Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-24 / 95. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. április 24. Ketten a tizenötből. A Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat tizenöt dolgozója a közelmúltban szakmunkásvizsgát tett. A szakmunkásvizsga letétele után 1 forinttal emelték minden vizsgázó órabérét. Képünk: Pavlovics Istvánná és Sípos Miklós virágokat készít szállításra. (Elek Emil felvétele) JOBB GAZDÁLKODÁS,JOBB ELLÁTÁS Piacra termelő szakcsoportok Egyre nagyobb részt vállalnak a lakosság ellátásából az ÁFÉSZ-ek keretében működő, különböző ágazató mezőgazdasági szakcsoportok. Szabolcs-Szatmár megyében jelenleg kilenc ágazatban 133 szakcsoport 13 750 tagja termel mézet, gyümölcsöt, zöldséget, tenyészt sertést, libát, nyulat. A különböző kedvezmények hatására jelentős mértékben növekedett a szakcsoportok és a tagok száma, valamint az értékesített áru mennyisége. 1975-ben 128 szakcsoport 10 645 tagja 87 millió forint értékű árut állított elő, az elmúlt évben viszont már 125 millió forintot ért el a szakcsoportok termékértékesítése. Különösen a sertéstenyésztők dolgoztak eredményesen, közel 72 millió forint értékű sertést hizlaltak. Igaz, jelentős kedvezményekben részesülnek. Kilogrammonként egy forintos felárat kapnak, ha a szakcsoportok negyedévenként 40 darabnál több sertést adnak le. A legtöbb szakcsoport gondoskodik a kocatörzsállományról, melyből tovább- tenyésztésre két évig hitelbe kaphatnak a csoport tagjai. Néhány helyen, — mint Ti- szavasváriban — másodállásban állatorvost foglalkoztat az ÁFÉSZ, aki vigyáz az állományra, és elvégzi a szükséges vizsgálatokat. Ehhez hasonló kedvezményekben részesülnek a nyúltenyésztők is. kodásukat, szervezeti életük teljesebb kibontakoztatását. Nagyot javult a vetőmag-, a műtrágya- és a növényvédő- szer-ellálás. Az elmúlt évben 9 millió forint értékű vetőmagot, 14 millió forint értékű műtrágyát, és 24 millió forintnak megfelelő növényvédő szert hoztak forgalomba az ÁFÉSZ-ek. A méhészek minden évben nagykereskedelmi áron juthatnak a cukorhoz, s a vándoroltatás szállítási költségeinek felét az ÁFÉSZ-ek fedezik. A jobb munka, az eredményesebb gazdálkodás érdekében a télen 240 szakmai előadást tartottak, ahol a korszerű technológiai, biológiai vívmányokkal, a piaci igényeknek legjobban megfelelő fajtákkal ismerkedhetnek meg a hallgatók. A javuló eredmények nagyrészt annak tudhatok be, hogy az elmúlt, évekhez képest tavaly jelentős mértékben javult az ÁFÉSZ-ek és a szakcsoportok kapcsolata. A szövetkezetek még sokoldalúbban segítik tevékenységüket, gazdálA zöldségtermelés növelése érdekében az állami támogatással együtt több mint 10 ezer négyzetméter fóliát kaptak a szakcsoportok. Növekedett a csoportok közös vagyona, 1976-ban a célkitűzésnek megfelelően alakult, és elérte a 4 millió forintot, ami több mint egymillióval haladta meg az előző évit. Az 1977-es feladatok alapján az ÁFÉSZ-ek tovább korszerűsítik a szakcsoportok árutermelését, növelik a taglétszámot és a közös értékesítés mennyiségét. A célkitűzések között szerepel, hogy a megye adottságainak megfelelően továbbfejlesztik a baromfitenyésztő, valamint a bogyós és csonthéjas gyümölcsöt termesztő szakcsoportokat. B. G. Elkészültek a Keleti lakótelep tervei íj városrész épül Nyíregyházán E gy esztendeje adtunk hírt a nyíregyházi Keleti lakótelep építésének terveiről, amikor a terv- pályázatra érkezett legjobb munkákat kiállították és a város lakossága is véleményt mondhatott a rjjegyeszékhely leendő új, nagy városrészéről. Akkor határozat született: a legjobb elemeket egyesítő részletes tervet kell elkészíteni. Azóta -az előkészületek „csendben” zajlottak, részmunkákat végeztek. A múlt héten azonban sor került a részletes rendezési terv programjának egyeztetésére, s ez már ismét jó néhány újdonságot jélentett. Az előzményekről: a Keleti lakótelep, amelyet a tervező szakemberek Nyíregyháza XXII. lakókörzetének . neveznek, a Család utca környékét foglalja el és több , ütemben épül. Összesen körülbelül hatezer lakás elhelyezésére számítanak, tehát mintegy huszonötezer lakosú városrész alakul. Az első ütemben — a VI. ötéves terv elejétől kezdve — ezer lakást építenek. Az idő tehát sürget: a területen hamarosan bontani, majd építeni kell, s közben ki kell építeni a közművezetékeket, hogy az összkomfortos házgyári lakások építését megkezdhessék. Az új lakótelep a Debreceni Házgyár termékeinek felhasználásával épül. Öt- és tizenegy szintes házakat emelnek, amelyek azonban eltérnek a Jósavárosban megszokottaktól, mert időközben megvalósul a ház-x gyári rekonstrukció, s ezért megjelenésében, beosztásában kedvezőbb házak lesznek. Érdekessége az épülő új városrésznek, hogy jól elhatárolható szakaszokban építhető: egy-egy nagyobb — több épületből álló — lakótömböt széles sétányok, a tervezők szakkifejezésével élve „fő gyalogutak” választanak el egymástól. Ez egyben azt is jelzi, hogy a teljes nagy lakótelep belső részeiben egyáltalán nem lesz járműközlekedés, a szélső részeken is csak a helyi forgalom bonyolódhat le. A keleti városrész fő útja egyébként a Család utca lesz, amelyen a tömegközlekedés, a teher- és személyforgalom zajlik majd. Szintén jelentős forgalomra méretezik a lakónegyed keleti (Oros felől lévő) oldalán haladó utat. A tervezők célja, hogy a tömegközlekedés megállóinak célszerű elhelyezésével e két főúton bármelyik lakástól négyszáz méteren belül legyen autó- buszmegálló, tehát érdemes legyen a tömegközlekedést használni. A lakótelep mindkét nagy útja a 4-es és a 41- es főúton kiépülő két-két csomópontba torkollik. A tervezők felhasználják az időközben sokfelé épülő lakótelepek gyakorlati tapasztalatait is, és igyekeznek elkerülni, hogy a keleti városrész csupán „alvó város” legyen. Ezt annál is inkább megtehetik, mert a távlatban akkora városrész lesz itt, amely — ha önállóan Tiszta vizet! Érpatak: 10:1 a szennyvíz javára A Tisza vize a megyénk területén belekerülő szennyeződés, hulladék egy részét egész hazai szakaszán végigviszi. Különös gonddal kell tehát ügyelnünk tisztaságára. Valamennyi vízfolyás, tározó vizének minőségét rendszeresen ellenőrzik. Megyénkben harmincnégy helyen vesznek vízmintát a vizsgálatokhoz — tudtuk meg Iván Györgytől, a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőjétől. A Tisza és a Szamos egymástól távoleső pontjain hetente, illetve havonta vesznek mintegy kétliternyi vízmintát a folyó sodrából. A kisebb vízfolyások vizének vizsgálatait negyedévenként végzik. Kimutatják többek között, mennyi a víz oxigéntartalma, a benne lévő élővilág létéhez megfelelő-e, milyen a sótartalma, lugossága, vagyis öntözésre alkalmas-e. Mintegy 25—30 minőségi jegyet állapítanak meg egy vízminta alapján. A vizsgálatok eredményei a teendőkre vetítenek fényt, megmutatják, milyen célra használható a vízfolyás, vagy tározó vize. A belekerülő nagy mennyiségű szennyeződések súlyos károkat okozhatnak: a vizek élővilága kipusztul, a víz öntözésre, ipari felhasználásra alkalmatlanná válik, esetleg rossz szagot áraszt. A Tisza tisztaságával elégedettek lehetünk, tudtuk meg. Van azonban néhány beleömlő vízfolyás, amelyiknek vize nagyon szennyezett. Ilyen például az Érpataknak különösen a Nyíregyháza alatti szakasza. A beleengedett szennyvíz a tisztítás után se olyan, ahogyan azt egy ilyen kis vízfolyás védelme igényelné. Nyáron, mikor vízállása különösen alacsony, az Érpatak minden liter tiszta vizére 10 liter megtisztított szennyvíz jut. Piszkossá teszi a vizét a csapadékcsatornába beengedett szennyvíz is, amelyik tisztítás nélkül folyik az Érpatakba. A lakosság is sok hulladékot beleszór a vízbe. Olyan is előfordult, hogy valaki rendszeresen beleön- tötte a salakot. Az utóbbi években javult a helyzet. A városi szennyvízcsatornába egyre több lakás szennyvizét vezették bele, melyből a víz megtisztítva kerül az Érpatakba. Még ebben az ötéves tervidőszakban elkészül mintegy nyolcvanmillió forintért a Demecseri Keményítőgyár tisztítóberendezése, ezzel a nagyhalász—pátrohai csatornán és a Belíőcsatorna alsó szakaszán a szennyvízgondok végre megoldódnak. Tavaly készült el Kisvárdán a központi szennyvíztisztító berendezés, ezáltal tisztább lett a Belíőcsatorna felső szakaszának vize. Gondot okoz, hogy a Nyíregyházi Konzervgyár porcsalmai üzemének nincs szennyvíztisztító berendezése. A Keleti csatornába ömlő piszkos víz kellemetlen szagot árasztva folyik el Ökö- ritófülpös és Győrtelek mellett. Ezen a helyzeten kívánnak javítani egy még ebben az évben elkészülő ideiglenes tisztítóberendezéssel, s hogy a különösen szennyező termékeik gyártásait leállítják. Az elmúlt évben 33 vállalatot büntetett meg a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság összesen mintegy 17 millió forintra a víz szennyezése miatt. A nyírmadai sertéshizlalda több mint 4 millió forintot fizetett. Nagy kártérítési összeget róttak ki a SZAVICSAV-ra, a Hajdúsági Iparművekre, a Nyíregyházi Konzervgyárra is. A vízügyi igazgatóság azonban csak szükség esetén fizettet büntetést, mert nem a bevétel, hanem a vizek tisztasága a fontos. K. É. w B Magyar Vadászok Országos Szövetségének Szabolcs- Szatmár megyei Intéző Bizottsága szombaton délelőtt megyei vadászaktívát tartott, amelyen a megye középtávú vadgazdálkodásának fejlesztési tervét tárgyalták meg. Az aktíván részt vett Vallus Pál, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese, a MAVOSZ elnöke, dr. Koller Mihály. a MAVOSZ főtitkára. Az aktívát dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Elhangzott többek között, hogy a megyében működő 38 vadásztársaság több mint 1200 tagja a kilövés mellett vadtenyésztéssel és vadvédelemmel is foglalkozik. A középtávú terv irányelvei alapján a szarvaslétszám mérsékelt emelkedése várható. EGY ÍTÉLET MARGÓJÁRA Százezrek — pecsétért Nem pontos az adat, de 1970 óta legalább tíz olyan bűncselekményről számoltunk már be a lap hasábjain, amikor egy-egy kisiparos, vagy felvásárló szövetkezetek közreműködésével kereshetett százezreket szabálytalanul, mert a nagy összegekből bizonyos százalékot átengedett, vagyis olyan jövedelemhez juttatta a szövetkezetei, amiért semmit nem kellett csinálni. Legutóbb Huszti József 39 éves olcsvai festő és partnerei ügyében született ítélet, s talán ez magyarázatot ad rá: -miért nem sikerült még mindig gátat vetni a hasonló cselekményeknek. Huszti kisiparos volt, s így nem vállalhatta volna el az Országos Villamosvezeték Vállalatnak a távvezetékek oszlopmázolási munkáit. 1971-ben felkereste a leveleki tsz-t és megbeszélte velük, hogy vállalják el ezt a munkát, ő majd mindent elvégez. A lényeg, hogy a tsz a nevét adja. A szerződés megszületett: a kapott összeg 70 százaléka a Husztié, 30 a tsz-nek marad. A közel háromnegyed millióból így kapott a kisiparos 408 ezret, a tsz 223 ezer forintot. A munkát nem egyedül Huszti végezte: héttagú brigádot szervezett, s mivel a vállalkozás jó jövedelmet biztosított, elhatározták, hogy belépnek a tsz-be. Erre azonban nem került sor, mert a tsz vezetőit leváltották, Husztiépülne — a megye második legnagyobb városa lenne. Tehát sok bolt, szolgáltatóhely, vendéglátóhely, és más közösségi létesítmény megépítése szükséges. Főleg ilyen célra tartják fenn a leendő városrész egyik szögletét (a Család utca és a 41-es főút között). A tervezői normák alapján a később épülő különböző létesítményeknek is helyet biztosítanak, s a célcsoportos lakásépítés keretében ezek folyamatosan meg is épülhetnek: bölcsőde, orvosi rendelő, gyógyszertár, könyvtár, mozi, óvoda, iskola és üzlet- hálózat. A nagy lakótelep építése szártios előkészítési munkát is igényel. így például már nemcsak a tervezőintézet, hanem az MTESZ társadalmi munkabizottsága is dolgozik, hogy a legcélszerűbben és legolcsóbban juttathassák a lakótelepre a távfűtést és más energiákat. A tanácson sokféle előkészítő munkát végeztek már el, s minden remény megvan, hogy 1980-ban a Család utca 21—30. számú házaktól keletre lévő területen meg is kezdődik az építkezés. A lakótelep teljes építése az újabb 15 éves lakás- építési program lényeges részét jelenti. M. S. A nyíregyházi Keleti lakótelep rendezési tervének vázlata. A kép bal oldalán a vastag vonal a Család utcát, az alján lévő a 41-es főutat jelzi. A pontozott vonalak a fő gyalogutak, sétányok, köztük a Család utcával párhuzamos leghosszabb jobb és bal oldalán tizenegy szintes házak, a halványabban vo- nalkázott területeken pedig ötszintesek épülnek, míg a „kockázott” részeken intézmények kapnak helyet. Elsőként a kép bal alsó részén lévő négyzetben tervezett lakóházak épülnek meg, 1980- tól kezdve. nak pedig újabb vállalkozó után kellett nézni. Koncz Istvánt, a Vásárosna- ményi Vegyes Ktsz elnökét kereste meg, aki megbeszélte a főkönyvelőjével és vállalták a dolgot. Fél év alatt 539 ezer forint bevételük volt, amiből Husztiék 408 ezret, a szövetkezet 79 ezret kapott, mert ebben a szerződésben 84:16 százalékos volt az osztozkodás aránya. 1973-ban beléptek a ktsz-be, de így nem volt kifizetődő nekik és kiléptek. Ekkor az aranyosapáti tsz elnökét, Pável Jánost keresték fel, hogy vállalja el a tsz a közúti építő vállalatnak a szalagkorlát- festési munkáit. Előbb 70:30 százalékban egyeztek meg, aztán 1974-ben 77:23 százalékra módosították a jövedelem megosztását. Ebből az üzletből 140 ezer volt a Husztiéké, a tsz-nek 48 ezer maradt. Ezután az Adonyi Ruházati és Szolgáltató Szövetkezet következett: ők korábban dolgoztak az OVIT-nek, de a dolgozók kilépései miatt nem tudták tovább vállalni a munkát. Velük olyan egyezség született, hogy a mázolási munkák négyzetméteréért Husztiék 48, a szövetkezet 6 forintot kap. Ekkor azonban Husz- tinak már nem volt kisiparosi jogosítványa, így 'Balázs Lászlóhoz fordult, aki korábban az ő brigádjában dolgozott. A szövetkezet 113 ezret, Husztiék — Balázs nevére — 661 ezret kaptak. 1975 elején Gábor Ferencet, a gemzsei tsz elnökét keresték meg. Gábor csak 40 százalékért adta a tsz nevét, de Husztiék így is vállalták, sőt 20 százalékot még ebből is visszatartottak. Az 1 millió 273 ezerből 611 ezret kaptak, év végén azonban — mert a tsz veszteséggel zárt — elmaradt a 20 százalék kifizetése. Eddig a történet, amelyet a bíróság a napokban zárt le. Husz- tit 1 év börtönre ítélték, végrehajtását azonban próbaidőre felfüggesztették és 25 ezer forint vagyonelkobzást kell neki megfizetni. Balázs László 3000 forint pénzbüntetést kapott, ezt is felfüggesztették és 1500 forint a va-. gyonelkobzás értéke. Koncz István 5000. Markocsány András főkönyvelő 3000, Pável János 4000. Hufnägel Károly 6000, Gábor Ferenc 10 000 forint pénzbüntetést fizet társtettesi minőségben, üzletszerűen, jelentős értékű árura elkövetett, szövetkezet működésével leplezett üzérkedésért. Az ítélet azt is megállapította, hogy Husztiék munkájára a népgazdaságnak szüksége volt, hiszen a vezetéket festés nélkül nem lehet üzembe helyezni, s más ezt a munkát nem vállalta. Ám az is szerepelt mellette, hogy a szövetkezetek teljesen munka nélkül jutottak jövedelemhez, Husztiék pedig azért vállaltak alkalmazottként munkát, hogy ne kelljen a hatalmas jövedelem után adót fizetni. Ez a két dolog az, ami megjegyzésre készteti az újságírót. Ha tudniillik bűncselekmény adót csalni és munka nélkül jövedelemhez jutni, akkor annak az ítéletben is tükröződni kellene, mégpedig olyan módon. • hogy az másQknak is elvegye a kedvét az immár eléggé elterjedt szövetkezet működésével leplezett üzérkedésektől, a szövetkezetekét pedig attól, hogy egy bélyegzőhasználatért százezreket vágjanak zsebre egy szorult helyzetben levő vállalattól. Mert azt is tudni kell, hogy az OVIT- tól felvett 3 és fél millió valamennyiünk pénze, hiszen ezeket a beruházásokat a költségvetés fizeti. Balogh József
