Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-08 / 82. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. április 8. Brezsnyev—Arafat- találkozó India új kormánya Heves személyi torzsalkodások után megalakult India új kormánya, amely a Kongresszus Párt három évtizedes uralmának végét jelző választási vereséget követi. Magáról a vereségről március utolsó napján első ízben nyi­latkozott Indira Gandhi. Megállapította, hogy a Kongresszus Párt kudarcát „a párt által elkövetett hibák, túlkapások és tévedések” okozták, s a párt nem volt képes „a túlkapások nyomán kialakult helyzet valós értékelésére.” Leonyid Brezsnyev, az SZKP'KB főtitkára csütörtö­kön a Kremlben fogadta Jasszer Arafatot, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökét és megbeszélést foly­tatott vele. TELEX... BEIRUT: A WAFA palesztinai és a UPI amerikai hírügynökség jelentése szerint . a libanoni nemzeti hazafias erők és pa­lesztinai szövetségeseik csü­törtökön hajnalban kiűzték a jobboldali fegyvereseket Khiam dél-libanoni helység­ből. Fegyveres összecsapásokat jelentettek a jobboldaliak egy másik bázisának, a Mar- jayountól és Khiamtól délre fekvő Kleia város körzetéből is. BELGRAD: Joszip Broz Tito államfő, a JKSZ elnöke a Bosznia— Hercegovina Köztársaságban levő Bugojnóban a párt hely­zetéről és feladatairól tartott megbeszélést az említett tág­köztársaság vezetőivel. Tito elnök ez alkalommal mondott beszédében hangsú­lyozta: nem lehetünk enge­dékenyek olyanokkal szem­ben, akiknél nyilvánvalóvá válik, hogy tevékenységük el­lentétes a párt irányvonalá­val — mondotta Tito, majd hozzáfűzte: „pusztán azért mert egyeseknek külföldön ez nem tetszik, nem lehetünk elnézőek rendszerünk ellen­ségeivel szemben.” BONN: Csütörtökön reggel Karl- sruheban ismeretlen tettesek merényletet követtek el Bu- back nyugatnémet főállam- ügyész ellen. Szemtanúk sze­rint a főállamügyész gépko­csiját egy motorkerékpár előzte meg az egyik forgal­mas utcán és a rajta ülők egyike géppisztolyból tüzet nyitott az autóra. Buback és a gépkocsivezető halálos se­beket kapott. A rendőrség azonnal nagy apparátussal kezdte meg a nyomozást, a merénylők után. A főállamügyész az utóbbi években aktív szerepet ját­szott a Baader-Meinhof cso­port és más terroristák el­len indított vizsgálatokban és bírósági eljárásokban. PEKING: Margaret Thatcher asszony, a brit konzervatív párt vezé­re csütörtökön egyhetes hi­vatalos látogatásra a kínai kormány meghívására Pe- kingbe érkezett. Az enyhülé­si politika elleni harc neves brit képviselőjét a repülőté­ren Huang Hua kínai kül­ügyminiszter fogadta. I ndiában a Kongresz- szus Párt a maga több mint 150 kép­viselőjével továbbra is nagy erőt képvisel a par­lamentben. Befolyását a jövőben megerősítheti, hogy a győztes ellenzék legnagyobb pártja, a 270 mandátummal rendelke­ző Dzsanata maga is négy párt koalíciója, tehát erős frakciós hatások bom­laszthatják. A Kongresszus Párt új vezetője (pontosabban parlamenti frakciójának elnöke) Csáván volt kül­ügyminiszter lett. Az új 64 éves elnök megválasz­tására azért volt szükség, mert Indira Gandhi par­lamenti mandátumát is el­vesztette. Annak ellenére, hogy Indira Gandhi nem tagja a parlamenti frak­ciónak, általános véle­mény szerint bizonyos po­litikai „gyógyulási idő­szak” után számottevő szerepet játszhat majd a Kongresszus Párt politi­kájának kialakításában. ,Ami ezek után a győz­tes ellenzéket és az új kormány megalakulását illeti, az előtérbe a Dzsa­nata Párt elnöke, a 81 esz­tendős Deszai került: őt Indira Gandhival a múlt­ban nemcsak személyi am­bíciói állították szembe, hanem elvi kérdések is. Frakciójával együtt ak­kor váft ki a Kongresszus Pártból, amikor a kor­mánypárt elhatározta a bankok államosítását. Deszai politikai pálya­futása során gazdaságpo­litikailag mindig azt az álláspontot képviselte, hogy a magántőkének és a külföldi beruházásoknak nyújtott nagyobb lehető­ségek biztosíthatják csak India számára a gyorsabb fejlődés lehetőségét. .• A kormánylista összeál­lításakor nyomban közöl­ték, hogy Deszai néhány közelebbről meg nem je­lölt tárcát még fenntart magának a kormányban. A lista szerint az új bel­ügyminiszter Csaran Szingh lett, aki egykor ugyancsak a Kongresszus Párthoz tartozott és az egyik nagy indiai állam főminisztere volt. Ö vala­mivel később szakított In­dira Gandhival, mint De­szai és megalakította az „Indiai Néppártot”. A kormányalakítás leg­bonyolultabb problémája kezdettől fogva az volt, hogy milyen lesz a kap­csolat a Kongresszus a De­mokráciáért nevű párt és a Dzsanata között. A Kongresszus a Demokrá­ciáért párt vezetője Dzsagzsivan Ram, aki csak közvetlenül a válasz­tások előtt szakított Indi­ra Gandhival. A Dzsanata 270 mandátumával szem­ben Ram pártja csak 28 mandátumot szerzett. Az 542 tagú parlamenti alsó­házban azonban éppen ez jelenti a különbséget. - a kormány abszolút és re­latív többsége között. E kulcspozíció birtokában Ram arra számított, hogy esetleg miniszterelnök le­het. A parlamenti erővi­szonyok azonban ezt vé­gül is nem tették lehető­vé. Sokáig kérdéses volt, hogy a Kongresszus a Demokráciáért hajlandó lesz-e belépni a kormány­ba, noha azt eleve leszö­gezték, hogy a parlament­ben támogatni fogják a kabinetet. Végül bonyo­lult, kulisszák mögötti tárgyalásokon megoldás született és Ram megkap­ta az új kormányban a hadügyminisztert tárcát. A külvilág szempont­jából e pillanatban különleges fontos­sága van az új kormány külpolitikájának. Végső soron ezt is csak a tények alapján lehet majd meg­ítélni. Annyi azonban már Deszai miniszterelnök el­ső beszédéből is látszott, hogy az indiai semleges­séget az új kormányelnök nem úgy értelmezi, mint Indira Gandhi kormánya. A legutóbbi években — és különösen a szovjet— indiai barátsági szerződés megkötése (1971) óta — a Szovjetunió és India kö­zötti jó kapcsolat a meg­lévő társadalmi és politi­kai különbségek ellenére is az ázsiai béke és sta­bilitás fenntartásának alapvetően fontos ténye­zője volt. Deszai sem vál­lalkozott arra, hogy ezt a szerződést kérdésessé te­gye. Azt; azonban szüksé­gesnek tartottá megje­gyezni, hogy a szerződés „nem akadályozhatja ba­ráti kapcsolataink fejlő­dését más országokkal.” Ezt a szovjet—indiai szer­ződés eddig is teljes mér­tékben lehetővé tette. A miniszterelnök által hasz­nált fogalmazás azonban arra mutat, hogy széle­sebbre kívánja nyitni a kapukat az amerikai és a kínai kapcsolatok irányá­ba. —i —e Téma: a halászat Fukuda megbízottja a szovjet miniszterelnöknél Koszigin szovjet kormány­fő csütörtökön Fukuda japán miniszterelnök különmegbí- zottjával, Szonoda Szunaoval tárgyalt. Szonoda, a japán kabinet főtitkára átnyújtotta Kosziginnek Fukuda Takeo személyes üzenetét, mely moszkvai japán források sze­rint elsősorban a szovjet—ja­pán halászati tárgyalások problémáival foglalkozik. Nincs megegyezés Véget ért a konferencia Bécsben csütörtökön befe­jeződött a Ciprus jövőjével foglalkozó konferencia 6. ülésszaka. A szigetország gö­rög és török közösségének képviselője, Papadopulosz és Onan utolsó munkamegbeszé­lésén elsősorban a hivatalos közlemérty szövegének meg­szerkesztésével foglalkozott. Perez de Cuellar, az ENSZ- főtitkár ciprusi különmegbí- zottja az ülés után rendezett sajtókonferencián ismertette a hivatalos közleményt. A március-31. es apnlis 7. kö­(Folytatás az 1. oldalról) Este a Móricz Zsigmond Színházban tartották az Or­szágos megnyitó befejező ren­dezvényét. Az ünnepi műsör dr. Margócsy József, a tanár­képző főiskola főigazgatójá­nak bevezető beszédével kez­dődött.^ Az előadás méltatta az ünnep jelentőségét, szere­pét napjaink irodalmi életé­ben. Ezt követően ünnepi iro­dalmi est kezdődött a költé­szet napja megnyitójának író- és költővendégei, vala­mint a debreceni Csokonai Színház művészeinek közre­működésével. Többek között Ady, József Attila és- Váci, továbbá Garai Gábor, Fábián Zoltán, Baranyi Ferenc, Rá- ■kos Sándor és Ratkó József műveiből válogatott a műsor szerkesztője és rendezője, dr. Bényei József, 'a Csokonai Színház igazgatója. A műsor­ban beszélgetések is elhang­zottak az est költővendégei­vel. A Magyar Rádió a műsor­ról hangfelvételt készített. Koszigin és Szonoda talál­kozójáról Moszkvában rövid közleményt adtak ki, amely szerint a szovjet kormányfő és a japán megbízott megbe­szélése „tárgyszerű és nyílt légkörben” folyt. Megvitatták a szovjet—japán kapcsolatok néhány kérdését, köztük a halászattal összefüggő kérdé­seket. ciprusi zött megtartott tanácskozá­son a görög közösség képvi­selője a területi, a török kö­zösség megbízottja pedig az alkotmányjogi rendezésre tett javaslatot. Ezeket munkaülé­seken vitatták meg. A közle­mény szerint az ülésszakon nem sikerült a fennálló ne­hézségeket áthidalni. Mind­azonáltal a szigetország poli­tikai rendezéséről tovább folytatják az érdemi tárgya­lásokat, hogy a nézetkülönb­ségeket leküzdjék. I Harcos rév tizedek! PINTER ANDRÁS NYÍREGYHÁZI VETERÁN VISSZAEMLÉKEZÉSEI A rendőrség magatartásán érezhető volt a nemzetközi helyzet éleződése. Ehhez hozzájárult, hogy 1936 szeptemberében a pápa felhívással fordult a világ kormányai­hoz és nemzetközi összefogást hirdetett a bolsevizmus ellen. A felhívás szentesítette az olasz, a német, és a spanyol fasizmus gaztetteit, erkölcsi támogatást jelentett az imperialista és reakciós erőknek. 1937. május végén az építőmunkások gyűlést tartottak. Ezen a gyűlésen megálla­pították, hogy az emelkedő árak mellett a kapott munkabér erősen lemarad, nem biz­tosítja megélhetésüket. Ezért elhatározták, hogy megkeresik az ipartestületet és kérik a bérek rendezését. Bizottságot választottak, akik részt vesznek a munkaadókkal folyó megbeszéléseken. A bizottság tagjai voltak: Pál Ferenc, Palotai Pál, Gyureskó Mihály, Mákhel Sándor, Augusztiniyi József, Danyi Péter. A bizottság megkezdte tárgyalá­sait a munkaadókkal, de nem jutottak eredményre. Ezért az építőmunkások újabb gyűlést tartottak és ezen kimondták az általános sztrájkot. A sztrájkbizottság elnökévé I Pál Ferencet választották. A sztrájktanya most is a munkásotthonban volt. Itt kellett 1 jelentkezni reggel a munkavállalóknak, napközben is itt kellett tartózkodni. Itt osz­tották be az elvtársakat, akik járták a munkahelyeket, ellenőrizték, hogy mindenütt beszüntették-e a munkát. Három kisebb munkahelyen dolgoztak. Ök is azért, mert nem voltak a gyűlésen, nem tudtak a sztrájkról. Figyelmeztették őket, hogy kimondták a sztrájkot, mire leáll­tak, csatlakoztak a sztrájkotokhoz. A sztrájk másnapjának reggelén a Kossuth Lajos utca és a Dob utca sarkán Pál Ferenc találkozott az egyik sztrájktörővel, aki dolgozni ment. Pál figyelmeztette, hogy az építőmunkások kimondták a sztrájkot, álljon le ő is. Vita kerekedett köztük, Pál Ferenc ott helyben megpofozta a sztrájktörőt, aki fel­jelentést tett a rendőrségen Pál ellen. Pált letartóztatták. Eljárást akartak indítani el­lene a munkavállalás szabadságának erőszakkal történő megakadályozása miatt. Be­idézték azokat, akiket a sztrájktörő tanúként megnevezett, de azok „nem látták a bán­talmazást”, sőt olyan benyomás alakult ki bennük, hogy a két ember békésen vált el egymástól. A vallomások alapján a rendőrség kénytelen volt Pál Ferencet másnap szabadlábra helyezni. Még egy párszor beidézték a rendőrségre, de ennek már csak zaklatás jellege volt. A leállás ezt követően teljes volt. 21 A sztrájkot szimpátiával figyelte a város lakossága. A sztrájkolok kaptak némi kis támogatást, egy szekér krumplit, a pékek pedig adtak kenyeret. A Sztrájk sikere­sen fejeződött be, újabb béremelést sikerült elérni. A sztrájkbizottság nagy munkát végzett. Az építőmunkások eredményes bérharca kedvező feltételeket teremtett a szabók és a bőripari munkások bérharcához is. E két szakmán belül különösen a vásári sza­bók és a vásári csizmadiák voltak hátrányos helyzetben. Ezek "között sok volt a fa­lusi munkás, akik még nem éltek szervezeti életet, a mesterek ezeket alaposan kizsák­mányolták. A műhely sarkában, vagy egy kis helyiségben négyen-öten feküdtek. Volt olyan hely, ahol a fejpárnát faluról hozta magával a segéd. A munkaidő itt nem 8 óra volt, hanem kora reggeltől késő estig tartott. Darabbérben dolgoztak, de a darabbér úgy volt megállapítva, hogy az 12 órai munkával sem érte el az építőipari segédmun­kás bérét. Évi foglalkoztatottságuk az építőipari munkásénak kétszerese volt. Ezek a munkások lerontották a helybeli munkások átlagbérét is. A szabómunkások szervez­kedésének a vezetői Takács István, Perl Margit és Kondor József voltak. A bőripari munkásoknál Holes János, Horváth József, Vas János, Friderikusz Sándor és a kálló- semjéni Hegedűs elvtársaknak kötelességévé tettük, hogy szabó és bőrös szakmunkás ismerőseiket értesítsék, és hozzák magukkal a gyűlésre. A közös munkásotthon előse­gítette, hogy a különböző szakmabeliek jobban megismerjék egymást, és baráti kö­zösségek alakuljanak ki. Ezek politikai kapcsolatokká váltak. Mindenki természetes­nek tartotta, hogy részt vegyen a szervező munkában, össze is jöttek rendszeresen, a szakmai kérdések mellett kaptak egy kis politikai tájékoztatót a munkás és a mun­kaadó viszonyáról, a tőkés társadalom lényegéről, az osztályharcról, a szervezkedés szükségességéről. El is érték, hogy kollektív szerződésben rögzítették a darabbérek összegét. Ez a szervezkedés előtti állapothoz viszonyítva emelkedést jelentett. A szociáldemokrata párt központja arról értesítette nyíregyházi szervezetét, hogy az 1937-es kongresszuson egy küldöttel képviseltetheti magát. A pártvezetőség úgy határozott, hogy engem bíz meg a nyíregyházi szervezet képviseletével. Tekintettel arra, hogy a levél nem tért ki a kongresszus napirendjére, úgy határoztunk, hogy két nappal hamarabb megyek fel, tájékozódás végett. Varga Antal elvtársnál kaptam szál­lást, este elmentünk a Magdolna utcai székházba. Mód Aladár régi ismerősként foga­dott, bemutatott Vértes Györgynek, 5 volt akkor a Gondolat szerkesztője. Várállyay bemutatott Gárdos Máriának, akivel — azt hiszem — együtt volt az oktatási bizott­ságban. A kongresszus előtti este megbeszélésre, úgynevezett előértekezletre jöttünk ösz- sze. Az értekezletet Szeder Ferenc és Büchler József vezette. A felszólalók, főleg a vidékiek, elmondták, hogy rendkívül nagy a hatóságok nyomása. Vezetőségi üléseket tiltott gyűlésnek minősítenek, stb. és megbüntetik érte az elnököt, vagy a párt jegy­zőjét. Az előértekezleten felszólaltam én is. Elmondtam, hogy Európa fasizálódik. Európában csak egy fix pont van, a Szovjetunió. Nem értünk egyet a Népszava szer­kesztőségével, amikor a Magyar Távirati Iroda és a polgári lapok tendenciózusan kö­zölt cikkeit átveszi és lefcözli. De nem értünk egyet azokkal a központi vezetőségi ta­gokkal sem, akik vezércikkben, vagy az újság belső oldalain szovjetellenes cikkeket írnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom