Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-15 / 113. szám

Befejeződtek a magyar-jugoszláv pártközi megbeszélések Befejezéshez közeledik a tavasziak vetése A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására 1977. május 12— 14. között baráti látogatást tett hazánkban Sztane Dolanc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­sága elnöksége végrehajtó bi­zottságának titkára. Kíséreté­ben volt Dusán Alimpics, a JKSZ KB elnökségének tag­ja, a Vajdasági Kommunisták Szövetsége tartományi bizott­ságának elnöke, dr. Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság budapesti nagykövete, Boriszlav Milosevics, a JKSZ KB elnöksége külügyi osztá­lyának osztályvezető-helyet­tese és Andrej Zseljeznik, az elnökség végrehajtó bizottsá­ga titkárának kabinetfőnöke. Sztane Dolancot fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Magyarországi tartózkodá­sa során Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára és Gyenes András, a Központi Bizottság titKára folytatott megbeszéléseket a JKSZ küldöttségével. Megelégedéssel állapították meg, hogy népeik javára jól fejlődnek az MSZMP és a JKSZ baráti kapcsolatai, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság sokoldalú együttműködése. Áttekintették a nemzetkö­zi helyzet alakulását és véle- leménycserét folytattak a Helsinkiben 1975-ben meg­tartott európai biztosági és együttműködési értekezleten elhatározott belgrádi találko­zó kérdéseiről. Síkraszálltak a helsinki záróokmány egy­séges egészként való végre­hajtásáért és azért, hogy a belgrádi tanácskozás építő szellemben járuljon hozzá az európai földrész békéje, biz­tonsága, kölcsönösen előnyös együttműködése erősítéséhez. Áttekintve a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galomnak a szocializmusért, a békéért, a nemzetközi biz­tonságért és együttműködé­sért, a társadalmi haladásért folytatott harcát. Sztane Dolanc iugoszláviai látogatásra hívta meg az MSZMP Központi Bizottsá­gának küldöttségét. A meg­hívást köszönettel elfogadták. Sztane Dolanc és a kül­döttség tagjai szombaton el­utaztak hazánkból. A Krúdy gimnáziumban a délelőtti ünnepséget még a szemerkélő eső sem zavarhatta meg. rült magvakban jelentős ká­rokat okozott a bel- és talaj­víz. Még most is több, mint 3650 hektárt borít víz a me­gyében. A legtöbb helyen megkezd­ték a lucerna kaszálását. Itt a kedvezőtlen időjárás miatt az első kaszálás eredménye jóval kevesebb lesz a korábbi évek átlagánál. A magasabb fekvésű, ho­mokos területen gazdálkodó termelőszövetkezetek az idő­szerű munkák végzésében jó­val előbbre tartanak, mint a kötöttebb, nehezebben mű­velhető talajú beregi, szatmá­ri tsz-ek. Emiatt jelentős gép­átcsoportosításokat kellett végrehajtani, már most is több nyírségi tsz gépe dolgo­zik a szatmári, beregi részen. Néhány termelőszövetkezet­ben, mint az encsencsi Virág­zó, az aranyosapáti Uj Élet, a nagycserkeszi Kossuth, befe­jeződött a tavasziak vetése. Ha az időjárás a korábbi na­pokhoz hasonlóan kedvezően alakul, előreláthatólag május húszadika körül fejeződik be megyénkben a vetés. A gazdaságok készülnek az aratásra. Az idei kombájnak­ció keretében 55 darab SZK— 5, 17 darab SZK—6, és 9 da­rab E—512 típusú kombájnt vásároltak a megye gazdasá­gai. Az elmúlt évekhez ké­pest javult az alkatrész- ellátás, de a permetezőgépek alkatrészpótlásában még így is hiányok mutatkoznak. B. G. A kölcseys lányok meghatódva búcsúznak Iskolájuktól, tanáraiktól. A Kossuth Lajos Szakközépiskolában öt osztály fiataljai ballagtak szombaton. A Széchenyi István Szakközépiskola három búcsúzó tanulója. Vetik a kukoricát a nyíregyházi Dózsa Termelő­szövetkezetben. (Gaál Béla felvétele) A Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola ta­nulói búcsúünnepségének több száz nézője volt. '9g Itt elsősorban az akadályoz­za a munkát, hogy ennek a magvait főleg a nedvesebb, laposabb részekre, a kipusz­tult kalászosok helyére vetik, s a felázott tálaj még mindig sok helyütt nem bírja el a nehéz erőgépeket. A megyében az idén 7575 hektáron termesztenek do­hányt, e területnek mintegy 10 százalékára kerültek ki a palánták. A 7113 hektárra tervezett cukorrépa-terület­ből még csak 5700 hektárt ve­tettek be. A már földbe ke­A megyében az idén elő­irányzott 206 ezer hektár ve­tésterület 84 százalékán, több mint 172 ezer hektáron ke­rült földbe a mag, illetve ül­tették ki a palántákat. Elül­tették a burgonyát, a terve­zett mennyiséget 70 hektár­ral teljesítették túl. Jól ha­lad a kukorica és a napra­forgó vetése. Kukoricából 102 ezer, napraforgóból 14 ezer hektárt terveztek a megye gazdaságai, jelenleg 90 száza­léknál tart a vetésük. A siló- kukoricának felét vetették el. XXXIV. évfolyam, 113. szám ÁRA: 1 FORINT 1977. május 15., vasárnap Ballagás, 1977 Szombaton megyénk valamennyi gimná­ziumában és szakközépiskolájában búcsúztak a fiatalok tanáraiktól, iskolájuktól. Az ün­nepi események után még az érettségi vizs­gák teszik próbára a diákokat, hogy aztán ki-ki a továbbtanulásban, vagy munkába ál­lásánál hasznosítsa a négy év alatt szerzett tudást Képösszeállltásunkat Nyíregyháza üt középiskolájának ballagási ünnepségéről ké­szítette Elek Emil. A béke erői □ második világhábo­rú egyik mártírvá­rosa, Varsó hat na­pon át nemcsak Lengyel- ország, hanem a világ bé­keszerető erőinek a főváro­sa is volt. A békeépítők vi­lágközgyűlése tette azzá, amelyen 125 ország és több mint ötven szervezet mint­egy 1500 küldötte vett részt. Világnézetileg meglehető­sen tarka képet nyújtottak a résztvevők: egymás mel­lett ültek marxisták és hí­vők, tőkések és munkások, a legkülönfélébb társadal­mi berendezkedésű orszá­gok képviselői. A közgyűlés felszólalói nagy megelégedettséggel állapították meg, hogy a csaknem három évtizede éppen lengyel földön meg­szerveződött nemzetközi békemozgalom hatalmas utat tett meg. A néhány tu­catnyi — nagyobbrészt eu­rópai — értelmiségi 1948- ban Wroclawban tett béke­szózata olyan termékeny magnak bizonyult, amely sok száz millió ember­kalászba szökkent. A béke­mozgalom erkölcsi tekinté­lye ma már olyan nagy, hogy szinte materiális erő­ként jelentkezik a nemzet­közi kapcsolatokban és senki sem hagyhatja fi­gyelmen kívül. Ä szocialis­ta országok ereje mellett ennek a mozgalomnak van a legtöbb része abban, hogy sikerült megakadályozni a harmadik nagy világégést. A sikerek regisztrálása közben a békefórum rész­vevői arról sem feledkez­tek meg, hogy 1945 óta föl­dünkön több mint négy­száz helyi háborút, illetve belső fegyveres harcot vív­tak. Ez arra intette a bé­keszerető tömegek képvise- ; lóit, hogy figyelmüket a mozgalom soron következő feladataira összpontosítsák. Vitatkoztak is Varsóban, de ; abban egyetértettek, hogy a világ népeinek közös érdé- ; ke mindenekelőtt a fegy­verkezési hajsza megféke­zése, az általános és teljes leszerelés fokozatos megkö­zelítése. Sok felszólaló éberségre szólított fel az enyhülés el>- lenségeivel szemben, akik hazug propaganda-hadjá­ratukkal megpróbálják le­járatni a békés egymás mellett élés lenini elvét s feltámasztani a hideghábo­rú légkörét. Edward Gie- rek, a LEMP KB első tit­kára megnyitó beszédében síkraszállt az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia záróokmányá­nak következetes megvaló­sításáért és azért, hogy a küszöbönálló belgrádi ta­lálkozó Helsinki szellemé­ben az enyhülési folyama­tot erősítse. lengyel Interpress hírügynökség rámu­tat arra, hogy a ta­nácskozásnak a világ né­peihez intézett felhívása alapkérdéseit illetően egy­szerű: cselekvési egységre szólít fel a békeharcban el­ért eredmények megerősí­téséért, azért, hogy a moz­galom olyan anyagi, erköl­csi és politikai feltételeket teremtsen, amelyek kizár­ják az enyhülési folyamat visszafordítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom