Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-27 / 97. szám
1977. április 27. KELET-MAGYARORSZAG 7 Postabontás Juttatások M. J.-né gyermekgondozási segélyen lévő kismamától kaptunk levelet. írja, hogy a helybeli termelőszövetkezet tagja, jelenleg második gyermekével van otthon gyermekgondozási szabadságon, és a harmadik gyermekét várja. Sérelmezi, hogy a termelőszövetkezettől nem kapja meg mindazokat a juttatásokat, amelyeket más asszonyok hasonló helyzetben megkapnak. Reklamálására a vezetőség közölte vele, hogy azért kap kevesebb kedvezményt, mert ősszel az almaszedés idején nem vette ki a részét a közös munkából. Levélírónk megjegyzi, hogy nem tartja ezt össze- egyeztethetőnek a gyermek- gondozási szabadságról szóló rendelkezés céljaival. Ezzel mi is egyetértünk, hiszen valóban, ezt a szabadságot azért kapják a kismamák, hogy otthon gyermeküket neveljék, anyai hivatásuknak éljenek. Ez a rendelet eredeti társadalom- politikai célja, és kimondottan tiltja a törvény, hogy a kismamák a gyermekgondozási szabadság ideje alatt munkát vállaljanak. Elhamarkodott lépés lenne azonban pálcát törni a termelőszövetkezet intézkedése, kérése fölött, anélkül, hogy megkérdeznénk őket. Megkerestük tehát a szövetkezet vezetőségét, s mint megtudtuk, valóban fordultak ilyen kéréssel a gyesen lévő kismamákhoz, és nyugdíjasokhoz. Szükségük volt ugyanis munkáskézre. A termelőszövetkezet jövedelmének hatvan százaléka a gyümölcsösből származik. Ezért fordultak az almaszüret idején nyugdíjasaikhoz, gyesen lévő asszonyaikhoz. És ez a kérés tulajdonképpen nem is nekik, hanem inkább családtagjaiknak szólt, akik esetleg nem is termelőszövetkezeti tagok. Szabadnapjaikon azonban ők is be tudnának segíteni, hiszen ez csak az akaraton múlik. Nem kevésbé ennek megértésén, hogy a betakarítás közös érdek; a tagság jövedelme és a termelőszövetkezet eredménye függ tőle. A munkához való jó viszonyt, a megértést a termelőszövetkezet külön is elismeri, így azok akik maguk, vagy hozzátartozójuk révén részt vállalnak a közös munkából — nem kötelességből, hanem jószándékból — több kedvezményt, juttatást élveznek. Erről van szó M. J.-né esetében is. A termelőszövetkezetben tisztában vannak a gyermekgondozási segéllyel kapcsolatosan megjelent rendelet eredeti céljával, azt is tudják, hogy a gyesen lévő kismamák nem vállalhatnak munkát. Ezért azt nem is követelik tőlük, anélkül is megadják azokat a juttatásokat, amelyekre a törvény, az alapszabály feljogosítja őket. Ennél többet viszont csak az kaphat, akinél látják, hogy felelősséget érez a közösség iránt, s ha ő maga nem is tud részt vállalni a munkából, de haazátartozóját kötelességének érzi elküldeni például a Nem történt tehát törvénysértés M. J.-né esetében. Soltész Ágnes BABETTA — Apa, egyszer már jöhetnél a Babét tán is (Kiss Ernő rajza) 1976. augusztus 2-án egy Babetta típusú motorkerékpárt vásároltam, mert távoli községbe járok dolgozni, ahová autóbusz nem közlekedik. Sajnos a motor vásárlás után egy hónappal elromlott és azóta már háromszor volt ugyanazzal a hibával javítva. Mindez a jótállási időn belül történt, s a jármű ma sem tökéletes. Nem hiszem, hogy helyes a garanciális javításra hivatott vásárosnaményi szövetkezet álláspontja, miszerint: a motorkerékpárt nem lehet újra kicserélni. Vagy ha így van, miért nem javítják meg tökéletesen? — panaszolja Garai Katalin, Csaroda, Ady Endre utca 1. szám alatti lakos. SZOBROT ARANY JÁNOSNAK Bizonyára 6okan hiányolják, hogy a nagy magyar költőnknek, Arany Jánosnak nincs szobra városunkban. Alkalmas helye lenne a róla elnevezett utcában az MHSZ- székház előtti füves részen — írja levelében Batári József nyíregyházi olvasónk, amelyben egy másik figyelemre méltó elképzelésről is olvashatunk. — Sok magas ház épült az utóbbi időben a városban, melyeknek tűzfala rideg, sivár. Fel lehetne ezeket oldani képzőművészeti alkotásokkal, rajzzal, vagy domborművel. Erre alkalmas épületnek találom például az Arany János utcai lottóiroda épületét. AUTÓBUSZOK Munkahelyemről jövet a Bercsényi utcai megállóhelyen szoktam felszállni a 12- es autóbuszra. Mostanában — de különösen télen — sokat bosszankodtam, hogy a 6-os járat szinte mindig üresen e megállóhely előtt megy el, holott arra is szívesen fel- szállnának azok,, akik a túlzsúfolt 5-ös járatról lemaradtak. Ezzel is eljutnának az SzTK-ba, a kórházba, vagy éppen az állomásra. Ha megállna. Ugyancsak gyakran utazom Orosra, a 14,50-kor induló járattal is. Mivei a Toldi utcán lakom, nagyon megfelelő csatlakozás számomra a Déli ipartelepről 14,20-kor induló 16-os autóbusz. Csak éppen az a baj, hogy ez sem áll meg mindig, pedig a menetrend szerint meg kellene állnia. Bizony sokan bosszankodunk olykor, ha orrunk előtt megy el az autóbusz — panaszolja Fintor Béla, Nyíregyháza, Toldi utca 34. szám alatti lakos. N YIT V AT ARTÁS Nagyon szeretnénk, ha a já- savárosi tejbolt fél 7 helyett korábban nyitna. Hiszen nyitás után hozzák a péksüteményt (ezen is változtatni kellene), mire azt átveszik és a boltvezető elkészíti a meleg tejeskávét, a kakaót, bizony már hét óra van. Többünknek ilyenkor már a munkahelyünkön kell lennünk, így a tej ivóban sohasem tudunk megreggelizni, de még csak péksüteményt se vásárolhatunk. Kérjük az illetékeseket, változtassanak a tejbolt nyitvatartási rendjén — javasolja Kiss Menyhért nyíregyházi olvasónk. FELVILÁGOSÍTÁS A minap a nyíregyházi autóbusz-pályaudvart felhívtam telefonon, hogy megtudjam: Budapest Engels térről mikor indul autóbusz az egyik dunántúli nagyközségbe? Elnézést kértek, és közölték, nem tudják megmondani, mert nincs országos autóbuszmenetrendjük. Nem akartam elhinni, mert ugyan ki lenne illetékesebb ilyen információk nyújtására, ha nem a Volán autóbuszállomása? — teszi szóvá levelében Kuti József nyíregyházi olvasónk. ZEBRA A Szarvas utca jelentős gépjárműforgalma — amely különösen a víztoronyig rendkívüli — közismert. Bizony ahhoz, hogy itt a gyalogos az úttesten átkeljen, nagy figyelem és óvatosság kell. Megkönnyítené azonban a helyzetünket az, ha a szükséges helyeken több gyalogátkelő helyet jelölnének ki a víztorony környékén — javasolja több Arany János utcai olvasónk. Szerkesztői üzenetek Gergely Béla szamossze- gi, özv. Bécsi Ferencné nyírbogáti, Joó György vi- rányosi, Végső István nyír- madai és Károlyi Sándor kölesei olvasóinknak levélben válaszoltunk. Szilágyi János újfehértói, Gecsey Bertalan kisvárdai. Kovács Pál nyíregyházi, Hadi József szamossályi, Lukács János nyíregyházi, Duncsák Gyula nyírbátori, ősz Bertalan berkeszi, Varga István piricsei, Károly Lajosné fülesdi, Bíró Já- nosné nagyecsedi, id. Tündik István nagykállói, Buda Béláné aranyosapáti, Balogh Józsefné ibrányi, özv. Kovács Istvánná lövőpetri, Czuprák Miklósné beregsu-' rányi, Kazsuk László aranyosapáti, Szarka Gerzson kisari, ifi. Iván Józsefné ti- mári, id. Bartha Pál méh- teleki, Andre Imre tuzséri, Raska István sóstóhegyi, Mihálkó János ibrányi, Metzner József nyíregyházi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Danes Irén tiszaszentmár- toni olvasónkat tájékoztattuk, hogy az áru jogos minőségi reklamációja esetén a vevő döntheti el, hogy azt ugyanolyan jó minőségűre cseréljék-e ki, avagy annak ellenértékét fizesse vissza a bolt. Czomba Jánosné vajai lakost értesítettük, hogy — sajnos — gyermekgondozási szabadságra nem tarthat igényt, mert a szülést megelőző évben nem teljesítette a törvényben előírt munkanapokat. Horváth Zsigmond domb- rádi olvasónkat értesítettük, hogy kérését az illetékesek jogosnak találták, és megkapják a kedvezményes lakásépítési kölcsönt. Domonics Józsefné gáva- vencsellői lakosnak nem kell megfizetnie a szövetkezet által követelt árkülönbözetet. Ugyanis az utólagos reklamáció a szövetkezet dolgozójának hanyag munkájából adódott. Szlovenszki Józsefné nyíregyházi olvasónkat tájékoztattuk, hogy a munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló 7/1967. (X. 8.) MüM sz. rendeletet a 10/1976. (VI. 24.) MüM számú rendelet módosította, amely többek között tartalmazza, hogy a „dolgozó személyi alapbére az alkalmazáskor és az azt követő 1 éves időtartam alatt nem haladhatja meg a munkakörére előírt besorolás szerinti bértétel alsó határát, ha a dolgozó „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel változtat munkahelyet”. A „Lehetné pontosabban?” címmel megjelent észrevételre közöljük, hogy a Bercsényi utca és a posta előtti megálló egymástól körülbelül 100 méteres távolságban van, így a vasútállomásról induló autóbuszok vezetői a posta, a Tölgyes csárda felől közlekedő autóbuszok vezetői pedig a Bercsényi utcai megállóhely nevét közlik, ezt az egységes utastájékoztatás érdekében gépkocsivezetőink számára kötelezővé tesszük. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza Papos községből „több Kelet-Magyarország-olvasó” aláírással érkezett hozzánk levél, melyben előadják, hogy a meglévő beltelki ingatlanaikat szeretnék bekeríteni, és a pontos mezsgyehatár megállapítása végett szeretnék a telküket felméretni. A mérnöki felmérésnek akadályát képezi az, hogy egyes szomszédok nem hajlandók a felméréshez hozzájárulni. Problémájuk van a kerítés elhelyezésével is. A szükséges eljárás végett több helyről próbáltak már információt szerezni, megnyugtató választ azonban nem kaptak, ezért fordultak szerkesztőségünkhöz és kémek választ arra, hogy a Polgári Törvénykönyv értelmében mit tehetnek, és mit kell tenniük a vitás kérdés rendezésére. A fentiekből kitűnően és alapvetően eldöntendő az, hogy a telkek között hol van a mezsgyehatár. A földhivatal a telekhatár megállapítása során ragaszkodik ahhoz, hogy az érdekeltek, vagyis a szomszédok a felméréshez hozzájáruljanak. Amennyiben ilyen hozzájárulás bárki részéről nincs, úgy nem vállalja a felmérést. Ki kell hangsúlyozni: amennyiben — akár hozzájárulással is — megtörténik a felmérés, az kötelező jogi hatállyal nem bír. Az ilyen viták eldöntéséről elsősorban nem a Polgári Törvénykönyv, hanem a Polgári Perrendtartás intézkedik és a Polgári Perrendtartás 123. paragrafusa teszi lehetővé, hogy bárki a bírósághoz fordulhasson és kérhesse valamilyen tény megállapítását. Ezeket a pereket hívjuk megállapítási pereknek. Az ilyen pereknek két alapvető feltétele van. Az egyik, hogy ha a kért megállapítás, vagyis tény a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és ezen túlmenően nincs más olyan ok, amelynek alapján teljesítést követelhetne. Olvasóink tehát mindenekelőtt a bíróságtól annak megállapítását kérjék, hogy a telkek között a mezsgyevonal hol húzódik, mert jogos érdeke fűződik mindenkinek ahhoz, hogy tisztázott legyen: mekkora terület képezi tulajdonát és hol van telkének a határa. E nélkül birtokosi jogait megfelelően és jogszerűen gyakorolni nem tudja. Amennyiben a bíróság megállapította, hogy hol húzódik a mezsgyevonal, ekkor derül ki az is, hogy kinek van joga a másikkal szemben esetleg területi követeléssel fellépni és az is, hogy hol létesíthető kerítés. Megtörténik az, hogy egyes jogszabályok értelmezése vonatkozásában eltérés mutatkozik, ezért kihangsúlyozzuk, hogy hasonló témában a Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvás folytán I. 20. 437/1971. sz. ítéletével állást foglalt és kimondta, hogy a mezsgyehatár megállapítására irányuló kereseti kérelemnek helye van a Polgári Perrendtartás 123. paragrafusa alapján. A kerítés létesítésének mikéntjét szintén nem a Polgári Törvénykönyv, hanem az Országos Építésügyi Szabályzat tartalmazza. A kerítést természetesen a mezsgyevonalban létesítik, hiszen maga a kerítés jelzi mindenekelőtt a mezsgyehatárt, és van egy másodlagos rendeltetése, hogy óvja is a birtokot az illetéktelen behatolókkal szemben. Téves az az állásfoglalás, hogy a kerítés csak a mezsgyehatártól bizonyos távolságra létesíthető. Az ilyen szabályozás nem a kerítésre, hanem egyes épületekre és egyéb létesítményekre vonatkozik. Ezt szintén szabályozza az építésügyi szabályzat. Valamikor az egyéni parasztgazdálkodás idején a mezőgazdasági ingatlanoknál valóban jelölték úgy a mezsgyevonalat, hogy egy barázdányi szélességű területet parlagon hagytak, miután állandó jellegű kerítést a földeken nem létesítettek, és ezzel akarták elkerülni az utólagos mezsgyevitát. Meg kell állapítani, hogy nem sok sikerrel, mert abban az időben is nagyon sok volt a mezsgyeper azon az alapon, hogy egyik szomszéd elszántotta a másik területét. Olvasóinknak tehát mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a telkeket elválasztó mezsgye pontosan meg legyen jelölve, ezt követően kerülhet szóba a kerítés létesítése. Dr. Juhász Barnabás 1977. fnárciüs 30-án „Bősz- szántó zaj” címmel közölték, hogy az egyik Északi körúti szövetkezeti lakásban a lakók nyugalmát zavarja a fűtéshez tartozó keverőszivattyú zaja. A Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat figyelmét felhívtuk a hiba elhárítására, tekintve, hogy a keverőszivattyú a vállalat tulajdona. Nyíregyházi Lakásépítő és -Fenntartó Szövetkezet Az „Erdősori árok” címmel február 23-án megjelent észrevétellel kapcsolatosan közöljük, hogy a cikk megjelenését követő napon négy provizórikus jellegű kapubejárót építettek ki az Erdő sor 4, 10 16 és 24 számú ingatlanok előtt, így az utcában folyó közműépítési munka az ott lakóknak nem okozott a továbbiakban különösebb közlekedési nehézséget. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztály Eladó palánta Ez év tavaszán 15 ezer paprika-, 15 ezer paradicsom- és 30 ezer korai káposztapalántát nevelt és értékesített a. gávavencsellői Szabadság Termelőszövetkezet. Ezek mellett további 40 ezer paprika-, 60 ezer paradicsom- és 30—30 ezer karalábé- illetve káposztapalánta vár még eladásra — állapították meg a Gávavencsellői Nagyközségi Közös Tanács április 22-én lezajlott végrehajtó bizottsági ülésén. Az ülésen beszámoló hangzott el a közművelődéspolitikai intézkedési terv végrehajtásáról. Értékelték a háztáji és kisegítő gazdaságok munkáját, valamint az állattartás és állategészségügy helyzetét. 0 megállapítási perről
