Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-24 / 95. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. április 24. Éljen az imperialistaellenes erők nemzetközi harci szövetsége! hogy általában nyugati, vagy különösen amerikai tőkés ér­dekek szolgálatában cseleke­dett Párizs... © Hogyan kerülhet ki a válságból Olaszország? Figyelemre érdemes, hogy a szíriai diplomácia Wa­shingtonban is lépéseket tett: éppen Asszad elnök szovjet- unióbeli hivatalos tárgya­lásai végeztével indult el az A HÉT HÁROM KÉRDÉSE: O Van-e előrehaladás a közel-keleti válság ren­dezését célzó kísérletekben? Az utóbbi idők egyik leg­fontosabb eseménye Asszad szíriai elnök moszkvai láto­gatása volt: Arafat után a közel-keleti problémának egy másik kulcsszemélyisé­ge ült le így a Kremlben a tárgyalóasztalhoz. Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgor- nij, Alekszej Koszigin és Andrej Gromiko volt ott a szovjet tárgyaló küldöttség­ben, amely a Szíriával való együttműködés jelenlegi helyzetét és további fejlesz­tését tekintette át a szíriai elnökkel. A kiadott közös közlemény szerint a két or­szág képviselői kifejezésre juttatták, hogy erőfeszítése­ket tesznek a közel-keleti válság általános rendezésé­nek elérése végett. Egyesült Államokba Khad- dam külügyminiszter. Ter­mészetesen a Szovjetunió és az USA, mint a genfi közel- keleti konferencia két társ­elnöke, közösen vállalhat legbiztosabb eredményt ígérő feladatokat a válságból ki­vezető utak keresésében. Má­jus közepéig-végéig viszont aligha várható bármilyen mérvadó állásfoglalás Izrael részéről. Pakisztánban — és elsősorban a képünkön látható Lahore városban — a Bhutto-ellenes jobboldali ellenzék immár negyedik hete pro­vokál súlyos zavargásokat (Kelet-Magyarország telefotó) © Mit keres újra Fran­ciaország Afrikában? Húsz éve még megvolt a Francia Unió, sőt, megvolt Francia Egyenlítői Afrika, amelynek a déli és délkeleti határán a Belga-Kongó te­rült el... Aztán De Gaulle tábornok hivatalosan felszá­molta a francia gyarmatbiro­dalom nagy részét. Zaire-ban, az egykori Bel­ga-Kongóban, köztudomású, hogy mindenféle ásványi kincs bőven akad: urán és gyémánt, réz és kobalt, man­gán és ón. A francia tőke érdekei nyilvánvalóak: ha egyszer itt döntően kapcso­lódhatnának be e kincsek ki­aknázásába! De a Newsweek című amerikai hírmagazin épp e héten szellőztette meg, hogy a francia gépeken Zai- re-be szállított marokkói egységek kiadásait Szaúd- Arábia vállalja magára. Sza- úd-Arábia pedig — az USA leghívebb szövetségesei közé tartozik. Meglehet tehát, Embervér folyt a római ut­cán, egy rendőr golyótól ta­láltán halt meg, egy ameri­kai újságírónő is súlyosan megsebesült, amikor a diá­kok összecsaptak a rendőrök­kel, s a fiatalok soraiban megbúvó provokátor orvlö­vészek tüzet nyitottak. A kormány kapkod. Politi­kai bázist keres, hiszen ki­sebbségben van, sorsa az el­lenzéktől, mindenekelőtt a kommunistáktól függ. A ke­reszténydemokraták épp ezért most megpróbálkoznak szövetségre lépni a liberáli­sokkal és a szociáldemokra­tákkal, hogy — a szokásos olasz kifejezéssel élve — az „egyszínű” kormány helyébe „háromszínű” kabinetet ál­lítsanak. A kommunistákat nem le­het már kirekeszteni a hata­lomból, ha Itáliát igazán talpra akarják állítani. Erről beszélt Firenze kommunista polgármestere — az Egyesült Államokban, a Michigan egyetemen. Nem véletlenül fordulnak mostanában ma­gyarázó szóval olasz kom­munista politikusok Amerika felé: tudjuk, tavaly Kissin­ger és Ford tiltotta meg az olasz vezetőknek és tőkések­nek, hogy bevonják a kor­mányba a kommunistákat. A HÉT CÍMSZAVAKBAN: HÉTFŐ: Moszkvába érkezett Asszad szíriai elnök — Budapes­ten megkezdődtek a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság párt- és kormányküldöttségének tárgyalásai KEDD: KGST-javaslat a Közös Piaccal való tárgyalás folyta­tására — Carter nyilvánosságra hozta energiatakarékos­sági programját SZERDA; Bonni kormánynyilatkozat a terrorizmus elleni in­tézkedésekről — Djraválasztották hat évre Nimeri szu- dáni elnököt CSÜTÖRTÖK: Khaddam szíriai külügyminiszter Washington­ba érkezett — Befejeződött Dakarban a negyedik fran­cia—afrikai csúcsértekezlet PÉNTEK: János Károly spanyol király látogatása Bonnban — Soares portugál kormányfő tárgyalásai az Egyesült Álla­mokban SZOMBAT: Tovább tartanak a szélsőséges diákcsoportok za­vargásai Olaszországban — Rendkívüli állapot, kijárási tilalom több pakisztáni nagyvárosban nemzetközi ifjúsági szolidaritás napja Bandury 1955-ben ebben az indonéz városban ült össze az afroázsiai országok első konferei ciája, hogy hitet tegyen a gyarmatosítás elleni harc, a népek sza­bad, független fejlődése mellett. A résztvevők, a gyar­mati sorból csak nemrégen felszabadult országok kép­viselői ott határozták el, hogy április 24-ét a gyarmati ifjúság napjává nyilvánítják; nemzetközi harci nappá, amelyen a világ haladó erői kifejezhetik szolida­ritásukat azzal a sok-sok millió fiatallal, akinek a leg­nyíltabb, legembertelenebb kizsákmányolás testet, lel­ket, szellemet nyomorgató légkörében kell felnőnie. A kolonializmus el­len vívott harc, az egyre szélesedő, tettekben megnyilvánult szolidaritás alapvetően megváltoztatta a gyarmati világ akkori képét. A het­venes évek elején már az egykori gyarmatok több­sége független állammá lett. Az egykori gyarmati fiatalok nagy része tehát már szabad országban élt, de korántsem szabadon. A névleges függetlenség még nem hozta meg a gyarmati iga alól felsza­badult népeknek a tény­leges szabadságot. Az év­százados gyarmatosítás sö­tét örökségei, az elmara­dottság, a kulturálatlan- ság súlyos koloncait vise­lő népeknek meg kell vívniuk a maguk harcát az egykori kizsákmányo­lok új köntösébe öltözte­tett törekvéseivel. A gaz­dasági, társadalmi, politi­kai függés árnyaltabb for­mái változatlanul létük­ben fenyegetik a saját lá­bukon megállni nehezen tudó országok népét, ifjú­ságuk oly régen várt bol­dogabb jövőjét. Ezért nem csökkenhetett egy pilla­natra sem a nemzetközi szolidaritás ereje, sőt a világpolitika erővonalai­nak változásaival csak növekedett jelentősége. A harc azonban túl­nőtt az egykori ke­reteken, a szoli­daritás eszméje és gyá- korlata már nem korláto­zódhatott csupán a még gyarmati sorban élő fia­talokra, hanem szükség­szerűen terjedt ki az if­júságot sújtó mindenfajta elnyomás elleni harcra. Emiatt nyilvánították 1972-ben a gyarmati ifjú­ság harci napját nemzet­közi ifjúsági szolidaritási nappá, amikor a világ ha­ladó fiataljai újból kö­zösséget vállalnak azok­kal az ifjakkal, akik élet­halálharcot vívnak az imperializmus, a fasiz­mus, a fajüldözés, a neo- kolonializmus erőivel Ázsiában, Afrikában, Dél- Amerikában. Befejeződtek flgostinho Neto és Broz Tito tárgyalásai Agostinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság és az An­golai Népi Felszabadító Moz­galom (MPLA) elnöke szom­baton befejezte tárgyalásait Joszip Broz Tito államfővel. A JKSZ elnöke elbúcsúzott vendéglátójától és Brioni szi­getéről Belgrádba utazott. I HarcosfévtiiccléKT PINTÉR ANDRÁS NYÍREGYHÁZI VETERÁN VISSZAEMLÉKEZÉSEI A nyíregyházi rendőrség őrizetbe vételeket foganatosít, letartóztatnak zsidókat, jehovistákat és engem is. Párat internálnak, a többieket néhány nap után szabadláb­ra helyezik, de rendőri felügyelet alá, az ehhez tartozó szankciók kötelező betartásá­val. Bizalmasan értesülünk arról, hogy amíg mi politikailag megbízhatatlanként va­gyunk nyilvántartva, addig Mezei Tibort kémgyanúsnak minősítették. Mezeit figyel­meztettem erre és fokozott óvatosságra intettem. 1941. július elején Örsiben a rendőrség letartóztatja Resán Mihályt, aki agitációs tevékenységet folytat a Szovjetunió mellett, a bányászokat arra bíztatja, hogy ne ter­meljenek a németeknek, segíteni kell a Szovjetuniót minden munkásnak. A kocsmá- ros kihallgatta a beszélgetésüket és feljelentette a csendőrségen. A bírósági tárgyalá­son Resán Mihály négy évet kapott és Szegedre szállították, a Csillag börtönbe. A családja részére juttattunk némi kis segélyt, Resán is kapott egy pár esetben csomagot. A rendőri felügyelet alá helyezésem annyit változtatott a helyzetemen, hogy a munkásotthon látogatása nehézkesebbé vált. Óvatosabbnak kellett lennem, nehogy a rendőrség tudomást szerezzen róla. Ezzel ellentétben a párt- és szakszervezetek veze­tőivel való személyes kapcsolataim erősödtek. Hetenként rendszeresen találkoztunk egymással, hol én kerestem fel őket a munkahelyükön, vagy a lakásukon, vagy ők ke­restek fel engem a munkahelyemen, vagy a lakásomon. Ha a központtól levél, vagy brosúra érkezett, azt megbeszéltük Sajbennal, Pál Ferenccel, Kupferscmieddel, Faze­kassal, Smiedt Mihállyal, Oláh Lajossal. Közös megállapodással a pártpénzek kezelé­sét továbbra is Kupferschmiedt András végezte, a szakszervezetek bevételeit pedig a szakmai szervezetek pénztárosai kezelték és számoltak el a központjaiknak. Üj pénz­ügyi keretet hoztunk létre. Ebből a keretből fedeztük a munkásotthon fenntartásához hiányzó összegeket, valamint a bebörtönzöttek részére nyújtottunk segélyeket. Ennek a pénzügyi keretnek a bevételi forrása a polgároktól és a szervezett munkásoktól ka­pott, tagsági díjon felüli adomány volt. E feladattal Oláh Lajost bíztuk meg, aki lel­kiismeretesen, odaadóan végezte ezt a felelősségteljes, kockázatos munkát. A választás azért esett Oláh Lajosra, mert a családjában három kereső volt. Ha egy esetleges házkutatásnál megtalálják a pénzt, könnyű indokolni azzal, hogy három kereső van. Azelőtt 2—3 száz pengő olyan összeg volt, aminek az eredetét indokolni kellett, ha a rendőrség egy házkutatásnál megtalálta. Háborús állapot volt, mindany- nyian bizonytalanságban éltünk. Nem tudtuk, hogy mit hoz a holnap, nem oszlatják-e fel a szakszervezeteket és a pártot, mert akkor lefoglalják a munkásság vagyonát és a szervezeteknél lévő pénzt elkobozzák. Ügy beszéltük meg, hogy a munkásotthon­ban ne legyen pénz, a pénzt a lakásukon tartsák a pénztárosok. Befizetések alkalmá­val hozzák csak magukkal, hogy az ellenőrzésre lehetőség legyen. Az általunk kiadott „Harcolj a fasizmus ellen!” című bélyeget terjesztettük a ve­lünk szimpatizáló polgárok között, a dolgozó szervezett munkások pedig heti egyórai munkabérüket adták le a létesített külön alapra. A pénzügyi szervezet jól funkcio­nált, a rendőrség nem tudta felderíteni. 1941 augusztusában Pálfy Ernő ifjúsági csoportjának marxista nevelő tevékeny­ségét a rendőrség felfedezte, Pálfyt internálták, ugyancsak internálták Pásztor József földmunkást is. Határozatot hoztunk, hogy a külön keretből kapjanak segélyt a csa­ládjaik. Nehézségeink fokozódnak. Nem csak az ellenünk indított vad propagandahadjárat miatt, hanem elsősorban azért, mert soraink ritkulnak, egyre több elvtársat hívnak be katonai szolgálatra. De megjelennek Nyíregyháza utcáin a német tábori csendőrök és a Gestapo egy csoportja is. Német katonai alakulatok vonulnak át a városon, a ko­csik oldalán nagy feliratokkal: „Irány: Moszkva.” A nyilaskeresztes mozgalom, amely az utóbbi két évben visszaesőben volt (a nyír- madai pótválasztáson képviselőjelöltjük súlyos vereséget szenvedett), mo . újra kezd lábadozni. A németek megjelenése után ügyvédek, kupecek, karrieristák „a Szovjet­unió nyolc hét alatt történő leverésével” igyekeznek hangulatot, tömegbázist terem­teni a németek mellett. De az elvesztett bizalmat sem a kormány, sem a nyilasok iránt nem lehet visz- szaállítani. Az emberek azt látják, hogy az ország területi gyarapodása néhány nagy­szájú álhazafi érdekeit szolgálja. A munkásnak és parasztnak nem jut más, mint évenkénti két, sőt háromszori bevonulás katonai szolgálatra. Családjaik a legnagyobb nélkülözésnek vannak kitéve. A dicsőséget átengednék azoknak, akik/ ünnepélyes al­kalmakkor görbe kardokkal, kacagányosan jelennek meg. Gyárán bejárok a nyomdába Fazekasékhoz. Könyveket, füzeteket, röplapokat vi­szek. Megbeszéljük a szervezeti feladatokat, a központi leiratokat. Tapasztalatom az, hogy az események serkentőleg hatnak a nyomdászokra, Murczkó Károly és Frick György különösen kiválnak a csoportból. Vitáznak elméleti és gyakorlati kérdésekről, ezek hozzásegítenek a későbbi események jobb megértéséhez. A viták szélesednek, szükségletté válnak, összekovácsolnak bennünket. 1941 nyarán egy építési vállalat olyan munkást keres, aki rendelkezik robbantási gyakorlattal és lőmesteri vizsgája van. Gera Imre jelentkezik és felveszik. A feladat az, hogy robbantással távolítsák el azokat a betonerődöket, melyeket a román királyi kormány létesített és Észak-Erdély visszacsatolásával magyar területre kerültek. Gera Imre magával viszi Harák Ferencet, majd Kerek Istvánt és Halász Pétert is. Sajben András 1942 nyarán szintén a csoport után megy. A munkahelyet kedve' nek ítéljük meg, nemcsak kereseti szempontból, hanem azért, mert a többieknek is i n.ódjuk van elsajátítani a robbantás technikáját, robbanóanyaghoz juthatnak és a terület megis­merése után lehetőség nyílik szabotázsakciók végrehajtására vasúti utánpótlási he­lyek ellen. :_________________________________________________________________________________________I .32.

Next

/
Oldalképek
Tartalom