Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-06 / 80. szám
1977. április 6. KELET-MAGYARORSZÄG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Á rongálok ellen Elhozta a posta szerkesztőségünkbe Láng Miklósné nyíregyházi olvasónk levelét, aki másokhoz hasonlóan szintén azt teszi szóvá: mennyi kárt okoznak a tereken és parkokban garázdálkodó emberek. Megjegyzi, hogy vannak, akik képtelenek tiszteletben tartani mások törekvéseit, munkáját, a közösség tulajdonát. Megfeledkeznek róla, hogy tulajdonképpen az az övék is, ezért kellemetlenkednek, telhetetlen rosszindulatban lelik megnyugvásukat. Nem mulasztanak el egyetlen lehetőséget sem, amivel másoknak keserűséget okozhatnak, mintha csak „utaznának” arra, hogy amiben más örömét leli, azt ők megsemmisítsék, letiporják. Öróluk van szó, akik rendszeresen és szisztematikusan letapossák a füvet, elviszik a virágot, megcsonkítják a bokrokat. A gondosan, szívvel készített színes kerítéseket kihúzzák, összetörik. És még tovább említhetnénk Láng Miklósné szomorú tapasztalatait, amiket levelében mind felsorol, és ennek kapcsán kér a parkok és a közterek rongálői ellen határozottabb fellépést és megtorlást. De ezen túl mindannyiunk figyelmét felhívja arra, hogy a szélesebb körű összefogás lehet a legeredményesebb a garázdák megfékezésére. Levélírónk azzal fejezi be megszívlelendő sorait, hogy tavaly Dunántúlon járt, s ott hallotta, hogy a helybeli gimnázium diákjai vállalták az iskolához közel eső parkok feletti védnökséget. Vállalták a park értékes fáinak, cserjéinek gondozását, a hiányok pótlását facsemeték, cserjék és eg- zóták telepítésével. Jó lenne, ha e szép és dicséretes vállalkozásnak nálunk is követői akadnának, hiszen nagyon sok iskolánk van nekünk is, és örvendetes, hogy egyre több a védelmet és megbecsülést érdemlő parkunk. Levélírónk évről évre visszatérő káros jelenségre javasolja ezt a jó megoldást. Igaza van' minden egyes ilyen észrevételt tevő városi és vidéki levélírónknak. Környezetünk, természeti értékeink védelme mindannyiunk közös feladata és érdeke is. Tartsuk meg terhiészeti kincseinket, teremtsünk emberi környezetet magunknak és utódainknak, olyat, amelyben zöldell a fű, virágoznak a fák, madarak dalolnak, egészséges gyermekek nevelődnek és egészséges felnőttek pihennek. Erre gondoljunk, amikor új teret, parkot kap városunk, községünk: nemcsak létrejöttének kell örülnünk, hanem védeni kell a már meglévőt, hogy igazi szerepét betölthesse. Soltész Ágnes SEGÍTETTEK Idős, beteges emberek vagyunk. Férjem jelenleg is kórházban van. Szerény nyugdíjunkból — amelyet termelőszövetkezeti tagságunk alapján kapunk — lakásunk rendbetételére nem igen futotta volna, de a nagykállói paplangyár négy dolgozója, Buczkó Györgyné, Gebri Józsefné, Kévés Lajos- né és Szőlősi Veronika gyönyörűen kifestette és kitakarította lakásunkat, otthonosabbá, barátságosabbá tette azt. Hálásak vagyunk érte — olvastuk Miklósi Jánosné Nagykálló, Ludastó tanya 8. szám alatti lakos levelében. SÁROS ÜT Vásárosnamény második kerületében, Gergelyiugor- nyán a Tanácsköztársaság út építését 1971-ben kezdték el. Az útnak a fele készült el, a másik szakasz esős időben továbbra is járhatatlan, a házakat járművel nem lehet megközelíteni, ötven családot érint ez a kedvezőtlen helyzet, amelyet már többször is szóvá tettünk falugyűléseken, tanácstagi beszámolókon, sajnos mindeddig hiába — panaszolják levelükben az utca lakói. KÖSZÖNET Napjainkban, amikor any- nyit hallunk a szocialista brigádok társadalmi munka- vállalásáról, engedjék meg, hogy mi is elmondjuk és ezúton is megköszönjük a nyíregyházi 7. sz. napközi otthonos óvodának nyújtott segítséget — írja levelében a nyíregyházi Hámán Kató utca 27. szám alatti óvoda vezetőnője. Száztíz gyermek és az itt dolgozók nevében köszönjük a vasipari szövetkezet, a húsipari vállalat, valamint a tanárképző főiskola brigádjainak segítségét, akik két hét alatt leválasztottak egy csoportszobát, kifestették, parkettázták, s mindezt társadalmi munkában. A SZÄ- ÉV asztalosüzeme az udvari létesítmények gyarapításához járult hozzá, s e közös munkából természetesen a szülők sem maradtak ki. JÁRDÁK — Megterveztük a derékszögű gyalogjáró után a trapézt és a lépcsősét is... (Kiss Ernő rajza) A Kelet-Magyarország Fórum rovatában a közelmúltban több úttal és járdával kapcsolatos észrevétel hangzott el. így a Mosolygó Antal utca lakói kérték a földesút karbantartását, amelyre sajnos — az anyagi lehetőségeket figyelembe véve — 1977- ben nem kerülhet sor, ugyanúgy az öz köz rendezésére sem. A „Bethlen utcai járda” című közérdekű bejelentésre azonban elmondhatjuk, hogy az IBUSZ előtti járdaszakasz korszerűsítésére ebben az évben sor kerül. A „Nyírszőlősi panasz” címmel megjelent cikkre közöljük, hogy e település csapadékvíz-elvezetésének terveit a múlt év második felében a Nyírségi Vízgazdálkodási Társulattól megrendeltük. A kiviteli tervek elkészülte után a költségvetést alapul véve a munkálatokra az anyagiak függvényében kerül sor. Nyíregyházi Városi Tanács V. B„ műszaki osztálya ZSÚFOLTSÁG A március 16-i Fórum rovatban „Zsúfoltság” címmel közölték a nyírderzsi utasok kérését, miszerint a nyírderzsi járat Nyírbátorba reggel fél nyolcra érjen be. Ezt a kérést nem teljesíthetjük, mert ugyanazzal a kocsival szállítjuk Nyírbátorba Nyír- mihálydi, Nyírgelse és Nyírbogát községek lakóit is. E vonalon — ha lenne munkaerő — a kalauz beállításával sem tudnánk a menetidőt lecsökkenteni olyan mértékben amint azt a nyírderzsiek leSzerkesztői üzenetek Vezse Ferenc nyírma- dai, Lőrincz Lajosné mátészalkai lakosoknak levélben válaszoltunk. Szűcs Lajos ököritófül- pösi, Boda Antal fényes- litkei, Rácz Béla kállósem- jéni, Kosztyu Gusztáv nyírcsaholyi, Mező Sándor mátyusi, Gál Józsefné nyírbátori. Kormos Jánosné kisfástanyai, Gáli Béla hegyeshalmi, Hibján László nyíregyházi. Do- monies József gávaven- csellői, Lakatos Simonná tuzséri, Sitku Ignác pócs- petri, Bán Imre vásáros- naményi. Papp Imre nyíregyházi, D. Petróczi Béla újkenézi. Juhász Ferencné mátészalkai, Molnár András nyíregyházi. Danes Irén tiszaszentmártoni, Gecse László tunyogma- tolcsi, özv. Pólyák Józsefné fehérgyarmati és Oláh Pál demecseri olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Tordai Lászlóné lövő- petri olvasónk kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Tóth Géza kisfástanyai olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy ingatlanvásárlási ügyben — annak bonyolultsága miatt — keresse fel a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. igazgatási osztályát, ugyanis mások a feltételek házas ingatlan megvásárlása, önerőből történő építkezés, vállalati munkáslakás, vagy a tanácsnál történő igénylés, de más a lakásszövetkezeti formában történő megoldás esetén is. S. Esik Lajosné tisza- mogyorósi lakost a társadalombiztosítási igazgatóság többek között arról is tájékoztatta, hogy az 1975. évi II. sz. törvény 1975. július elsején lépett életbe, és rendelkezéseit az 1975. július 1. után bejelentett és megállapításra kerülő nyugellátásokra lehet alkalmazni. Kántor Mihály paszabi olvasónk televízióját a nyíregyházi GELKA-szer- viz megjavította. Török Lászlóné győrte- leki lakost értesítettük, hogy a honvédelmi hozzájárulás fizetése alól az mentesül, aki testi vagy szellemi fogyatékossága miatt kereső foglalkozásra képtelen, vagy a munka- képességét legalább 87 százalékban elvesztette, és ezt az erre hivatott orvosi bizottság igazolásával bizonyítani tudja. velükben kérték, mivel az országos menetidőnormától nem térhetünk el. Nyírmi- hálydiból pedig az autóbusz nem érkezhet még korábban, az már túl korai lenne a munkakezdésekhez. Nyírbátorban egyébként nem 7, hanem csak 6 megállóhely van, de 1977. május 22-től ezt is csökkenteni fogjuk. A zsúfoltságon — kapacitás hiányában — egyelőre nem tudunk változtatni. Volán 5. sz. Vállalat, Nyíregyháza GONDOSABBAN Sajnos, nem egyedi esetről van csupán szó, mert nap, mint nap tapasztaljuk, hogy szemetes a Búza tér környéke, és több utcánk (Kossuth, Dózsa György, Bethlen Gábor utca). A városközpont — a Tanácsköztársaság — és a Kossuth tér — különösen hétvégeken és ünnepnapokon tűrhetetlenül szemetes. Előfordul, hogy hetekig kupacokban áll a szemét, a szeméttárolók ürítetlenek (például a Búza téren), a jó- savárosi autóbuszmegállókban hosszú ideje nem is volt takarítás. Lehetne sokat beszélni a letaposott parkokról, melyekben a járókelők gondatlansága mellett szerepük van a rosszul tervezett utaknak, átjáróknak is. (Például miért kell mindenáron derékszögben kiképezni ezeket?) Kritikus helyeken célszerű lenne yédőlánc alkalmazása, vagy erősebb sövény Á büntethetőségről Pártos József hozzánk intézett levelében arról írt, hogy többször fordul meg olyan társaságban, ahol gyakran szóba jönnek bűnügyek. Egy legutóbbi beszélgetésük alkalmával jött rá arra: tévedett, amikor azt hitte, hogy mindazokat, akiket a bíróság nem ítélt el, felmenti. Megmagyarázták neki, hogy van olyan eset is, amikor valakit nem lehet megbüntetni, bár bűncselekményt követett el. A magyarázat számára meglehetősen homályos, ezért kérdezi: megfelel-e a valóságnak ez az állítás, és mikor fordul az elő, hogy valakit nem büntetnek meg, bár tudják: bűncselekményt követett el. Az állam kialakulása során jött létre a jog, mint az állam szabályozó szerve, intézkedése. A büntetőjogban kezdettől fogva két alapvető dolgot kellett meghatározni: mik azok a cselekmények, magatartások, amelyeket büntetni kell és kik azok, akiket büntetni kell. Ezen utóbbinak a meghatározása a történelem folyamán nem ment minden zökkenő nélkül és bizony feljegyeztek olyan eseteket, amelyek a mai embert mosolyra késztetik. Számos feljegyzés van például arról, hogy Angliában még Cromwell idejében is sertéseket ítéltek halálra. De egész közeli példára is tudunk hivatkozni. Nemrég volt a televízióban egy filmsorozat „Nagy kalandom Északon” címmel, amikor Alaszkában a helyi lakosokból megalakult bíróság egy kutya fölött ítélkezett és hozott olyan döntést, hogy a kutyát fel kell akasztani. Erről mindenki meggyőződhetett, aki a tévét nézte és ezt akkor még teljesen természetesnek találták. Ugyanígy természetes volt még ebben az időben is, hogy például kicsi gyerekeket is sújtottak a legsújosabb büntetéssel, a kínzásokat is beleértve. A fentiekből kitűnően rendkívül fontos annak meghatározása, ki büntethető és ki nem. A meghatározásnak egyszerűbb az a módja, ha azt határozzuk meg, hogy kit nem lehet megbüntetni. Ezt az elvet követi Büntető Törvénykönyvünk is, amikor a törvénykönyv 19. §-a meghatározza a büntethetőséget kizáró okokat. E rendelkezés értelmében a büntethetőséget kizárja: a) a gyermekkor, b) az elmebetegség, a gyengeelméjűség és a tudatzavar, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) a jogos védelem, f) a végszükség, g) a magánindítvány hiánya, h) a törvényben meghatározott egyéb ok. Biztosak vagyunk abban: mindenki természetesnek tartja, hogy azt, aki saját magát megvédi, tehát jogos védelmi helyzetben van, nem szabad megbüntetni. Ez a legismertebb büntethetőséget kizáró ok, de az előbb felsoroltak is legalább ilyen fontosak. Hangsúlyozzuk, hogy ezekben az esetekben valóban arról van szó: az a magatartás, amelyet tanúsított az elkövető, bűncselekmény, de a törvény értelmében nem lehet ezért megbüntetni. Ha egy 14 éven aluli gyermek ellop valakitől 5000 forintot, elköveti a lopást, mint bűncselekményt, de gyermekkora miatt nem ''lehet megbüntetni. Az a személy, aki eltöri a karját a rátámadó másik személynek, elköveti a súlyos testi sértés bűncselekményét, de mert jogos védelmi helyzetben volt, nem lehet megbüntetni. így valóban igaz, amit olvasónknak mondtak: az a tény, hogy valakit nem büntet meg a bíróság, nem jelenti azt, hogy azért mentették fel, mert nem követett el bűncselekményt, hanem azért is felmenthetik, mert nem lehet megbüntetni. A büntethetőséget kizáró ok a számos felmentési ok közül csak az egyik. Dr. Juhász Barnabás telepítése. Szigorúan büntessék meg a szabálytalanul közlekedőket, a kárt okozókat, amire eddig nem nagyon láttunk példát. Fokozottabb ellenőrzést igényelne ugyanígy a lakóházak előtti járdák tisztántartása — olvastuk a több nyíregyházi lakos által aláírt levélben. AUTÖ A CSÁRDA ELŐTT Sok szó esik mostanában a tisztaságról, a környezetvédelemről, mégis igen kevesen veszik komolyan ezt a dolgot — jegyzi meg levelében Szabó J.-né jósavárosi olvasónk. Nekem legalábbis ez a tapasztalatom, de kérem, nézzék meg például a Tölgyes csárda környékét, úgy hiszem egyetértenek velem. Talán húsz méterre sincs az épülettől a parkolóhely, mégis az autósok a csárda elé állnak, a füves részt felvágják, tönkreteszik, esetenként még a járdára is felhajtanak. Szép természeti adottság a Hármasdomb, kedvelt kiránduló- hely, de méginkább az lenne, ha az oda vezető utat nem a motorosok vennék birtokukba, és zajukkal nem riasztanák el a pihenésre vágyókat. Talán, ha az útszegélyt helyreállítanák, e virtusnak gátat vethetnének az illetékesek. Ugyancsak szemét, rendezetlenség fogadja az embert az erdei kitérőben lévő autóbuszfordulókban. Hiába vannak ezek, ha az autóbuszok nem ott forgolódnak, tolatnak, hanem az erdőgazdasághoz vezető ’ úton, melynek közelében lévő árok feltöltésre vár, e területet is végre rendezni kellene. LEHETNE PONTOSABBAN? Köszönjük az autóbuszvezetők figyelmességét, hogy egy-egy megállóhoz közeledve tájékoztatnak bennünket érkezésünk helyéről — jegyzi meg utastársai nevében Sal- lai Mihály Sóstói úti lakos, így van ez a 8-as és a 8/a-s járatokon is, de lenne egy újabb javaslatom. Ugyanis ahány gépkocsivezető, annyiféleképpen közli a városközpontban lévő megállóhelyet. Említik Tanácsköztársaság, Köztársaság, Főtérnek, Főpostának, Bercsényi utcának. A pontos elnevezésre ügyelni kellene, hiszen utaznak idegenek, akik városunkat egyáltalán nem ismerik, őket megtévesztheti ez a kis pontatlanság. ..
