Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-17 / 114. szám

XXXIV. évfolyam, 114. szám ARA: 80 FILLÉR 1977. május 17., kedd ÉRDEKELTSÉG P^Térgelődik a nagy kő­ik a I töttáruüzlet vezetője, ■■■ mert két órán belül már az ötödik vevő jön vissza a náluk vásárolt pa­mutpulóverrel : színhibás. Színhibát, szennyeződést, szövési selejtet firtatni, ész­revenni. Hol jut erre idő?! S az az idő, mely most rá­megy a visszáruzásra, fel­tehetően nemcsak ebben az üzletben, hanem másutt is, nem lenne elegendő a gon­dosan végzett áruátvételre? A kérdésre vállhúzás a vá­lasz, s még annyi: így van mindenütt. Túl sötétre festenénk per­sze a képet, ha elhallgat­nánk : nagy tömegben kerül­nek áruk a gazdaság vérke­ringésébe kiváló minőség­ben, mindenfajta hiba nél­kül, az előírt műszaki, hasz­nálati jellemzőkkel. Azok­nak a vállalatoknak a cso­portja sem kicsiny, ahonnét szinte sohasem jut át a gyárkapun kifogásolható termék, mert adnak hírük­re, rangjukra, a — vevő bi­zalmára! Éppen az ilyen példák, esetek világítják meg az adott lehetőségeket, azt tehát, hogy megoldható a szervezett, sokfajta szű­rőt, rostát működtető minő­ségvédelem. Havonta 150—200 ezer kárpitozott ülőbútor hagy­ja el a gyárakat, 28—32 mil­lió négyzetméter pamutszö­vet. Találomra választott példáink pusztán arra szol­gálnak, hogy érzékeltessék: meglehetősen nagy árutö­megen kellene — kell! — a minőségvédelem szervezeté­nek, az áruátvevőknek rajta tartaniuk a szemüket. Leegyszerűsítés az érde­keltség hiányát emlegetni ? Ha pusztán pénzt, jövedel­mi forintot értenénk alatta, akkor leegyszerűsítés lenne. Az érdekeltség sokkal tá- gabb s mélyebb összefüggé­sek logikusan fölépülő rend­szere, ahol egyetlen alkotó­elem rossz elhelyezése, mű­ködése más részek sokasá­gának hatását közömbösít­heti. Ha az átvevő lehet fe­lelőtlen, akkor megteheti ezt az előállító, no meg a ke­reskedő is. Az átvevő „nagyvonalúsága” visszahat a termelésre, s meghatároz­za az értékesítés menetét. Ezért meglepő, hogy az át­vevőknek — akiknek hiva­talosan is ez a dolguk — mennyire csekély a megbe­csülése, a szerepe a vállala­ti szervezetben, s törvény- szerű, hogy csakis okvetet- lenkedőnek tűnhet az, aki kifogásolja a hibát, holott nem hivatásos átvevő. Csak munkás, gyártmányszer­kesztő, művezető, üzletve­zető, vevő. S mert okvetet- lenkedőnek senki sem sze­retne látszani, gyakran in­kább hallgat, magában füs­tölög, odahaza dühöng, hogy „micsoda állapotok”! B m jóslat, csupán lo­gikus következtetés: mindaddig nem sok javulás remélhető, amíg az átvevők felelőssége nem nő társadalmi méretű felelős­ségérzetté. M. O. SZERDÁN GENFBEN Folytatódnak a szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalások A környezetromboló fegy­verek egyezményes betiltása és a szerdán kezdődő három­napos szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri találkozó e hé­ten ismét Genfre irányítja a figyelmet, ahol egyébként — majdnem féléves szünet után — a múlt héten új szakaszba léptek a szovjet—amerikai SALT-tárgyalások is. Az ENSZ európai központ­jában hétfőn megkezdődött az újságírók akkreditálása, kedd reggeltől pedig a svájci kon­ferenciaváros már a világ leg­különbözőbb részeiből érke­ző küldöttséget fogadja, amelynek vezetői — közöt­tük számos külügyminiszter — május 18-án délben ünne­pélyes keretek között írják alá „A kömyezetmódosító el­járások katonai vagy bármely más ellenséges: szándékú al­kalmazásának eltiltásáról” szóló nemzetközi egyezményt. Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter kedden este ér­kezik Genfbe, de ide várják Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kárt is, aki letéteményese lesz az új, sokoldalú egyez­ménynek, részt vesz az alá­íráson és sajtóértekezleten kívánja méltatni, a katonai enyhülés intézményesítésében elért újabb jelentős ered­ményt. Genfi megfigyelők vélemé­nye szerint a szovjet—ameri­kai külügyminiszteri találko­zó fő témája a közel-keleti rendezés lesz és a SALT- problematika csupán az egyéb megvitatandó kérdé­sek között szerepel. Emlékezetes, hogy az újabb Gromiko—Vance-ta­lálkozóra vonatkozóan még Moszkvában jött létre meg­állapodás, amikor az ameri kai külügyi szolgálat vezetője március 28—30-án nem a legsikerültebb bemutatkozó látogatást tette a szovjet ve­zetőknél, és olyan SALT-el- képzeléseket terjesztett elő amelyeket még a nyugati ha­talmak körében is kezdetle­gesen irreálisnak tartottak. Huszár István Moszkvába utazott Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 81. ülésére, hétfőn Moszkvába utazott. A kormány elnökhe­lyettesét Bondor József építésügyi és városfejlesztési minisz­ter és dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának ve­zetője búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Növeljük a megye értelmiségének részvételét az ismeretterjesztésben Küldöttértekezletet tartott a TIT megyei szervezete A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei szer­vezete, amelynek 1300 tagja van Szabolcs-Szatmárban, május 15-én Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond megyei Könyvtár dísztermében tar­totta az utóbbi 5 év munká­ját értékelő küldöttértekezle­tét. Az elnökségben helyet foglalt dr. Cservenyák László, a megyei párbizottság osz­tályvezetője, Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyette­se, dr. Somogyi Endre, az or­vostudományok doktora, a TIT országos elnökségének tagja, dr. Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének elnökhelyettese, az országos elnökség tagja. Dr. Margócsy József, a ta­nárképző főiskola főigazgató­ja, a TIT megyei szervezeté­nek alelnöke nyitotta meg a küldöttértekezletet. Beveze­tőjében emlékeztetett a jelen­legi szervezeti formájában 24 éve eredményesen tevékeny­kedő társulat munkájára, amely méltó folytatója á nagy elődök által elkezdett tevékenységnek. Az utóbbi öt évben a társulat mind köze­lebb került a megye külön­böző dolgozó rétegeihez, erő­sítette kapcsolatát az üte­mekkel, vállalatokkal, a ro­kon intézményekkel. Növeke­dett az aktív TIT-tagok szá­ma, kialakulóban vannak a nagyobb települések, munka­helyek önálló TIT-csoportjai. A megyei küldöttértekezlet résztvevői már korábban ta­nulmányozhatták a szervezet 1972-től végzett sokirányú munkáját. A beszámoló jelen­tés úgy fogalmazott: a tudo­mányos ismeretterjesztés el­ismert tényezője lett a me­gye életének. Arra töreked­tek, hogy a megyei szervezet vállaljon nagyobb részt a párt értelmiségi politikájának tudatosításában, a TIT-tagok és a nem társulati tag értel­miség közéletiségének fej­lesztésében. Szabolcs-Szatmárban öt év alatt 26 870 ismeretterjesztő előadást és egyéb rendezvényt tartottak. A TIT VI. küldött- közgyűlését követően me­gyénkben az ismeretterjesz­tést kedvező változások jelle­mezték. Jobban megtalálták Dr. Somogyi Endre, az orvostudományok doktora, a TIT egészségügyi választmányának elnöke átadja az országos el­nökség ajándékát dr. Bálint Károlynak, a TIT megyei szerve­zete örökös tiszteletbeli elnökének. (Molnár Károly felvétele) Tízmillió köbméter víz a tározókban Berendezések húszezer hektár öntözésére Szeszélyes az április — tart­ja a közhit. Azonban ez nem­csak az áprilisra, hanem a többi hónap időjárására is rá­illik. A korábbi évektől elté­rően most bőségesen volt té­len hó és kora tavasszal eső. Március közepén már majd­nem nyár volt, aztán ismét té­liesre fordult az idő. A mos­tani áprilist és májust a szélsőségek hónapjának lehet tekinteni. Egyszóval: kedve­zőtlen a tavaszi időjárás. Régi igazság, hogy a máju­si eső aranyat ér. Mostaná­ban gyakori ugyan a felhő- képződés, a rövid átfutó zá­porok. De hosszabb, áztató eső elég régen volt. Már a szatmári földek is áhítoznak a víz után. A kötött talajok felső rétege repedezett, szá­raz. Különösen a homokos ré­szeken kedvezőtlen a helyzet, elsősorban a nyíregyházi, nagykállói, nyírbátori járá­sokban. Itt a legtöbb helyen már el­végezték a vetést, befeje­zéshez közelednek a pa­lántázással, így égetően szükség lenne a csapa­dékra, nem beszélve arról, hogy a homoktalajon gyorsan kiszá­rad a magágy. Egyetlen meg­oldás a csapadékhiány meg­szüntetésére az öntözés lehet. A megyében a mezőgazda- sági nagyüzemekben lévő ön­tözőberendezésekkel közel 20 ezer hektár terület öntözését tudják ellátni. Ebből fűrtsze- rű öntözést 10 ezer hektáron végezhetnek. A belvíz, ami gátolja a tavaszi munkát, jól jött a víztározók feltöltésé­nél. A nyolc víztározóban je­lenleg 10 millió köbméter viz van, ami 75 százalé­kos feltöltöttséget jelent. A legnagyobb, a nagyréti (császárszállási), amelyben 2 és fél millió köbméter a víz mennyisége. A leveleki víztá­rozó teljes feltöltöttség esetén 4,3 mülió köbméter öntözővi­zet képes befogadni. Az AGROKER-nél nincs nagy kereslet az öntöző­berendezések iránt. Tavaly az öntözési szezon után 13 gépet vásároltak a nagyüzemek. Ebben az évben szintén 13 berendezéssel nö­vekedett a termelőszövetkeze­tek öntözőgép-állománya. Eh­hez azonban az is hozzá tarto­zik, hogy ebből 10 darabot a ZÖLDÉRT vásárolt, zöldség- termesztő partnergazdaságai részére. Most is, mint az előző év­ben 40 százalékos dotáci­ót adnak ezekre a beren­dezésekre, de a MÉM az 50 hektárnál nagyobb területen zöldséget termesztő gazdaságoknak 70 százalékos ártámogatást biz­tosít. A forgalmazó vállalat­nál jelenleg 9 öntözőberendezés van raktáron. Minden igényt ki tudnak elégíteni öntö­zőcsövekből és idomokból. Hiánycikknek egyedül a szó­rófej számít, azonban május végére már megfelelő meny- ny iség ben az is raktáron lesz. A feltételek adottak. Most már mindenütt meg lehet kezdeni a kelesztő és kikelt növényekre a vízpótló öntö­zést. Nem lehet várni az esőt, mert kivétel nélkül minden növény megsínyli a csapadék hiányát. (sipos) helyüket, funkciójukat a köz- művelődés egészében. A vál­tozást leginkább a korszerű, sokrétű tematikai sorozatok segítették. A dolgozó rétegek közötti árnyalt tudományter­jesztő, tudatformáló tevé­kenység eredményeihez nagy­mértékben hozzájárultak a központi, komplex tematikák. Külön örvendetes, hogy az ipari munkások számára tar­tott TIT-rendezvények meg­duplázódtak. Ahol rendsze­ressé vált az ismeretterjesz­tés, ott az általános, a szak­mai, a politikai műveltség gyarapodása kedvezően hat a termelésre, a munkaerkölcsre. Éppen ezért figyelemre méltó, hogy a megye néhány ki­emelt nagyüzemének gazda­sági, párt- és tömegszervezeti vezetői megértették a szerve­zet törekvéseit, támogatják az ismeretterjesztést. A megyei küldöttértekezlet írásos beszámolóihoz Nagy Mihály, a TIT megyei szer­vezetének titkára adott szó­beli kiegészítést. Elmondta, hogy a TIT-munka politikai, világnézeti, szakmai színvo­nala emelkedett, erősödött a társulat tematikai, tartalmi kapcsolata a megye szocialis­ta építésének gyakorlatával, gazdagodtak az ismeretter­jesztés formái, módszerei, szélesedett hatóköre. Valóssá válik a társulat egyik fő tö­rekvése, hogy korszerűsödjék az ismeretterjesztés, melyet elsősorban a társadalom alap­vető rétegeinek — az ipari munkások, a mezőgazdasági fizikai dolgozók, az ifjúság — soraiban kell erősíteni. A TIT megyei szervezeté­nek titkára hangsúlyozta: az értelmiség közül egyre töb­ben keresik és találják meg közéleti tevékenységük kibon­takoztatására a TIT szerveze­teit, aktívan részt vesznek a szakosztályok munkájában. Az írásos és a szóbeli be­számolót követően a megyei küldöttértekezlet vitájára ke­rült sor. A vitában tizenkilen­cen szólaltak fel, elemezték a társulat tevékenységét, amely a színvonalas, élőszavas isme­retterjesztés előnyeit kihasz­nálva tovább növelheti ható­sugarát. A felszólalók el­mondták, hogyan lehetne ja­vítani a TIT-munkát, amely­nek társadalmi rangját az el­végzett közös munka, a részt­vevők tevékenysége adja. A vitában felszólalt dr. Cservenyák László, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A párt megyei végrehajtó bi­zottsága nevében köszönetét és elismerését fejezte ki a több éves eredményes isme­retterjesztő munkáért. A párt megyei végrehajtó bizottsága a közelmúltban értékelte a TIT megyei szervezetének legutóbbi ötéves tevékenysé­gét. A feladatokról szólva felhívta a figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyek a szo­cialista demokrácia fejleszté­sében, a korszerű társadalom- politikai, állampolgári isme­retterjesztésben a TIT-re is várnak. A TIT-munka legna­gyobb tartaléka — fejezte be felszólalását dr. Cservenyák László — több fiatal értelmi­ségi bevonása az ismeretter­jesztő munkába. Fontos ten­nivaló: a TIT szervezetei for­dítsanak nagyobb figyelmet az értelmiség rendszeres tájé­koztatására, egyben közvetít­sék az értelmiség soraiból jö­vő, közérdekű információkat. Gyúró Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese az egy­séges közművelődési szemlé­let és tevékenység jelentősé­gét méltatta. Szólt a megyé­ben élő értelmiség felelőssé­géről a műveltség, a szocialis­ta életforma terjesztésében. A megyei küldöttértekezlet vitáját dr. Margócsy József foglalta Ö6sze. Ezután dr. So­mogyi Endre, a TIT országos elnökségének tagja az orszá­gos elnökség jókívánságait és elismerését fejezte ki, meleg szavakkal méltatta a TIT örö­kös, tiszteletbeli elnöke, az országos elnökség tagjának, dr. Bálint Károlynak 20 éves TIT-munkásságát. Átadta dr. Bálint Károlynak a TIT or­szágos elnöksége ajándékát. Dr. Somogyi Endre ezután TIT-emlékplaketteket, kitün­tetéseket, okleveleket adott át a legaktívabb tagoknak, illet­ve intézményeknek. Aranyko­szorús TIT-emlékplakettet ka­pott a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a vásárosnaményi járási­nagyközségi művelődési ott­hon. A TIT kiváló dolgozója ki­tüntetésben részesült Szilágyi Imre. Az országos elnökség aranykoszorús jelvény kitün­tetést kapták: Bachát László, Farnas Béla, dr. Hársfalvi Pé­ter, Homonna Béla, Hoványi Ferenc, Iváncsó Dénes, dr. Katona Béla, Kálmán Sá­muel, Kovács István, dr. Kuknyó János, Lakatos Jó­zsef, dr. Margitics Gyuláné, dr. Margócsy József, Muszbek László, Orosz Miklós, ötvös László, dr. Papp Ágoston, dr. B. Papp János, Páll Géza, dr. Pálfi Ferenc, Porzsolt István, M. Takács Ferenc, Vikár Sán­dor, dr. Szűcs Géza, és dr. Frisnyák Sándor. Az országos elnökség elismerő oklevelét és emlékplakettjét tizenket- ten, a megyei elnökség okle­velét huszonegyen ■ kapták tmeg. A megyei küldöttértekezlet megválasztotta a harminchá­rom tagú megyei elnökséget — az elnökség örökös tiszteletbeli tagjait. A TIT megyei szerve­zete elnökévé dr. Fábián La­jost, a megyei tanács titkárát választották. A megyei szer­vezet titkára ismét Nagy Mihály lett. A küldöttértekez­let a VII. országos küldöttér­tekezletre 21 tagot, az orszá­gos választmányba szintén 21 tagot választott. Megválasz­tották a megyei szervezet, a szakosztályok és az idei hon­ismereti nyári egyetem tiszt­ségviselőit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom