Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-10 / 84. szám

Kellemes ünnepeket! Egyén A kifejezést — „Guver- namentális gondolko­dás” — ebben az alak­zatban, bármennyire kerülte is az idegen szavakat, Veres Péter vezette be a közéletbe, közgondolkodásba, amikor arról beszélt írásban és szó­Magyar kormánydokumentum az ENSZ-fötitkárának Az ENSZ-közgyűlés leg­utóbbi ülésszakán határoza­tot hozott a közgyűlés lesze­relési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakának 1978 május-júniusban történt ösz- szehívására. A határozat alapján a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya megküldte az ENSZ fő­titkárának a rendkívüli ülésszakra vonatkozó néze­teit és javaslatait. XXXIV. évfolyam, 84. szán ARA: 1,20 FORINT 1977. április !•., vasárnap ban, hogy mennyire fontos a legkisebb beosztású ember gondolkodásának horizont ját is országos méretűvé tá gítani. A cél elérése egyszer re követelménye és lehetősé­ge a szocialista demokráciá­nak. A közérdek azonban nem bálvány, tisztelete nem lehet dogma, mert a mechanikus gondolkodás és cselekvés nyomán gyorsan feléledhet a legnagyobb rossz: azt is köz­érdekűnek minősítik, ami tá­volról sem az. A valóban köz­érdekre tekintő „kormányza­ti” gondolkodás mai helyes politikánk talaján terebélye sedhet, az emberek mind nagyobb táborát hódítva meg. Ennek a politikának fontos vezérlő elve- a megfő lelő összhang biztosítása a társadalmi igények és le­hetőségek között, figyelve ar ra is, hogy a szocialista épí­tés nem tagadja, sőt számon tartja és érvényesíti a külön­böző érdekeket, az elsődle­gességet élvező közösségi ér­dek csorbíthatatlanságának biztosításával. A helyes közgondolkodás terjesztésének tehát nem az érdekek tagadása, tiltása, el titkolása a mozgatórugója, hanem ellenkezőleg: azok számbavétele, majd minőst tése és rangsorolása. Nem a szubjektivizmus, hanem a valóság ismerete és beszámí­tása. Nem követhetjük Proust egyik regényhősét, akPimá- dottja válaszlevelét várja és közben elgondolja, mit fog az neki válaszolni. S teljesen ön­maga érzelmeiből kiindulva fogalmazva, rá kell döbben nie, hogy azt az egyetlen le­velet gondolta el, amit bizto­san nem kaphat meg. Emberek gondolkodásáról beszéltünk eddig, de éppen a valóság vizsgálata és ismere­te figyelmeztet arra, hogy akár egész intézmények, hi' vatalok is betévedhetnek ; csoportérdekek zsákutcájá ba. A munkamegosztás sze­rinti tartós tagoltság, a ki- alakult specializálódás kü­lön érdekszférákat alakíthat ki, amelyek szembekerülhet­nek a közösségi, a népgazda sági érdekkel: tervezési, be­ruházási hibák egész serege figyelmeztet erre. A mecha­nikus gazdasági szemlélet le szűkítheti a politikai látó­kört, amelyben háttérbe szo­rulnak a társadalmi összefüg­gések. A jófajta közgondolkodás követelménye tehát semmiképpen sem szű­külhet le valami elvont sze mélyre, „az utca emberére” „az egyszerű dolgozóra”, ha­nem nagyon is konkrét sze­mélyekre vonatkozik: veze­tőkre, beosztottakra — min­denkire. S. I. Fontos mérföldkő a szovjet­indiai kapcsolatokban Néhány nap múlva lesz a 30. évfordulója annak, hogy a Szovjetunió és az Indiai Köztársaság diplomáciai kap­csolatokat létesített írja a TASZSZ politikai hírmagya­rázója. A diplomáciai kap­csolatok felvétele logikusan következett abból az erkölcsi és politikai támogatásból, amelyet a Szovjetunió nyúj­tott az indiai népnek a sza­badságért és a függetlensé­gért vívott harca során mind­végig. A két ország minden vo­natkozásban eredményesen fejlesztette kapcsolatait és sikeresen működik együtt különböző területeken. az egyenlőség, a szuverenitás és a területi integritás tisztelet­ben tartása, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatko­zás alapján. A szovjet—in­diai kapcsolatokat, amelyek kiállták az idő próbáját, nem véletlenül tekintik sokan po­zitív példának. Annak nyomán, hogy Indi­ában a parlamenti választá­sok eredményeként új kor­mány került hatalomra, mind Nyugaton, mind Kele­ten egyesek a szovjet—indiai kapcsolatok elhidegülését jó­solgatják. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? A szovjet—indiai barátság és együttműködés megfelel mindkét állam lét- fontosságú érdekeinek. A Szovjetunióban mindig nagy jelentőséget tulajdonítottak és tulajdonítanak az Indiá­hoz fűződő kapcsolatok fej­lesztésének és megszilárdítá­sának. A szovjet közvélemény meg van győződve arról — mutat rá végezetül a TASZSZ poli­tikai hírmagyarázója —, hogy Andrej Gromikónak. az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjának, szovjet kül­ügyminiszternek küszöbönál­ló indiai látogatása új, fon­tos mérföldkő lesz a szovjet —indiai kapcsolatok további megszilárdulásának és fejlő­désének útján. Tavaszt köszöntő képriportunk a 11. oldalon. (Elek Emil felv.) Jól telelt megyénk aranya Almaexport tavasszal Közép-Európa legnagyobb almaüzemében, a MÉK nyír­egyházi almatárolójában jól telelt Szabolcs aranya, a jo­natán. Mintegy kétezer va­gon, jórészt jonatánalmát tároltak a télen, s ezzel a mennyiséggel fordultak az új esztendőre. Az almatároló hűtőiben a most is hamvas gyümölcsök­ből 800 vagonnal tárolnak úgy, hogy folyamatosan vég­zik az alma feldolgozását, csomagolását, előkészítését a világpiacra, a vevők meg­rendeléseinek igényei szerint. Különösen a Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köz­társaságba, Csehszlovákiá­ba exportálnak, míg a nyu­gatiak közül az NSZK-ba, Finnországba és Hollandiába történik a szállítás. Tavasszal március végéig mintegy 1100 vagon alma gördült ki a nyíregyházi al­matárolóból, melynek egy ré­szét a belföldi ellátásra küld­ték, a másik részét exportál­ták. Így jut a húsvéti ünne­pekre külföldön is. Szigorú minőségi követelmények van­nak az almaexportnál, me­lyeknek igyekeznek megfelel­ni, s eleget tenni az almatá­roló dolgozói. ÁPRILIS 14—20 Szabolcsi gépújdonságok az AGROMASEXPO-n Április 14. és 20. között rendezik meg a budapesti nemzetközi mezőgazdasági gép- és műszeripari kiállí­tást és vásárt, az AGROMA- SEXPO-t, a KGST-országok közös rendezvényét. E ran­gos nemzetközi gépsereg­szemlén ezúttal is részt vesz több új termékével a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Válla­lat. Az előző évek kiállításain szerényebb számú újdonsá­gát mutatta be megyénk MEZŐGÉP Vállalata. Ennek ellenére a vállalatnál őrzött vásárdíjak sora emlékeztet a bemutatkozások sikereire. Annyi géppel még nem je­lentkezett kiállításon a Nyír­egyházi MEZŐGÉP, mint az idei AGROMASEXPO-n. A hét végén csomagolták, rak­ták vagonokba azt a tizen­egy gyártmányt, amelyek nem csupán a vállalat gép­gyártó jellegét reprezentál­ják, hanem új profilját is; valamennyi a korszerű szarvasmarhatartás, illetve a gyümölcsbetakarítás gépi be­rendezései közül való. A MEZŐGÉP Tröszt bemutató­terén láthatják majd az ér­deklődők a DETK típusú egyetemes tartálykocsi csa­lád három tagját: a már so­rozatban gyártott 5. és 15. je­lűt, valamint a legújabbat, az előbbieknél nagyobb tel­jesítményű 110. típusú tar­tálykocsit. Továbbá az SM— 15 jelű silómarót, az Altema K típusú takarmánykiosztó pótkocsit, az ASz—300 jelű aprítófejes átemelőszivattyút, az SZÉK—5 típusú szóróla­pátos tartálykocsit, az LLK jelű ferde felvonós, lengőla­pátos trágyakihordót, az MKK—7,5 típusú takar­mánykeverő és -kiosztó ko­csit, az SZ—02 jelű szárny- lapátos kitrágyázót és az ASP típusú almaszedő platót. Ezek a gépek — a már említett két DETK-kocsi ki­vételével — nullsorozat vagy prototípus szinten álló leg­újabb termékei a Nyíregy­házi MEZŐGÉP Vállalatnak. Újdonságuknál fogva, s hogy ilyen gépekkel — néhányhoz hasonló rendeltetésűvel sem — még egyetlen gyártó sem jelentkezett a piacon, mél­tán várható, hogy a szabolcs- szatmári mezőgazdasági be­rendezések magukra vonják a szakma, a felhasználók ér­deklődő figyelmét. Ivóvíz a Tiszából A Nyíregyháza—Nagykálló regio­nális vízmű beruházási programja negyvenezer köbméter víz to­vábbítása. Majdnem annyi, mint amenyi jelenleg a kóta- ji és a nyírteleki kutak víz­hozama. A forrásoldal három egysége így már több, mint kilencvenezer köbméter vizet tud majd naponta szolgáltat­ni. A tiszai fővezetékre ter­mészetesen rákapcsolják majd az érintett községek — Tisza- bercel, Paszab, Ibrány, Nagy­halász és Búj — vízműháló­zatát is. Nyíregyházán szük­ségessé válik majd egy újabb, a jelenleginél is nagyobb ka­pacitású víztorony építése is. A Tisza vize Nyíregyházán elsősorban az ipari üzemek igényeit elégíti ki, de ivásra is alkalmas lesz. Az első ' ütem beruházási költsége meghaladja a 350 millió forintot. A beruházó az Országos Vízügyi Hivatal, s a költségek ötven százalé­kát is fedezi, a többit a me­gyei tanács finanszírozza. A beruházási program még ez év első felében elkészül, a terv 1978-ban lesz kész. A ki­vitelezési munkát ugyancsak jövőre kezdik és befejezése 1981-ben, 82-ben várható. Az egész beruházást az Országos Vízügyi Beruházási Iroda bo­nyolítja. Kivitelezők lesznek: a Kelet-magyarországi Víz­ügyi Építő Vállalat és a KE- MÉV. A kivitelezőknek még ebben a tervidőszakban 200 millió forint értékű munkát kell elvégezni. ; Tóth Árpád A Szabolcs-Szatmár népe- i sebb területeit ellátó egysé- , ges, megyei vízműrendszer megteremtésére már megszü­lettek a távlati elképzelések ■ A megyei tanács építési, köz­lekedési és vízügyi osztálya 1 által is képviselt alternatíva: 1 a Tisza vizének e célra való hasznosítása, parti szűrésű kutak segítségével. Ilyen fo- 3 lyó melletti, bő vizű szűrőku- tak épülnek majd előbb Ti- szabercelen, később pedig Vásárosnaményban is. E két helyről jut majd el zárt ve­zetékeken a Tisza vize — mintegy kört alkotva — Nyír­egyházán, Nagykállón — il­letve Vásárosnamény felől — - Mátészalkán át Nyírbátorba. A kissé utópisztikusnak tűnő terv valóra váltása már nem is a távoli jövő feladata, hi­szen mind a lakosság, mind az ipar rohamosan növekvő vízigénye sürgeti a megol­dást. A beruházást inkább annak költségkihatása késlel­teti, illetve a fontossági sor­rendet tartva, több ütemben épül majd meg az egységes vízműrendszer. A sort tehát a Nyíregyháza —Nagykálló regionális vízmű beruházása nyitja, melynek első ütemében még csak a megyeszékhelyre jut el a Ti­sza vize Tiszabercelről. En­nek az előreláthatóan 600 milliméter átmérőjű vezeték­nek a hossza húsz kilométer lesz. Napi kapacitása pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom