Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-13 / 85. szám

1977. április 13. KELET-MAGYARORSZÁG Postabontás Segítsen a lakosság is Szabó Antalné, Nyírbog- dány, Petőfi utca 22. szám alatti lakos gondjához ha­sonlóról az utóbbi időben ' sokat hallunk. Levelében a következőket írja: laká­sunk egy mély fekvésű te­rületen van. ahol a víz min­dig megreked, de még ilyen nagy vízre, mint amilyen az idén volt, nem emlékszünk. A szomszéd utcából is ide vezették a vizet, s a házunk mögött húzódó árok már nem képes befogadni, így elönti a kertünket, áztatja házunk falát.” Érthető Szabó Antalné ag­godalma. Szerencse, hogy a községi tanács gyorsan in­tézkedett és kitisztíttatta a vízelvezető árkot, hiszen a nedves lakás a négy pici gyermek egészségét veszé­lyezteti. így van ez évről év­re, és nem kis gondja ez a község vezetőinek. Tudnak róla, de mit tehetnek, ha a belvízrendezés mindig több pénzt igényel, mint amennyi van? A legjobb akarat sem oldja meg e gondot, egy azonban mégis csak segít­het: ha a lakosság is köte­lességének érzi a vízelveze­tő árkok tisztántartását, amely nem jelent többet, mint évente két órai társa­dalmi munkát. Ezzel el lehet kerülni — addig is, míg vég­leges megoldás nem születik — a Szabó családéhoz ha­sonló súlyos károkat. Ezt tudjuk tanácsolni Nyírkátán a Dózsa György utcában lakóknak is, akik szintén vízrendezési ügyben kérték közbenjárásunkat a közelmúltban. Annak idején a nyírkátai tanács három év alatt több mint félmillió forintot köl­tött a község belvízrendezé­sére. Az árokrendszer azon­ban csak Méhész Mihályék — levélírónk — lakásáig ké­szült el, ezért a csapadékdús időszakban valóban elönti a víz levélírónk és a többi csa­lád kertjét, és veszélyezteti lakásukat is. Érthető tehát panaszkodásuk, de sajnos náluk is baj van az öntevé­kenykedéssel. A tanácstól várják elsősorban a megol­dást, holott ők is sokat te­hetnének, mert például most sincsenek a házak előtt az átereszek kitisztítva. Az árok iszapos, ha rendben tartanák, a víz soha nem re­kedne meg, vagy legalábbis nem okozna akkora kárt, mint most. A Hodászi Nagyközségi Tanács vezetősége szívén vi­seli e gondokat, és segíteni igyekeznek — a költségveté­si kereteikhez mérten. Ta­valy is közel 800 ezer forin­tot költöttek Nyírkáta köz­ség belvízrendezésére, de sajnos ez még mindig nem érintette a Dózsa György ut­cát. Tervezik, hogy az ötödik és a hatodik ötéves terv ele­jén Hodászon, Kántorjánosi- ban és Nyírkátán véglegesen megoldják a belvíz elvezeté­sét. Addig pedig joggal szá­mítanak a lakosság segítsé­gére, társadalmi munkavál­lalására. Soltész Ágnes — Apus, majd én megvédem a családot! Felfestem a zebrát... (Kiss Ernő rajza) Hiányolom, hogy a Tanács- köztársaság téren — a Halász csárdával szembeni gyalog- átkelőhely útburkolati jelét (vagyis a zebrát) nem újítot­ták meg, holott másutt a kö­zelmúltban ez megtörtént — teszi szóvá levelében Sz. M. nyíregyházi olvasónk. A gya­logosok és a járművezetők érdekében sürgetem az átke­lőhely mielőbbi megjelölését, mert enélküi anarchia ural­kodik, minden gyalogos ott megy át, ahol akar, s ez nem kis balesetveszélyt jelent, a járművezetőknek pedig sok bosszúságot. VADASKERT Vidékről hoztam el unoká­mat, hogy megmutassam ne­ki a sóstói vadaskertet. Saj­nos, nem sikerült. Szigorú ki­írás adta ugyanis tudtunkra a kapunál, hogy csak szom­baton és vasárnap látogatha­tó. Nem lehetett volna ezt a tavaszi szünet idejére — egyetlen hétre — feloldani? — kérdezi Szitha Miklósné, Nyíregyháza, Csillag utca 6. szám alatti olvasónk. SZENNYVIZTÓ Kisvárdán, a Vöröshadse­reg útja 43. szám alatt la­kom — írja Javenszki József. — Kertem a MÁV 3-as úti vonala és az AFIT autószer­vizüzeme közötti területen van, nyolc család kertjével együtt. A szerviz 1976. októ­ber 5-e óta a kertünkre en­gedi az olajos szennyvizet. Az egész terület szinte már tóvá változott és már a laká­som falát is áztatja, a kert­ből pedig minden növény ki­pusztult. Mindezt jelentettem a városi’tanács műszaki osz­tályának, a KÖJÁLL-nak, de az ígéretek ellenére sem tör­tént eddig intézkedés. Lassan pedig közérdeket is sért az autószerviz cselekedete, ugyanis a Hármas úti MÁV- állomás környékén máé egy jó méternyire a vasúti töltést is áztatja a szennyvíz. KINEK KELL JAVÍTANI? Március 5-én vásároltam egy német gyártmányú, ötli­teres villanyboylert. A be­szereléskor már kiderült, hogy a készülék hibás. Javí­tását azonnal megrendeltem a helyi GELKA-szerviznél. A szerelő egy hét múlva ki is jött, megnézte a készüléket és közélte, hogy ennek a ja­vítása nem tartozik hozzá­juk, hanem a kisvárdai RA- MOVILL-szervizhez. Őket kértem tehát fel a javítására. Április 5-én eljött a szerelő­jük, próbálta a boylert meg­javítani, de nem sikerült, ezért visszautalta a GELKA- szervizhez. Most már igazán nem tudom kinek szóljak. Egyik szerviz a másikra há­rítja a felelősséget. A jótállá­si jegyen mindkét szerviz sze­repel. Ha téves a megjelölés, sürgősen módosítani kellene, vagy ha a külföldi elektro­mos készüléket nem tudják javítani, megmondhatnák — panaszolja levelében özv. Szabó Jánosné, Záhony, Jó­zsef Attila utca 15. szám alat­ti lakos. TAVASZI MUNKÁK A közelmúltban fejezték be Szamostatárfalván, az Ady Termelőszövetkezet 350 hek­táros gyümölcsösében a met­szési munkákat, és ezzel egy- időben Szamosangyaloson is. Most a permetezés követke­zik, amit a termelőszövetke­zet a háztáji gazdaságokban is elvégez. Minden munkával a terv szerint haladnak Sza­mostatárfalván. A műtrágyá­zás, a szántóterület előkészí­tése fontos előfeltétele annak, hogy a kukorica, a répa és egyéb növények' időben a földbe kerüljenek. Az Ady Termelőszövetkezet vezető­sége helyes munkaszervezés­sel arra törekszik, hogy a 843 hektáros területen minél jobb eredményeket érjenek el — írja levelében Király Béla Szamostatárfal várói. TELEK HELYETT UTCA Szeretnénk, ha a Toldi ut­ca 66—68. szám alatti — je­lenleg kihasználatlanul álló — bekerített telket az utcai forgalomnak átadnák, vagyis ha ott egy utat nyitnának. Különösen a kisgyermekes szülők örülnének, hiszen e területen át könnyebben, rö- videbb úton érhetnék el az óvodát, iskolát. Tudomásunk szerint e telek a városi ta­nács tulajdona, így csak el­határozás kérdése az út meg­nyitása — javasolják leve­lükben a Toldi utcai lakosok. HIÁNYCIKK Bizonyára sok kismama járja városunk üzleteit szá­mukra készült, speciális ha­risnyanadrág miatt. De hiába fáradoznak, az üzletben min­denütt csak azt a választ kapják: ebben az évben még .nem is volt ilyen. Vajon mi­ért feledkezett meg az ipar a kismamákról? — kérdezi levelében Szalai Miklósné nyíregyházi olvasónk. PÓTKOCSI Már hetek óta a rakamazi vasúti sorompó előtt áll, félig az árokba fordítva az XZ 16— 32-es rendszámú pótkocsi. Jó lenne, ha a gazdája elszállí­taná — írja Nagy István nyíregyházi lakos. TÖNKRETESZIK Rendkívül örültünk, ami­kor három héttel ezelőtt ud­varunkon az aszfaltút, elké­szült, több éves vágyunk tel­jesült : a bérházunk által öve­zett területet végre rendez­ték — közli levelében M. F. Nyíregyháza, Bocskai utca 61. szám alatt lakó olvasónk. Sajnos, erre nincsenek tekin­tettel azok a gépkocsiveze­tők, akik az épületben lévő fűszer- és csemegeboltba árut hoznak. A raktárt az udvaron át közelítik meg, de nem a járműveknek készített beton­úton, hanem a járdán, vagy a füvesítésre előkészített te­rületen. Érthetetlen a rend­bontás, melyet szántszándék­kal követnek el a gépkocsi- vezetők, a lakók bosszantá­sára. Szerkesztői üzenetek Brattengeier Istvánná vá- sárosnaményi, iff. Horvath Józsefné gemzsei, Vágó Jó- zsefné nagykállói, Nagy La­jos kótaji, Végső István nyírmadai. Halász Ferenc kékesei, K. Kiss András kántorjánosi, Lencsés Ká- rolyné nyíregyházi olvasó­inknak levélben válaszol­tunk. Keskeny Lajos kótaji, Ősz Bertalanná berkeszi, Aranyosi István nyíregyhá­zi, Űjlaki Józsefné nyíregy­házi, Gergely Ferenc ger- gelyiugornyai. Lakatos Pál- né csengersimai. Kozma Károly hermánszegi. Füle József nyírpazonyi, Snek- szer Mihályné rakamazi, László Józsefné szabolcsbá- kai, özv. Király Dánielné újkenézi, Pancsák István nyírbátori, Karácsony Jó­zsef nyírbátori, Harcsa Zol­tánná kékesei. Tamás Gyu- láné nyíregyházi, özv. Pó­lyák Józsefné fehérgyarma­ti. Darvasi Jánosné olcsvai, özv. Szabó Jánosné záhonyi lakosok ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Molnár Mihályné ömbö- lyi olvasónk kedves köszö­nő sorait megkaptuk. Örü­lünk, hogy segíthettünk. Győri Albert garbóiéi la­kosnak a termelőszövetkezet vezetősége 12 nap szabad­ságot engedélyezett, jó mun­kájára való tekintettel. Egyébként az 1967. évi III. törvény és a termelőszövet­kezet alapszabálya sem ír­ja elő a fizetett szabadság kötelező kiadását 2500 óra munkateljesítmény alatt. Kállósemjénből — a Me­ző, Rákóczi, Vasvári és Ki­nizsi utcák lakói által szó­vá tett közvilágítási hiányos­ságokkal kapcsolatban a TITÁSZ Vállalat nyíregyhá­zi üzemigazgatósága kö­zölte, hogy a község terüle­tén minden transzformátor­körzetben felülvizsgálták a közvilágítási lámpákat és a hibákat kijavították. Halász Gusztáv újkenézi lakos táppénzét helyesen ál­lapították meg, többek kö­zött azért is, "mert a kór­házi ápolás időtartamára táppénzének a nyolcvan százalékát számfejtették. Vágó Józsefné nagykállói olvasónkat értesítettük, hogy a nyugdíjasokat meg­illető kedvezményes utazási jegy másra nem ruházható át, még a házastársra sem. Boda Antal fényeslitkei le­vélírónkat is hasonló mó­don tájékoztattuk Lencsés Károlyné nyír­egyházi lakos munkaviszo­nya a gyermekgondozási szabadság időtartama alatt szűnt meg. Tájékoztattuk, hogy e szabadság idején születendő gyermeke után is — úgynevezett passzív jo­gon — megfogja kapni a gyermekgondozási segélyt. Áz illetékes válaszol ROZSDATEMETŐ A Kelet-Magyarország feb­ruár 17-i számában „Rozsda- temető” címmel megjelent észrevételre közöljük, hogy a kifogásolt roncs gépkocsi-ka­rosszériákat a MÉH Vállalat kisvárdai telepe elszállította. Sajnos, csak többszöri írás- és szóbeli kérésünk ellenére és csak a cikk megjelenését kö­vetően volt hajlandó intézked­ni a vállalat. A községi közös tanács elnöke, Mezőladány JAVULÖ KENYÉRSZÁLLÍTÁS A közelmúltban Izsák Győ­ző Penészlek, Dózsa-tanyai la­kos szóvá tette, hogy a tanyán legtöbbször csak több napos és rossz minőségű kenyeret lehet kapni. Az észrevétel jo­gos volt, ezért a következő intézkedést tettük a hibák korrigálására: megkerestük a sütőipari vállalatot és kértük, hogy Penészlekre mindig friss kenyeret szállítsanak. Utasítottuk a Dózsa-tanyai egységvezetőt, hogy a heti két alkalommal történő ke­nyérszállítást ezentúl heti há­romszor köteles végezni, és megrendeléseit két munka­nappal a szállítás előtt köte­les a 8. sz. vegyesboltunk vezetőjének leadni. Az egész­ségügyi előírásoknak megfe­lelő kenyérszállítás érdekében pedig új szállítóládát készít­tettünk. Nyírbéltek és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Á gondozási díjról V. J. olvasónk hozzánk küldött levelében arról számol be, hogy a városi tanácstól kapott egy határozatot, amely­ben arra kötelezték, hogy fizessen édesapja után havonta 380 forint gondozási díjat. E határozatból szerzett tudo­mást arról, hogy édesapját felvették az öregek napközi otthonába és ezért kell fizetni a gondozási díjat. A meg­hozott határozatot több szempontból tartja sérelmesnek, mindenekelőtt azért, mert tudomása szerint tartásdíj-kö- telezettséget csak bírói Ítélet írhat elő, másodszor azért, mert szerinte édesapja után ő nem köteles tartásdíjat fi­zetni. Utóbbi állításának alátámasztására előadja, hogy édesapja őt 1 éves kora óta nem nevelte, mert a család­ban sok gyerek lévén, őt az anyai nagybátyjához adták, s bár örökbe nem fogadták, őt az anyai nagybátyja és annak felesége nevelte fel. Ezen túlmenően édesapjának rajta kívül még két élő gyermeke is van. Mindenekelőtt az első kérdésre igyekszünk válaszol­ni. A gondozási díj nem tartásdíjnak számít. Az, akit az öregek napközi otthonába felvesznek, az 1/1975 (I. 15.) EüM rendelet 7. és 9. §-a szerint a napközi otthon igény- bevételéért gondozási díjat köteles fizetni. A gondozási díjat a tanács szakigazgatási Sfeerve állapítja meg, ez ki­zárólagosan az ő hatáskörébe tartozik. Ezt a gondozási díjat elsősorban a gondozottnak kell megfizetnie, de ha erre nem képes, vagy más okból kifolyóan annak megfi­zetése alól mentes, a gondozási díjat részben, vagy egész­ben a tartásra köteles és képes hozzátartozója (gyerme­ke, szülője, stb.) köteles megfizetni. Ilyen körülmények között a tanács szakigazgatási szervének a határozata tel­jesen törvényszerű, mert ehhez joga van. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ez ellen a határozat ellen fellebbezzen a fizetésre kötelezett és ebben hivatkozhat arra, hogy a gondozott rendelkezik megfelelő vagyonnal és jövedelem­mel, amely fedezi a gondozási díjat; hivatkozhat arra, hogy saját szociális helyzete mjatt ő nem képes gondozási díjat fizetni, pl. mert elsősorban saját gyerekeit köteles eltartani és azok nagy száma miatt már nem fizetőképes; továbbá hivatkozhat arra is, hogy más okból kifolyólag nem köteles gondozási díjat fizetni és itt jön a feltett kér­dés második része. Olvasónk lényegében arra hivatkozik, hogy ő azért nem köteles gondozási díjat fizetni az édesapja után, mert az őt nem tartotta, így érdemtelenné vált a tartásra. Az érdemtelenség kérdésének megállapítása azonban nem ál­lamigazgatási feladat, hanem bírói útra tartozik, tehát pert kell indítania az édesapja ellen és kérni: a bíróság állapítsa meg, hogy miután az alperesi apa érdemtelen a tartásra, így olvasónk nem köteles tartásdíjat fizetni. Amennyiben ilyen jogerős bírói ítélet rendelkezésre áll, úgy az államigazgatási hatóság sem kötelezheti tartásra, illetve gondozási díj fizetésére. Megjegyezzük azonban, hogy a konkrét esetben ér­demtelenség nem forog fenn. Olvasónk előadása szerint is azért nem nevelték őt szülei közvetlenül, mert az anyagi helyzetük rendkívül rossz volt és még sok testvér volt, akiknek a neveléséről gondoskodni kellett, de édesapja az­zal is gondoskodott olvasónkról, hogy olyan helyre he­lyezte el, ahol a megfelelő szellemi, erkölcsi és anyagi fel­tételek biztosítottak voltak. A szülők önhibájukon kívül voltak kénytelenek így eljárni, ez azonban ' em érdemte­lenség. Olvasónk tehát alaposan fontolja meg a dolgot, az ügye teljes ismeretében kérjen akár közvetlenül is taná­csot és csak ezután indítson pert. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom