Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-06 / 80. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. április 6. Labdázás a legalitással Miközben Santiago Carillo, a párt főtitkára személyében immár teljes jogú spanyol állampolgár, pártjáról még nem mondható el ugyanez. Ráadásul a helyzet nem ugyanaz, mint akár néhány hete volt. Közeledik a június, a kormány által kiírt általános választások időpontja. Márpedig a négy évtized óta első demokratikus szavazás egész jellegét befolyásolja; ott lehet-e a porondon a spanyol baloldal egyik legnagyobb pártja, a Spanyol Kommunista Párt Ott lehet-e? Erre e pillanatban szinte lehetetlen választ adni. A jelek azt mutatják, hogy a Suarez-kabinet szeretné, ha nem lenne ott. Ami ugyanis ebben a kulcs- fontosságú ügyben mostanáig történt, kimeríti az időhúzás fogalmát. Az előzmények közismertek: a kormány spanyolos eleganciával utalta a KP legalizálásának kérdését a legfelsőbb bíróság elé, mondván, hogy ezt „a bonyolult alkotmányjogi kérdést” ennek a tiszteletreméltó testületnek kell eldöntenie. Akkor sokan azt remélték, a kabinet a jobboldal nyomása miatt akarja egy látványosan pártok felett álló testület segítségével megoldani a problémát. Csakhogy a legfelsőbb bíróság visszadobta a számá- - ra is kényelmetlen labdát a „feladónak”, Adolfo Suarez kormányának, mondván: ez „mégiscsak politikai kérdés”, amit jellegénél fogva a kabinetnek kell eldöntenie. Most itt tartunk. És ott, hogy — ez a legfrissebb hír —, a kormányfő nyilatkozott a kérdésről a hamburgi Spiegelnek. ö személy szerint, mondta, elfogadhatónak tartja a KP alapszabályzatát, de „a KP-nak politikai irányvonalával, tetteivel kell bizonyítania demokratikus jellegét”. Bizonyítania demokratikus jellegét? Megvalósulása óta szüntelenül ezt teszi. A „bizonyítási eljárás” során egyetlen más párt sem hullatott annyi vért. Brezsnyev és Castro a szovjet-kubai kapcsolatok elmélyítéséről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára kedden Moszkvában találkozott Fidel Castróval, a Kubai Kommunista Párt KB első titkárával, a kubai államtanács és minisztertanács elnökével. Megbeszélésük központjában a szovjet—kubai testvéri kapcsolatok további erősítésének kérdései álltak. A barátság, szívélyesség és teljes egyetértés légkörében lezajlott találkozón véleménycsere folyt a nemzetközi élet időszerű problémáiról, az enyhülés elmélyítéséről és kiterjesztéséről is. A megbeszélésen szovjet részről Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB PB tagja, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a minisztertanács elnöke, kubai részről Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt KB PB tagja, az államtanács és a minisztertanács elnökhelyettese, valamint más hivatalos személyiségek is részt vettek. Megkezdődtek Moszkvában a szovjet-tunéziai tárgyalások Kedden délelőtt a moszkvai Kremlben megkezdődtek a szovjet—tunéziai kormányfői tárgyalások. A szovjet küldöttséget Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a minisztertanács elnöke, a tunéziait Hédi Nuira miniszterelnök, a szocialista Desziur párt főtitkára vezeti. Szovjet részről Baibakov miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke, Patoli- csev külkereskedelmi miniszter, Malik külügyminiszterhelyettes, tunéziai részről pedig a tunéziai miniszterelnök kíséretének tagjai vesznek részt a tárgyalásokon. A baráti légkörben lezajlott keddi tárgyalásokon a felek áttekintették a szovjet —tunéziai kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit és véleményt cseréltek több kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémáról. Mindkét fél síkraszállt a két ország közötti egyenjogú együttműködés további erősítéséért. A nemzetközi kérdések közül nagy teret szenteltek a közel-keleti helyzetnek. Megelégedéssel állapították meg, hogy e kérdésben a szovjet és a tunéziai kormány álláspontja alapvetően megegyezik. A tárgyaló felek ismételten kifejezték eltökéltségüket, hogy továbbra is határozott erőfeszítéseket tesznek a közel-keleti átfogó rendezés elérése érdekében. Carter és Szadat megbeszélései James Carter amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Anvar Szadat egyiptomi elnököt. Vendégét üdvözölve Carter kijelentette: az Egyesült Államok a közel-keleti rendezésre fog törekedni. Kifejtette azt a reményét, hogy a megoldást még ebben az évben sikerül elérni. Szadat rövid beszédében célzott az amerikai elnöknek arra a nemrégiben elhangzott kijelentésére, amely a közel- keleti probléma kulcskérdésének a Palesztinái probléma megoldását nevezte. Bár Carter csak általánosságokban beszélt és nem tért ki a palesztin kérdésre, Szadat hangsúlyozta, hogy a palesztin probléma megoldása révén ki kell használni a közel-keleti béke rendezésének most kínálkozó jó lehetőségeit. Ezt követően a két elnök magánjellegű megbeszélést tartott. Együttműködés az űrkutatásban Ismert űrhajósok Gagarin szobránál 1961. április 12-én, azon az emlékezetes napon, amikor az első űrrepülését hajtotta végre az ember — a Szovjetunió állampolgára, a kommunista Jurij Gagarin —, az egész főidet bejárták a Moszkvából elhangzott szavak: „A kozmosz meghódításában elért győzelmeket nemcsak népünk, hanem egyszersmind az egész emberiség vívmányának tekintjük. Örömmel állítjuk ezeket a győzelmeket minden nép szolgálatába, a haladás jegyében, a földön élő emberek boldogságáért és javára”. Nagy utat tett meg azóta a szovjet kozmonautika. Állandóan tökéletesedett a rakéta-űrtechnika, bővült a kutatások tartománya és ugyanekkor új formákat öltött a más államokkal való együttműködés az űr meghódításában. Ez különösen szembetűnően nyilvánult meg s szocialista országok szakembereinek az Inter- kozmosz-program alapján végzett közös munkájában. Ez a program a testvéri országok viszonyát jellemző általános elvekre — a teljes egyenjogúságra, a kölcsönös megértésre és kölcsönös elvtársi segítség- nyújtásra — épül. Közös munkák folynak továbbá Indiával, az Egve- sült Államokkal, Francia- országgal, Svédországgal. A pilóták vezette űrhaiók szovjet—amerikai repülése az EPAS-terv alapján, az „Omega”, „Sambo”. „Arax”, „Arcad”, „Stereo”, „Sznyeg”, „Kalipso” szovjet—francia kísérletek, az „Ariabata” indiai szputnyik felbocsátása szovjet hordozórakétával — mindez az eredményes nemzetközi kozmikus együttműködés ragyogó példája. Az űrkutatásokban különösen fontos a nemzetközi kooperáció. Itt az alábbi elképzelésekből lehet kiindulni. Egyfelől a kozmoszra mindenkinek szüksége van, másfelől a kísérletek sokba kerülnek és előnyös felhasználni a különböző országok közti munkamegosztást. A szovjet—amerikai kozmikus együttműködés alapját az a külön megállapodás vetette meg, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája és az Egyesült Államok Űrkutatási Hivatala (NASA) 1962-ben kötött meg egymással. Később ezt kiegészítették az űrbiológia és -orvostudomány terén végzendő közös munka előkészítéséről és megvalósításáról szóló megállapodásokkal. A két ország tudósai és szakértői megállapodtak abban, hogy mindenekelőtt három irányban működnek együtt: az űrmeteorológiában, a kozmikus hírközlésben, a földmágnetizmus tanulmányozásában. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája és • az Egyesült Államok Űrhajózási Hivatala amellett, hogy a már meglévő megállapodások alapján folytatják a kozmosz tanulmányozását célzó közös vagy összehangolt munkálatokat, aktívan tanulmányozzák új, nagyszabású kétoldalú tervek jövőben való végrehajtásának lehetőségeit. A kozmosz sajátos tükre annak, ami a földön történik. Széles körű együttműködés nélkül nem lehet kutatni a közeli és távoli világokat. A kozmoszban való nemzetközi együttműködés lehetetlen lenne, ha bolygónk a „hidegháború” szorításában vergődne. A szocialista közösséghez tartozó országok együttes erőfeszítései, a szovjet békeprogram megvalósításáért vívott harc, a helsinki értekezlet záróokmányában foglalt tételek teljesítése elősegíti a nemzetközi együttműködés fejlődését a kozmosz birtokbavételében. I harcos rév tizedek" PINTÉR ANDRÁS NYÍREGYHÁZI VETERÁN VISSZAEMLÉKEZÉSEI Utólag Sárközi detektív csoportja folytatta a kihallgatásokat. Több személyt idéztek be. Azt akarták bizonyítani, hogy a rendőrök megtámadását előre elterveztük. A beidézettek azt vallották, hogy csak a helyzetük súlyosságát akarták feltárni a hatóságok előtt, ők a rendőrség felszólítására eltávoztak. Nem tudtak vallomásokat kiszedni, aminek alapján további eljárásokat indíthattak volna. A kihallgatásokat folytatták, már csak a megfélemlítés miatt is. Az embereknek a munkahelyükről be kellett jönni a rendőrségre, ahonnan azzal bocsátották el őket, hogy ügyük még nincs befejezve. Tudatosan bizonytalanságban tartották őket. Az eset hatására viszont a kormány emelte a városnak nyújtott keretet az ínségmunka fenntartására és bővítésére. 1936-ban dr. Barát Ferenc Budapestre költözött. Elutazása előtt elvitt dr. Gáspár József ügyvédhez, annak Bocskay utcai irodájába. Megbeszélte vele, hogy vállalja el a párt ügyeit. Azt is elmondta neki, hogy fizetni nem tudunk. Dr. Gáspár vállalta a párttagok politikai jogi képviseletét, fizetés nélkül. Nem volt párttag, csak szimpatizáns volt. Június hónapban Sajben, Gera és Resán vakmerő akciót hajtott végre. A rendőr- kapitányság főbejáratának két oldalára, a Hunyadi utcai fogdabejárat két oldalára és a mai Lenin téri rendőrségi lakások bejáratának két oldalára hatalmas sarló-kalapácsot rajzoltak a falra. Jól sikerült rajzok voltak, mélyen belemaródtak a kőporos vakolatba. Nem tudták azokat eltüntetni. Kaparták késsel, de a nyoma ottmaradt. Próbálták lefesteni, de a színkeveréket nem találták el, a sarló-kalapács alakja évek múlva is kirajzolódott. Elővették ezért a kapuőrséget. Azok nem tudtak semmit, mégis megbüntették őket. A sarló-kalapács ezután a város minden területén megtalálható volt. Űriházak falain, üzemépületek falain és kerítésein. Nagy nyomozás folyt, de a tetteseket felderíteni nem tudták. Az előkészítés mintaszerű volt. Az elvtársak este korán hazamentek. Sajben és Gera sokáig elbeszélgetett házigazdájukkal, utána bementek lefeküdni. Így tett Resán is, szomszédjukkal, Ferkóékkal beszélgetett. Éjjel pedig csendesen felkeltek és elindultak különböző irányba „rajzolni.” Másnap a rendőrség nagy apparátussal megkezdte a nyomozást. Kihallgatták a házigazdát, a szomszédokat, nem hallottak-e zajt, meddig volt világosság a lakásban? Mind azt vallották, hogy nem hallottak semmit, mindnyájan lefeküdtek. A munkás- otthonba naponta jöttek detektívek, beszélgetésünk során annak a gyanúmnak adtam hangot, hogy nyilas provokációról van szó. A munkásotthon falán is volt sarló-kalapácsos rajz, gyerek csinálhatta, mert vörös színes ceruzával rajzolták. Érvelésemet kétkedéssel fogadták, de okosabbat ők sem tudtak mondani. Pár nappal az akció után felkeresett Királytelekről Gyöngy András. Együtt katonáskodtak Debrecenben a Pavilon laktanyában Várallyay Jenővel, aki arra kért, hogy látogassam meg, szeretne beszélni velem. Levelet soha nem írtunk egymásnak, mert tudtuk, hogy leveleink rendőri ellenőrzés alatt állnak. Nekem is behívóm volt, 28 napos fegyvergyakorlatra be kellett vonulni a 6. honvéd híradó zászlóaljhoz. A bevonulástól három nap választott el. Bevonúlásom után megkerestem Várallyayt a Pavilon laktanyában. Elbeszélgettünk a mozgalomról, elmondtam, mit csináltunk. Nyomatékosan figyelmeztetett arra, hogy nagyon vigyázzunk, mert a rendőrségnek ezer szeme van. Minden akciót alaposan át kell gondolni, számolni kell mindig a legkedvezőtlenebb lehetőségekkel is. Közölte, hogy kapcsolatot létesített a Márciusi Fronttal, megismerkedett dr. Zöld Sándor orvossal. Beszélt Zöldnek rólam is. Abban állapodtunk meg, hogy vasárnap délután találkoznak Zöldék lakásán. Közölte velem, amennyiben Zöld Sándornak nincs kifogása ellene, úgy engem is magával visz. A héten még találkoznak, beszél vele. Vasárnap délután három órakor találkoztam Várallyayval, közölte velem, hogy Zöld Sándor vár bennünket. A megbeszélt időpontban megjelentünk a lakásán, ott volt dr. Üjhelyi Szilárd is, abban az időben együtt laktak. Beszélgetésünk mintegy két órát tartott, közvetlen, nyílt, fesztelen volt. Szó volt Németországról, a spanyol polgárháborúról, a magyar politikai helyzetről. Szó volt arról, hogy lehetne Nyíregyházán is létrehozni egy csoportot, mely tevékenységét a Márciusi Fronttal együttműködve folytatná, Javaslatom az volt, hogy beszélni kellene dr. Oláh Dániel bőrgyógyász tanárral, ő Nyíregyházán, a Luther téren lakik, de hetenként bejár a Debreceni Orvostudományi Egyetemre előadásokat tartani. Abban állapodtunk meg, hogy lejön Nyíregyházára, én beszélek Walter Edével és megpróbálunk összehozni egy pár embert a Bessenyei irodalmi kör tagjaiból. Leszerelésem után Fazekas János közölte, beszélt dr. Nánási Imre ügyvéddel, hogyan lehetne a kisgazdapárttal bizonyos várospolitikai kérdésekben égyüttműködni. Nánási közölte, ő ebben egyetért vele, de a kisgazdapárti vezetőség egy része nem akarja az együttműködést Félnek a munkások radikális megmozdulásaitól, mely őket rossz színben tüntetné fel. 1936. július második felében Nyíregyházára jött Szilágyi József Debrecenből, röp- iratokat hozott. A röpiratokat a hetipiacon az elvtársakkal szétosztottuk, főleg falusi szekeresek között. Maradt még egy pár darab, amit később akartam kiküldeni a tanyabokrokba. Megbeszélésünk dr. Zöld elvtárssal és a kisgazdapárttal kútba esett. Az történt ugyanis, hogy Zajácz János házilag készített klisével kommunista aláírású röpiratot készített. A röpiraton halálfej volt. A rendőrség hajnalban megszállta a lakásomat és házkutatást tartottak. A házkutatás során a Társadalmi Szemlét, a Gondolat és a 100% című folyóiratot, könyvekből az Anti Düringet, a Szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig című művet és Egon Ervin Kisch, Agnes Smedley könyveit megtalálták. Megtalálták az előző napokban Szilágyitól kapott röpirat néhány példányát is. Tudtam, hogy a talált sajtótermékek miatt nem tudnak bűnvádi eljárást indítani ellenem, csak esetleg a röpiratok miatt, de ez csupán kihágás engedély nélküli sajtótermék terjesztéséért. őrizetbe vettek, többször is kihallgattak a halálfejes röpirat miatt. Az alibim rendben volt, nem volt bizonyíték ellenem. A Szilágyitól kapott röpirattal kapcsolatban elmondtam, hogy az postán érkezett. Én rendszeresen kaptam csomagot a Népszavától, vagy a Világosság nyomdától, a sajtótermékek, a pártközpont levelei mindig az én címemre érkeztek. A halálfejes kommunista röpiratok készítése és terjesztése miatt az eljárást ellenem be kellett szüntetni, 48 óra után szabadlábra helyeztek. A Szilágyitól kapott röpiratok miatt azonban 5 napi elzárásra ítéltek. ]19|_
