Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-21 / 118. szám

KELET-MAGYARORSZÁG 1977. május 21. PRAVDA-kommentár Az izraeli választásokról Az izraeli parlamenti vá­lasztásokat kommentálva Jurij Gluhov a Pravda pén­teki számában megálla­pítja: ,.A munkapárt a hatalmon eltöltött 29 év után vereséget szenvedett a parlamenti vá­lasztásokon. A jobboldali csoportokból álló likud el­lenzéki tömb aratott győzel­met. A munkapárt kudarca az Izraelt politikai, társadalmi és erkölcsi válságba juttatott bel- és külpolitikájának lo­gikus következménye. Kor­mányzásának évei háború­kat, a fegyverkezési hajsza terheit, a gazdasági nehézsé­gek fokozódását, a közel-ke­leti rendezés elhúzódását, a térségre nehezedő háborús pszichózist és feszültséget, Izrael nemzetközi elszigetelt­ségének növekedését hozták az izraeli nép számára. A munkapárt sok pénzügyi machinációkba és politikai botrányokba keveredett ve­zetője teljesen lejáratta ma­gát. A választások eredményei tükrözik a széles tömegek­nek a kormányzó körök po­litikájából való kiábrándu­lását. Ezt a körülményt használták ki a nacionalista pártok és a likud tömb, ame­lyeknek a választóknak a kormány politikája iránti kritikus viszonyára számítva, sikerült ezek egy részét pro­pagandájukkal és demagógiá­jukkal magukkal ragadni. Politikai megfigyelők fel­hívják a figyelmet arra, hogy a likud tömb programja a kulcskérdéseket — a közel- keleti rendezést — illetően még merevebb elődeinél. A likud tömörülés nyíltan ex- panzionista alapokon áll, ami természetesen nem segíti elő a közel-keleti válság rendezé­sét. Háttérben az izraeli belpo­litikai életben megfigyelhető jobboldali tendencia, különö­sen szembetűnő a Demokra­tikus front á békéért és az egyenjogúságért elnevezésű választási tömb sikere. En­nek a tömörülésnek vezető ereje a kommunista párt. A demokratikus front gyarapí­totta mandátumainak szá­mát, erősítette tömegbázisát. Az Izraeli Kommunista Párt felhívja a figyelmet a jobboldali veszélyre. Meir Vilner, az Izraeli KP Köz­ponti Bizottságának főtitkára kijelentette: olyan helyzet alakult ki, amely fenyegeti a demokratikus szabadságo­kat, a dolgozók érdekeit és jogait, elősegítheti a soviniz­mus és a megtorlás fokozódá­sát a megszállt területeken, fokozhatja egy új háború ve­szélyét. Az Izraeli Kommu­nista Párt a demokratikus és békeszerétő erők további összefogására, választási sike­reik megszilárdítására hív fel.. 0 magyar—olasz gazdasági kapcsolatokról A magyar külkereskedelem fontos tőkés partnere, az 1976-os magyar tőkés export­ban 2. az importban 3. he­lyen álló Olasz Köztársaság. A hazánk területénél több mint háromszor, (301 200 négyzetkilométer), lakosság­számát tekintve ötször (56 millió fő) nagyobb Olaszor­szág az Európai Gazdasági Közösség tagja. Hazánk és Olaszország kül­kereskedelme egyenletes fej­lődést mutat annak ellenére, hogy a magyar árukínálatot mennyiségi korlátozások és a Közös Piac agrárrendtartása sújtja. A magyar export 1976- ban juh, vágó ló, házinyúl, baromfi, élővad, állati takar­mány, kohászati vegyipari és textilipari termékekből és különböző faféleségekböl (cser, akác, nyár) állt első sorban. A behozatalt festék, szintetikus fonal, rost, müse­lyem, hengerelt acéláru, gép, műgyanta tette ki. A külkereskedelmi kapcso­latokon kívül jelentős a két ország vállalatai között lét­rejött 40 gyártási együttmű­ködési szerződés. Ezen mind­két fél által előnyös megálla­podások megvalósítása meg­kezdődött. Ilyen kooperáció alakult ki például a vegyi- anyag-szállításokban (CHE- MOLIMPEX — MONTEDI­SON), a közös villamoserőmű- szállításban (Ganz Villamos- sági Művek — FIAT) vagy a vezérlőberendezések gyártá­sában (VI LATI — ELECT­RONIC A SAN GIORGO-cég). Olasz gyárberendezés — (csőgyártó üzem, PAN-szál gyártó üzem, forróvíztároló­gyártó üzem) és gyártástech­nológia — (kötöttárugyár) vásárlások jelentősek a ma­gyar népgazdasági tervek re­alizálásában is. Magyar felszólalás a bécsi tárgyalásokon Lengyelek a Déli-sarkon Indulás előtt a prof. Sedlecki kutatóhajó. Irány: a Dé li-sark! (Foto: Interpress — KS) A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások pénteki plenáris ülésén Gordon E. Cox nagy­követ, a kanadai küldöttség vezetője elnökölt. Ezúttal Fo­dor Zoltán nagykövet, a ma­gyar delegáció vezetője szó­lalt fel. Az ülés után rendezett nemzetközi sajtóértekezle­ten a magyar küldöttség szó­vivője tájékoztatást adott arról, hogy küldöttségünk vezetője felszólalásában meg­állapította: a szocialista or­szágok múlt évi javaslataik­kal és kezdeményezéseikkel megteremtették az alapját és lehetőségét annak, hogy az idén megkezdődjön az igaz­ságos alapon álló elsődleges konkrét egyezmény kidolgo­zása. Ennek ellenére — mondta felszólalásában Fo­dor Zoltán nagykövet — ed­(Folytatás az 1. oldalról) egymillió munkanélkülit tar­tanak nyilván, köztük 400 000 fiatalt. S csak néhány hete, hogy két ifjú benzinnel le­öntötte és meggyújtotta ma­gát, elkeseredésében, hogy nem jutott munkához. Olasz­országban Milánó, a nagy ki­kötőváros kommunista párt- szervezetének helyettes tit­kára arról tájékoztatott, hogy a városban több mint száz­ezer munkanélküli van, s hogy néhány nappal odaérke- zésem előtt lett öngyilkos a munkanélküliség miatt egy fiatal családapa. Nűs, itt Va­lóban alapvető emberi jog az embernek a munkához való joga el nem ismeréséről, megsértéséről van szó. — Sok, hazájából elüldö­zött elvtársunk él szerte a világban. Nemrég kénysze- rültnük arra, hogy kubai se­gítséggel Londonból Havan­nába vigyük egyik orvosi se­gítségre szoruló társunkat, mert Londonban, akárcsak New Yorkban, Párizsban vagy bármely kapitalista or­szág fővárosában, szinte meg­fizethetetlen a kezelés. — Ami a politikai jogokat illeti: vannak, akik az egekig magasztalják a polgári de­mokráciákat, mondván, hogy ott sajtószabadság, vélemény­nyilvánítási jog. politikai sza­badság van. Mit jelent a sajtószabadság a tőkésorszá­gokban? Bertold Brecht azt dig konkrét eredmény nem született, s ezért a felelősség a NATO-országokat terheli. A továbbiakban rámuta­tott: annak a szocialista ja­vaslatnak az elutasítása pe­dig, hogy a közvetlen részt vevő országok a tárgyalások időszakában ne növeljék fegyveres erőiket Közép- Európában, maga után von­ja a katonai erők és a fegy­verzet koncentrációjának to­vábbi növekedését. Ez szük­ségszerűen katonai instabili­tást okoz a tervezett csök­kentés térségétől északra és délre fekvő, úgynevezett szárnyországokban is. Vége­zetül kifejezte azt a remé­nyét, hogy rövidesen változás következik be a nyugati de­legációk álláspontjában. A küldöttségek legköze­lebb május 26-án tanácskoz­nak plenáris ülésen. mondta: a sajtószabadság a tőkésországokban a pénzes embereknek azt a szabadsá­gát jelenti, hogy nyomdát és újságírókat vásároljanak ma­guknak. — Az utóbbi időben bizonyos imperialista körök az emberi jogok bajnokainak kívánják feltüntetni magukat, s azt igyekeznek elhitetni, hogy ezek a jogok a szocialista or­szágokban nem léteznek. Úgy vélem, az a kampány, ame­lyet a tőkésországok folytat­nak a szocialista országok el­len az emberi jogok kérdésé­ben, egy célt szolgál: elken­dőzni az emberi jogoknak azt a nyílt megsértését, amely a kapitalista országokban, így Chilében is tapasztalható. Valódi problémáikat akarják elleplezni a kapitalista válsá­got, a munkanélküliséget. ★ Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára pénteken ellátogatott a DÍVSZ székházába, ahol részt vett az iroda ünnepi ülésén. Pietro Lapiccirella, a De­mokratikus Ifjúsági Világ- szövetség elnöke üdvözölte Luis Corvalánt, és tájékoz­tatta a DÍVSZ chilei szolida­ritási tevékenységéről. Ezt követően Luis Corvalánnak átadta a DÍVSZ emlékérmét és diplomáját, amelyet még bebörtönzése idején Ítélt oda neki a világszövetség. „Figyelem, figyelem! Itt a Lengyel Tudományos Akadé­mia Henryk Arctowskiról el­nevezett déli-sarki állomá­sa...” 1977. február 26-án, greenwich-i idő szerint 3 óra 25 perckor megkezdte mun­káját a legelső lengyel an­tarktiszi kutatóállomás rádió­adója. A rendszeres antarktiszi kutatásokat , a lengyelek azonban már korábban, 1968-' ban kezdték meg. Munkájuk­ban jelentős segítséget kap­tak a szovjet tudósoktól, akik] lengyel kollégáik rendelkezé-' sére bocsátották kutatóhajóik korszerű berendezését, vala­mint saját „Mologyozsnaja” sarkkutató-állomásukat. Az első önálló lengyel an­tarktiszi expedíció 1975. ok­tóber közepén indult útnak. Az alapkutatási programot dr. R. Z. Klekowski profesz- szornak, a Lengyel Tudomá­nyos Akadémia Ökológiai In­tézete igazgatójának vezetésé­vel a 38 fő — ebből tíz tudo­mányos kutató — teljes mér­tékben végrehajtotta. Az ex­pedíció során szerzett gazdag tapasztalatok lehetővé tették a következő lépést: az önál­ló lengyel déli-sarki állomás megszervezését. 1976 utolsó napjaiban elin­dult Lengyelországból két ha­jó, több mint 4000 tonnás szállítmánnyal: több tucat­nyi konténerház, hernyótal­pas terepjárók, rádióállomás, áramfejlesztő berendezések, jól felszerelt kiskórház, labo­ratóriumi és kutatókészülé­kek, könyvek, filmszalagok, stb. A tizenkilenc lengyel tu­dós számára, akik a Lengyel Tudományos Akadémia prog­ramjának értelmében egész évet töltenek az Antarkti- szon, elő kellett készíteni mindent, ami a nehéz mun­ka- és létfeltételek között nélkülözhetetlen. A tudósok jelenleg meteorológiai és hid­rológiai kutatásokat folytat­nak, a berendezések jól be­váltak, s a Lengyelországgal való állandó és jó összekötte­tésnek köszönhető, hogy a King George szigeten élő len­gyel kutatók nem érzik ma­gukat magányosnak. Most már Lengyelország is kiveszi részét a „világ jégszekrénye” kincseinek feltárásából. Anna Suruzon (Interpress — KS) (Folytatás az I. oldalról) A munkaidőalap jobb ki­használásával az állami iparban 13,4 a szövetkezeti iparban 16,2 százalékkal emelkedett a termelés, ám a teljesítmény-követelmé­nyek rendszerének kiszélesí­tésével további javulás ér­hető el. A szocialista ipar­ban a fizikai dolgozóknak csak 58, az állami iparban pedig mindössze 47 százalé­ka dolgozik teljesítmény­követelmény mellett. A ta­nácsi iparban jobb a hely­zet: a múlt évben hozott in­tézkedések eredményeként már 72,6 százalékra nőtt en­nek aránya. László András szólt az iparban dolgozók kereseté­nek alakulásáról is. El­mondta, hogy a szocialista iparban dolgozók havi átla­gos keresete 2538 forint volt, a 6,2 százalékos növe­kedés ellenére is az orszá­gos átlagnak csak 85 száza­léka. A szakmunkásképzés­ben is jelentős eredménye­ket ért el a megye, a tárgyi feltételek javítására a ta­nács 191,4 millió forintot költ ebben az ötéves terv­ben. Ebből az összegből 16 tanterem, 180 tanműhelyi munkahely és 660 tanuló el­helyezésére alkalmas kollé­giumok épülnek. Buda István államtitkár elismeréssel szólt az ered­ményekről. Elmondta, hogy a minisztérium támogatja a megye vezetőinek azt az erőfeszítését, amelyet a dol­gozók átlagkeresetének javítá­sáért. illetve azért tesz­nek, hogy azonos szintre emelkedjék az országos át­laggal. Emögött azonban a teljesítményének, a terme- azonos szintre emelkedjék az országos átlaggal. Emögött azonban azonos teljesítmé­nyek, a termelékenységnek kell lenni. Megoldásként ja­vasolta, hogy a kormány bérpolitikai intézkedésével a textiliparban lehetőség nyí­lik béremelésre, itt a diffe­renciált növelést kell szor­galmazni, az üzemek köz­pontjától. Másik lehetőség a műszakpótlékokban rejlik: ahol már eddig is kifizették amire most mindenütt lehe­tőséget kaptak, ott a támo­gatást az aránytalanságok csökkentésére, a hatékony­ság fokozására, a minőség javítására kell felhasználni. A szakmunkásképzés felté­teleinek javításával a mi­nisztérium egyetért, s támo­gatja, hogy Mátészalkán a 4 helyett 8 tanterem épül­jön, a nyíregyházi 107-es szakmunkásképzőben pedig lehetővé váljon a gépek, be­rendezések korszerűsítése. Azok az asszonyok... |y|ennyi bajt okoznak a feleségek! Az utóbbi időben két hír is érkezett ar­ról, hogy az asszony homályos vagy talán nagyon is világos pénzügyei miatt neves politikusoknak kellett helyükről távozniuk. Előbb Rabin izraeli miniszterelnök volt kénytelen benyújtani lemondását, mert felesége (a hazai törvényes előírások meg­szegésével) dollárfolyószámlát tartott fenn New Yorkban. Nem sokkal ezután pedig Neubauer nyugat-berlini belügyi szenátor feje felett sűrűsödtek a fekete felhők: megbukott és magával rántotta főnökét, a kormányzó polgármestert is. A szenátor pártja megbízásából évek óta tagja egy vállalat felügyelő bizottságá­nak. A hely szép tiszteletdíjjal jár, ezt az összeget azonban be kellett volna fizetnie a pártkasszába. Ez valóban elmaradt, a amikor kirobbant a botrány, azzal védeke­zett, hogy felesége „elfelejtette átutalni” havonta az összeget. Berakta otthon a nahkaszli fiókjába. Ismerjük, kedves. férfitársak, vala­mennyien a szemrehányó jeleneteket, me­lyek során az asszony felhánytorgatja éle­tünk nagy mulasztásait. „Bezzeg X. Y. többre vitte! Jobban keres. Te mamlasz vagy, csak kullogsz hátul.” És így tovább. Nyilván így kezdődött a dolog az említett miniszterelnöknél és a szenátornál is, de ők még idejében észbe kaptak: rábízták a feleségre az ügyet, mutassa meg, mit tud! Mindkettő megmutatta. Egy gyanús körülmény zavarja csak az iménti családias magyarázatot. Mindkét esetben évek óta tartó ügyről van szó. Az említett nyugat-berlini szenátor például esztendők óta részt vesz a felügyelő bi­zottság ülésein, havonta felvette a tiszte­letdíjat a pártpénztárban és tudták kez­dettől, hogy az összegnek rendszeresen be kellene futnia. Soha senki sem tett észre­vételt. Csak éppen, amikor az egész sze­nátus helyzete megrendült, és a főpolgár­mester pozíciója is megingott, amikor te­hát a nyugat-berlini kormányzat válságba jutott — akkor nyomban észrevették a szabálytalanságot. U ' gy látszik, nemcsak egyes asszonyok, de az ellenőrzéssel megbízott férfiak szemével is lebet valami baj: látásuk csak akkor élesedik, amikor egyes politikusok helyzete, pozíciója gyengülni kezd. Tatár Imre Corvalán sajtókonferenciája

Next

/
Oldalképek
Tartalom