munkájának konstruktív jelleget kell öltenie. A találkozóra az a feladat vár, hogy elemezze a Helsinki elvek és megállapodások megvalósításának pozitív tapasztalatait, s egyetértésre jusson a biztonság és az együttműködés további erősítésének kérdéseit illető konkrét javaslatokról és ajánlásokról a záróokmány alapján, amely hosszú távú cselekvési program valamennyi aláíró ország számára. Az ülés résztvevőinek véleménye szerint a belgrádi találkozó sikeréhez az szükséges. hogy az azon részt vevő valamennyi államot áthassa a törekvés: hozzájárulni Európában az államközi kapcsolatok egészségesebbé tételéhez, e kapcsolatoknak a széles körű és egyenjogú együttműködés útján történő fejlesztéséhez, mégpedig az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a záróokmányban foglalt valamennyi elv szigorú betartása alapján. Ezzel összefüggésben különös jelentősége van annak, hogy kedvező politikai légkör jöjjön létre mind a találkozón, mind a földrész államközi kapcsolatainak ösz- szességében. Az ülésen megelégedéssel állapították meg, hogy a belgrádi találkozó feladatainak és tartalmának komoly és felelősségteljes megítélése mind szélesebb körű támogatás élvez a kontinens társadalmi erői. ezek nemzeti és nemzetközi fórumai részéről. Mindemellett nem lehet figyelmen kívül hagyni olyan tényeket, amelyek arról tanúskodnak, hogy bizonyos erők olyan célokra próbálják felhasználni a belgrádi találkozót, amelyek nem felelnek meg a záróokmány szellemének és betűjének, megkísérlik a figyelmet csupán annak egyes rendelkezéseire összpontosítani, eltorzítva azok tartalmát, mellőzve ugyanakkor más rendelkezéseket, különösen azokat, amelyek az államok közötti politikai kapcsolatokra vonatkoznak. A külügyminiszteri bizottság ülésén képviselt államok, következetesen síkra- szállva az európai államközi kapcsolatoknak a biztonság és a béke szilárdítása útján történő, továbbfejlesztéséért minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a belgrádi találkozó munkája és eredményei megfeleljenek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által megjelölt történelmi feladatoknak, hozzájáruljanak az enyhülés folyamatának kibővítéséhez, elmélyítéséhez, lendületessé és stabillá tételéhez, ami megfelel minden állam érdekeinek, függetlenül társadalmi és politikai rendszerétől. Ebben az értelemben készek a lehető legszélesebb és legbecsületesebb együttműködésre az európai értekezlet valameny- nyi résztvevőjével. A külügyminiszteri bizottság a teljes kölcsönös megértés, a testvéri barátság és a szoros együttműködés légkörében ülésezett. Gáspár Sándor felszólalása a csehszlovák szakszervezeti kongresszuson Csütörtökön reggel folytatta munkáját a csehszlovák szakszervezetek IX. kongresszusa, amely szerdán nyílt meg Prágában, a Fucik park kongresszusi palotájában. A délelőtti ülésen a küldötteken kívül több szocialista ország küldöttségvezetője is felszólalt, közöttük Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára, aki a háromtagú magyar delegációt vezeti. Gáspár Sándor egyebek közt a következőket mondotta: „Több mint négymillió szervezett magyar dolgozó nevében tisztelettel és elvtársi szeretettel köszöntjük kongresszusukat. A magyar munkások számára jóleső érzés látni és hallani, hogy a testvéri Csehszlovákia munkásosztálya, dolgozó népe miként gazdagította, tette szebbé életét az elmúlt években. Úgy is, mint szomszédnak, úgy is, mint a szocialista tábor tagjának szívből gratulálunk. Kívánjuk, hogy kongresszusuk célkitűzéseit maradéktalanul hajtsák végre. Ezt követően Gáspár Sándor utalt arra, hogy a közelmúltban került sor a Szovjetunió és a többi szocialista ország szakszervezetének kongresszusára. Ezeken a tanácskozásokon kitűnt: Azonosak céljaink és gondjaink, közös az eszme, amely cselekvésünket vezéreli. Roppant nagy összetartó erő a mi közös világnézetünk. Erősebb minden vérségi kapcsolatnál. Ez a proletár internacionalizmus lényege, ebben van legyőzhetetlensége. A szakszervezeti mozgalomnak születése óta történelmi hivatása a proletár internacionalizmus eszméjének ápolása és erősítése. így volt ez a múltban, és így lesz ez a jövőben is. Ezért vagyunk mi ezernyelvű és egyszívű brigád. A szocialista országok szak- szervezeteinek kongresszusait a világ minden táján nagy figyelemmel kísérik osztálytestvéreink. Azért, mert a hatalom birtokosai, az uralkodó osztály képviselői, ha szabad költői hasonlattal élni, a dolgozó nép okos gyülekezete vitatja jelenét és jövőjét, tervez és határoz, megszabja a tennivalóit. A szocialista országok szak- szervezeti mozgalma már régen kilépett a hagyományos — a kapitalizmus körülményei között ismert — szindi- kalizmus kereteiből. Más, több annál. A szocialista országok szak- szervezeti mozgalmának történelmi hivatása és rendeltetése van. Alakítója és formálója a munkásosztály pártja vezette szocialista társadalmi rendnek, részese az e célt szolgáló osztályhatalomnak. Ezt azért mondjuk, mert még mindig van félreértés vagy megnemértés a szocialista országok szakszervezeteinek jellegével és tevékenységével. Szeretnénk, ha a mi osztálytestvéreink megértenék, hogy az épület, amelynek formálásán mi dolgozunk, a miénk. Ebben a házban nem arbérlők vagyunk, vagy főbérlők. hanem tulajdonosok. Tehát a mi szakszervezeteink nem szűk, behatárolt keretek között végzik tevékenységüket. A párttal, a kormánnyal együtt — megfelelő munkamegosztással — mindent a gazda szemével nézünk. Csütörtökön a BNV utolsó napján egész nap a nagyközönség látogathatta a kőbányai vásárvárost. Az utolsó napon is számos üzletkötésre került sor. A 650 ezredik látogató este kapuzáráskor hagyta el a vásárvárost. Bíró József külkereskedelmi miniszter a BNV zárónapján nyilatkozott az MTI munkatársának az idei tavaszi nemzetközi vásár tapasztalatairól. — Mindenekelőtt azt emelném ki — mondotta —, hogy az idén — jelentőségének megfelelően — hangsúlyozottan nagyobb teret kapott a szocialista országok gazdasági integrációja, közös eredményeink bemutatása. A KGST komplex programja alapján, a szakosítások, a kooperációk révén iparunk árulistája új produktumokkal gazdagodott. Ami azt is kifejezi, hogy iparunk előrehaladása meggyorsult. — Kohó- és gépiparunk, nehéziparunk a nagyszabású lépésváltás időszakát éli. A feladatok rendkívül összetettek. Magas színvonalon, igényesen termelni, megfelelni a világpiac növekvő követelményeinek is kizárólag úgy lehet, ha bővítjük külkereskedelmi forgalmunkat, elmélyítjük részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban, A mi szakszervezeteink nem rendelésre dolgoznak, mint a kisiparosok, hanem osztálycélt szolgálnak, s védik a szocialista társadalom egyetemes érdekét. Ugyanakkor a dolgozók érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetei. Olyan jogokkal és lehetőségekkel, amelyekkel szakszervezet tőkés viszonyok között nem rendelkezett és nem rendelkezhet. Tehát a szocialista szak- szervezetek tevékenységét semmi nem korlátozhatja, senki sem formálhatja saját képére. Kedves elvtársak! A magyar munkásosztály szolidáris csehszlovák munkástestvéreivel. Mindenben önökkel vagyunk. Kívánunk nagyon sok sikert felelősségteljes munkájukhoz,” — mondotta befejezésül Gáspár Sándor. s ipari termelésünket mind több területen kapcsoljuk össze KGST-beli partnereink programjával. E jelentős folyamatnak itt a vásáron is tanúi lehettünk. — Minket természetesen mostanában mind gyakrabban foglalkoztat a kérdés: vajon a magyar vállalatok termékei számíthatnak-e a nemzetközi üzleti körök érdeklődésére. Magas mércével mértünk itt a vásáron is, hiszen most sem feledtük, hogy népgazdaságunk alapvető törekvése a konvertibilis devizában elszámolt export számottevő fokozása. — A Budapesti Nemzetközi Vásár ebben az esztendőben is jól példázza Magyar- ország törekvését: fejleszteni kívánjuk kapcsolatainkat a világ minden államával. Együttműködési szándékunk a gazdasági élet területén is társadalmunk lényegéből fakad, s ezért örültünk, amikor újra és újra meggyőződhettünk: a körünkben megjelent, 28 országot reprezentáló kereskedők, ipari és pénzügyi szakemberek az egymással rokonszenvezők módján találták meg a közös hangot. Valamennyiükkel, régi és új üzletfeleinkkel szeretnénk a vásárt követően is együttműködni, s jövőre újra találkozni — fejeződik be Bíró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozata. Bezárta kapuit a BNV Bíró József nyilatkozata ■■■hhmhhbmí MOZAMBIK - MA „Fekete” Afrika egyik nemrégiben függetlenné vált országa a kontinens délkeleti részén fekvő Mozambiki Népi Köztársaság. 1498 óta portugál ellenőrzés alatt állt, 1609-től hivatalosan portugál gyarmat. 1975 júniusában kikiáltották az ország függetlenségét. A hosszú gyarmati sors rányomta bélyegét az ország arculatára: Mozambik elmaradott agrárország. A földek nagy része ma is a külföldi társaságok tulajdonában álló nagyüzemi ültetvény, kisebb része a portugál telepesek farmergazdasága, valamint az afrikai lakosság félig naturális gazdasága. Növénytermesztésében legfontosabb a kukorica, a gyapot, az indusdió, a cukornád, a tea, a rizs. a szizál és a kopra. Állattenyésztése nem jelentős. Ipara fejletlen. Ásványi kincsek közül szenet, bauxitot és berillt bányásznak nagyobb mennyiségben. Az ország északi részén gazdag vasérctelepek kitermelését készítik elő, a part menti vizekben és a szárazföldön pedig kőolaj után kutatnak. Képünkön: szovjet sebészcsoport műtétet végez Maputo központi kórházában. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Az ország függétlenné válása után sokat tettek a gyorsabb fejlődés érdekében. Nagy vizierőmű épült a Re- vué folyón és megkezdődött egy másik vizierőmű építése a Zambézi folyón, amely elkészítése után nagy területet tesz öntözhetővé. Az ország területe két nagyobb egységre osztható: a váltakozó szélességű parti síkságra és a tőle nyugatra emelkedő hegyvidékre. Éghajlata a parti síkság északi részén egyenlítői, tőle délre erősen csapadékos szavanna. Az évi átlagos hőmérséklet 23—25 fok. Lakói 98 százaléka bantu néger, és a lakosság zöme ma is a hagyományos törzsi kultuszok híve. A függetlenné válás után az állam igyekszik javítani a lakosság egészségügyi ellátását, és éhhez külföldi segítséget is kért. Fontos intézkedéseket hoztak az egészségügyi helyzet javítására. Államosították a kórházakat és a klinikákat, bevezették az egész lakosságra kiterjedő ingyenes orvosi ellátást. A Szovjetunió szakemberek és kórházi berendezések küldésével nyújt segítséget a korszerű egészségügyi hálózat kiépítésében. Moszkvai lövetünk Á közkincsé vált Tretyakov B moszkvai Állami Tretyakov Képtár a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtti orosz és az ezt követő szovjet képzőművészet kincsestára. A mú- 00 éves fennállása folyamán a világ egyik legrangosabb galériájává vált, névét a leningrádi Ermitázzsal, a New York-i Metropolitannal, a párizsi Louvre-val emlegetik együtt. Moszkvába látogató külföldiek soha nem mulasztják el felkeresni hatalmas termeit, megcsodálni olyan mesterek alkotásait, mint Rjepin, Szurikov, Siskin, Levitan, Szeröv. Magának a múzeumnak a megalapítása szorosan ösz- szefügg a XIX. század második felének politikai-társadalmi harcaival, változásaival. Alapítója Pavel Mihajlovics Tretyakov (1832—1898) gazdag kereskedő volt, akit azonban nemzeti-demokratikus érzelmek hatottak át, az orosz kereskedő-értelmiség felvilágosult csoportjához tartozott. Manufaktúrái jövedelmének nagy részét képzőművészeti alkotások vásárlására fordította, elhatározott célja az orosz nemzeti festészet legszebb darabjainak összegyűjtése. 1856-ban megvásárolja Hugyakov és Sildjer egy-egy képét — ezzel mintegy megalapozva az eljövendő gazdag gyűjteményt. Innen is számítják a múzeum létrehozását. Ebben az időszakban, amikor az orosz művészet fejlődése alapot teremtett az önálló nemzeti festészet kibontakozásához — melynek legfőbb stílusjegyei a realizmus és demokratizmus —, alakulnak ki Tretyakov művészi világképének és esztétikai elveinek fő vonásai, amelyek ma is meghatározzák a képtár alapvető jellegét. Nem kímélve erőt, fáradtságot, anyagi eszközöket, Tretyakov sorra járva a kiállításokat, minden arra érdemleges képet megvásárolt. De ez csak egyik jellemzője volt sokoldalú személyiségének. Gazdag kereskedőként mint bőkezű mecénás is pártfogásba vette a gyakran sanyarú sorsú művészeket. Nem hagyta figyelmen kívül az új művészeti stílustörekvéseket sem; az akkor még ismeretlen Levitan, Korovin, Szeröv „fölfedezése" gyakorlatilag az ő nevéhez fűződik. Az 1870-es években már több mint ötszáz darabból áll a kollekció, amelyet Tretyakov a lakásához speciálisan hozzáépített termekben helyezett el. 1881-ben pedig a már híres és jelentős gyűjtemény megnyílik a nagyközönség számára is. Ezekben az években gyakorlatilag minden értékesebb alkotást, amely az orosz festők ecsetje alól kikerült, megszerez. Közben nagyfokú szervezési munkát is végez, katalógusokat állít össze. Képei már a külföldi kiállításokon is megjelennek, sikert hozva alkotóik és tulajdonosuk számára. És 1892-ben, mintegy logikai betetőzéseképpen, ennek a hosszú és igazán nemes szenvedélynek Tretyakov Moszkva városának adományozza a galéria anyagát. Röviddel ezt megelőzően meghalt fivére Szergej, aki szintén műgyűjtő volt és végrendeletében szintén a városra hagyta kollekcióját. 1898-ban, Pavel M. Tretyakov halála után a múzeum irányítását az. erre a célra létrehozott igazgatótanács vette át, soraiba tömörítve olyan ismert művészeket, mint pl. Szeröv. A század első éveiben a már egyesített galéria továbbra is lendületesen fejlődött, több mint 1500 festmény és mintegy 600 rajz képezte tulajdonát. 1906-ban pedig Vasznyecov, a híres festő tervei, rajzai alapján építették meg a múzeum főhomlokzatát, amely a régi századok jellegzetes orosz motívumait idézi. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme jelentős változást jelentett a képtár számára. Lenin 1918. június 3-án aláírta a dekrétumot, amely kim dja a múzeum államosítását. S az ország társadalmi-politikai életében bekövetkezett új korszak új fejezetet nyitott a galéria történetében is. Kiállítótermeit birtokba vették a munkások, parasztok, a „Tretyakovka” — ahogy a moszkvaiak becézik —, valóban az egész nép közös közkincsévé vált. Megvalósult amiről hajdan alapítója álmodott. 1917 után tovább növekedett a már így is igen gazdag gyűjtemény; több múzeum, így pl. a Rumjancev Galéria anyagának egy részét hozzákapcsolták. Ma a Tretyakov képtár egyike az ország legjelentősebb kulturális, tudományos centrumainak, 52 termében megelevenedik előttünk az orosz művészet egész története, kezdve a legrégibb ikonoktól (XI—XVII. sz.), köztük Andrej Rubljov, Feofan Grek csodálatos alkotásai az orosz festészet aranykorának leghíresebb vásznain át (Rjepin, Verescsagin, Perov, Szurikov, Kramszkoj) a szovjet festészet és szobrászat alkotásáig (Koncsalovszkij, Geraszimov, Vera Muhina). Jelenleg több mint 40 ezer műtárgyat őriz a képtár. Népszerűsége napról napra nő, A forradalom előtti időszakban, 1915-ben a látogatók száma 15 ezer volt. Abban az időben ez rekordnak számított. Napjainkban évente kb. 1 millió 600 ezer érdeklődő fordul meg falai között, köztük igen sok fiatal. H képtár legfontosabb célja, mint azt a Szovjet művészeti élet irányítói többször aláhúzták, a realisztikus művészet propagálása, elterjesztése, évszáza- ladó hagyományainak bemutatásával az új társadalom embertípusának művészeti nevelése. fpíttjr- JláizJó--------------------------------------------------------------------------A haderőcsökkentésről Plenáris ülés Bécsben A közép-európai haderőkés fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások 137. plenáris ülését csütörtökön tartották a Hofburg konferenciatermében. Ezúttal Jiri Meismer nagykövet, a csehszlovák delegáció vezetője elnökölt. Az ülésen Wolfgang Behrends nagykövet, az NSZK küldöttségének vezetője szólalt fel. A legközelebbi plenáris tanácskozást június 2-án rendezik.
