Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-02 / 78. szám
1977. április 2. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola -X- Pedagógus *X- Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X- Pedagógus * Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X- Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA M unkára nevelés A testnevelésórákon nagyon kevés idő jut tomázás- ra a kis újdonsült iskolásokkal, a hatévesekkel. Lassan megy a vetkőzés, öltözés. Akik óvodások voltak, no meg a több gyermekes családokból iskolába kerülők hamar elkészülnek, de az a 8—10 „egyke”, akit otthon etettek, öltöztettek, vetkőztettek, kiszolgáltak, nagyon lassan készül el. Nem tudják a cipőjüket kifűzni, befűzni, csokorra kötni. Fordítva bújnak bele a tornatrikóba, még olyan is akad, aki a bal tornacipőt húzza a jobb lábára, amiért ki is nevetik ügyesebb társai. Segítsek nekik? Nem tehetem. Ugyanazt a hibát követném el, mint a szülők, akik ahelyett, hogy önállóságra nevelték volna őket, öltöztették, mert úgy gyorsabban ment. Egymásnak segítsenek? Az ügyesebbek az ügyetleneb- benek? Gyorsabban elkészülnének, de ez sem lenne célravezető, mert a kis kiszolgáláshoz szokottak továbbra is csak a lábukat nyújtanák a cipő feladásához és várnák a segítséget. Türelmesnek kell lennem és sok-sok dicsérettel, biztatással serkenteni az önállótlanokat a gyors önkiszolgálásra mindaddig, amíg elérik ügyesebb, otthon — nagyon helyesen! — munkára nevelt társaikat. Az önállóságra nevelés nem választható el a munkára neveléstől. Mindkettőnek már kétéves korban el kell kezdődnie. A játék — előkészület a munkára. Ahogyan a gyermek játék közben viselkedik, úgy fog viselkedni a munkában is, ha felnő. Akkor, amikor arra neveljük, hogy felelős játékai épségéért, játszóhelye, kuckója rendjéért és tisztaságáért, tulajdonképpen megkezdtük a munkára, a kötelességteljesítésre, az önállóságra nevelést. Amint nő, fejlődik a gyermek, egyre nehezebb munkamegbízatásokat adhatunk neki és — bár ezek észrevétlenül nőnek ki a játékos munkából — később válasszuk külön a játéktól. Adjunk apróbb feladatokat, megbízatásokat, amelyek teljesítését következetesen ellenőrizzük, értékeljük. Hogyan vehet részt a három-hat éves gyermek a család munkájában? Milyen kötelességeket bízhatunk rá? Segíthet édesanyjának a takarításnál, ő készítheti elő a takarító szereket, ő rakhatja vissza a takarítás után a helyére. Ö igazíthatja helyre a szőnyegrojtokat és ennek rendszerességéért folyamatosan, napközben is felelős lehet. ö öntözze meg a virágokat, segítsen az asztal megtérítésénél, leszedésénél. Később segítsen a főzésnél: borsót, babot fejteni, burgonyát hámozni, befőzésnél gyümölcsöt szemezni, tésztasütésnél a kiszaggatott tésztát sütőlapra helyezni, tetejét tojással megkenni, habot verni, tésztát fcgvgcqi.. Bízzuk meg takarékossági felelősi tisztséggel: ügyeljen arra, hogy a lakásban ne "égjen sehol hiába a villany, ne szóljon a rádió, ha senki sem hallgatja, jól el legyenek zárva a vízcsapok. Tartsa rendben az újságokat, folyóiratokat. Legyen az ő kötelessége, hogy meghatározott helyre egymásra tegye rendesen, összehajtogatva. Kertes házban, különösen vidéken, segítsen a konyhákért gyomlálásánál. Legyen két-három négyzetméteres külön kis területe, amit ő gondoz, ahova § ültet konyhakerti növényt vagy virágot, amelynek fejlődését figyelemmel kísérheti. A vetés, gondozás, öntözés, „terménybetakarítás” is legyen az ő feladata. Ezek csak kiragadott példák. A család életkörülményeinek megfelelően természetesen más feladatokat is adhatunk. Több gyermekes családban' ügyesen eloszthatjuk a „tisztségeket” és helyes szervezéssel az egészséges verseny- szellemet is felébreszthetjük. A munkára nevelt gyermekeknek a feladatok elvégzése közben ügyesedik a kezük, nem jelent problémát a kabát begombolása, a cippzár fel- és lehúzása, a cipő ki- és befűzése, ök azok, akik a testnevelésórákon öt perc alatt vetkőznek és öltöznek és nehezen állják meg, hogy ne segítsenek egy-egy ügyetlenül bajlódó kis társuknak. Különösen segítőkészek a több gyermekes családok nagyobb gyermekei, akik a kistestvérke mellett a „kismama” szerepét töltötték be otthon. Dr. Gergely Károlyné Állatvers Azt kérdi a harcsasrác: — Milyen lehet a bogrács? Rámordul a dédapja: — Ezt a kérdést hagyd abba! Hogyha egyszer meglátnád, Tudomisten, megbánnád. En nem voltam kíváncsi, Azért lettem vén bácsi. Azt kérdi a kis béka: — Mennyi lehet egy véka? Jön arra egy öreg néne, Minden fordítva történik Meg is mondja szerencsére: — Ha még ma is volna véka, Beleférne kétszáz béka. Azt kérdi a kis vércse: — Mi lesz mára ebédre? Szól az anyja: — Egy pocok A luk felé kocogott, Meghívtam a fészkünkbe, Úgysem ment még repülve. Főzve kéred, vagy sütve? Gyimesi Ferenc Hol volt, hol nem, volt, volt egyszer egy gonosz uraság. Aki nála cselédeskedett, kását ehetett egész nap, és a bérét is ritkán kapta meg, de a gazda pálcája gyakran suhant meg a hátukon. Volt köztük egy legény, aki mindezt nem sokáig tűrte. Amikor egyszer penészes kását tettek eléje, fogta a fatányért, és úgy csapta a földhöz, hogy a nagy zajra a gazda is kiszaladt. De a legény nem várta meg, míg a pálcát előkeríti, átugrott a sövényen, végig a kerteken, ki a rétre, onnan meg az erdő és a hegyek felé szaladt. Az uraság mintjárt három lovast küldött utána, azok űzték a szegény legényt, egészen a hegyi sziklákig, ott aztán egy barlang szájánál eltűnt a szemük elől. Nosza, letelepedtek a barlang előtt, és várták, hogy majd előjön a legény. Ám hasztalan, mert a legény mind beljebb ment a barlang üregeiben, és egyszer csak egy tágas teremben találta magát, ahol egy öregember ült a lócáján és könyvet olvasott. — Tudtam, hogy jössz — mondta az öreg —, mert sok gonoszságot olvastam ki ebből a könyvből az uraságodról. Hanem máris fordulj vissza, mert te fogod megbüntetni a gazdádat. — Én bizony a színét sem akarón többé látni! — fakadt ki a legény. — Három lovas űzött idáig, inkább világgá bujdosom! Hanem az öregember a fejét rázta, és azt mondta: — Dehogy mégy világgá, fiam. Szépen kimégy innen a lovasokhoz, azok elvisznek a gazdádhoz, de meglásd, semmi bajod nem lesz, mert minden fordítva történik. És még a többi szegény népen is segítesz, ha arra gondolsz, hogy minden fordítva történik. Hitte is, nem is a legény, de csak előjött a barlangból, s a lovasok nagy újjongással fogták nyakon, és emelték a Tasnádi Varga Éva: Rügy-manócska Egy rügy-manócska bujkál az ágon: — Süss fel arany nap, fényedet várom! Fényedért reszket zöld levelecske, a kút is rólad álmodik este. Süss fel arany nap, szikrázz a tóra, tolláit rázza, úgy vár a gólya! Harkálymadár is kip-kopogtat: — Süss fel, ragyogj már házamra holnap! Kis rügy-manócska így énekelget, könnyű pókhálót feszít a kertnek. Nyújtózik most a körtefa ága: — Süss fel arany nap, süss a világra! nyeregbe. Az uraság dulva- fulva várta már, és nyomban megparancsolta, kötözzék meg a legényt, és ötven pálcát mérjenek a hátára. De amikor megsuhant a levegőben a hajdú pálcája, a legénynek eszébe jutott az öregember szava, hogy minden fordítva fog történni, És akkor nagy csoda esett. Mert a pálcaütéseket nem érezte meg a legény, szelíd simoga- tásoknak tűntek. A gazda pedig már az első ütésnél eljajgatta magát, mintha minden csapás őt érte volna. A harmadik pálcánál elkiáltotta magát: — Elég, hagyjátok abba, nem bírom tovább! Két szolgáló egész nap vajjal kente a hátát, úgy sajgóit a csodálatos pálcázástól. Estére aztán még furcsább dolog történt. A cselédek savanyú kását kaptak vacsorára, penészes kenyérrel, míg a gazda májpástétomot evett sonkával. Hanem már az első falatnál kimondta a legény a varázsszót: — Minden fordítva történik! Alig mondta, máris felvidultak a cselédek, s azt mondták: — Nicsak, milyen májpc.s- tétom íze van ennek a kásának! Ez a penészes kenyér meg olyan, mint a finom füstölt sonka! Hanem a gazda megint ordítozni kezdeti: — Mi történt ezzel a pástétommal? Savanyú kása íze van, a sonka pedig olyan, mintha penészes kenyeret ennék! Bizony így történt, nem másképp. A gazda lassan rájött, hogy bármi rosszat tesz, maga érzi meg. Ettől . fogva nem bántott senkit sem, és azt adott a cselédeinek is, amit maga evett. így aztán semmi sem történt már fordítva. Zsombok Zoltán Nagy Mária, Mészáros Kati, Adorján Tímea és Kavasi Márta Balogh Ferencné csengeti néninek segítenek az udvar rendbetételében. Úttörőposta Már az elmúlt Uttörőpos- tában is hírt adtunk a csen- geri általános iskolások leveléről, melyben az 5. b osztályosok segítőkészségéről számoltak be. Fényképet is mellékeltek tudósításukhoz a pajtások, helyhiány miatt azonban akkor nem tudtuk azt bemutatni. Most közöljük a fényképet, melyen négy ötödikes úttörő dolgozik egy idős ember udvarán. A Nyírbátori 1. számú Általános Iskola hetedik b. osztályosai a szaktárgyi verTörd a fejed Vízszintes: 1. Megfejtendő, a vízszintes 16 folytatása, utolsó négyzetben kétjegyű mássalhangzó. 6. Némán mar! 7. Regény szerzője. 8. Szép közepe! 9. Szülő. 11. ...fogó (rovarirtó). Í2. Törökösen főzött kávéban van. 14. Szükséges. 16. Megfejtendő (folytatása a vízszintes 1- ben). 18. Oxigén, kén vegy- jele. 20. Szorgos rovar. 21. Sértetlen. 22. Egyik érzékszervével felfog. 24. Község a yásárosnaményi járásban. 25. Elektromosság. 27. Televízió. 28. Ilyen csend van, ha hangot sem hallani. 29. Esztendők. Függőleges: 1. Kalászos növény. 2. Bőg. 3. Pusztít. 4. Házi állat. 5. Légáram. 6. Ünnepi kalács jelzője. 10. Acéldarab! 11. Ipari rostnövény. 13. Római 100 és 950. 14. Lóbetegség. 15. Pillangók. 17. A víz egyik halmazállapota. 19. Becézett Sarolta. 21. Elevenen. 23. Kopasz. 24. Évi betűi keverve. 26. Római 1001. 27. Kiejtett mássalhangzó. Megfejtendő: vízszintes 16, 1. Múlt heti megfejtés: UKRÁN — GRŰZ — BELORUSZ — ÖRMÉNY. Könyvjutalom: Reschner István Kisvárda, Hideg József Besenyőd, Tuza Éva Levelek, Ténai Béla Tisza- szentmárton, Borsi Csaba Záhony, Könnyű János Nyírvasvári és Erdős Andrea Nyíregyháza. senyek eseményeiről számoltak be. Az iskolából induló pajtások igen jól szerepeltek a városi versengésen. Matematika kivételével ők szerezték meg az első helyet minden tárgyból. Sőt, volt olyan tárgy, ahol a három első helyezett az egyes iskola tanulója volt. A megyei versenyen a legjobban Szabó Márta 8. a osztályos tanuló szerepelt : történelemből második lett. Már az újság más helyén is beszámoltunk az Encsen- csi Általános Iskola „iskolahetéről”. Az eseményekben gazdag héten rendeztek például kiállításokat, kulturális bemutatókat, „Ügyesség, bátorság” vetélkedőt a községi KISZ-esekkel. Jól sikerült a diáknap is, amikor az általános iskolások „vették át a hatalmat” az iskolában! Pajtások! Bizonyára már ti is hallottatok a vajai országos úttörőmúzeum megalapításáról. Az úttörők hagyományőrző múzeumának anyagát most gyűjtik, s ehhez elsősorban a csapatok, rajok, őrsök segítségére van szükség! A megyei úttörőelnökség feladattervet készített a szabolcs-szatmári úttörőmozgalom hagyományainak összegyűjtésére, hogy a hagyományok anyaga méltó helyére kerüljön: az országos múzeumba. A csapatotok, a rajotok, őrsötök legfontosabb feladata: összegyűjteni a meglévő történeti és egyéb hagyományaitokat, s azt megfelelő játékos formában feldolgozni. Emellett új hagyományok kialakítása is fontos. Az úttörők ezenkívül gyűjtőmunkát is végezhetnek: olyan felnőtteket felkeresni, akik részt vettek a z úttörőmozgalom alapításában, kezdeti munkájában, s feljegyezni visszaemlékezéseiket, elkérni tőlük tárgyi emlékeiket az úttörőmúzeum számára! Minél nagyobb aktivitással vegyetek részt ebben a munkában, pajtások — az országos múzeum létrehozása megyénk úttörőinek hírnevét fogja öregbíteni! Fazekas Lajos: Vörös-begyes Fölkelt a Nap, Jár hegyesen, mint a kakas. S áll a hegyen — vörös-begyes —, néz a völgybe, ő a világ ébresztője. Fénnyel ébreszt, tűz a szárnya, — vörös-begyes mintha szállna. — Délben, hej, de magasan jár, este meg a hegy mögé száll.
