Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-21 / 92. szám

1977. április 21. kelet-magyarorszag 7 Időjárás és állatbetegségek Tengeri „termoszpalack A földgáz felhasználása világszerte egyre jobban ter­jed. Indoka, hogy a földgáz nem szennyezi a levegőt, nem kormoz, nem mérgező. A legtöbb ország azonban nemcsak importból fedezhe­ti szükségletét. Ha nincs le­hetőség a csőtávvezetékes szállításra, cseppfolyósított ál. lapotban, hajók segítségével juttatják el a felhasználás helyére. Egy-egy speciális tankhajó általában 70-80 ezer köbméter cseppfolyósított földgázt szállíthat, s mint­hogy a gáz eredeti térfogatá­nak hatszázhuszonötöd ré­szére sajtolható össze csepp- folyósítással, a 70-80 ezer köbméter folyadék 43-50 mil­lió köbméter gázzá alakítha­tó vissza. A hajók gömb alakú tar­tályaiba mínusz 163 Celsius fok hőmérsékletű cseppfolyó­sított metángázt töltenek. A tartályfalnak olyan szilárd­nak kell lennie, "hogy a töl­tés művelete közben ne ke­letkezhessenek rajta repedést okozó hirtelen összehúzódá­sok. Ezért kettős fallal épül­nek a tartályok 0,5 millimé­ter vastag invarlemezbol (a jelenleg ismert fémötvözetek közül a 36 százalék nikkel­tartalmú invarötvözet hőtá­gulási együtthatója a legmeg­felelőbb.) A biztonság növe­lésére a tartály és a hajó­test között különleges mű­anyag szigetelés van, s maga A leningrádi Izsorszki-gyárban a világon először sikerült egy atomerőműben felállítandó «■ 1 millió kilowattos -turbogenerátor hegesztett rotorjának a kovácso­lását elvégezni. Egy ilyen gépóriás rotorjának különleges követelményeket kell kielégítenie. A gyártóknak töb­bek között tudni kell egyszerre a hajótest is kettős falu. Mindezzel azt is elérik, hogy még több ezer kilométeres úton is csak 0,3-0,4 százalék­nyi párolog el a cseppfolyó­sított földgázból. Ez persze nem kis mennyiség, de nem vész kárba, mivel a hajó ka­zánjainak fűtésére használ­ják fel. A transzkontinentális gáz­szállító hajók sorában rekor­dernek számít majd az az Algéria részére épülő — a képen látható — 130 ezer köbméter gáz szállítására al­kalmas óriás, amely rövide­sen elhagyja a blokkot, hogy megkezdje „szolgálatát” a tengereken. száz tonnányi ötvözött acélt ön­teni. de ez még nem minden, az is követelmény, hogy az öntecs anyagszerkezete homogén le­gyen. Ezért a rotorokat hegesz­téssel készítik. Egy darab hatalmas öntecs he­lyett 2 db-ot készítettek eí; két 169 és egy 200 tonnásat. Az ön­Világszerte kutatják az időjárás változásainak hatá­sát az élő szervezetekre. Az állatorvoslásban az időjárási tényezők szerepét először a májmételykór előrejelzésénél vették figyelembe. A csapa­dék és talaj nedvességi viszo­nyok szoros összefüggésben állnak a fertőzöttséggel. A legsúlyosabb betegség, a száj- és körömfájásnál is ta­láltak összefüggéseket. Az 1967—68-as angliai járvány során megállapították, hogy az új esetek 90 százaléka a széliránnyal egyező területe­ken jelentkezett, különösen nedves időjárás esetén. A be­tegség gyakorisága mindig csökkent, ha a szélirány meg­változott és alacsony állat­sűrűségű területek felé for­dult. Az élősködők okozta be­tegségeknél az adott évszak időjárása mellett az előző év adatait is figyelembe kell venni. Száraz őszt követően várhatóan nagyobb a veszte­ség, különösen ha a május— június csapadékos. Az előző évi időjárás lehetővé teszi az előrejelzés pontos adatokon alapuló kidolgozását. A gombás betegségek ak­kor emelkednek, ha a beta­karítás idején csapadékos volt az időjárás. A juhászai­ban a nyírást megelőző év Barcelona nagy, háromszög alakú központját jelenleg egy angol cég komputeres forgalomvezérlő rendszere irányítja. Mintegy 115 utca­kereszteződés tartozik a szá­mítógép felügyelete alá. A berendezés a forgalomban fellépő váratlan változásokat is azonnal észleli és a for­galmat ennek megfelelően irányítja. A berendezés programja minden forgalmi helyzetben a legkedvezőbb megoldást biztosítja. A komputerbe két­tecseket hegesztés előtt előková­csolták és előmuSkálták. össze­hegesztésüket egy speciálisan e célra készített készülékben vé­gezték el. Első lépésként összehegesztet­ték az első két darabot, amit ezután ellenőriztek és hőkezel­tek. Ezután hozzáhegesztették a harmadik darabot is. A grandió. zus hegesztett öntvényt egy 42 ezer tonnás sajtológépen ková­csolták készre. így készítették el az Izsorszki-mesterek a ro­tort. % csapadékviszonyai határoz­zák meg a gombás bőrbeteg­ségek gyakoriságát. A kedve­zőtlen mikroklímájú helyen épült istállókban minden be­avatkozás ellenére az átla­gosnál nagyobbak a veszte­ségek. A baromfi botulizmus is akkor okozza a legna­gyobb károkat, ha a meleg nyári hónapokban a párol­gás miatt csökkennek a ter­mészetes vízszintek. Mindezen adatok arra utalnak, hogy az állatbeteg­ségek előrejelzésében a me­teorológiai adatok és a kór­okozók biológiájának ismere­te segítséget jelenthet az ál­lategészségügyi munkában. AZ AEROBIT Űj polivitamin készítményt bocsátottak ki Leningrádban. Az aerobit nevet viselő poli­vitamin elősegíti a szervezet anyagcsere-folyamatainak normalizálását és a munka- képesség visszanyerését. Különösen a munkájuk so­rán túlterhelésnek kitett em­bereknél alkalmazzák: zaj­ban, állandó vibráció mel­lett, hánykolódó hajón, vagy változó légköri nyomásnál dolgozók állapotának helyre- állítására. fajta információ fut be: az egyik információs sorozatot — amely az állandóan válto­zó forgalmi helyzetet írja le — a legfontosabb forgalmi pontokon elhelyezett 142 ész­lelőszerv szolgáltatja. Ezek fél másodpercenként jelzik jármű jelenlétét, illetve hiá­nyát. A második jelcsoport alapvető forgalmi tényezők­re vonatkozik. Az irányítás három szin­ten történik: a legfelső hely a számítógépé, utána követ­kezik 10 alállomás, s ezek kapcsolódnak a 115 utcake­reszteződés helyi irányító be­rendezéséhez. Ha a kompu­ter nem jelez, az alállomások lépnek működésbe. Ha ezek sem továbbítanak jelet a he­lyi irányítók függetlenül rendelkeznek. A rendszer gyorsította a város forgalmát, könnyítette a forgalomáramlást, és csök­kentette az utazási időket a járművek számának gyors növekedése ellenére. Gigantikus rotor Forgalomirányító komputer Áprilisi kerti munkák Áprilisban gyakoriak az esőzések. Ettől függetlenül ne feledkezzünk meg a tavaszi telepítésű oltványok öntözé­séről. Általában minden újonnan telepített növény az első évben megkívánja az öntözést. A gyümölcsfák ültetésével tovább már nem várhatunk. Az elültetett csemetéket szin­tén jó alaposan öntözzük meg — és amennyiben ke­vés az eső, fokozottan gon­doskodjunk öntözésükről. Áprilisban kell elvetni az őszirózsa és a cinnia mag­ját, lehetőleg fertőtlenített talajba. Az egynyári virágok ültetését ne halasszuk to­vább. A különböző időszak­ban virágzó növények széles skálája lehetővé teszi, hogy folyamatosan nyiló virágos­kertet alakítsunk ki. A krizantém anyanövénye­ket és meggyökeresedett dugványokat, a betegségek és a kártevők ellen is véde­ni kell 0,2 százalékos Di- thane M—45. az állati kárte­vők ellen pedig 0,1 százalékos Bi 58 EC + 0,05 százalékos Nonit szükséges A veteményeskertekben, a palánták kiültetésén a sor. Ajánlatos előbb a talajt gon­dosan megkapálni. Ameny- nyiben a palántadőlés ve­szélyét észleljük, végezzünk azonnal talajíertőtlenítést. A csemegekukoricát hely- benvetéssel. április hónap végefelé szaporíthatjuk. A termésszüret meghosszabbí­tása érdekében kéthetenként ismételten vessünk. Amennyiben még nem vé­geztük el, tovább már ne halasszuk a hüvelyesek ve­tését sem. A dughagyma ki­ültetése és a hagymamag el­vetése is most időszerű. Ajánlatos a mag. illetve a teljes nyugalmi állapotban lévő dughagyma csávázása. Amennyiben a talaj 5—10 centiméter mélységben, már 6—7 C-fokra felmelegedett, akkor az elöcsiráztatott korai burgonyát is kiültethetjük. K. K. A zöldségfélék növényvédelme Az ismét kedvezőre for­dult tavaszi időjárással a kerti, munkák végzése újból fellendült. A gyümölcsfák soron következő permetezése mellett mindjobban előtérbe kerül a különböző zöldség­palánták kiültetése. Április­ban elsőnek a káposztafélék kerülnek ki a melegágyak­ból. Palántázásuk, illetve az azt követő időszak egy sor növényvédelmi munkát igé­nyel. Első és legfontosabb tennivaló a talajlakó kárte­vő (cserebogárpajor, mocs­kospajor. drótféreg, stb.) fel_ mérése és az ellenük .való védekezés. Különösen indo­kolt ez ott, ahol — a kert adottságából eredően — már több éve ugyanarra a helyre kerül a zöldség. Fertőtlenítésre a Basudin 5 G, illetve 10 G készítmé­nyek használhatók. Kijutta­tásuk a kiültetett palánták mellé történik (1,5—2 gr, illet­ve 0.75—1 gr folyóméteren­ként), úgy. hogy a készít­mény a növénnyel ne érint­kezzen. Majd ezt követően a vegyszert a talajba minél ha­marabb be kell dolgozni. A talaj lakó kártevőkön kívül ez megfelelő védelmet bizto­sít a tavaszi káposztalégy lárvája ellen is. A növények eredése után a permetezési munkák követ­keznek. Peronoszpóra ellen Dithane M—45, Orthocid, Ant- rakol, stb. a földibolhák, le- véltetvek ellen Ditrifon 50 WP, Safidon 40 WP. Unitron 40 EC stb., használata indo­kolt szükség szerint megis­mételve. A készítmények ha­tásának fokozására a permet- léhez minden esetben aján­latos a nedvesítőszer (Nonit)' hozzáadása. A palántázás növényvédel­mi munkáin kívül a már erőteljes növekedésnek in­dult borsó és mákfélék vé­delmére ik felhívjuk a figyel­met. A borsóban a csipkéző­bogarak nagyszámú megje­lenése okozhat kárt. míg a mákot a földibolhák és a ie. véltetvek betelepedésétől kell megvédeni. Erre a célra szintén a Ditrifon 50 WP. Sa­fidon 40 WP. Unitron 40 EC, Bi—58 EC stb. használható megfelelő eredménnyel. A permetléhez a nedvesítőszer hozzáadása itt is ajánlatos. Az előírt óvó rendszabá­lyok betartására nyomatéko­san felhívjuk a figyelmet. Keresztesi István növényvédő állomás Régi korok növényei Elhagyott bányák környé­kén vagy nagyobb méretű földkiemelésnél, ún. feltárás­nál gyakran találhatjuk ős­növények maradványait. Az őslénytan kutatói számára sokat elárulnak ezek a ma­radványok: mikor, hol, mi­ből és hogyan alakult ki a mai növényzet, milyen volt a régmúlt idők növényvilá­ga? Az őslénytan kutatóin kívül a geológusoknak is so­kat elárulnak ezek a marad­ványok a régi korokról: mi­kor, milyen körülmények kö­zött kerültek ezek a nővé­Fenyegeti-e vízválság az emberiséget ? Nem, nem fenyegeti, ha az emberiség bölcsen és éssze­rűen fogja felhasználni és megóvni a vízkészleteket — állítja Mark Lvovics szovjet tudós, a földrajzi tudomá­nyok doktora „A világ víz­készletei és jövőjük” című új könyvében. A szerző 127 or­szág vízkészleteiről készített felmérést. Sok országra vo­natkozólag a vízkészleteket most mérték fel először. A Lvovics által kidolgo­zott új módszerek révén első ízben sikerült felbecsülni a föld alatti vizek, a felszíni folyóvíz és a talajnedvesség felújítható készleteit a hid­rológiai tekintetben jól is­mert országok esetében is. Üjdonságszámba megy az is, hogy a könyv adatokat tar­talmaz egy lakosra kivetítve a világ valamennyi országá­nak vízzel való ellátottságá­ról. Eszerint a legbővebb víz­készletekkel az egyenlítői övezet országainak lakossága rendelkezik, ahol a népsűrű­ség viszonylag kicsi. A la­kosság vízellátását tekintve kevésbé jó a helyzet a mér­sékelt övezet déli részében és a szubtrópusokon fekvő országokban, különösen Eu­rópa déli, Ázsia délnyugati részén, Észak-Afrikában és Észak-Amerika déli részén. A szerző tüzetesen foglal­kozik a világ vízkészletei jö­vőjének kérdésével. Napja­inkban bolygónk sok folyója annyira szennyezett, hogy vi­zük gyakran már használha­tatlan. Természetesen ez nagy veszélyt jelent a jövő szempontjából, hiszen a la­kosság növekedésével és az ipar fejlődésével kapcsolat­ban egyre több vízre lesz szükség. Ez a helyzet pesszimizmust szül: némely tudósok úgy vé­lik, hogy a vízválság elke­rülhetetlen, és elképzeléseik szerint csökkenteni kell azoknak a termékeknek a fo­gyasztását, amelyeknek elő­állításához vízre van szük­ség. Amennyiben ezek a ja­vaslatok szükségtelen dolgok előállítására vonatkoznak, akkor nem váltanak ki el­lenkezést, ám de figyelembe kell venni, hogy a földkerek­ség lakosságának körülbelül egyharmada éhezik, százmil­liók pedig nincsenek ellátva ruhával, lakással és más szükséges termékekkel. Mark Lvovics állítása sze­rint a vízkészletek elegendő­ek arra, hogy örök időkig szolgálják az emberiséget, méghozzá a fogyasztás csök­kentése nélkül, sőt a fo­gyasztás növelésével. A könyv 25—30 évre előre tekintve Vizsgálja a vízkész­letek helyzetét, felhasználá­sát, védelmét és átalakítását, megközelítőleg a 2000. évi szinten. A prognózis két változatban készült. Az egyik prognózishoz a vízkészletek felhasználásának és védelmé­nek jelenleg alkalmazott el­vei szolgálnak alapul. Ennek a prognózisnak az eredmé­nye negatív következtetések­re vezet: a szennyvízmennyi­ség körülbelül 12-szeresáre növekszik, s ha ezeket a szennyvizeket a folyókba és a víztározókba vezetik — még a jelenleginél sokkal tö­kéletesebb tisztítás után is — ahhoz, hogy teljesen ár­talmatlanná tegyék őket, gyakorlatilag a világon lévő összes folyóvizet fel kellene használni. A másik változat más el­vekből indul ki. Közülük az a leglényegesebb, hogy a szennyvizeket el kell szige­telni a tiszta folyó- és föld alatti vizektől. Más szóval, meg kell szüntetni a szenny­vizek beömlését a folyókba és a víztározókba. E kérdés megoldása nehéz, de teljes mértékben reális. Mindenek­előtt csökkenteni kell az ipar vízfogyasztását, át kell térni a „száraz” technológiára. A forgó rendszerű, zárt vízellátás, valamint a meg­tisztított városi szennyvizek ismételt felhasználása az iparban mindenütt, ahol nincs szükség nagyon tiszta vízre, jelentős mértékben csökkenteni fogja a vízfo­gyasztást. Egyebek közt az olyan nagy szovjet ipari köz­pontok, mint Perm (Urál), Szeverodonyeck (Ukrajna), Rjazany stb. áttértek az ilyen vízellátási rendszerre. A földek öntözéséhez a nagy mennyiségű szerves anyagot tartalmazó városi szennyvizek felhasználá­sa mind gazdaságilag, mind egészségügyi szem­pontból előnyös: a talaj sok­kal kedvezőbb közeg a szeny- nyező anyagok ártalmatlaní­tására, mint a folyó- és az állóvizek. Emellett a szenny­vízzel való öntözés lehetővé teszi a talaj termőképességé­nek lényeges növelését. A könyvben vizsgált fő problémák közé tartozik az új irányba való átállás a vízkészletek minőségi kime­rülése ellen vívott küzde­lemben. Míg napjainkban a kedvezőtlen következmények ellen folyik a harc, addig a jövőben ennek a harcnak a szennyeződések okainak megszüntetésére kell irá­nyulnia. Az intézkedéseknek ezt a bonyolult komplexumát, amely például a szovjet vegyiparban egyre nagyobb elismerésre talál, és mind jobban elterjed, fokozatosan, húsz-harminc esztendővel számolva kell végrehajtani, de már most meg kell kez­deni. Arszenyij Snyitnyikov professzor, a földrajzi tudományok doktora (APN—KS) nyék a -föld mélyebb rétegé­be, milyen átalakuláson mentek át, milyen volt a múlt környezete, éghajlata, hasznosulhat-e a növényma­radvány, mint nyersanyag? Előfordulhat — szerencsés körülmények között —, hogy az ősnövénynek az alakja és az anyaga is megmaradt a mélybe temetve, sőt olyan eset is ismeretes, amikor az ősnövényeknek még a zöld festékanyaga, a klorofill is fennmaradt. Más esetben csak a növény alakja maradt meg lenyomat formájában. Viszonylag gyakori, hogy csak a növény anyaga ma­rad meg, ilyen például a kőszén. Ahhoz, hogy az ősnövény valamilyen formában fenn­maradhatott, belső és külső tényezők szerencsés találko­zására van szükség. A belső tényező a növény anyagára vonatkozik, a külső pedig a betemetődés körülményeire, hiszen a betel .etődés védhe­ti meg a növényt a biológiai, kémiai és fizikai pusztító erőktől. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom